Ajándék pillanatok Neked...

Mistress · 2009 Május 25

"Csendes, holdvilágos éjszaka volt, az égen csillagok milliója ragyogott.
- Emlékszel mit mondtál nekem gyerekkoromban? - kérdezte Martha. (...) - Azt mondtad, lyukak az égen, amit apró jégcsákánnyal csinált egy angyalka, aki azt szeretné, hogy mi is lássuk a mennyei fényt, ami odafenn van."
(Wass Albert)

Mester126Mari · 2009 Május 25

A kis kutya

Mégis a legszebb állat.
Magasba trónol fönn a vánkoson,
csodálva nézem sokszor órahosszat
és fürge szívverését számolom.
Ha álmodik csontokról és ebédről,
gondolkozom, milyen a kutya-álom?
Milyen lehet az élete, az álma
ezen a vad és végtelen világon?
Szegényke mindig bús. Kérdem, mi bántja
s virgonc szemem kerüli futva-félve.
Egy néma-csöndes bánat titka ködlik
enyves szemébe, barna, bölcs szemébe.
És firtatom: nem szeret ugye senki
s buksi fejét búsan térdemre ejti.
És szólítom: menjünk a kertbe ki
s lengő fülét lassan leengedi.
Vagy unszolom: hazádtól messze estél?
és mélabúsan önmagába mélyed.
Vagy kérdezem: fáj, ugye fáj az élet?
s reám borul, akár egy drága testvér.
És nógatom: szólj a kutyavilágról,
hol testvérkéd, apuskád messze él
és kutya-házak vannak, kutya-szobrok.
Száját feszítem és mégsem beszél.
Vagy kérdezem: anyácskád gyászolod te
ugye-ugye, hogy nem jő róla hír?
Nem tud beszélni, a kedveske néma.
És sír és sír...Szegény kis kutya sír.
Úgy élünk együtt, két kis idegen,
valahol messze, mese-szigeten.

Kosztolányi Dezső

Évicus · 2009 Május 26

Áprily lajos

Imádkozom, legyek vidám

Én Istenem, legyek vidám,
házamat vidítni tudjam.
Mosolyogjak, ha bántanak
és senkire se haragudjam.

Arcom ne lássa senki sem
bánkódni gondon és hiányon.
Legyen szelíd vasárnapom,
ha mosolyog a kisleányom.

Én Istenem, legyek vidám,
ma minden gondot tűzre vessek.
Nyújtsam ki kincstelen kezem
s szegényen is nagyon szeressek.

Tudom, sokat bűvölt a gyász,
a hollós téli bút daloltam.
A bátrakkal hadd mondom el:
panaszkodtam, mert balga voltam.

Én Istenem, legyek vidám,
ujjongjon újra puszta lelkem,
mint rég, mikor falum felett
az első forrásvízre leltem.

Ködökbe csillanó sugár,
víg fecskeszó bolond viharban,
tudatlan gyermekhang legyek
a jajgató világzavarban.

Évicus · 2009 Május 26

Baranyi Ferenc

Elmondhatatlan vallomás

Van szerelem bevallhatatlan,
vállalt nyugalmad őrzöd abban,
te döntöttél ekként magadban:
titok legyen. Bevallhatatlan.
Azt dédelgeted ami gátol,
ami megóv a kimondástól,
úgy őrzöd, mint koldus a rongyát,
hogy tested pucérnak ne mondják.
Észrevétlenebb a fedettség,
a megtagadott meztelenség,
a félbenyelt döbbentő - mondat,
ára behódolt nyugalomnak.
elhessegetsz sok sas szerelmet
ha kotlós biztonság melenget,
moccanna vágyad bár: cseréld el
a meleget a repüléssel. . .
A szárny alatt a szárnyalás-vágy:
gyutacsát vesztett bamba gránát,
sorsától fél, robbanni reszket,
magát alázza játékszernek.
Élve maradt szomorú bomba,
egykedvű csirke, puha tollban,
szélárnyékban delelő koldus,
vigyázatodban egyszer fölbuksz!
Félelmed rongyod - óva koldul-
szabályos koldus. Sose fordul
senki feléd. Nincs szava, élce,
nincs tetteden meghökkenése.
Örülsz, ha rád se pillant senki,
ha nem kényszerül észrevenni,
tekintetek pergőtüzének
körében kényelmetlen élned.
Magaddal is hitetve vallod,
hogy bőröddel egy már a rongyod,
kínok nélkül letéphetetlen,
benne szíved elérhetetlen.
Miről titkon vallod: bolondság -
őrzöd, akár koldus a rongyát,
talpig beléje öltözötten
lapulsz ártalmatlan közönyben.
Van szerelem bevallhatatlan,
vágyol rá - s benned van, magadban,
ragyogását rongy alá loptad,
magad előtt is letagadtad.

Évicus · 2009 Május 26

Standovár Ágota

Fényfestő

Én minden reggel
megfestem a fényt.
Ecset nélkül.
Ujjaim nyomán
telítődik a fehér.
Fürkészem, ahogy
egymásba pulzálnak
a felhordott színek.
Távolodom.
Nem kell
visszanéznem.
Tudom, hogy
ott feszül a vásznon,
éles kontúrok közt,
maga az ember.

Évicus · 2009 Május 26

Lesznai Anna

Sötétben, mélyen...

Sötétbe' mélyen, föld alatt
A nedvet, mely dús kincset ér,
Gyűjté bús öntudatlan csöndben
A szívós, szintelen gyökér.
De jő a nap, tavasznak napja,
Mikor gyökéri vad erő
A kemény kérget megrepeszti
S fakad a rügy, az ébredő!
Oh százszor áldott, az az első,
A hősi, csodás, zöld levél,
Mely a földnek terhét lerázva
Napfényre és életre kél.
És nő a szár, a gyors szökésű,
A hosszú, karcsú, ingatag
S buggyanva szárból szent tökélyben
Nagy, illatos virág fakad.
Övé a földnek lomha álma,
Kelyhében úszik barna csend,
S a rügynek hangos lobbanása
A bíbor leplen megjelent.
Karcsú termője égnek szökken,
Az egész bokor benne él,
Kelyhében száz virágnak sorsa
Szunnyad, duzzad, fakad, remél.

Évicus · 2009 Május 26

Vészi Endre

Fától fáig

Amihez érek,
fagyaszt, vagy éget,
nem ismerem a
semlegességet.

Nem tudok bábként
körben forogni,
tudok örülni,
fölháborodni.

Húsomat mérik
szivemet mérik,
akik a cinkos
szavam remélik.

Bazalt mederben
piros vas csobban,
életem rendje
kemény napokban.

Erdőhomályban
fától fáig,
aki barátom,
marad halálig.

Évicus · 2009 Május 26

Lakatos István

Egy kőre

Ha szólnod kell, szólj. Mindegy, hogy kinek.
Örülj, ha találsz megértő szivet.
De hogyha nem, végy egy követ elő,
és mondd annak, csak mondd. Hallod-e te kő?

Évicus · 2009 Május 26

András

Színek zenéje

Hallottátok-e a zöldet,
amikor tavaszt harsonázva
zúgja át a földet és
mindent elönt a fény?

Hallottátok-e a sárgát,
ha a nyarat fuvolázza,
nyáresti szerelmeket rajzol
és galambot ki
hívja párját?

Hallottátok-e amikor
a rózsaszín zenél?
S kinyílnak a tulipánok,
lágyan ringanak
mezők és kalászok,
s mind remél aki él...

De a kéket csak hallottátok!
Lágy csobogással vesz körül,
s számolatlan bárányfelhőt
penget az égre...
Ugye hallottátok
hogyan zenél a kék...

Évicus · 2009 Május 26

Balla D. Károly

HALOTT MADÁRRAL

Halott madár a vízre szálló álom
és átkok burka minden sebre égő ír,
hajó feneklik meg a bújt korallon,
akár egy lékelt és lehorgonyzott manír.

Még körbe jár a hasztalan idő, amíg
csak varja ül a szélnek kókadt fákon,
de készülődik és elérhet hajnalig
a kín, ha érte küld hajókat Kháron.

Harangot önt a csend, vitorla szárad -
és így marad a röptös vágy magára.
Egy kósza fényt, egy csillagot talál-e,

ha meg se csobban már a partot érő est -
vagy jobb, ha tudja: nincs több "navigare",
halott madárral nincsen több "necesse est".

(1996)

Évicus · 2009 Május 26

Thándor Márk

A föld gyermeke

Tükrök potyognak az égből,
áldott, pici cseppek.
Lehullva vizi folyammá lesznek.

Anyjuk a felhő, apjuk a szellő,
egyre több a kicsi tekergő.

Fogocskáznak, kergetőznek,
földre hullva levetkőznek.

Levetkőznek, szeretkeznek,
önkivűlten hemperegnek.

Hemperegnek, elvegyülnek,
a tömegben elmerülnek.

Elmerülnek, s itatnak,
növényeket fakasztnak.

S végűl anyaként élnek,
a föld gyermekének.

Évicus · 2009 Május 26

Faludy György

A távolabbi jövő

Nem kell kétségbe esni. A messze jövő szép lesz.
A szélvert pusztaságon ledőlnek a falak,
és sírok, műemlékek, acélhidak meg gépek
mind elporladnak néhány százezer év alatt.
Pár millió esztendő múlva, új csillagképek
alatt szelíd fejével kibujik a moszat,
ismeretlen virágok nyílnak, mert a természet
variál, mikor játszik, nemvárt fenevadak
születnek s egy merőben különböző embernem.
Vagy a miénk jön ismét? és imádja a szépet,
gondolkozik, fúr, farag, szeret, sír, örül, élvez,
ír, épít, fest, kutatja: mi a mindenség titka,
s nagyon fél a haláltól, de mégis elpusztítja
önmagát és a Földet? Merem remélni, hogy nem.

Évicus · 2009 Május 26

Thándor Márk

Pörög

Az élet pereg,
S újra termi gondjait,
S mi volt, újra lesz,
Mint nyárutó gondoló
Halk tücsök nesz,
Mely csak véget él,
S ezt beszéli el.

Az ember bánatában
Örömének távolába
Nem tekint.
S boldogságban nem
Bánkódik gondjain.

Ó hirtelen gondolat,
Mi felkavar, köszöntlek.
Tág ajtókon utam
Tán egyszer, tán egyszer
meglelem.

gipsi queen · 2009 Május 26

/ Erdélyi József /

Gyöngyivirág

Gyöngyvirágillat-fátylakat
lopkodnak a szelek.
A gyöngyvirágárus felé
egy ifjú közeleg.
A harmatos csokrokhoz ér
és lopva lehajol...
Az árus észre sem veszi:
milyen mélyet szagol.

Az árus észre sem veszi
s a tolvaj megy tovább,
szívében füttyös rengeteg
és füttye gyöngyvirág.
A füttye csupa gyöngyvirág,
madárdalos berek,
körötte adom és veszem,
sivatag emberek.

Évicus · 2009 Május 26

Thándor Márk

Az élet dallama

Pihenjünk egy keveset,
legyen a csend a miénk,
akkor meghalljuk a dallamot,
amit az élet szaval nekünk,

pihenjünk egy keveset,
s legyen a béke velünk,
akkor megértjük a dallamot,
amit az élet szaval nekünk,

pihenjünk egy keveset,
s legyen a zene a miénk,
akkor taníthatjuk a dallamot,
amit az élet szavalt nekünk.

1999. április 12.

james57 · 2009 Május 26

Egyetértek, arany igazság. Sokszor úgy gondoljuk, hogy a külső fontosabb, pedig tévedünk. Ami belül lakozik, többet ér mint amit látunk.

gyöngyesz · 2009 Május 26

Ady Endre : Misztérium

Csak az a mély és szent igazság,
Amit magába rejt a lélek,
Idétlen semmi, játszi hívság,
Amit leírok, elbeszélek.
Rendelteték, hogy néhány ember.
Tépődjék, sírjon mindhiába
S hogy meg ne értsék... Néhány ember
Ezernyi éve így csinálja...

Rendelteték, hogy dalba sírja
Néhány szegény bolond a lelkét
És hogy úgy sírja mindig dalba,
Hogy soha-soha meg ne fejtsék,
Hogy amíg jár-kél a világon,
Álmodozó bolondnak hívják,
Hogy a lelkét borítsa ködlő,
Dalokban zsongó, játszi hívság.

Óh, én tudom, hogy gyönge szómban
Csak gyáva vágy az, ami vadság,
Hisz lelkem minden pillanatja
Romlást hozó, csodás igazság.
Ködön keresztül, vaksötéten,
Meg nem fejtett titkokba látok
S átkozottként kell rejtegetnem
Ezer csodás, igaz világot.

Nagy éjeken szeretnék szólni:
Nem, nem birok tovább bilincset,
Nem, nem birok tovább titkolni
Ennyi világot, ennyi kincset.
Világrontó nyilatkozásnak
Égből lopott lángjától égek!...
...S miket leírok, elpanaszlok -
Csak szóba ömlő semmiségek!...

http://s2.images.www.tvn.hu/2008/02/01/12/46/www.tvn.hu_401c566ab2125f2f68ef4e188ec18a2f.jpg

Ady Endre : Sorsunk ♫♥♫
http://www.youtube.com/watch?v=lnHOQSUgOlM

gyöngyesz · 2009 Május 26

Szabó Magda : Valóban

Mi van a fejünk felett?
Mi van? Micsoda jel?
A tavasz puha szája
csak sír, és nem felel,

és nem felel a nappal
és nem felel az éj,-

de hallgat-e valóban,
aki csak nem beszél?

http://img.index.hu/imgfrm/7/6/6/2/BIG_0005567662.jpg

♫♥♫ Beethoven : Für Elise
http://www.youtube.com/watch?v=LQTTFUtMSvQ&feature=related

Évicus · 2009 Május 26

Bényei József

Végrendelet

A világot úgyis ki kell bírni.
Ne engedd a virágokat sírni.
Ne engedd a madarakat félni,
a hűséget hóban elvetélni,
az álmokat este megalázni,
almafákat áprilisban fázni,
a perceket ne engedd megállni,
ablakokat örökre bezárni,
csillagfényű éjszakákra lőni,
ösvényeket indákkal benőni.
Ameddig a vállad íve bírja,
vigyázz minden virágtalan sírra,
vigyázz minden társtalan magányra,
füstre, fényre, ember-glóriára.
Aki árva arccal sír az égre,
takarj szelíd álmot a szemére.
Tanulj könnyet, sebet, jajt szeretni:
valakinek embernek kell lenni.

gyöngyesz · 2009 Május 26

Kosztolányi Dezső: Kétségbeesés

Várom, hogy asztalunkat megterítsék,
s leszedjék.
Várom, hogy érkezzék s elmenjen innen
a vendég.
Egy tárgyat figyelek, egy furcsa, nem-várt
ajtónyitást, egy gombot, vagy egy szempárt.
Ezer darabra törtelek, te tág,
elbírhatatlanul-zavart világ.
Jobb is nekem nem nézni az egészbe,
belefogózni egy-egy csonka részbe
és állni ottan,
jéggé fagyottan.
Mert idegen és őrült az egész,
de nyájas és rokon velem a rész.

http://fotozz.hu/teljes_kepet_mutat?Foto_ID=194806

Beethoven-Moonlight Sonata ♫♥♫
http://www.youtube.com/watch?v=nT7_IZPHHb0&feature=related

Ajándék pillanatok Neked...

Állandó Tag

Állandó Tag

Állandó Tag

Állandó Tag

Állandó Tag

Állandó Tag

Állandó Tag

Állandó Tag

Állandó Tag

Állandó Tag

Állandó Tag

Állandó Tag

Állandó Tag

Állandó Tag

Állandó Tag

Új tag

Állandó Tag

Állandó Tag

Állandó Tag

Állandó Tag

Hasonló témák