Az Európai Parlament Költségvetési Ellenőrző Bizottsága legújabb jelentésében azt javasolja, hogy el kell indítani Magyarország ellen az uniós atombombaként emlegetett 7-es cikkely szerinti eljárást. Ha pedig nem csatlakozunk az európai ügyészséghez, fel kell függeszteni az EU-pénzek folyósítását.
Súlyos következtetéseket fogalmaz meg jelentéstervezetében a magyarországi korrupciós viszonyokat és az EU-támogatások felhasználását vizsgáló EP-bizottság - értesült a Népszava. A Költségvetési Ellenőrző Bizottság szerint az uniós támogatásokat az eredeti rendeltetésüktől eltérően, az EU alapértékeit veszélyeztető módon használta fel a magyar kormány, és ezt szankcionálni kell.
"A kormányzati korrupció szintje veszélyezteti az EU-támogatások céljainak érvényesítését, és sérti a magyar emberek érdekeit. A cél, hogy a kormány visszatérjen az uniós jog keretei közé, mivel különben Magyarország elveszítheti az EU-támogatásokat" - magyarázta az Európai Bizottság egyik tagja a lapnak az ügyben, melynek előzménye, hogy még tavaly májusban az Európai Parlament döntött a 7-es cikkely szerinti vizsgálat elindításáról.
A cél annak kiderítése, hogy szükség van-e uniós fellépésre Magyarországon az EU alapértékeinek védelmében. A jogi vizsgálatot kísérte a pénzügyi revízió is. Ez jutott arra a konklúzióra, hogy a korrupció jelenlegi szintje, valamint az államháztartás átláthatóságának és elszámoltathatóságának hiánya az EU-ról szóló szerződés 2. cikkében említett értékek megsértését jelentheti. Panaszolják azt is, hogy a magyar kormány nem akar csatlakozni az Európai Ügyészséghez, ez pedig indokolttá teszi az uniós források utalásának felfüggesztését.
A költségvetési bizottság érvelése szerint az EU-támogatások a magyar GDP 1,9-4,4 százalékát teszik ki, és az állami beruházások több mint felét adják. De a magyar korrupciós index 2008 óta 19 ponttal csökkent (így az egyik leggyengébben teljesítő tagállammá váltunk), az Európai Csalás Elleni Hivatal (OLAF) által a 2013-2016 közötti időszakra vonatkozóan végzett 41 országos vizsgálatnak (ami a második legtöbb az EU-ban) a 85 százalékát "igazságügyi és pénzügyi ajánlásokkal" zárták, az elmarasztalások pénzügyi hatása elérte az összes támogatás 4,16 százalékát, ami az Unióban a legmagasabb, és túlságosan nagy (36 százalék) az egyszereplős közbeszerzések aránya - írja a Népszava.
A Költségvetési Ellenőrző Bizottság volt az, amely Magyarországon járt és több uniós projektet ellenőrzött. Így a felcsúti kisvasút építését, vagy a négyes metrót. Az ellenőrzést Lázár János Miniszterelnökséget vezető miniszter a miniszterelnök elleni támadásnak ítélte meg.
A hetes cikkely szerinti eljárás az EU Tanácsában a szavazati jog felfüggesztésével járhat.
Súlyos következtetéseket fogalmaz meg jelentéstervezetében a magyarországi korrupciós viszonyokat és az EU-támogatások felhasználását vizsgáló EP-bizottság - értesült a Népszava. A Költségvetési Ellenőrző Bizottság szerint az uniós támogatásokat az eredeti rendeltetésüktől eltérően, az EU alapértékeit veszélyeztető módon használta fel a magyar kormány, és ezt szankcionálni kell.
"A kormányzati korrupció szintje veszélyezteti az EU-támogatások céljainak érvényesítését, és sérti a magyar emberek érdekeit. A cél, hogy a kormány visszatérjen az uniós jog keretei közé, mivel különben Magyarország elveszítheti az EU-támogatásokat" - magyarázta az Európai Bizottság egyik tagja a lapnak az ügyben, melynek előzménye, hogy még tavaly májusban az Európai Parlament döntött a 7-es cikkely szerinti vizsgálat elindításáról.
A cél annak kiderítése, hogy szükség van-e uniós fellépésre Magyarországon az EU alapértékeinek védelmében. A jogi vizsgálatot kísérte a pénzügyi revízió is. Ez jutott arra a konklúzióra, hogy a korrupció jelenlegi szintje, valamint az államháztartás átláthatóságának és elszámoltathatóságának hiánya az EU-ról szóló szerződés 2. cikkében említett értékek megsértését jelentheti. Panaszolják azt is, hogy a magyar kormány nem akar csatlakozni az Európai Ügyészséghez, ez pedig indokolttá teszi az uniós források utalásának felfüggesztését.
A költségvetési bizottság érvelése szerint az EU-támogatások a magyar GDP 1,9-4,4 százalékát teszik ki, és az állami beruházások több mint felét adják. De a magyar korrupciós index 2008 óta 19 ponttal csökkent (így az egyik leggyengébben teljesítő tagállammá váltunk), az Európai Csalás Elleni Hivatal (OLAF) által a 2013-2016 közötti időszakra vonatkozóan végzett 41 országos vizsgálatnak (ami a második legtöbb az EU-ban) a 85 százalékát "igazságügyi és pénzügyi ajánlásokkal" zárták, az elmarasztalások pénzügyi hatása elérte az összes támogatás 4,16 százalékát, ami az Unióban a legmagasabb, és túlságosan nagy (36 százalék) az egyszereplős közbeszerzések aránya - írja a Népszava.
A Költségvetési Ellenőrző Bizottság volt az, amely Magyarországon járt és több uniós projektet ellenőrzött. Így a felcsúti kisvasút építését, vagy a négyes metrót. Az ellenőrzést Lázár János Miniszterelnökséget vezető miniszter a miniszterelnök elleni támadásnak ítélte meg.
A hetes cikkely szerinti eljárás az EU Tanácsában a szavazati jog felfüggesztésével járhat.
