Csevegős -x szemezős - barátok sokszemközt

manyo72 írta:

NAJAAAA!!!
Nekem egyik mániám Renato Parolin, a másik Toscana a maga teljes mivoltában, ugyanitt sorakozik Provence is a levenduláival....
A RP SAL-t végigcsináltam, bár előbb kezdtem el azt a mintát hímezni, mint a SAL kezdődött, de abba beneveztem Majd beneveztem a Toscana SAL-ba is, az azóta is úgy áll.
Majd jöttek a DFEA virágok, amik úgy szépek, ahogy vannak. Most a rózsa, ami stílusában nagy DFEA.
Tényleg, totál kétségbe fogok esni, hogyha elkezdetetk egy levendulásat is, mert utána majd jön egy Mirabilia, egy olívás, egy Nimue tündéres, egy Tralala, egy...egy...egy...stb, sorolhatnám még. Akkor majd a maradék önbizalmam is el fog szállni, hogy én vagyok ennyire béna, vagy lassú?
Könyörgök lányok, ne taszítsatok ennyire mélyre!!!, ,

Kattints a kibontásához...

Sziasztok!
Szerintetek lehet ettől is függőség?Kezdem érteni a drogosokat.
Annyi dolgom lenne,én meg a szívemet fájdítom itt.Mire kinagyítok,fonalat kórészok valamihez,jön egy még kedvesebb minta.Kezdem előlről.
DFEA sorozatról beszélsz.Kétségbeejtesz.Csak 3 láttam belőle,de azt ki kell varrnom.Meggy nincs közöttük?Hol vannak minták?
Egyszerűen nem értem más hogy csinálja.Nem alszik?"Négerei" vannak?Neki nem24 óra egy nap?

macleod írta:

Hát, nincs új a nap alatt, és ezen most jót vigyorogtam. Tél elején maradt egy kis üvegem, olyan bébi üveg nagyságú, a többibe levendulát, ilyesmit gyömiszköltem. Megmaradt az üveg az asztalon, rakosgattam, aztán kitaláltam, hogy hejjjj, belekupacolom a cérnavégeimet, és akkor egyrészt eltűnnek, másrészt milyen dizájnos lesz, ahogy az egyes színrétegek gyűlnek benne. Szépen még dátumot is írtam rá, mikor előjött egy ezüstös lakkfilc.

No, erre az előbb mit látok?!?! Ez egy "mozgalom", más is csinálja, és egész "hagyománya" van, meg saját neve is, miszerint TUSAL (Assszem). Most mehetek megnézni, mi a csuda ez, nem szeretem az információhiányt. Itt egy csomó kép:

>>> KATT

Kattints a kibontásához...

A macskásak nagyon tetszenek,szerintem éppen úgy tanácstalan,mint én.Ennek mi az értelme?Mennyi modern dolgot kiszórtam eddig.Egy mécsestartó a szemetesem,nem tudtam,hogy ilyen "dizájnos" vagyok.Köszönöm hogy mutattad!

Bocsánat

Tudjátok, lehet, hogy untok, ezzel az állandó okoskodással, de már olyan régen akarom mondani. Nem maradhat bennem, mert az szó-rulást fog okozni. :``:
Én tudom, mi az, ami engem a varrásban lenyűgöz. Persze, minden. Hogy szép lesz .. . meg ajándék ... meg cigi és pszichiáter helyett ... ez mind oké. De. Muszáj mindig valami buta (erőltetett) párhuzamon tanakodnom, a miérthez ez nekem kevés.
És egyszer régebben az jutott eszembe, hogy - bocs a nagy szavakért - az egész olyan, mint az élet.
Huh, kimondtam. Mert ... amikor látok egy ilyen mintát, mint ez a rózsás ... vagy amikor kiválasztottam a Clayton Toszkánát ... Amikor messziről nézed a képet - és ez az életem, a távlataim, a jövő ismeretlen részei - rettenetesen félelmetes... vagy milyen szép. És jön az érzés, a komplexus, hogy mindenki meg tudja csinálni, csak én nem. Vagy csak elrontva, borzalmasan. Olyan ismeretlen, olyan lehetetlen, és/vagy annyi harmónia van benne, ahogy néhány odavetett színnel keletkezik egy egész világ. És amikor eléggé felstresszelte magát az ember az élethez is, ahogy kedves pszichológusom-filozófusom-könyvíróm mondta, ember embertől ilyet nem kívánhat érzés jön rá, akkor ... muszáj közelebb lépni, és megoldásokat keresni. Tehát lehet sírdogálni a sarokban, de ettől nem oldódik meg. Majd csak lesz valahogy ... és belevágsz. És nézegeted a varrásmintát ... és sajnálgatod magad, de már fél szemmel a listádat lesed, van-e olyan fonalad ... és van. És akkor kinagyítod a mintát ... közelebb mész a problémához ... és mit látsz? Hogy mindegyik minta ugyanaz az elv... két zöld balra, aztán hármat fel, négyet le ... jön a rózsaszín ... oké, 6 sor 52-es, majd emeljük ki némi kontúrral . És egyébként meg az egész, akármilyen csoda is, ugyanabból a kutyaközönséges xxx-ből áll. És kibomlik az egész minta. És akkor ugyanúgy, ahogy leroskadsz a fotelban, és elgondolkodsz, hol tartasz, jutottál-e valahova, akkor a képedet is megnézed távolabbról, hogy jé, ez kezd UGYANOLYAN lenni, mint a minta! És akkor elámulsz: MEG TUDOM CSINÁLNI! Én IS meg tudom csinálni! Lehet, nem annyira precíz, lehet, hogy kusza a vége, lehet, hogy gyűrött a tenyeremtől, de szép, és én csináltam. Szerintem ez egy ?beavatás?.
Hát, nagyjából ennyi. Nagyon ciki? Értelmes volt ez egyáltalán?

Macleod: Kis kiegészítés: Sok színből álló minta után megfogadjuk, hogy csak egy színút, az egyszínű unalmas után meg színekre vágyunk. És én most fogadkozok, hogy ha ezt a nagyot megcsinálom, meg a gobikat, utána csak olyan kép lesz, aminek látom a végét....De hosszú lenne felsorolni a terveket. És amikor többórás munka után elnézem, hogy megint haladtam vagy 5-6 cm-t, jó érzés fog el, hogy akkor is megcsinálom. A rengetegből kiválogatni a megfelelőt...Ja és a bobinákra való tekergetéseknek csaknagyon az elején járok.Azt is megcsinálom.Rájöttem, a kis képekben is nagy motíváció lehet, meg a monokrómokban is...

zzsuzsa írta:

Meggy nincs közöttük?

Kattints a kibontásához...

csak cseresznye van kiss

macleod írta:

Hát, nincs új a nap alatt, és ezen most jót vigyorogtam. Tél elején maradt egy kis üvegem, olyan bébi üveg nagyságú, a többibe levendulát, ilyesmit gyömiszköltem. Megmaradt az üveg az asztalon, rakosgattam, aztán kitaláltam, hogy hejjjj, belekupacolom a cérnavégeimet, és akkor egyrészt eltűnnek, másrészt milyen dizájnos lesz, ahogy az egyes színrétegek gyűlnek benne. Szépen még dátumot is írtam rá, mikor előjött egy ezüstös lakkfilc.

No, erre az előbb mit látok?!?! Ez egy "mozgalom", más is csinálja, és egész "hagyománya" van, meg saját neve is, miszerint TUSAL (Assszem). Most mehetek megnézni, mi a csuda ez, nem szeretem az információhiányt. Itt egy csomó kép:

>>> KATT

Kattints a kibontásához...

Én ennek már kutatom az értelmét egy jó ideje, de fel nem foghatom. Elkezdtem, de pár cérnácskavég után meg is szakadt az igyekezetem. Egyébként is addig varrok egy-egy fonallal, míg csak bírok. Nem pazarlunk, drága hobbi ez (is).

macleod írta:

Tudjátok, lehet, hogy untok, ezzel az állandó okoskodással, de már olyan régen akarom mondani. Nem maradhat bennem, mert az szó-rulást fog okozni. :``:
Én tudom, mi az, ami engem a varrásban lenyűgöz. Persze, minden. Hogy szép lesz .. . meg ajándék ... meg cigi és pszichiáter helyett ... ez mind oké. De. Muszáj mindig valami buta (erőltetett) párhuzamon tanakodnom, a miérthez ez nekem kevés.
És egyszer régebben az jutott eszembe, hogy - bocs a nagy szavakért - az egész olyan, mint az élet.
Huh, kimondtam. Mert ... amikor látok egy ilyen mintát, mint ez a rózsás ... vagy amikor kiválasztottam a Clayton Toszkánát ... Amikor messziről nézed a képet - és ez az életem, a távlataim, a jövő ismeretlen részei - rettenetesen félelmetes... vagy milyen szép. És jön az érzés, a komplexus, hogy mindenki meg tudja csinálni, csak én nem. Vagy csak elrontva, borzalmasan. Olyan ismeretlen, olyan lehetetlen, és/vagy annyi harmónia van benne, ahogy néhány odavetett színnel keletkezik egy egész világ. És amikor eléggé felstresszelte magát az ember az élethez is, ahogy kedves pszichológusom-filozófusom-könyvíróm mondta, ember embertől ilyet nem kívánhat érzés jön rá, akkor ... muszáj közelebb lépni, és megoldásokat keresni. Tehát lehet sírdogálni a sarokban, de ettől nem oldódik meg. Majd csak lesz valahogy ... és belevágsz. És nézegeted a varrásmintát ... és sajnálgatod magad, de már fél szemmel a listádat lesed, van-e olyan fonalad ... és van. És akkor kinagyítod a mintát ... közelebb mész a problémához ... és mit látsz? Hogy mindegyik minta ugyanaz az elv... két zöld balra, aztán hármat fel, négyet le ... jön a rózsaszín ... oké, 6 sor 52-es, majd emeljük ki némi kontúrral . És egyébként meg az egész, akármilyen csoda is, ugyanabból a kutyaközönséges xxx-ből áll. És kibomlik az egész minta. És akkor ugyanúgy, ahogy leroskadsz a fotelban, és elgondolkodsz, hol tartasz, jutottál-e valahova, akkor a képedet is megnézed távolabbról, hogy jé, ez kezd UGYANOLYAN lenni, mint a minta! És akkor elámulsz: MEG TUDOM CSINÁLNI! Én IS meg tudom csinálni! Lehet, nem annyira precíz, lehet, hogy kusza a vége, lehet, hogy gyűrött a tenyeremtől, de szép, és én csináltam. Szerintem ez egy ?beavatás?.
Hát, nagyjából ennyi. Nagyon ciki? Értelmes volt ez egyáltalán?

Kattints a kibontásához...

Szia!
Szerintem van értelme!Jobb mint orvoshoz futkosni,nem?A tétlen kéz ,bajt okoz.-szokta a mamám mondani,de biztosan így van.Nem érsz rá a nyomoroddal foglalkozni,alkotni öröm,szerintem.Itt csak te vagy meg a minta,aki nem szól vissza.Akkor sem ha a szemekkel picit csalsz.A végeredmény gyönyörű minden esetben.Csak a nap hosszabb lenne!Engem kikapcsol,pedig csak ovis vagyok kerestszemes ügyben.Ez a segítő közösség egészen feldob.
KÖSZÖNÖM

otunde írta:

Én ennek már kutatom az értelmét egy jó ideje, de fel nem foghatom. Elkezdtem, de pár cérnácskavég után meg is szakadt az igyekezetem. Egyébként is addig varrok egy-egy fonallal, míg csak bírok. Nem pazarlunk, drága hobbi ez (is).

Kattints a kibontásához...

Amikor már csak akkora cérnácska van a lyukban, amekkora a tű, vagyis varrás szempontjából ez kisebb, hiszen ott még duplán van, tehát összességében kisebb a tűnél, tehát már nem tudsz "lyukat fogni" , akkor képes vagyok arra, hogy kihúzzam a cérnát, a tűt üresen belebökjem a következő lyukba, lehúzzam addig, hogy a cérnát bele tudjam fűzni az anyag felett, "foggal-körömmel", és még áthúzzam, és még talán egy öltés belefér ... Ha elmondhatnám betűkkel, mennyire GYŰLÖLÖK tűbe fűzni (meg nem tudom mondani az okát , és mikor varrás közben néha kicsúszik ... huh, hagyjuk), akkor igazán tudnád értékelni ezt az attrakciót. Jelszó fentebb, te mondád: Nem pazarlunk, drága mulatság ez.

bece1 írta:

Kattints a kibontásához...

Kedves Bece, sajnálom, de a nem értelmes, szmájlis, ... szemetelős hozzászólásokat a kormányos törli, és te kezdheted elölről. Kérlek, töröld magad ezt, és keresd fel az erre való topikokat, egyszerűbb lesz az élet.

macleod írta:

Amikor már csak akkora cérnácska van a lyukban, amekkora a tű, vagyis varrás szempontjából ez kisebb, hiszen ott még duplán van, tehát összességében kisebb a tűnél, tehát már nem tudsz "lyukat fogni" , akkor képes vagyok arra, hogy kihúzzam a cérnát, a tűt üresen belebökjem a következő lyukba, lehúzzam addig, hogy a cérnát bele tudjam fűzni az anyag felett, "foggal-körömmel", és még áthúzzam, és még talán egy öltés belefér ... Ha elmondhatnám betűkkel, mennyire GYŰLÖLÖK tűbe fűzni (meg nem tudom mondani az okát , és mikor varrás közben néha kicsúszik ... huh, hagyjuk), akkor igazán tudnád értékelni ezt az attrakciót. Jelszó fentebb, te mondád: Nem pazarlunk, drága mulatság ez.

Kattints a kibontásához...

Dettó. Ugyanezt művelem én is, és ugyanígy morgok közben én is.

macleod írta:

Amikor már csak akkora cérnácska van a lyukban, amekkora a tű, vagyis varrás szempontjából ez kisebb, hiszen ott még duplán van, tehát összességében kisebb a tűnél, tehát már nem tudsz "lyukat fogni" , akkor képes vagyok arra, hogy kihúzzam a cérnát, a tűt üresen belebökjem a következő lyukba, lehúzzam addig, hogy a cérnát bele tudjam fűzni az anyag felett, "foggal-körömmel", és még áthúzzam, és még talán egy öltés belefér ... Ha elmondhatnám betűkkel, mennyire GYŰLÖLÖK tűbe fűzni (meg nem tudom mondani az okát , és mikor varrás közben néha kicsúszik ... huh, hagyjuk), akkor igazán tudnád értékelni ezt az attrakciót. Jelszó fentebb, te mondád: Nem pazarlunk, drága mulatság ez.

Kattints a kibontásához...

Nahat Andi!En is epp igy csinalom,ez a trukkom a teljes kihasznaltsaghoz.Idonkent "bevetem" a legvekonyabb horgolotut is ezugyben.
Mire elkuldtem lattam,Tunde is ezt csinalja,cool

Sziasztok! Én szívesen beszélgetek veletek. Üdv.: Pista

én azt hittem, egyedül vagyok a cérna végét kihúz, tűt átbök, cérnát újra befűz technikában, de úgy látom nem...
a múltkor kicsi lányom felém közeledett, csalfa, mindenre éhes tekintettel, hát úgy felkaptam a fonalakat, hogy nehogy elérje, hogy szegény szomorúan nézegetett maga elé.
A vége az lett, hogy egy csomóktól szenvedő szálat neki adtam, így ő is boldog lett, és engem is eltelített a boldogság, megvédtem a fonalaimat, és a kicsi lány is kapott belőle....
ez már gáz?

Macleod - Andi gondolataira reagálva: alapvetően botkezű:``: vagyok. Próbálkoztam a horgolással, nem kaptam rá az ízére (még), régi-retro kötésminta könyveket nézegetve, a szép csavart, ilyen-olyan minta leírásnál akárcsak kínai szöveget olvastam volna. Rajzolás és egyéb alkotás terén sem vagyok valami kreatív.
Nade amikor ránézek a legegyszerűbb keresztszemes alkotásomra, elönti szívemet a melegség és az elégedettség: legalább ezt az egyet meg tudom csinálnikiss. Kicsit olyan nekem (főleg a tájképek), mintha festő alkotta volna, csak ecset helyett fonállal. Úgyhogy minden kedves bökögető társam legyen büszke magára!

Mikcsuné írta:

Macleod - Andi gondolataira reagálva: alapvetően botkezű:``: vagyok. Próbálkoztam a horgolással, nem kaptam rá az ízére (még), régi-retro kötésminta könyveket nézegetve, a szép csavart, ilyen-olyan minta leírásnál akárcsak kínai szöveget olvastam volna. Rajzolás és egyéb alkotás terén sem vagyok valami kreatív.
Nade amikor ránézek a legegyszerűbb keresztszemes alkotásomra, elönti szívemet a melegség és az elégedettség: legalább ezt az egyet meg tudom csinálnikiss. Kicsit olyan nekem (főleg a tájképek), mintha festő alkotta volna, csak ecset helyett fonállal. Úgyhogy minden kedves bökögető társam legyen büszke magára!

Kattints a kibontásához...

Szia!
A horgolás nekem is nagy élmény!Anyu franciaágytakarótól,függönyig mindent horgolt már,gondoltam nekem is megy.Éjszakás műszakban,Fürge Ujjakból próbálkoztunk.Husvéti időszak jött,tojástartó kosárkának indultunk neki.egy tojás fért a minta szerint bele.Na mire végeztem hat tojás körül bugyogott a kosár.Mit kínlódtam vele!
Soha többé horgolás

Zsuzsa, lehet hogy keményíteni kellett volna?

Egyébként én is rendkivül büszke vagyok rá, hogy kétbalkezes létemre keresztszemezni tudok. Nem értek máshoz, ezért pl. bajban is vagyok, ha nem csak képet akarok csinálni, hanem pl. más mütyürkét, azok már nem sikerülnek.
Na nem baj, maradok a képnél!

Sziasztok!

Zzsuzsa: Jól olvastam, ma van a szülinapod? Akkor Isten éltessen!

napsugár7127

nálam pont az a baj, hogy csapongok: szeretek horgolni, kötni, patchwork-özni, varrni, makettezni (hajószerelmes vagyok), virágkötni, stb.
valamit mindig kell ügyködnöm, és mindig jön egy aktuális kiválasztott szöszmötölés

wzsazsa írta:

Zsuzsa, lehet hogy keményíteni kellett volna?

Egyébként én is rendkivül büszke vagyok rá, hogy kétbalkezes létemre keresztszemezni tudok. Nem értek máshoz, ezért pl. bajban is vagyok, ha nem csak képet akarok csinálni, hanem pl. más mütyürkét, azok már nem sikerülnek.
Na nem baj, maradok a képnél!

Kattints a kibontásához...

Szia!
Nekem sikerült egyszerű láncszemekből(ha úgy hívják)olyanszaporításokat csinálnom,hogy csak na.Anyu próbálta magyarázgatni mit rontottam el,de homályka maradtam.

Sziasztok,
Nekem is többféle hobbim van: a kézműveskedés sok válfaja (decoupage, tűzzománc, apró tárgyak bütykölése...), ezen kívül patchwork-özni szeretek, és nekem is nagy szerelmem a hajómakettezés. Bár igaz, hogy ez utóbbiban még nem tettem nagy gyakorlatra szert, inkább csak a nyálamat csorgatom, de már van 2 (!) elkészítésre váró hajóm Majd AZURAM tuti segít, bár ő repülőket meg autókat szeret építgetni.
De! Sok-sok év gondolkodás és együttélés után kezdem érteni, megérteni az ő fanatikus hozzáállását a horgászathoz. És tudjátok, mit? Felfedezni vélek hasonlóságot a két hobbi között:
mindkettő még ha lehet is csoportosan űzni, akkor is magányos hobbi
mindkettő elég drága mulatság
mindkettőben ha elmélyed az ember, akkor a külvilág megszűnik létezni
...
És még sorolhatnám. Valahogy jó érzés volt ezt így leírni, mert elég gyakran hallom AZURAMTÓL, hogy miért is vagyok annyira szótlan hímzés közben?

Vagy csak én nem tudok több dologra rendesen odakoncentrálni?
Adri