Kedves Aariella!
Egyszer már beszéltem róla, illetve kérdeztem, de nem is reagáltál, meg úgy látom nem is olvastad, ezért még egyszer megkérdezném: Miből gondolod, hogy az általad felsoroltak azt bizonyítják, hogy az Ótestamentum minden szava igaz? Bábel torony Babilonban, királyi palota, vízvezeték, egy zsinagóga alapja, Siloám tava, Baal templom, és a többi... Ki tagadná, hogy ezek léteztek, romokban léteznek? .
Kedves Kyra! Ezeknek a létezését nagyon sokáig tagadták, nagyon sokan. Ezért a feltárásuk igenis nagy jelentőségű a Biblia szavahihetősége szempontjából.
De mivel bizonyították az általad hozzákapcsolt történeteket? Semmivel.
Ez nem igaz, mert pl. Jerikó romjai pontosan alátámasztják a Bibliában leírt történetet. Számos feltárás során találtak olyan feliratokat, amik szintén egyeznek a Bibliában leírtakkal. Pl. Lákis feltárása során olyan cserépdarabokat találtak, amelyeken egy Jaus nevű férfi – aki alighanem katonai parancsnok volt Lákisban – és egy alacsonyabb rangú tisztviselő leveleztek, abban az időben, amikor Nabukodonozor megtámadta Júdát, és már csak két város, Lákis és Azeka maradt meg. A levelek nyelvezete hasonlít a szintén akkor élt prófétának, Jeremiás írásainak a nyelvezetéhez.
A Jeremiás 34:7-ben a próféta azt írja, „amikor Babilon királyának hadserege hadat viselt Jeruzsálem ellen és Júda minden megmaradt városa ellen, Lákis és Azeka ellen; ugyanis ezek a megerősített városok maradtak meg Júda városai közül”
Az egyik lákisi levél írója úgy tűnik, ugyanezekről az eseményekről beszél. Ezt írja: „Figyeljük a lákisi (tűz-)jeleket . . . , mivel nem látjuk Azékát.” Sok tudós azt mondja, hogy ezek szerint Azékát vagy Azekát már bevették a babilóniaiak, és Lákis volt a következő célpontjuk. Figyelemre méltó, hogy a levélben „tűzjelekről” is szó van. A Jeremiás 6:1 szintén megemlíti a híradásnak ezt a módját.
Az Izraelben végzett régészeti ásatások során számos bibliai időkből származó osztrakon (cserepekre írt levelek, feljegyzések) került elő. Három gyűjtemény, melyek az i. e. VIII. és VII. századból származnak, különös figyelmet érdemelnek, mivel rengeteg olyan történelmi tényt támasztanak alá, melyekre a Biblia is utal. Ezek a samáriai, az arádi és a lákis osztrakonok, amikről fentebb írtam.
A bibliai régészet igenis nagyon sok pontban megerősíti a bibliai történeteket, és nem csak a Biblia által említett helységek létezését igazolja.
Ennyivel azt is mondhatnánk, hogy az összes történet szóról szóra igaz, amit az összes egykori Babilon területén feltalált romról mesélnek más népek vallásai. Bábel tornyának létezése leginkább Marduk valóságos létét bizonyítja például, nem azt amit az ótestamentum elbeszél.
Lehet, hogy azokban is van igazság. Mitől bizonyítja jobban Bábel tornyának létezése az általad említett verziót, mint az Ószövetséget?
Még azt sem tudták bebizonyítani, hogy azt a várost, amit most Jeruzsálemnek hívnak, annak hívták-e akkor, amikor Ábrahám létezett, ugyanis volt egy kis város azon a helyen, de a nevét nem sikerült kideríteni.
Jeruzsálemet nem Jeruzsálemnek hívták Ábrahám idejében. Sálem volt a neve (Béke városa), és a királya Melkishedek volt. Az 1 Mózes 14:18-ban olvasunk róla. (Korábban emóreusok lakták, később egyiptomi uralom alá került.) A Kr.e. 15. században új nép érkezett a térségbe, a hettiták. Ebből az időből származnak az Amárna-levelek, amelyekben szerepel Jeruzsálem, és királyának a neve.
Az izráeli honfoglalás idején jebuzeusok lakták a várost, akiket az 1 Mózes 10:16 Kánaán leszármazottai között említ. A város neve ekkor Jebúsz. Királya létrehozott egy szövetséget öt másik város királyával. Józsué legyőzte őket, de a várost nem tudta bevenni.
Az ún. amárna-levelek között, amelyeket Ehnaton fáraó palotájában Tell-el-'Amárnában fedeztek fel, és amelyek a Kr.e. 1390-1365 közötti időből származnak, találjuk Abdi-Khipának, URUSALIM királyának Ehnatonhoz intézett levelét, amelyben a fáraó támogatását kéri a khabiruk (héberek) elleni küzdelemhez.
Az Uru-salim név első része a sumer akkád uru szónak megfelelően "város"-t jelent. A második rész származhat a salim "béke" szóból, de lehet istennév is: Salimun, Salman. Így kétféleképpen is értelmezhetjük a város nevét: "Béke városa" (ez felel meg a bibliai hagyománynak), és "Salim városa" (ha a pogány környezetből akarjuk megérteni a város nevét).
Jeruzsálem Júda törzséhez tartozott, hisz azt olvassuk, hogy Júda törzse nem tudta kiűzni a Jeruzsálemben élő jebúsziakat.
Végül a várost Dávid foglalta el, és ő tette Jeruzsálemet az ország központjává.
Jeruzsálem története nem zsákbamacska, elég sokat kiderített már róla a régészet.
Eblában találtak agyagtábla-könyvtárat és ekkor bukkantak - sumer ékírással - egy helységnévre: Uruszalim (r-s-l-m, mert ugye nincs magánhangzó) a Biblia-régészek azonnal kisajátították, és a mai Jeruzsálemmel azonosították. Csakhogy nem volt rajt az agyagtáblán a város földzajzi fekvése, sőt a később egyiptomi hieroglifák által említett egy Ausamen vagy Rusalimum nevű városnál ugyanez a helyzet. Ilyen nagyvonalú elfogadása a régészeti "bizonyítékoknak" sohasem történne meg, ha nem az volna a politikai helyzet, ami.
Nem kell folyton összeesküvés elméleteket gyártani. Jeruzsálem történetét nem csak az eblai agyagtáblák alapján lehet nyomon követni.
Létezik egy könyv, aminek a címe: "A Biblia asszír földjéről származik", amit egy libanoni protestáns professzor írt (Salibi). Neki az tűnt fel, hogy a bibliai helységnevek, amelyeket oly nagyon keresnek Izrael területén, szinte mind megtalálhatók Asszíriában.
Nem jelent semmit, a bibliai régészet már elég erős lábakon áll ahhoz, hogy ujjszopadék elméleteknek ne maradjon hely.
Az Ószövetség eredetijét, ha valóban volt olyan Ezsdrás kezében, csupa mássalhangzóval írták és egyáltalán nem mindegy, hogy milyen magánhangzókkal töltötték ki, amikor Ezsdrás isteni ihletéssel újra iratta az egészet..
Na, legalább addig eljutottunk, hogy nem Ezsdrás írta a Tórát. Most már szerinted csak punktuálta.
A nyugati sémi ábécé, melyet a héber is használ, 22 mássalhangzóból áll. A magánhangzókat csak ritkán, és akkor is mássalhangzójelek segítségével (mater lectionis) jelöli. A nyomtatott héber Bibliákban található magánhangzó jelölés (punktuáció) majd csak a Kr. u. 8–9. századtól figyelhető meg.
Ezsdrás tehát nem töltötte ki magánhangzókkal az Ószövetség szövegét.
Ha az Arab félszigeten keresgélnének sok mindent megtalálnának, akár Salamon templomát is, hacsak addig el nem pusztulnak azok a romok, amelyek még léteznek. Persze ott sohasem fognak régészeti ásatásokat folytatni. Először is azért nem, mert nem érdekük, másodszor meg azért nem, mert olyan népek lakják, akik nagyon ellenségesek Izraellel és soha nem engednék meg nekik a kutatásokat.
Miket nem állítasz? A Közel-Keleten kizárólag Izrael folytat ásatásokat? Nemzetközi csoportok garmadája kutat ezeken a területeken, és az Arab félszigeten is. Kinek nem érdeke ott ásatásokat folytatni? Nem értelek.
Itt egy példa arra, hogy kiterjedt ásatások folynak ezeken a helyeken:
http://hvg.hu/Tudomany/20090719_kigyoisten_arab_felsziget_regeszet
Salamon templomát viszont nem fogják az Aarab félszigeten megtalálni. Már csak azért sem, mert Nabukododonzor földig rombolta.
Ezért mondom, hogy teljesen felesleges ezeket a régészeti "bizonyítékokat" itt sok munkával keresgélni, mert csak azt bizonyítják, hogy nincs bizonyíték ott, ahol keresik. Nem kínos ez?! Szerintem igen.
Nem értem ezt a hozzáállásodat kedves Kyra. Én azt látom, a degradáló véleményed csupán arra reakció, hogy a régészet sorra alátámasztja a bibliai feljegyzéseket. Inkább az a kínos, hogy ilyen nyilvánvaló bizonyítékokat a Biblia szavahihetősége mellett egyszerűen elsöpörsz az asztalról, csak hogy tagadhasd a Bibliát.
Senki sem állította, hogy a régészet bizonyítani tudná, hogy a Biblia minden egyes szava igaz. Erre a régészet nem is alkalmas. De éppen elég bibliai feljegyzést alátámaszt ahhoz, hogy kicsit nagyobb tisztelettel álljunk a Bibliához.
Különösen, hogy egyetlen olyan lelet sincs a sok között, amely ellent mondana a Bibliának. Ezért az a hozzáállásod, hogy a régészet nem bizonyít semmit, szimplán a tények tagadása. Még az sem gondolkoztat el, hogyan lehetséges, hogy egy ókori mű, mint ez, ennyi régészeti alátámasztással rendelkezik. Kértem, hogy mondj egy másik ókori írást, amire ennyi régészeti bizonyítékunk van.
A trójai háborúról egy szál sincs. Mégse vonja senki kétségbe, hogy megtörtént.