Péntekre újabb egyeztetést hív össze Pintér Sándor belügyminiszter a parlamenti frakciók vezetőivel, úgymond az ország biztonsága érdekében szükséges lépések és a terrorizmus elleni intézkedések megtárgyalására.
A tervek szerint az összejövetelen a belügyminiszter többek között egy olyan törvényjavaslathoz kívánja a pártok támogatását kérni, ami lehetővé tenné a kormányzat számára, hogy az betilthassa a titkosított kommunikációra alkalmas eszközök használatát.
A tervek között szerepel, hogy tilthatóvá tennének "olyan kommunikációs eszközöket, amelyeknél a titkosítás miatt a hatóság nem tud élni a törvényesen engedélyezett adatmegismerés jogával sem" - fogalmazott Gulyás Gergely, a Fidesz frakcióvezető-helyettese kedden, a tervezettel kapcsolatos tájékoztatóján.
Egy ilyen szabályozás elfogadásával Magyarországon gyakorlatilag illegálissá válhatna nem csak a speciális, pl. a beszédet végponttól végpontig kódoló telefonok, de gyakorlatilag az átlagos asztali PC-k, sőt, a táblagépek és okostelefonok használata is.
Hiszen utóbbiak szintén alkalmasak a titkosított kommunikációra, sőt, napi szinten gyakorolják is azt minden olyan esetben, amikor valaki pl. egy mezei Skype-ot futtat, a Google vagy a Microsoft szolgáltatásait használja, vagy akár egy másik, HTTPS kapcsolaton keresztül elérhető (pl. banki) weboldalt hív fel rajtuk.
Ebben az esetben ugyanis szintén olyan kommunikációt folytatnak az említett készülékek és szoftverek, amikbe a magyar hatóságok megfigyelés révén nem láthatnak bele - az adatcsere ugyanis titkosított kapcsolaton keresztül történik.
A kormányzat az intézkedést természetesen ezúttal is a terrorizmus jelentette fenyegetés belengetésével próbálja indokolni. Utóbbi kapcsán korábban felmerült az is, hogy esetileg a nem titkosított kommunikáció egyes formáit is betiltanák a mezei polgárok számára - a hivatalos indoklás szerint azért, hogy így biztosíthassanak prioritást a rendvédelmi szervek és mentőalakulatok számára a nyilvános kommunikációs infrastruktúrán.
Mindezek bevezetéséhez ugyanakkor több sarkalatos törvényt is kellene módosítani - így az új törvény elfogadásához a kormányoldal számít az ellenzéki pártok támogatására is.
Egy ilyen szabályozás elfogadásával Magyarországon gyakorlatilag illegálissá válhatna nem csak a speciális, pl. a beszédet végponttól végpontig kódoló telefonok, de gyakorlatilag az átlagos asztali PC-k, sőt, a táblagépek és okostelefonok használata is.
Hiszen utóbbiak szintén alkalmasak a titkosított kommunikációra, sőt, napi szinten gyakorolják is azt minden olyan esetben, amikor valaki pl. egy mezei Skype-ot futtat, a Google vagy a Microsoft szolgáltatásait használja, vagy akár egy másik, HTTPS kapcsolaton keresztül elérhető (pl. banki) weboldalt hív fel rajtuk.
Ebben az esetben ugyanis szintén olyan kommunikációt folytatnak az említett készülékek és szoftverek, amikbe a magyar hatóságok megfigyelés révén nem láthatnak bele - az adatcsere ugyanis titkosított kapcsolaton keresztül történik.
A kormányzat az intézkedést természetesen ezúttal is a terrorizmus jelentette fenyegetés belengetésével próbálja indokolni. Utóbbi kapcsán korábban felmerült az is, hogy esetileg a nem titkosított kommunikáció egyes formáit is betiltanák a mezei polgárok számára - a hivatalos indoklás szerint azért, hogy így biztosíthassanak prioritást a rendvédelmi szervek és mentőalakulatok számára a nyilvános kommunikációs infrastruktúrán.
Mindezek bevezetéséhez ugyanakkor több sarkalatos törvényt is kellene módosítani - így az új törvény elfogadásához a kormányoldal számít az ellenzéki pártok támogatására is.
Sting P.C.
A tervek szerint az összejövetelen a belügyminiszter többek között egy olyan törvényjavaslathoz kívánja a pártok támogatását kérni, ami lehetővé tenné a kormányzat számára, hogy az betilthassa a titkosított kommunikációra alkalmas eszközök használatát.
A tervek között szerepel, hogy tilthatóvá tennének "olyan kommunikációs eszközöket, amelyeknél a titkosítás miatt a hatóság nem tud élni a törvényesen engedélyezett adatmegismerés jogával sem" - fogalmazott Gulyás Gergely, a Fidesz frakcióvezető-helyettese kedden, a tervezettel kapcsolatos tájékoztatóján.
Egy ilyen szabályozás elfogadásával Magyarországon gyakorlatilag illegálissá válhatna nem csak a speciális, pl. a beszédet végponttól végpontig kódoló telefonok, de gyakorlatilag az átlagos asztali PC-k, sőt, a táblagépek és okostelefonok használata is.
Hiszen utóbbiak szintén alkalmasak a titkosított kommunikációra, sőt, napi szinten gyakorolják is azt minden olyan esetben, amikor valaki pl. egy mezei Skype-ot futtat, a Google vagy a Microsoft szolgáltatásait használja, vagy akár egy másik, HTTPS kapcsolaton keresztül elérhető (pl. banki) weboldalt hív fel rajtuk.
Ebben az esetben ugyanis szintén olyan kommunikációt folytatnak az említett készülékek és szoftverek, amikbe a magyar hatóságok megfigyelés révén nem láthatnak bele - az adatcsere ugyanis titkosított kapcsolaton keresztül történik.
A kormányzat az intézkedést természetesen ezúttal is a terrorizmus jelentette fenyegetés belengetésével próbálja indokolni. Utóbbi kapcsán korábban felmerült az is, hogy esetileg a nem titkosított kommunikáció egyes formáit is betiltanák a mezei polgárok számára - a hivatalos indoklás szerint azért, hogy így biztosíthassanak prioritást a rendvédelmi szervek és mentőalakulatok számára a nyilvános kommunikációs infrastruktúrán.
Mindezek bevezetéséhez ugyanakkor több sarkalatos törvényt is kellene módosítani - így az új törvény elfogadásához a kormányoldal számít az ellenzéki pártok támogatására is.
Egy ilyen szabályozás elfogadásával Magyarországon gyakorlatilag illegálissá válhatna nem csak a speciális, pl. a beszédet végponttól végpontig kódoló telefonok, de gyakorlatilag az átlagos asztali PC-k, sőt, a táblagépek és okostelefonok használata is.
Hiszen utóbbiak szintén alkalmasak a titkosított kommunikációra, sőt, napi szinten gyakorolják is azt minden olyan esetben, amikor valaki pl. egy mezei Skype-ot futtat, a Google vagy a Microsoft szolgáltatásait használja, vagy akár egy másik, HTTPS kapcsolaton keresztül elérhető (pl. banki) weboldalt hív fel rajtuk.
Ebben az esetben ugyanis szintén olyan kommunikációt folytatnak az említett készülékek és szoftverek, amikbe a magyar hatóságok megfigyelés révén nem láthatnak bele - az adatcsere ugyanis titkosított kapcsolaton keresztül történik.
A kormányzat az intézkedést természetesen ezúttal is a terrorizmus jelentette fenyegetés belengetésével próbálja indokolni. Utóbbi kapcsán korábban felmerült az is, hogy esetileg a nem titkosított kommunikáció egyes formáit is betiltanák a mezei polgárok számára - a hivatalos indoklás szerint azért, hogy így biztosíthassanak prioritást a rendvédelmi szervek és mentőalakulatok számára a nyilvános kommunikációs infrastruktúrán.
Mindezek bevezetéséhez ugyanakkor több sarkalatos törvényt is kellene módosítani - így az új törvény elfogadásához a kormányoldal számít az ellenzéki pártok támogatására is.
Sting P.C.