Ma mondtam neki, hogy felhívjuk apát, én mondom, hogy boldog névnapot, ő meg, hogy apa! Ebből az lett, hogy felhívtuk apát, mondtam, hogy boldog névnapot, ő meg kétszer belekiabálta, hogy zsiráááááááf, zsiiiiiiiiirááááááááf és elrohant! 
Csevegős -x szemezős - barátok sokszemközt
- Téma inditó Gyagnes
- Kezdés dátuma
- Státusza
aranyosak, Gergő csak a futkározós állatokat szereti meg a macskával kukucsolni, mert az még vevő rá, ahogy itt az elején a kutya is
Nálunk a három fiú iszonyatosan rendetlen volt. A nagy meg a kicsi miután Bp.-re került megváltozott. Elpakolnak maguk után a konyhában,rendet tartanak a szobájukban. A középső,aki se nem műszaki,se nem zenész iszonyúan rendetlen,rajta a koli se segített. A szobája kész akadálypálya,ritkán járok arrafelé. Régebben még feljártam lehozni a szennyest,de egy ideje már azt sem teszem. Ha lehozza kimosom,ha nem,akkor így járt!A nagyobbik lánykám nagyon pedáns,a kicsi... hát róla inkább nem beszélnék!... Remélem,hogy még sokat fog fejlődni ezen a téren.
Mióta a gyerekek felnőttek,én csak a közös tereket tartom rendben,a saját szobáját mindenki magának gondozza.
Fú, hát én nem bírnám... Mármint megállni, leborulok előtted!
Fú, hát én nem bírnám... Mármint megállni, leborulok előtted!
Szokás kérdése!
Lehet hogy kicsi korukban kellett volna idomítanom a gyerekeket a rendrakásra,de akkoriban túl elfoglalt voltam. Egyszerűbb volt nekem hipp-hopp mindent elpakolnom mint kivárni amíg ők elvégzik,ill.tanítgatni,hogy mit hogyan kell
A lányok viszont nagyon ügyesek a konyhában. Piskótát,kalácsot,pogácsát sütnek,Réka a pizzák,tészták nagy szakértője és rajongója,Anna képes vasárnap hajnalban felkelni és megsütni 90 palacsintát mire a fiúk felébrednek
Szokás kérdése!
Lehet hogy kicsi korukban kellett volna idomítanom a gyerekeket a rendrakásra,de akkoriban túl elfoglalt voltam. Egyszerűbb volt nekem hipp-hopp mindent elpakolnom mint kivárni amíg ők elvégzik,ill.tanítgatni,hogy mit hogyan kell
A lányok viszont nagyon ügyesek a konyhában. Piskótát,kalácsot,pogácsát sütnek,Réka a pizzák,tészták nagy szakértője és rajongója,Anna képes vasárnap hajnalban felkelni és megsütni 90 palacsintát mire a fiúk felébrednek
De aranyosak!
Az én mumusom egyébként a vasalás, bárkihez beállok takarítani, aki hozzánk vasalni..
csak pólók vannak, de váááá... a többit úgy veszem minél kevesebbet kelljen vele a szárítóról levéve foglalkozni
De aranyosak!
Az én mumusom egyébként a vasalás, bárkihez beállok takarítani, aki hozzánk vasalni..
Hát én százszor inkább vasalok mint takarítok!... Persze azt se szoktam elkapkodni... csak ha már nagyon muszáj
Egy ismerősöm mesélte, hogy ő úgy szoktatta rendre a kisfiát 3 éves korában(!) hogy amikor játék után következett az elpakolás, eleinte segített neki, megmutatta hogy mit hová kell tenni, melyik dobozba mi kerül. Majd fokozatosan megkérte, hogy csinálja egyedül. Majd elmaradoztak a kérések. Viszont a felszólítások elmaradásával a rendrakás is elmaradozott. Ekkor azt mondta a kisfiúnak, hogy ha nem rakja el a játékokat és mindent szanaszét hagy, akkor már biztosan nincs is szüksége rájuk és kifogja dobni. A gyerek erre nem reagált. Aztán pár nap múlva a gyerek szeme láttára az anyja szépen elkezdte a kukába hajigálni a szanaszét heverő játékokat, amik a helyükön voltak azokat nem bántotta. A gyerek megijedt és persze sírva szedegette ki a kukából a kincseit és mindent szépen a helyére rakott. Onnantól kezdve nem volt gond a rendrakással. A következetesség itt is működött.
Hát, ha már felszólításra működött, akkor nekem nem fájt volna, ha nincs meg az automatizmus. Aztán csak berögzült volna a kukásjelenet nélkül is, szívem nem lenne megbőgetni a gyerekem, de én ilyen puhány vagyok...
Azt hiszem itt a kicsi számára egy tanítás volt, a "fontos" fogalmának megtapasztalása. Ami valakinek fontos, azt megbecsüli, vigyáz rá. Ami nem fontos azt kidobjuk a kukába, mert nem hiányzik senkinek. Lehet hogy egy picit rideg megközelítése ez a dolgoknak, hogy hagyjuk hogy a gyerek sírva fakadjon, de ő is, mint minden ember, a saját kárán tanul. Ha a gyerekre ráhagyjuk hogy azt tegye amit akar, minden következmény nélkül, csak azért mert még kicsi, legyen az csak olyan apróság, mint a lustaság, akkor alapvető hibát követünk el. A gyerek mindig a számára könnyebb utat választja. Ha nem muszáj rendet rakni, akkor nem fogja megtenni, úgysem történik semmi és majd anyu úgyis a helyére rak mindent, akkor meg minek strapálja magát? Sőt, teljesen természetessé válik a számára, hogy anyu csinálja a rendet.
Anyukám mesélte, hogy gyerekkorában 7 évesen már neki kellett ellátni az újszülött kistestvérét, amíg a szülei a határban dolgoztak a földeken, ő pedig egyedül volt vele otthon. Főzött, mosott takarított. Amikor a szülők hazaértek, mehetett játszani. Mégsem úgy emlékszik vissza, hogy kegyetlenül halálra dolgoztatták és nem volt gyerekkora. Egészen pici korában ránevelték a felelősségre és a kötelességtudatra. Én hasonlóképpen nevelkedtem, bár nem voltam ilyen nehéz feladatokra fogva mint egy csecsemő gondozása, de mindig segítettem a kerti- és házimunkában egészen kicsi koromtól fogva és ez nekem teljesen természetesnek tűnt, sosem éreztem tehernek. Belém nevelték a munka szeretetét és értékét, a szülő tiszteletét. Érdekes módon a nővéremet nem így nevelték. Mivel ő volt az első gyerek, anyukám óvta mindentől. Amikor pedig rájött, hogy hibát követett el a nevelésében már késő volt. 8 évesen már képtelen volt megzabolázni és a mai napig gondjai vannak vele, pedig már felnőtt ember. Sosem segített a házimunkában sem a kertben, kihúzta magát mindennemű munka alól, lusta, öncélú ember lett. Kettőnk között 13 év különbség van és amikor én születtem, anyu elhatározta hogy engem máshogy fog nevelni. Az én nevelésemben azt a példát követte, amit az anyukájától látott.
Anyukám mesélte, hogy gyerekkorában 7 évesen már neki kellett ellátni az újszülött kistestvérét, amíg a szülei a határban dolgoztak a földeken, ő pedig egyedül volt vele otthon. Főzött, mosott takarított. Amikor a szülők hazaértek, mehetett játszani. Mégsem úgy emlékszik vissza, hogy kegyetlenül halálra dolgoztatták és nem volt gyerekkora. Egészen pici korában ránevelték a felelősségre és a kötelességtudatra. Én hasonlóképpen nevelkedtem, bár nem voltam ilyen nehéz feladatokra fogva mint egy csecsemő gondozása, de mindig segítettem a kerti- és házimunkában egészen kicsi koromtól fogva és ez nekem teljesen természetesnek tűnt, sosem éreztem tehernek. Belém nevelték a munka szeretetét és értékét, a szülő tiszteletét. Érdekes módon a nővéremet nem így nevelték. Mivel ő volt az első gyerek, anyukám óvta mindentől. Amikor pedig rájött, hogy hibát követett el a nevelésében már késő volt. 8 évesen már képtelen volt megzabolázni és a mai napig gondjai vannak vele, pedig már felnőtt ember. Sosem segített a házimunkában sem a kertben, kihúzta magát mindennemű munka alól, lusta, öncélú ember lett. Kettőnk között 13 év különbség van és amikor én születtem, anyu elhatározta hogy engem máshogy fog nevelni. Az én nevelésemben azt a példát követte, amit az anyukájától látott.
De aranyosak!
Az én mumusom egyébként a vasalás, bárkihez beállok takarítani, aki hozzánk vasalni..
Nekem valahogy nem megy, akárhányszor vasalom ki a pólókat valahogy mindig marad benne gyűrődés.
Tudjátok mi kell egy alapos takarításhoz????
Egy MADÁR-ka. Pontosabban egy apróka veréb. Nálam most este takarított ki a szobám legeldugottabb sarkában is, amihez a beépített szekrényt kellett szétcsavarozni. Tehát a nyári nagytakarítás megvolt ma este, ami a szobámat illeti. Majd megkérek egy másik madarat, hogy ugyan repüljön már be a többi helyiségbe is, hogy a férfiak azonnal hozzák a csavarozógépet és szedjék szét a lakást. Bár amikor a szekrény mögött hallottam a kaparászást/vergődést nem volt ennyire vicces a dolog.
Vasalás: Csak amit nagyon!!!! muszáj. Még, hogy pólót vasalni??? Még a blúzokat sem, csak, ha feltétlen szükséges. Ügyesen kell teregetni.
Egy MADÁR-ka. Pontosabban egy apróka veréb. Nálam most este takarított ki a szobám legeldugottabb sarkában is, amihez a beépített szekrényt kellett szétcsavarozni. Tehát a nyári nagytakarítás megvolt ma este, ami a szobámat illeti. Majd megkérek egy másik madarat, hogy ugyan repüljön már be a többi helyiségbe is, hogy a férfiak azonnal hozzák a csavarozógépet és szedjék szét a lakást.
Bár amikor a szekrény mögött hallottam a kaparászást/vergődést nem volt ennyire vicces a dolog.Vasalás: Csak amit nagyon!!!! muszáj. Még, hogy pólót vasalni??? Még a blúzokat sem, csak, ha feltétlen szükséges. Ügyesen kell teregetni.
Én is a következetesség híve vagyok,mindigis így neveltem a gyerekeket. A kukába dobálós játékot én is eljátszottam,ideig-óráig hatott is,sőt amikor nagyobbak lettek a szekrényből kihajigálósat is eljátszottuk párszor... Nálam az volt a gond,hogy mindig volt egy csecsemő vagy totyogós gyerek,tengernyi dolgom volt az öt gyerekkel,és nem mindig volt időm felügyelni ill.kivárni amíg összepakolnak. Menni kellett vacsorázni,fürdeni,lefeküdni... Egy-két gyerekkel nyilván ez másképp működik. Biztosan szervezés kérdése az egész,nekem akkor ez nem sikerült.
Ötletet, tanácsot szeretnék kérni. Hol lehet kapni dobozos (konzerv) készételt? Nem a henger alakú konzervekre gondolok, hanem lapos, téglalap alakú dobozkára. Olyasmi az anyaga, mint amiben a májkrémet, pástétomot is árulnak. Bőröndben jól szállítható, nem nehéz, mint a henger alakú és mikrózható. 1-2 éve tele voltak a boltok az ilyen készételekkel, most meg sehol nem találok. A neten is kerestem, de csak a Norbi félét találtam horror áron. A srác meg vasággyal együtt sincs 60 kg, úgyhogy nem szeretném még fogyasztani. Kérem, ha lát valaki ilyent boltban, vagy tud valami elérhetőséget, vagy használható ötlete van, legyen szíves ossza meg velem. Köszönöm előre is!
Kérem, ha lát valaki ilyent boltban, vagy tud valami elérhetőséget, vagy használható ötlete van, legyen szíves ossza meg velem. Köszönöm előre is!Az én testvérem ikrek jegyű, Bp-en él.De nála is olyan patika tisztaság van,férfi létére, hogy néznétek, De tényleg.És semmiből sincs feleslege, de mindene meg van.Én régebben patikus rendet tartottam, most már az idő függvénye is, egy általános rend van, a többi...Van, amikor a fogorvoshoz is előbb mennék, vasalnék, van, amikor egy nap alatt felfordítom a házat.Most a vasalni való rengeteg a hőség miatt.Ilyenkor mindig eszembe jut, mennyire jó annak, akinek kevés a ruhája.Hányszor elterveztem, hogy szanálok, néhányat venni egy szezonra, mindig újakat, és folyamatosan cserélni.Nem tudom, mikor valósul meg.Egyébként ma voltunk Bp-en. Köpecre elterveztük vonat Délibe, onnan mivel, stb. Reggel az állomáson rájöttünk, hogy érkezés Keleti p.udvar.Mindegy, magyar ember, Mo.-on nem téved el, oda is értünk mindenhová. Du-án időbe vissza a metróval az Örs-ről, naná, hogy lezárták technikai okokra hivatkozva.Még rendőr kocsikat is láttunk.Futkosás a metropótló után, de sikerült gond nélkül lc-re érni. Elég régen voltunk Bp-en, de tuti ilyenkor történik valami. Viszont nem tudom, mennyire reklám(akkor előre is elnézést), ha kiírom, voltunk a Mesemúzeumban, nagyon élvezte.Kedvező helyszín kisgyereknek.Nagy progik nem voltak,még a kék-sárgában voltunk,meg sétáltunk a Dunát nézve. Neki élmény volt a metrózás is. Egész napos utazás után fáradtak vagyunk.A nagy a Balatonon nyaral.
Ez azért eszembe fog jutni, ha a gyerek hazaér. Én azért próbálom rávenni, hogy a padlón ne legyen semmi, mert belelépni egy ilyen pici játékba nagyon fájdalmas. Szanálni én is szoktam, és nem tudom hogyan de annyi papír tud egy házban lenni, hogy csuda! apró fecnik, kis galacsinok. A lányom nagy öröme, ha egy papírt apró darabokra vagdoshat szét. Engem nem zavar, mert a porszívó simán felszippantja az egészet.
Vasalás: Csak amit nagyon!!!! muszáj. Még, hogy pólót vasalni??? Még a blúzokat sem, csak, ha feltétlen szükséges. Ügyesen kell teregetni.
Na ez se nagyon megy... De szerencsére feltalálták a gyűrődésmentes anyagot!
Amíg a gyerek apja velünk lakott minden nap az ingeit vasaltam, hát az is iszonyat volt. Most már szerencsére csak a gyerek holmijait vasalom ki, ja és amit aznap felveszek. Én akármilyen szépen teszem el a ruhákat, mindig gyűrődik.
Egy gyereket nem is szabad megnyomorítani azzal,hogy egyszerre csak egy játékkal játszhat,a többit mindig pakolja el-ismerek ilyen családot! De azért estére nem árt elpakolni,csak hogy a kicsi azért szokja meg,hogy létezik olyan is,hogy "rend".
Hatalmas élmény volt éjszakánként a sötétben mezítláb belelépni egy-egy Lego-kockába,kisautóba amikor beosontam a síró gyermekhez...
Az én mumusom egyébként a vasalás, bárkihez beállok takarítani, aki hozzánk vasalni..
Én jelentkezem vasalásra! azzal semmi gondom nincs!
sőt!! bekapcsolom a zenét vagy a tv-t és mehet a menet! 
nah, a mosogatás már necces, mert a bőröm nem bírja a meleg vizet! persze az Ember otthon mindent az asztalon hagy, hegynyi mosogatnivaló vár mindig. 
Napsugár, nem csak ilyenkor van így Pesten. Én majdnem minden nap belefutok egy "lerobbanásba", üzemzavarba. Én a vonatozással fogom ki mindig a problémákat, lásd árvíz Komáromnál és hasonlók...- Státusza
Hasonló témák
