Advent és Karácsony

talpacska

Állandó Tag
Állandó Tag
5.jpg
 

myszty

Állandó Tag
Állandó Tag
Karácsonyi gondolatok

<table align="center" border="0" cellpadding="0" cellspacing="0"> <tbody> <tr> <td class="text_3" style="font-weight: normal; font-size: 12px; color: rgb(255, 255, 255); font-family: Tahoma,Arial; text-decoration: none;" width="497">

Ablaskb%25F3l%2520t%25E9li%2520t%25E1j.gif




BOLDOGOK, akik tudják, miért élnek,
mert akkor azt is megtudják majd, hogyan éljenek.

BOLDOGOK, akik összhangban vannak önmagukkal,
mert nem kell szüntelen azt tenniük, amit mindenki tesz.

BOLDOGOK, akik csodálkoznak ott is, ahol mások közömbösek, mert örömös
lesz az életük.

BOLDOGOK, akik tudják, hogy másoknak is lehet igaza,
mert békesség lesz körülöttük.

BOLDOGOK, akik nevetni tudnak önmagukon,
mert nem lesz vége szórakozásuknak.

BOLDOGOK, akik meg tudják különböztetni a hegyet a vakondtúrástól,
mert sok zavartól kímélik meg magukat.

BOLDOGOK, akik észreveszik a diófában a bölcsőt, az asztalt és a
koporsót és mindháromban a diófát, mert nemcsak néznek, hanem látnak
is.

BOLDOGOK, akik lenni is tudnak, nemcsak tenni,
mert megcsendül a csöndjük és titkok tudóivá válnak. Leborulók és nem
kiborulók többé.

BOLDOGOK, akik mentség keresése nélkül tudnak pihenni és aludni, mert
mosolyogva ébrednek fel és örömmel indulnak útjukra.

BOLDOGOK, akik tudnak elhallgatni és meghallgatni,
mert sok barátot kapnak ajándékba és nem lesznek magányosak.

BOLDOGOK, akik nem veszik túl komolyan önmagukat,
mert környezetük megbecsüli őket.

BOLDOGOK, akik figyelnek mások hívására anélkül, hogy
nélkülözhetetlennek hinnék magukat, mert ok az öröm magvetői.

BOLDOGOK, akik komolyan tudják venni a kis dolgokat és békésen a nagy
eseményeket, mert messzire jutnak az életben.

BOLDOGOK, akik megbecsülik a mosolyt és elfelejtik a fintort, mert
útjuk napfényes lesz.

BOLDOGOK, akik jóindulattal értelmezik mások botlásait, akkor is, ha
naivnak tartják őket, mert ez a szeretet ára.

BOLDOGOK, akik gondolkodnak, mielőtt cselekednének, és imádkoznak,
mielőtt gondolkodnának, mert kevesebb csalódás éri őket.

BOLDOGOK, akik el tudnak hallgatni, ha szavukba vágnak, ha megbántják
őket, és szelíden szólnak, mert Jézus nyomában járnak.

BOLDOGOK, akik mindebből meg is tudnak valósítani valamit, mert életesebb
le

sz az életük.​
</td></tr></tbody></table>
 

myszty

Állandó Tag
Állandó Tag
Advent küszöbén

Advent küszöbén


1.advent2006_ShiftN.jpg



Ahogy az idő egyre hidegebbre és morcosabbra fordul, az emberbe beköltözik lassacskán a melegség és meghittség érzése, és a napok múltával egyre inkább várjuk már az advent időszakát, mely talán az év egyik legszebb ünnepét készíti elő.
Esztendőnk leggazdagabb szokásrendje a karácsony köré csoportosul, december havát hosszú ideig Karácsony havának is nevezték. A karácsonyi ünnepkör azonban nem csak decemberrel kezdődött el, hanem azt megelőzte a novemberben elkezdődő adventi időszak, illetve az e hónapra eső jeles napok, népszokások is.
Katalin napján (november 25.) jósoltak időjárást Karácsonyra, de számos vidéken elterjedt volt a Borbálaág vágása is.
Szent Borbála hajdan a lányok pártfogója volt, így a hölgyek Borbála napján (december 4.) levágtak egy barack, cseresznye vagy orgona ágat, azt vízbe állították, és ha Karácsonyig kizöldült, akkor a lány kezét az azt követő évben megkérik, ha nem, akkor várni kell még egy esztendőt. Néhány helyen ezen a napon nem kívánt vendég volt a férfi, mert úgy tartották, hogy elviszi a ház szerencséjét.
December 4-e után következik a hónap 6. reggele, Miklós napja, Szent Miklós ünnepe. Szent Miklós püspök Myrában élt, és segítője volt a szegényeknek, nincsteleneknek. Egyik legenda szerint a nyitott ablakon át dobott be aranyat három hajadonnak, akik így tisztességen férjhez tudtak menni.
Talán egyik legismertebb hagyományunk a Luca napi (december 13.) jóslás, amikor a lányok 13 egyforma papírkára 13 fiú nevét írják fel, majd minden nap egyet tűzbe dobnak. Amelyik név marad Karácsonyra, az lesz a lányka férje. Természetesen a szerelmi jóslásokon kívül számos hiedelem volt még, így például azt tartották, hogy Luca napján a Luca nevűeknek nem szabad fonni és kenyeret sütni, vagy e napon kezdték el készíteni a Luca széket is, mely Karácsonyig készült. Aztán az éjféli misén a székre állva meg lehetett pillantani, a falu boszorkányát. Luca napjától Karácsonyig tartó tizenkét nap időjárásából következtettek az új esztendő tizenkét hónapjának időjárására is. Amíg a lányokra főként a szerelmi jóslás volt a jellemző, addig a fiúk inkább Lucázni jártak, ahol a munkájukért almát, diót, mogyorót kaptak. Tréfás köszöntőjükkel házról-házra vándoroltak:

Lucát jöttem köszönteni,

adjanak egy kicsit hörpinteni,
vagy egy pohár pálinkát,
vagy egy pohár borocskát,
mind a kettőt meginnám.
Tyúkok, ludak tojjanak,
malacos legyen a disznójuk,
borjas legyen a tehén.
Amennyi szekér széna, szalma,
annyi legyen a lányuk kérője.

Aki kicsit figyelmesebb, az már november utolsó hetében megvásárolja, vagy saját kezűleg elkészíti az Adventi koszorút, hiszen a naptári év szerint András napja /november 30./ a téli napforduló időpontja, az advent kezdete.
Nagyon divatos mostanság ajtódíszt és koszorú készíteni, de vajon tudja-e mindenki, hogy mit is jelent maga az advent azon túl, hogy a Karácsony szent ünnepét készíti elő? Hát, pillantsunk bele egy picit az eredetébe:
Advent: latin eredetű szó adventus- megérkezést jelent másrészről, pedig lelki felkészülés a Karácsonyra. De kinek a megérkezéséről is van szó?
Izrael népe több száz éven át várta azt az eljövendő messiást, akit nekik az Isten megígért, s valójában az advent időszaka alatt ezt a reményekkel teli várakozást elevenítjük fel és éljük meg újra évről-évre. Felkészülés Jézus születésére.
Az adventhez lassan szorosan hozzá kapcsolódik a koszorú készítése vagy vásárlása, és a gyerekek örömére készített adventi naptár.
Maga a koszorú nagyon régre nyúlik vissza, még azokba az időkbe, amikor az emberek boszorkányokban és varázslókban hittek. Koszorút fontak szalmából, fenyőágakból és ezt arany és vörös színekkel díszítették. A piros az életet, a sárga vagy arany a fényt jelképezte, a kör (koszorú) pedig, mintegy varázskör az örökkévalóságot mutatta, mely koszorú varázserővel bír, és soha el nem törik. Azt tartották, hogy egy ilyen koszorúval minden gonosz szellemet távol lehet tartani a háztól. Ez az ősi pogány szokás később feledésbe merült, majd az idők múltával egy protestáns lelkész elevenítette fel újra 1838-ban. Egy gyermekotthont alapított Hamburgban és a szoba közepére egy fából készült csillárt erősített. A minden napi Istentiszteletek alkalmával egy-egy újabb gyertya került a csillárra, míg nem 24 lett belőle.
A mostani fenyőágakból és négy gyertyával díszített koszorú ötlete azonban csak 1860-ban valósult meg.
Az adventi koszorú négy gyertyája az utolsó négy hetet jelöli, melyekből egyet-egyet minden vasárnap gyújthatunk meg, majd az utolsó, mely rendszerint más színű, mint a többi, már Karácsonyra marad. András napjához legközelebb eső vasárnap és december 25-e közötti négy hetes idő a karácsonyra való lelki felkészülés ideje. Advent első vasárnapja legkorábban november 27-én, legkésőbb december 3-án lehet. Keresztény hagyományként az adventi koszorú az eljövendő ember, Jézus érkeztének várakozását jelzi.
Advent négy vasárnapra van osztva, az első Szent András ünnepéhez közelebb eső vasárnap, ekkor gyújthatjuk meg az első gyertyát a koszorún. Az igazi autentikus adventi koszorún piros gyertyák vannak, és amennyiben fel is függesztjük, az is piros szalaggal kell, hogy történjen.
A régi időkben az advent kezdetét éjféli harangszóval jelezték, s az emberek egész advent ideje alatt szigorú böjtöt tartottak, és eljártak a hajnali vagy régi nevén nevezve aranyos vagy angyali misére.
Természetesen a hajnali rorátéknak is meg volt a maga népszokása, hagyománya, ilyenkor ugyanis a lányok mézet ettek, ezáltal édes lett a nyelvük és így hamarabb tudtak maguknak férjet édesgetni.
De nem csak mi felnőttek várjuk az advent időszakát, hanem a gyerekek is, hiszen az adventi naptár nekik készül, 24 apró meglepetéssel. Az ötlet egy nagyon kedves kis történetből ered. Egy édesanya gyermeke folyton azt kérdezgette, hogy mikor lesz már karácsony, mennyit kell még aludni, hogy megjöjjön a Jézuska, mire az anyuka ezt megunva, egy kartonlapból 24 kis ablakot vágott ki, melyekre egy-egy bonbont akasztott. A gyermek minden nap egyet kibonthatott, és az utolsó Karácsonyra maradt. Ez a kisfiú felnőtt és emlékezve édesanyja kedvességére, ő is elkészítette a maga adventi naptárát, melyet ma számos országban jól ismernek a gyerekek.
Bár a mostani rohanó világ nagyon különbözik a régi időktől, és sok-sok szép hagyomány feledésbe merül, mégis mindannyian érezzük már november vége környékén, hogy valami készülődik, hogy valami várat magára. Sokan talán nem tudják, honnan is ered az adventi koszorú, mégis a színek és azok jelentősége megmaradtak, néhányan talán nem tudják, hogy mit is takar pontosan az advent időszaka, de mégis a lelkükben érzik az eljövendő nyugalmat, várakozást valamire és meghittséget.
Ez a négy hét a szent várakozás időszaka. Talán érdemes egy picit erre és önmagunkra is odafigyelni rohanó életünkben.

"Ó szent magány, szép csönd, ó szűz nemesség,

Szívem adventje, hófehér roráte,
Ó áldott Angelusz, ó tiszta áve!"

/Juhász Gyula/

(Forrás: CONSULTATION MAGAZIN)

 
Oldal tetejére