Olvasom itt a történeteket és kedvet kaptam a saját Love story-mat is közzétenni. Én mondom még magam is meglepödtem hogy mennyire eseménydús, már már szappanoperába illő epizódok tarkitsák életem ezen időszakát...
kb 2,5 évvel ezelött münchenbe probáltam szerencsét, itt ismerkedtem meg a mostani barátommal. Iwiw-en rámírt, találkoztunk, 4 randi és egy csodaszép este után hazautaztam. Ezután három hónapon keresztül csak a neten tartottuk a kapcsolatot. Már az első találkozáskor megfogott, de a sok beszélgetés után egyre jobban megkedveltem sőt már már bele is szerettem. Egyszer aztán visszamentem őt meglátogatni, munkát találtam és ott is maradtam. Minden olyan jól alakult, vagyis én azt gondoltam hogy minden szép és jó, de akkor kiderült. Ő mégse az akinek gondoltam. Hazudott nekem és olyannak állította be magát amilyennek ÉN látni akartam. Kiderült hogy kint én voltam a barátnő, mig otthon magyaroszágon egy másik lány. Feldúlva,zaklatottan hazajöttem és csak a bosszún törtem a fejem. Újévkor egy fogadalommal tértem vissza - elérem azt hogy tudja milyen érzés elárultnak és becsapottnak lenni. szenvedni akartam látni.
Nem sok idő kellett és máris sikerült a terv. Hiába állitotta hogy, szereti a lányt, mégis kalandba keveredett velem. Mondjuk könnyű helyzetben voltam - egy helyen dolgoztunk, egy házban laktunk. Napközben martuk egymást, este viszont egymás karjában aludtunk el. Teltek a hetek, hónapok és már természetessé vált hogy reggelente együtt megyünk dolgozni , este együtt vacsorázunk, már több időt töltök nála mint a saját lakásomba. Azon kaptam magam a bosszú visszafele sül el - fájt a tudat hogy amikor hazautazik máshogy megy. Büntudat nem volt nem én csaltam, csak fájdalom.
Aztán eljött egy este, egy buli, egy féltékeny jelenet és jött a felismerés az ő részéről is - valami történik kettönk között ami több mint a szex. Persze egy részeg férfi feldultan sokmindent hord össze, de napokkal késöbb józanul is jött a vallomás -
szeret engem.
És ha itt befejezném a történetet megkérdezné az ember hol itt az izgalom...hát volt még böven.
A szakitással a még váratott a herceg engem ... mindig volt kifogás, hol ez, hol az. De egyszer aztán betelt a pohár. Jött a kopromisszum vagy te szakitasz a lánnyal, vagy én szakitok veled. Nem vette komolyan csak akkor amikor a kitüzött határidő lejártával felhivtam és közöltem vége. Pár nappal késöbb én is visszatértem münchenbe, ö ott várt a vonatállomáson, hatalmas virággal és azt mondta adjak még egy kis időt és legyek türelmes. Egy hét múlva szakitott a lánnyal. És ekkor már megnyugodtam hogy vége ennek az érdekes kalandnak, de sajnos megint "csalodnom" kellett.
A nyár folyamán többször is hazamentünk a családjainkhoz. Egyszer én egyedül mentem haza. Ez az időpont egybeesett azzal amikor is a volt barátnő megtudta hgoy én vagyok az új és kitört a háború. Egyik barátnőm megirta hogy a fiúm és az ex-e találkoztak. Én rákérdeztem nála hogy igaz-e, de tagadott. Viszont a lány ismét hivogatta, irogatott neki. Tudtam hogy nagyon szerette a párom, de itt másról volt szó. Pár nap mulva nem birtam tovább elmondtam neki, hogy tudok a találkáról. Ő megnyugtatott hogy semmi se történ. Én hittem neki. Teltek a hetek és egy szép vasárnap délután kaptam egy email a hires ex-től. Részletesen leírta hogy a találka alkalmával mi is történt. Megmutattam a barátomnak. Esküdözött semmi se történt. Elhittem de hosszu hetekig gondolkodtam hihetek e valakinek aki ennyit füllentett már nekem annak ellenére hogy tudja mindig rájövök.
Egy nyári buli alkalmával egy féltékenységi jelenet után azt mondta nekem ő nem tud bizni senkiben. Fájt amit mondott mert nem adtam soha okot neki hogy ezt gondolja rólam, de meg is értettem. Az előző kapcsolata ami hosszú ideig tartott nagyon csúnya véget ért, megcsalással, vitákkal, csúnya veszekedésekkel megtüzdelve. Tudtam hogy meg kell neki tanulnia ismét biznia a párjában. Azóta eltelt 1, 5 év és mi már túl vagyunk az első 'hivatalos' évfordulónkon is
sülve főve együtt vagyunk, most szeretnénk közös lakást, és már beszéltünk a jövönkről is.
Nekem elötte nem volt nagy tapasztalatom a fiúk terén, de vele sokmindent tanultam, róla, magamról. Arról hogy egy kapcsolatért áldozatot kell hozni, el kell fogadni a másikat olyannak amilyen, és hogy hagyni kell a másiknak hogy kényeztesse és szeresse.
Minden este amikor lefekszünk aludni és reggel amikor felkelek örülök hogy mellette tehetem ezt meg. Izgatott vagyok mit hozhat a közös jövő, és igazán boldog hogy ő van nekem.
vége
