Csalódtál?Mikor?Megbocsájtottál?

Targenor írta:

Szia!
Na igen, ha lehetne beszélni értelmesen az illetővel, de nem lehet:mrgreen:. Mert ha szóvá teszem még ő sértődik meg.:mrgreen: Nem érti mi a bajom, elmagyrázni pedig nem engedi, meg sem hallgat. Inkább elküld melegebb éghajlatra SÉRTETSÉGÉBEN.:mrgreen: Már rengetegszer megpróbáltam elmagyarázni, hogy neki hogy esne a dolog, ha vele csinálná meg valaki, és sajnos így sem fogta fel a lényeget. Ő a szegény megnem értett SZENVEDŐ fél.
A falnak meg nem szeretek beszélni.:mrgreen:
Bocsánat a mérges zöld fejek sokaságáért, de még mindig fel tudnék robbanni, hogy megint ilyen hülye voltam, igazán tanulhaték már ezekből.
És mint írtam az illető nem először teszi ezt velem, és másokkal sem.

Kattints a kibontásához...

Szervusz!
Az illető talán akkor döbbenne meg, ha elfogadnád olyannak, amilyen. Nem reagálnád le a bosszantásait. Egyedül maradna, hiszen azt érezné, nem foglalkozol vele. Persze ez türelem kérdése, hónapokra lenne szükség.

:..:
Targenor, nem látom az előzményekből a problémád,vagy vak vagyok, vagy nem tudom értelmezni.Egy biztos, minden embert a saját fegyverével lehet legyőzni.Én Apósommal küzdök már 5.-dik éve, de megelégeltem.A férjemmel folyamatos harcban állnak, én meg köztük állok és csak pillázok.Ráaldásul Én Apósomnál dolgozom reggel 7-től este sötétedésig össze vagyunk zárva.Lényeg,hogy Kari elött kb. 1 hónappal nagyon csúnyán összevesztek.Közölte Apósom,hogy soha nem akart gyereket, tőle senki meg sem kérdezte,különben is rossz apa, és a Tomi nem is hasonlí rá semmiben, nem is az Ő fia. Karácsonyra az ajtó elé lerakta az ajándékát, amit természetesen ott is hagytunk.Majd 27.-én mentem dolgozni és szóvá is tette.Én ilyen ajtó elé leteszem fejezeten egyszer már összevesztem Vele, de nem tanul.Szóval este szólt Nekem, hogy átjönne-montam persze gyere nyugodtan-.Majd kaján vigyorral megérkezik az ajándékkal a kezében, én meg adtam Neki az ívet.Mondtam Neki, hogy ha úgy gondolja, hogy Tomi nem az Ő fia,nagyon egyszerűen ki tudja deríteni és pontot tehetünk a történet végére.300 ezer forint a DNS vizsgálat majd az megmondja. Persze kikérte magának, de Én meg nem vagyok szívbajos,és adtam Neki.Az ajándékot meg nem fogadom el,mert számomra a karácsony a szeretetről szól, ami itt koránt sem volt meg. Szóval azok közé az emberek közé tartozik, akik sosem tanulnak, de a Jó Isten ott fog a legnagyobbat ütni rajta, ahol a legjobban fáj.Csak azt nem tudom, akkor ki lessz mellette.

atiliani írta:

Szervusz!
Az illető talán akkor döbbenne meg, ha elfogadnád olyannak, amilyen. Nem reagálnád le a bosszantásait. Egyedül maradna, hiszen azt érezné, nem foglalkozol vele. Persze ez türelem kérdése, hónapokra lenne szükség.

Kattints a kibontásához...

Szia!

A helyzet sajnos nem ilyen egyszerű, mivel az illető a rokonom. És itt jönne az a mondás, hogy: "Az ember a barátait megválaszthatja, míg a családját nem."
Viszont mivel ezoterikus szemléletű vagyok, így ez a mondás sem teljesen igaz, mivel az ember a születése előtt "bevállalja" az életét minden kapcsolatával együtt. Én így jártam. Egyébként tartok tőle, hogy valóban teljesen egyedül fog maradni. Csak én nem tudom megtenni, hogy majd rávágjam az ajtót, amikor egyedül marad, és hozzám jönne segítségért. Addig csak abban reménykedhetek, hogy AKKOR majd felfogja miket engedett meg magának mások kárára, és megváltozik.
Igazság szerint sokan vannak a "barátai", de ha rendesen górcső alá vesszük ezeket a kapcsolatokat, akkor látható, hogy EGY BARÁTJA SINCS. (Igaz, ez neki még nem szúrt szemet.)

tundy írta:

:..:
... Szóval azok közé az emberek közé tartozik, akik sosem tanulnak, de a Jó Isten ott fog a legnagyobbat ütni rajta, ahol a legjobban fáj.Csak azt nem tudom, akkor ki lessz mellette.

Kattints a kibontásához...

Szia!

Igen, sajnos egyre több ilyen emberrel találkozom. Biztos van pár, aki tényleg nem veszi észre, de a többségük sajnos pontosan tudja, csak egyszerűen nem érdekli, hogy másnak mekkora fájdalmat okoz.
A sors majd mindegyiknek megadja, amit érdemel, de azt nem a mi feladatunk eldönteni, ki mit kapjon, és az is biztos, hogy mindegyik akkor kapja és úgy, ahogyan kiérdemelte.

Targenor írta:

Szia!

A sors majd mindegyiknek megadja, amit érdemel, de azt nem a mi feladatunk eldönteni, ki mit kapjon, és az is biztos, hogy mindegyik akkor kapja és úgy, ahogyan kiérdemelte.

Kattints a kibontásához...

Üdvözöllek az új logómmal!

Azért sose legyünk kárörvendőek! Ne reménykedjünk olyan illúziókban, hogy a sors mindegyiknek megadja, amit érdemel - nehogy ebben is csalódjunk. A sors nem mindig az elvárásaink szerint alakul még akkor sem, ha tudjuk, hogy ki mit érdemelne meg gonoszságaiért. Ha mi megtettük a tőlünk telhetőt, hagyjunk munkát a gondviselésnek is. Jézus sem erőltette A gazdag ifjú megtérítését, csupán lehetőséget ajánlott fel neki, amit az ifjú nem fogadott el. Aki nem tud élni a lehetőséggel, az nem a mi bajunk, hanem az ő vétke. Ezt kellene belátni, s akkor nem bosszankodnánk annyit. A prófétákat sem hallgatták meg a maguk idejében.

atiliani írta:

Üdvözöllek az új logómmal!

Azért sose legyünk kárörvendőek! Ne reménykedjünk olyan illúziókban, hogy a sors mindegyiknek megadja, amit érdemel - nehogy ebben is csalódjunk. A sors nem mindig az elvárásaink szerint alakul még akkor sem, ha tudjuk, hogy ki mit érdemelne meg gonoszságaiért. Ha mi megtettük a tőlünk telhetőt, hagyjunk munkát a gondviselésnek is. Jézus sem erőltette A gazdag ifjú megtérítését, csupán lehetőséget ajánlott fel neki, amit az ifjú nem fogadott el. Aki nem tud élni a lehetőséggel, az nem a mi bajunk, hanem az ő vétke. Ezt kellene belátni, s akkor nem bosszankodnánk annyit. A prófétákat sem hallgatták meg a maguk idejében.

Kattints a kibontásához...

Szia!
Pont nem kárörvendően írtam.
Egyébként mindenki megkapja, amit érdemel, igaz lehet, hogy nem épp ebben az életében, hanem akkor, amikor a legnagyobbat tanulhatja a dologból. (Már aki tanul belőle.)
Mint írtam:

Targenor írta:

A sors majd mindegyiknek megadja, amit érdemel, de azt nem a mi feladatunk eldönteni, ki mit kapjon, és az is biztos, hogy mindegyik akkor kapja és úgy, ahogyan kiérdemelte.

Kattints a kibontásához...

Abban igazad van, hogy: "Aki nem tud élni
a lehetőséggel, az nem a mi bajunk, hanem az ő vétke. Ezt kellene belátni, s akkor nem bosszankodnánk annyit."
Valószínűleg nekem is ezt kéne megtanulnom, ezért tér vissza ez a szituáció állandóan az életembe. Csak mint tudjuk, könnyebb mondani, mint véghezvinni.

Igen, "könnyebb mondani, mint véghez vinni". Sajnos a mi életünkben is a szavaink és a tetteink annak ellenére sem azonosak, hogy tudjuk így kellene lennie. Lássuk be, nemcsak a gonoszak, hanem mi is esendőek vagyunk, és éppúgy szükségünk van Isten irgalmára, mint a csalóknak.

atiliani írta:

Igen, "könnyebb mondani, mint véghez vinni". Sajnos a mi életünkben is a szavaink és a tetteink annak ellenére sem azonosak, hogy tudjuk így kellene lennie. Lássuk be, nemcsak a gonoszak, hanem mi is esendőek vagyunk, és éppúgy szükségünk van Isten irgalmára, mint a csalóknak.

Kattints a kibontásához...

Jujj, ez egy kicsit erős.
Azért gonosz biztos nem vagyok, türelmetlen, az igen, de nem gonosz. Nekem is vannak hibáim, de igyekszem, hogy abból másnak ne legyen kára.
A másik, hogy mi legalább igyekszünk annak megfelelően viselkedni, ahogy TUDJUK, hogy kéne, vagyis nem más kárára cselekszünk. (Én legalábbis. Pont azért, mert tudom, milyen érzés)

Tanmese

Volt egyszer egy kisfiú, akinek igen rossz természete volt. Az apja adott neki egy zacskó szöget, hogy mindannyiszor, amikor elveszíti a türelmét, vagy veszekszik valakivel, üssön 1 szöget az udvar végében lévő kerítésbe.
Az első napon 37 szöget ütött a fiú a kerítésbe.
Az elkövetkezendő hetek során megtanult uralkodni magán, és a kerítésbe ütött szögek száma napról napra csökkent: felfedezte, hogy sokkal könnyebb uralkodni magán, mint szöget ütni a kerítésbe.
Végül elérkezett a nap, amikor a fiú egyetlen szöget sem ütött be a kerítés fájába.
Ekkor megkereste apját és elmesélte, hogy már egyetlen szöget sem kellett a kerítésbe ütnie.
Ekkor az apja azt mondta neki, hogy minden nap amikor megőrzi nyugalmát húzzon ki 1 szöget a kerítésből.
A napok teltek, amikor egy nap a fiú közölte apjával, hogy már 1 szög sincs a kerítésben.
Az apa elkísérte a fiát a kerítéshez és így szólt: " Édes fiam, te igen becsületre méltóan viselkedtél, de nézd csak meg, mennyi lyuk van ezen a kerítésen! Ez már sohasem lesz olyan, mint azelőtt!
Amikor összeveszel valakivel, és amikor egy gonosz dolgot mondasz neki, megbántod őt, ugyanolyan sérüléseket hagysz benne, mint ezek itt a kerítésen. Mindegy hányszor kérsz bocsánatot, a sérülés ott marad.
A szavakkal okozott seb is olyan, mint a fizikai seb."

:..: Targenor!
Jó ez a mese,ami talán nem is mese, és mennyi igazság van benne.Az igazság az, hogy minden embertől lehet tanulni valamit.Én, egy pár évvel ezelötti fejemmel gondolkodva Apósomat már rég kiosztottam volna,hogy még azt is megbánta volna, hogy megszületett.De tanultam önfegyelmet,és még mindíg együtt dolgozunk.Azonban ez nem azt jelenti,hogy azt csinálhat velem amit akar.Úgy érzem megtanultam kezelni,ami nam sok embernek megy.A sors úgy hozta, hogy a legutóbbi osztás épp karácsonykor volt, de nem tehettem másként.Azonban vannak dolgok amiket soha nem fogok Neki elfelejteni, ahogy Te is írtad. Az élet olyan kiszámíthatattlan,és a buta mindíg akkor kezdi el értékelni a másikat, mikor már nincs.:-(

Kedves Targenor!
Ismerem ezt a "történetet" a kisfiúval, de ahányszor elolvasom, mindig meglepődöm magamon: mintha először olvasnám. Azonban annyit mondhatok, hogy az elmúlt sérelmekre -amelyek kitörölhetetlen nyomokat hagynak bennünk- kétféle képpen lehet emlékezni: fájdalmas haraggal (ilyenkor még túlgyengék vagyunk a megbocsátáshoz), és közömbösen (amikor már nem az érzelmek irányítanak, hanem mi őket). Ez utóbbi az üdvösebb, mert már nincs harag, ami befolyásolná tetteinket a fájdalmat okozóval szemben.

Most 1-2 napig megint nem leszek gépközelben, így:

Kedves Levelező Társaim! Lassan elmult ez az év is.Szeretném megküszönni, hogy sokan irtatok, szép képeket, verseket, történeteket, zenés videókat tettetek fel és a sok c s a l ó d á s ok mellett, megnyugtató válaszokat,tanácsokat adtatok.
Szeretném, hogy a jövő évben is ilyen aktivan vegyetek részt a topikomban de mem csak a "csalódásról.
Minden topik látogatónak és levelező társamnak:
NAGYON BOLDOG,BÉKÉS UJÉVET KIVÁNOK!!!!!!!!

B.u.é.k !



Kivánok Mindanyiunknak Boldog évet!
Bőséget Az életünkre!

katus írta:

B.u.é.k !



Kivánok Mindanyiunknak Boldog évet!
Bőséget Az életünkre!

Kattints a kibontásához...

Köszönjük. Neked is minden szépet és jót az Ujévben!kiss

Szeretném az Ujévet evvel a szép verssel kezdeni.

Van aki azt hiszi tehet amit akar,hisz SZERETIK
Van aki azt hiszi tehet amit akar,hiszen SZERET
Van aki ugy érzi minden tettére vigyáznia kell mert SZERET
Van aki ugy érzi minden tettére vigyáznia kell, mert SZERETIK
Van akinek számára a szerelem határos a GYÜLÖLETTEL
Van akinek számára a szerelem határos a SZERETETTEL
Somlyó György

Sziasztok, SAJNOS MINDEN 2008. január 5 utáni hozzászólás/adat elveszett.

goyo írta:

Kedves látogatók,

Sajnos a szerverünk egyik hard-drive-ja felmondta a szolgálatot, így az azon lévő adatok végleg elvesztek. Az utolsó teljes körű biztonsági mentés 2008 január 5.-én készült, amelyet sikeresen visszaállítottunk, azonban az elmúlt hónap információi elvesztek.

A jövőben az ilyen váratlan meghibásodásokat dupla mentéssel igyekszünk kiküszöbölni. Köszönjük a megértéseteket és elnézést kérünk a bosszúságért!

Kattints a kibontásához...

Kedves Targenor! Köszönöm a tájékoztatást, aranyos vagy, hogy gondoltál rám. Sajnálom,hogy ez történt, legjobban a szép képeket, videókat, de azért sikerült egy párat elmentenem.

Evelyn44 írta:

Kedves Targenor! Köszönöm a tájékoztatást, aranyos vagy, hogy gondoltál rám. Sajnálom,hogy ez történt, legjobban a szép képeket, videókat, de azért sikerült egy párat elmentenem.

Kattints a kibontásához...

Köszönöm,köszönöm! kiss