A maga nemében mindegyik főnök, mert mindegyik másra 'hajt'.
Én Balunak és Annának, Dorkának, Pancsának (határozottan szereti a P hangot) hívom a népeket. Balázzsal sok baj lesz,most már látom, miért miatta kellett megkezdeni a szülést. Nagyon-nagyon szereti a hasát, kiköveteli a figyelmet, az elsőséget mindenben. Úgy befeszül, és dobja magát az ágyon, ha enni akar, és olyan elkeseredetten ordít, mintha gyakorlatilag élve boncolná valaki. Teljesen kivetkőzve magából. Őt nem lehet csak úgy elaltatni. STb., stb. Dorcsi meg olyan. Úgy ... ?NÉZ?. Olyan értelmesen, néha értetlenül szánakozóan, istókzicsi. Hogy édesem, te tényleg zavarodott figura vagy, mi ez a cirkusz, ezek akkor is megcsinálnak nekünk mindent, ha. Ő is tud nagyon keservesen sírni, de inkább jelez. Mint a természetfilmekben a tigrisbébik. Teljesen az a hang, szoktunk rajta nevetni. Nagyon türelmes, nagyon. Onnét tudni, hogy odavan, hogy az ökle könyékig a szájába vándorol. Ha a Balázs felébred a kocsiban, rögtön ugorjon a 3. szomszéd is, neki ebből elég. Dorottyát nem vesszük észre, mert felébred, és nézelődik. Olyan: úgyis lesz valami - felirat van az arcán. Viszont Balázs sokkal fürgébb, nagyon nagy "ereje" van, támasztja magát, lóbálja a nagy buci fejét, ha kacag, ugyanilyen harsányan, de pillanatok alatt elkomorul. Dorottya meg somolyog az orra alatt, úgy vigyorog, néha sikongat hozzá, de lustább. Vele sok trükk beválik, a szorosan bebugyolált altatástól elkezdve mindenféle. "Szokta" figyelni a bátyját, ahogy az műsorozik. Le lehet róla olvasni, hogy na, már megint rájött a hoppáré!
Már kaptak néhány nyalintásnyi egyéb ételt. Tipikus férfi: egy kanálka sütőtök, ő meg, szeme sem rebbenik, hogy ez nem AZ, azonnal asszimilálta, cuppogott, hogy igen, ennél finomabbat ő még soha...
Dorottyának meg a hátára szaladt a szemöldöke, hogy istenem, hova kerültem?!
