Én tudom, hogy mit takar valójában, te meg azt tudod, amit neked a Biblia tudni enged a sok átdolgozás, fordítgatás és az "apokrifek kihagyása" (még 1611-ben is) után :
Az nem különösebben zavar Téged, hogy a teljes Bibliáról már a Kr.u. IV. századból több kéziratunk is van, és ezekben ugyanazok a könyvek vannak, mint ami a mai protestáns Bibliában, de azért csak mondogasd nyugodtan, hogy még XVII. században is átdolgozták, meg alakították a Bibliát.
Vajon mi nem érthető azon, hogy a korai ránk maradt kéziratok megegyeznek a maival?
A Biblia szerint:
"És amikor Pünkösd napja eljött, mindnyájan egy akarattal együtt valának. És lőn hirtelenséggel az égből, mintegy sebesen zúgó szélnek zendülése és eltölté az egész házat, ahol ülének vala. És megjelentek előttük kettős tüzes nyelvek és leültek mindenkire azok közül. És megtelének mindnyájan a Szent Lélekkel és kezdenek szólni más nyelveken."
Igen, ez Pünkösd napján történt, de a Pünkösd ugyanakkor egy ószövetségi ünnep is, a három fő ünnep közül a középső. "
Számoljatok a szombatra következő naptól, tehát attól a naptól, amelyen elviszitek a felmutatásra szánt kévét, hét teljes hetet. Ötven napot számoljatok a hetedik szombat utáni napig, és akkor mutassatok be új ételáldozatot az Úrnak!" (3Mózes 23:15-16)
Mivel mint említettem, az Ószövetségben minden szertartási törvénynek egyúttal profetikus jelentése is van, a Pünkösd pontosan 50 nappal Jézus kereszthalála után következett. Jézus kereszthalála ugyanis a páskaünnep előestéjén történt, az első főünnepen, amitől kellett az 50 napot számolni. Mivel Jézus volt az igazi Páskabárány, Isten Báránya, aki megáldoztatott, és akiről minden páskaünnep szólt.
(De semmi köze Azázelhez, vagy a pünkösdi királysághoz, sem az ómagyar szavakhoz. Az elnevezés ezért származik a görög "ötven" szóból.)
És ekkor, akik ott voltak, meg lettek keresztelve tűz által! Ahogy azt Keresztelő János ígérte egykor.
A tűzkeresztség melyik népekre volt jellemző szerinted? Az Ószövetség népére nem!
„Én ugyan vizzel keresztellek titeket, de az, -aki utánam jő-, aki erősebb nálam és akinek saruját hordani sem vagyok méltó, ő Szent Lélekkel és Tüzzel keresztel majd titeket.” /Máté Ev, 3. 11./
Vannak felekezetek, akik a Szent Lélek kiáradását azonosítják a Keresztelő János által megjövendölt "tűzzel keresztel"-lel, de ha Keresztelő János teljes kijelentését nézzük, akkor nem valószínű, hogy a Pünkösdi Szent Lélek keresztségről beszélt.
Keresztelő János nem ott fejezte be a mondatát, ahol a Te idézeted végződik, ráadásul vonatkozó névmással folytatja, tehát egyértelmű, hogy a mondatának nem ott van vége: Hanem:
"Én ugyan vízzel keresztellek titeket megtérésre, de a ki utánam jő, erősebb nálamnál, a kinek saruját hordozni sem vagyok méltó; ő Szent Lélekkel és tűzzel keresztel majd titeket. A kinek szóró lapát van az ő kezében, és megtisztítja az ő szérűjét; és az ő gabonáját csűrbe takarítja, a polyvát pedig megégeti olthatatlan tűzzel."
Ha pedig együtt olvasod a két mondatot, akkor a párhuzam nyilvánvaló: A Szent Lélekkel és tűzzel való keresztség összefüggésben van azzal, hogy Jézus szétválogatja a gabonát a polyvától. A gabonát megtartja, a polyvát pedig elégeti. A párhuzam tehát: Szent Lélek keresztség = betakarított gabona. Tűzzel keresztel = tűzzel megégetett polyva. Az első tehát az üdvösségre vonatkozik, a másik viszont a kárhozatra.
A tűzzel való keresztség tehát ítéletet jelent, és nem azonos vagy velejárója a Szent Lélek keresztségnek.
Amúgy ugyancsak semmi köze más népek tűzön járásához, vagy egyéb tüzes szertartásához.