Köszönöm!Kívánom,hogy úgy legyen és miért is nem lenne úgy.
A lényeg ,hogy higgyünk benne.A rossz az egészben az,hogy nem magamat sajnálom,mert tudom,hogy a másik fiú testvér is ilyen,mivel ha néha beszélhetünk a sógornőmmel akkor azért úgy egymás között ezeket kibeszéljük és a lényeg,hogy a két férfi egy húron pendül. Tudom,hogy ez csekély vigasz,de megnyugtat,hogy nem miattam ilyen a férjem,hogy meghíztam és Ő ki nem állhatja a kövéreket.Lehet,hogy ezzel bünteti a sors, de engem meg miért.
A lényeg,hogy nem tud boldog lenni vagy nem akar ezt nem tudtam még eldönteni,pedig igen csak régóta vagyunk együtt,de a mai napig nem ismertem ki. Nagyon zárkózott. próbálok segíteni ,de mindig mire azt hinném,hogy egyenesben vagyunk,rögtön zárul a kör és kezdhetem elölről. Tanultam pszichológiát az igaz , hogy sport pszichológiát , de itt már ez sem segít. Nagyon nagy terhet visz a vállán fölöslegesen.
Én emeletes házban nőttem fel. Szüleim sokat dolgoztak,hétköznap napközis később tanulószobás voltam. Azért hétvégeken ha nem is mindig,de két három hetenként a szüleim elvittek kirándulni,vagy moziba vagy színházba. A nővérem és én közöttem majd 7 év van ez ahhoz sok idő,hogy barátok legyünk,sokat veszekedtünk nem értettem egyet a nevelési elveivel, mert mivel anyuék dolgoztak Ő kérdezte ki a leckéket és hát nagyon szőrös szívű volt. Ahelyett ,hogy segített volna inkább azt mondta eredj és nézd át még egyszer ,mert nem jó, de hogy mi nem volt jó azt nem volt hajlandó megmondani. Talán ez nevelt az önállóságra amit akkor még nem fogtam fel,de tudom,hogy ha valamit meg kell oldani akkor azt meg is oldom.Az már más kérdés,hogy hogyan,de a végeredmény a fontos.
A lényeg,hogy ebben a világban ha jött az újév akkor mindenki köszöntötte a másikat.Vittük a pezsgőket a lépcsőházba és ott mindenki a hozott vagy kapott italával köszöntötte a másikat. A gyerekek almaszörppel vagy valami ilyesmivel. nagyon jó hangulat volt,pedig nem voltunk rokonok és év közben csak köszöntünk jóformán egymásnak,de ilyenkor olyanok voltunk mint egy család. Most,hogy itt lakunk és iker a házunk a sógoromékkal ez nincs pedig Ők is fent vannak hajnalig. A feles társsal egyszer átmentünk pezsgővel,de mondtuk egymásnak,hogy nem nekünk kellene menni ,mert mi vagyunk az öregebbek hanem nekik ezért ez így is maradt. Külön pezsgőzünk.
