Csevegős -x szemezős - barátok sokszemközt
- Téma inditó Gyagnes
- Kezdés dátuma
- Státusza
Köszönöm, Napsugár, és a többieknek is.
Csak még egy gondolat! - Igen, net nélkül is készültek régen csodák- anyukám a mamám, és a családom minden nőitagja csodákat művelt. Készültek a kalocsai terítők, párnák, sőt falvédők. Riselt - tudom, hogy nem így kell írni! terítők, futók, sőt ágyneműk... De itt, ahol én élek xszemezni --- ez nem volt olyan egyszerű. Már az alapanyag beszerzése sem volt egyszerű. Ugyanis közel, úgy 30 km-es körzetben sehol nem kaptam kongrét - mondom ezt arra az időre, mikor nem volt net. A könyvtárban találtam én mintákat, de nem volt min hímezni. Nálunk a kalocsainak volt hagyománya, boltokban nem tartottak mást...Én is hímeztem kalocsait, és mindenki a családban, de már akkor a keresztszemes volt a szívemcsücske-pontosan amiatt, hogy a könyvtárban ráakadtam egy két könyvre. A családban nem volt autó, hogy esetleg távolabb kerestünk volna hozzávalókat...Nekünk ez is távolság volt...
Netes ismerkedések után - akkor még nem volt netes bolt - postán kaptam alapanyagot, később már én rendeltem webboltokban.
Tudod, mire hímeztem az első xszeket? Piros napszövetre! előre volt rajzolva a sok x - ez egy terítő lett... Aztán sok kis apró terítőcske szintén előre nyomott xszekkel, fehér napszövetre... - napszövetre előnyomott mintákra volt kereslet - ez volt...
Csak még egy gondolat! - Igen, net nélkül is készültek régen csodák- anyukám a mamám, és a családom minden nőitagja csodákat művelt. Készültek a kalocsai terítők, párnák, sőt falvédők. Riselt - tudom, hogy nem így kell írni! terítők, futók, sőt ágyneműk... De itt, ahol én élek xszemezni --- ez nem volt olyan egyszerű. Már az alapanyag beszerzése sem volt egyszerű. Ugyanis közel, úgy 30 km-es körzetben sehol nem kaptam kongrét - mondom ezt arra az időre, mikor nem volt net. A könyvtárban találtam én mintákat, de nem volt min hímezni. Nálunk a kalocsainak volt hagyománya, boltokban nem tartottak mást...Én is hímeztem kalocsait, és mindenki a családban, de már akkor a keresztszemes volt a szívemcsücske-pontosan amiatt, hogy a könyvtárban ráakadtam egy két könyvre. A családban nem volt autó, hogy esetleg távolabb kerestünk volna hozzávalókat...Nekünk ez is távolság volt...
Netes ismerkedések után - akkor még nem volt netes bolt - postán kaptam alapanyagot, később már én rendeltem webboltokban.
Tudod, mire hímeztem az első xszeket? Piros napszövetre! előre volt rajzolva a sok x - ez egy terítő lett... Aztán sok kis apró terítőcske szintén előre nyomott xszekkel, fehér napszövetre... - napszövetre előnyomott mintákra volt kereslet - ez volt...Sziasztok!
Hát az én majdnem 93 éves nagyanyám is alkotott csodákat.Értve itt a régi fürge ujjakban megtalálható rengeteg csodától kezdve. Akkoriban sem volt könnyű mindent beszerezni, az biztos.Mindig ő rajzolta, másolta, illetve a herendist valahol műhímzőnél rajzolták elő.Férjem Édesanyja is kézimunkázott rengeteget, amíg élt, pedig ő egy három utcás kis faluban lakott.Én mondjuk a kalocsait mindig hátrébb rakom. Most is várna rám. Még a nagyanyám horgolni szokott, időnként kötött.Anyukám is gyönyörűen horgolt.Mindig meséli, hogy függönyt is horgolt.Ez lesz a következő, amit szeretnék megtanulni.A karácsonyi díszek és kisterítők horgolása.Meg a gyöngyfűzés.Akkori időkből örököltem egy hatalmas piros kongrét én is, egy szép szíves terítő lett rajta.Közel húsz évig várt a sorsára, mire megleltem a megfelelő mintát.
napsugár7127
Hát az én majdnem 93 éves nagyanyám is alkotott csodákat.Értve itt a régi fürge ujjakban megtalálható rengeteg csodától kezdve. Akkoriban sem volt könnyű mindent beszerezni, az biztos.Mindig ő rajzolta, másolta, illetve a herendist valahol műhímzőnél rajzolták elő.Férjem Édesanyja is kézimunkázott rengeteget, amíg élt, pedig ő egy három utcás kis faluban lakott.Én mondjuk a kalocsait mindig hátrébb rakom. Most is várna rám. Még a nagyanyám horgolni szokott, időnként kötött.Anyukám is gyönyörűen horgolt.Mindig meséli, hogy függönyt is horgolt.Ez lesz a következő, amit szeretnék megtanulni.A karácsonyi díszek és kisterítők horgolása.Meg a gyöngyfűzés.Akkori időkből örököltem egy hatalmas piros kongrét én is, egy szép szíves terítő lett rajta.Közel húsz évig várt a sorsára, mire megleltem a megfelelő mintát.
napsugár7127
Nahát, miket juttatsz eszembe! El is felejtettem. Az első x szemes élményem volt vagy 6-7 éves koromban, a napszövetről jött elő a kép, meg a rárajzolt x-ről. Karácsonyra kaptam a keresztanyámtól, élvezettel böködtem, autodidakta módon, ahogy az egy kislánytól elvárható. Mármint, hogy lelkesen kipróbálja. Nagyon óriási keresztek voltak a maihoz képest, és a vasútállomáson lehetett kapni cérnástul, kendőstül az egész készletet, az utasellátóban, más játékokkal együtt! Hát ez nagyon jó! A doboza piros volt, és átlátszó műanyag a teteje.
EGyik nap az is eszembe jutott - a mai fiatalok nem is tudják, milyen jó dolguk van, ha rájuk jön az alkothatnék, hahahhha, mondom én 43 évesen -, hogy gyerekkoromban megboldogult anyai nagynénémnél sokat-sokat állomásoztam Pesten. Ő is sokat varrt, de más dolgokat is csinált, engem meg különösen szeretett - furcsa ízlésre vall -, és a kedvemért mindenféle dolgot kitalált. Hogy szórakoztasson. Kitalálta, hogy fűzzünk gyöngyöt. Gyakorlatilag egész Budapestet bejártuk, mire a Deák tér környékén, ha jól emlékszem a villamos "végállomás" felé volt egy olyan kis üzletsor féleség, ott találtunk egy boltocskát, ahol végre értették a kásagyöngy kifejezést, ráadásul még volt is. Igaz, csak türkizes zöld árnyalatban, és nem volt 5 grammozás, hanem a fél kilós zacskót meg kellett venni. Arra nem emlékszem, fűztünk-e belőle valaha, és ma sem szeretek igazán fűzni - kérdezzük meg, ki tartja az iskolában a gyöngyfűző szakkört, hahhhaaaaahahhahahha -, az nekem ... hát ... túlságosan babramunka.
ui: És azt még hozzá kell tennem, hogy ezen első élményen kívül kb. 35 éves szünet következett, mert, ahogy már említettem, a keresztszem volt az, amire azt mondtam, hogy na, ez az a dolog, ami soha nem fogok csinálni. Mert idegtépő. (Közben volt még 2 alkalom, hogy böködtem: az egyik, amikor fehét ikszeket sorjáztam a piros melegítőmre, ami nem vívta ki édesanyám osztatlan lelkesedését, és a másik is volt vagy 5 bökés)
ui: vigyázzatok, ha ma este valaki kopogtat, és csontváznak van öltözve. Az idi**ó**ta amerikai filmekben akarnak valamit az ilyenkor kopogtatók. Leginkább a buta főszereplő életét, aki még a századik ismétlés után sem szerez annyi észt, ha idáig még mindig lekaratélyozták a fejét, akkor százegyedszer ne menjen ki ajtót nyitni. :mrgreen::``::11:
EGyik nap az is eszembe jutott - a mai fiatalok nem is tudják, milyen jó dolguk van, ha rájuk jön az alkothatnék, hahahhha, mondom én 43 évesen -, hogy gyerekkoromban megboldogult anyai nagynénémnél sokat-sokat állomásoztam Pesten. Ő is sokat varrt, de más dolgokat is csinált, engem meg különösen szeretett - furcsa ízlésre vall
-, és a kedvemért mindenféle dolgot kitalált. Hogy szórakoztasson. Kitalálta, hogy fűzzünk gyöngyöt. Gyakorlatilag egész Budapestet bejártuk, mire a Deák tér környékén, ha jól emlékszem a villamos "végállomás" felé volt egy olyan kis üzletsor féleség, ott találtunk egy boltocskát, ahol végre értették a kásagyöngy kifejezést, ráadásul még volt is. Igaz, csak türkizes zöld árnyalatban, és nem volt 5 grammozás, hanem a fél kilós zacskót meg kellett venni. Arra nem emlékszem, fűztünk-e belőle valaha, és ma sem szeretek igazán fűzni - kérdezzük meg, ki tartja az iskolában a gyöngyfűző szakkört, hahhhaaaaahahhahahha -, az nekem ... hát ... túlságosan babramunka. ui: És azt még hozzá kell tennem, hogy ezen első élményen kívül kb. 35 éves szünet következett, mert, ahogy már említettem, a keresztszem volt az, amire azt mondtam, hogy na, ez az a dolog, ami soha nem fogok csinálni. Mert idegtépő. (Közben volt még 2 alkalom, hogy böködtem: az egyik, amikor fehét ikszeket sorjáztam a piros melegítőmre, ami nem vívta ki édesanyám osztatlan lelkesedését, és a másik is volt vagy 5 bökés)
ui: vigyázzatok, ha ma este valaki kopogtat, és csontváznak van öltözve. Az idi**ó**ta amerikai filmekben akarnak valamit az ilyenkor kopogtatók. Leginkább a buta főszereplő életét, aki még a századik ismétlés után sem szerez annyi észt, ha idáig még mindig lekaratélyozták a fejét, akkor százegyedszer ne menjen ki ajtót nyitni. :mrgreen::``::11:
Köszönöm, Napsugár, és a többieknek is.
Csak még egy gondolat! - Igen, net nélkül is készültek régen csodák- anyukám a mamám, és a családom minden nőitagja csodákat művelt. Készültek a kalocsai terítők, párnák, sőt falvédők. Riselt - tudom, hogy nem így kell írni! terítők, futók, sőt ágyneműk... De itt, ahol én élek xszemezni --- ez nem volt olyan egyszerű. Már az alapanyag beszerzése sem volt egyszerű. Ugyanis közel, úgy 30 km-es körzetben sehol nem kaptam kongrét - mondom ezt arra az időre, mikor nem volt net. A könyvtárban találtam én mintákat, de nem volt min hímezni. Nálunk a kalocsainak volt hagyománya, boltokban nem tartottak mást...Én is hímeztem kalocsait, és mindenki a családban, de már akkor a keresztszemes volt a szívemcsücske-pontosan amiatt, hogy a könyvtárban ráakadtam egy két könyvre. A családban nem volt autó, hogy esetleg távolabb kerestünk volna hozzávalókat...Nekünk ez is távolság volt...
Netes ismerkedések után - akkor még nem volt netes bolt - postán kaptam alapanyagot, később már én rendeltem webboltokban.
Köszönöm, Napsugár, és a többieknek is.
Csak még egy gondolat! - Igen, net nélkül is készültek régen csodák- anyukám a mamám, és a családom minden nőitagja csodákat művelt. Készültek a kalocsai terítők, párnák, sőt falvédők. Riselt - tudom, hogy nem így kell írni! terítők, futók, sőt ágyneműk... De itt, ahol én élek xszemezni --- ez nem volt olyan egyszerű. Már az alapanyag beszerzése sem volt egyszerű. Ugyanis közel, úgy 30 km-es körzetben sehol nem kaptam kongrét - mondom ezt arra az időre, mikor nem volt net. A könyvtárban találtam én mintákat, de nem volt min hímezni. Nálunk a kalocsainak volt hagyománya, boltokban nem tartottak mást...Én is hímeztem kalocsait, és mindenki a családban, de már akkor a keresztszemes volt a szívemcsücske-pontosan amiatt, hogy a könyvtárban ráakadtam egy két könyvre. A családban nem volt autó, hogy esetleg távolabb kerestünk volna hozzávalókat...Nekünk ez is távolság volt...
Netes ismerkedések után - akkor még nem volt netes bolt - postán kaptam alapanyagot, később már én rendeltem webboltokban.
Nahát, miket juttatsz eszembe! El is felejtettem. Az első x szemes élményem volt vagy 6-7 éves koromban, a napszövetről jött elő a kép, meg a rárajzolt x-ről. Karácsonyra kaptam a keresztanyámtól, élvezettel böködtem, autodidakta módon, ahogy az egy kislánytól elvárható. Mármint, hogy lelkesen kipróbálja. Nagyon óriási keresztek voltak a maihoz képest, és a vasútállomáson lehetett kapni cérnástul, kendőstül az egész készletet, az utasellátóban, más játékokkal együtt! Hát ez nagyon jó! A doboza piros volt, és átlátszó műanyag a teteje.
EGyik nap az is eszembe jutott - a mai fiatalok nem is tudják, milyen jó dolguk van, ha rájuk jön az alkothatnék, hahahhha, mondom én 43 évesen -, hogy gyerekkoromban megboldogult anyai nagynénémnél sokat-sokat állomásoztam Pesten. Ő is sokat varrt, de más dolgokat is csinált, engem meg különösen szeretett - furcsa ízlésre vall
ui: És azt még hozzá kell tennem, hogy ezen első élményen kívül kb. 35 éves szünet következett, mert, ahogy már említettem, a keresztszem volt az, amire azt mondtam, hogy na, ez az a dolog, ami soha nem fogok csinálni. Mert idegtépő. (Közben volt még 2 alkalom, hogy böködtem: az egyik, amikor fehét ikszeket sorjáztam a piros melegítőmre, ami nem vívta ki édesanyám osztatlan lelkesedését, és a másik is volt vagy 5 bökés)
ui: vigyázzatok, ha ma este valaki kopogtat, és csontváznak van öltözve. Az idi**ó**ta amerikai filmekben akarnak valamit az ilyenkor kopogtatók. Leginkább a buta főszereplő életét, aki még a századik ismétlés után sem szerez annyi észt, ha idáig még mindig lekaratélyozták a fejét, akkor százegyedszer ne menjen ki ajtót nyitni. :mrgreen::``::11:
Ez nekem is eszembe juttatott egy két élményt. Én is 6-7 éves lehettem, amikor nagyanyán szekrényében találtam egy doboz gyöngyfonalat (20-30 gombolyag) plusz 2 előnyomott kalocsai terítőt. Úgyhogy megmutatta nekem a lapos öltést, szár öltést. Anyám látta hogy ez tetszik nekem és beíratott egy hímzőszakkörre. Hát ott nekem valami nagy lyukú izére x-eket kellett hímeznem
, de én nem ezt akartam, többet nem is mentem. Szóval felnőtt koromig csak előnyomott terítőket csináltam. Öt évenként szállt meg az ihlet egy-két kisebb, később nagyobb terítő erejéig, aztán elfogyott a lelkesedés és félbehagytam az utolsót. Hat éve volt, amikor újra rám jött a hímezhetnék és befejeztem az aktuális félbehagyottat, ezért be kellet szereznem újat. Akkor találkoztam, ilyen előnyomott x-ekkel, és nagyon megtetszett. És persze karácsonytájt megláttam a Keresztszemes magazint, azt azonnal megvettem, néhány ici-pici gobelin és keresztszemes képeslap készlettel egyetemben. Azóta sem untam meg, 1-2 hónapnál nagyobb szünet nem volt a hímzésben. Az érdekes az, hogy nekem csak valamikor tavaly jutott eszembe, a gyerekkori hímzőszakkör, hogy jé tényleg engem ott x szemezni tanítottak. Meg is kérdeztem anyut és megnyugtatott, hogy nem én bojkottáltam, hanem a szakkör szűnt meg.
csak úgy
én az előbb egy olyan hosszú üzenetet írtam, de egy laza mozdulattal kitöröltem:0: , csak azt nem tudom melyik volt az a laza mozdulat:5:
Szóval, most kicsit másként, de ismét: minden érdekel, és szívesen bele is kezdek mindenbe. Egy dolog még biztosan kimaradt, a horgolás, úgy hogy kedves Napsugár, remélem,mindkettőnknek sikerül a hiányt pótolnunk.
Te, te örök optimista, újrakezdő Macleod(külön ölelés az újratöltésekért), nem is lenne szép az élet, ha nem próbálhatnánk ki sok mindent, és nem kóstolhatnánk bele ide is és oda is. Nem is tudom mi lenne, ha kíváncsiságomat nem elégíthettem volna ki, és nem tudhattam volna meg milyen vakolni, falazni, járólapozni, szőni, fonni, kertészkedni, fejni,hímezni, foltvarrni, gombászni, és nem megtudni, mi van annak a bizonyos dombnak a másik oldalán. És még ki tudja , mi mindenre leszek kíváncsi ???:``:
Annyira szeretem magam régi dolgokkal körülvenni, hogy nem is élnék, ha nem lenne velem nagyi lepedőcsipkéje polccsipkeként, másik nagyi szőttese falvédőként, nagypapa csergelájbijának egy darabja széktakaróként. Könnyeim potyogtak, mikor dédipapa saját építésű zsindelyes tetejű, fagerendás házát láttam ma is lakva, sírkeresztjének névtábláját láthattam a messzi honban egy most felavatott emlékmű keresztjére erősítve, mert az eltelt 70 év már csak ezt hagyta nyomként maga mögött az akkori korok, akkori temetőjében. Én soha nem megyek halottak napján a temetőbe, mert akkor az nem az én világom.Valahol ők mindig velem élnek, a hétköznapjaim részesei, ha látom fiam mosolyában nagypapám mosolyát,rám mosolyog nagymama csipketerítője, szőtt törölközője vagy elkészítek úgy egy ételt, ahogy azt nagyitól tanultam. De soha nem lesz olyan finom, mint az övé volt, akárhogy igyekszem.:roll:
Egyben bízva reménykedem: gyermekeink sem felejtik a gyökereiket. S ha valamit kívánhatok Nektek is, csak ezt kívánnám: Tudjatok táplálkozni a gyökerekből és Istenből, félretéve mindent, ami nem jó és ápolgatni mindent, ami jó.
kiss
én az előbb egy olyan hosszú üzenetet írtam, de egy laza mozdulattal kitöröltem:0: , csak azt nem tudom melyik volt az a laza mozdulat:5:
Szóval, most kicsit másként, de ismét: minden érdekel, és szívesen bele is kezdek mindenbe. Egy dolog még biztosan kimaradt, a horgolás, úgy hogy kedves Napsugár, remélem,mindkettőnknek sikerül a hiányt pótolnunk.
Te, te örök optimista, újrakezdő Macleod(külön ölelés az újratöltésekért), nem is lenne szép az élet, ha nem próbálhatnánk ki sok mindent, és nem kóstolhatnánk bele ide is és oda is. Nem is tudom mi lenne, ha kíváncsiságomat nem elégíthettem volna ki, és nem tudhattam volna meg milyen vakolni, falazni, járólapozni, szőni, fonni, kertészkedni, fejni,hímezni, foltvarrni, gombászni, és nem megtudni, mi van annak a bizonyos dombnak a másik oldalán.
És még ki tudja , mi mindenre leszek kíváncsi ???:``:Annyira szeretem magam régi dolgokkal körülvenni, hogy nem is élnék, ha nem lenne velem nagyi lepedőcsipkéje polccsipkeként, másik nagyi szőttese falvédőként, nagypapa csergelájbijának egy darabja széktakaróként. Könnyeim potyogtak, mikor dédipapa saját építésű zsindelyes tetejű, fagerendás házát láttam ma is lakva, sírkeresztjének névtábláját láthattam a messzi honban egy most felavatott emlékmű keresztjére erősítve, mert az eltelt 70 év már csak ezt hagyta nyomként maga mögött az akkori korok, akkori temetőjében. Én soha nem megyek halottak napján a temetőbe, mert akkor az nem az én világom.Valahol ők mindig velem élnek, a hétköznapjaim részesei, ha látom fiam mosolyában nagypapám mosolyát,rám mosolyog nagymama csipketerítője, szőtt törölközője vagy elkészítek úgy egy ételt, ahogy azt nagyitól tanultam. De soha nem lesz olyan finom, mint az övé volt, akárhogy igyekszem.:roll:
Egyben bízva reménykedem: gyermekeink sem felejtik a gyökereiket. S ha valamit kívánhatok Nektek is, csak ezt kívánnám: Tudjatok táplálkozni a gyökerekből és Istenből, félretéve mindent, ami nem jó és ápolgatni mindent, ami jó.
kiss
Sziasztok!
Kissalma5: Tuti pótolom a lemaradást.Csakazért is horgolni fogok! Sőt egyszer a csipkeverés is folytatva lesz...És jövőre kihímzem az összes sorakozó kézimunkát...Hehehahahihi...Legalábbis Remélem.Sőt gyöngyfűzős díszek is lesznek a fán a következő évben...Elvileg...
napsugár7127
Kissalma5: Tuti pótolom a lemaradást.Csakazért is horgolni fogok! Sőt egyszer a csipkeverés is folytatva lesz...És jövőre kihímzem az összes sorakozó kézimunkát...Hehehahahihi...Legalábbis Remélem.Sőt gyöngyfűzős díszek is lesznek a fán a következő évben...Elvileg...
napsugár7127
A horgolás könnyű, semmi ördöngősség nincs benne... Azért akarom előbb a megkezdett horgolásaimat befejezni, hogy egyáltalán belejőjjek a hosszú ideje mellőzött kézimunkázásba - a horgolás gyorsabb (annál is inkább, mert az ágyterítő vastagabb fonalból készül) és nagyon kell egy kis sikerélmény...
De a Toscanát nem tettem szekrénybe, itt van egy asztalkán a sarokban, dobozban, de úgy tettem oda, hogy minden irányból lássam (nehogy megfeledkezzek róla)
A kolbászfesztivállal kapcsolatban pedig: Ibolya Gyulát is emlegette és most, hogy írtad, Edet, rémlik, hogy Békéscsabát is - valószínűleg a pálinkafesztiválon is voltak. De tudom, hogy gyulai kolbász is van meg csabai is és ha már kolbász... (mivel a családban köztudott a kolbász iránti csillapíthatatlan hmm...éhségem...)
De a Toscanát nem tettem szekrénybe, itt van egy asztalkán a sarokban, dobozban, de úgy tettem oda, hogy minden irányból lássam
(nehogy megfeledkezzek róla)A kolbászfesztivállal kapcsolatban pedig: Ibolya Gyulát is emlegette és most, hogy írtad, Edet, rémlik, hogy Békéscsabát is - valószínűleg a pálinkafesztiválon is voltak. De tudom, hogy gyulai kolbász is van meg csabai is és ha már kolbász...
(mivel a családban köztudott a kolbász iránti csillapíthatatlan hmm...éhségem...)Sziasztok!
Wzsazsa: Tudom én, tudom...De olyan jó egy kicsit minden este tervet szőni, végtére is ez viszi előrébb az embert....Csak azt sajnálom, hogy van tervem úgy 1500 évre előre, és hát ugye, azt meg már lehetetlen kivarrni.Még nem varrtam Michael Powellt, Renato Parolint, a Dimensionosok között is van több kép a tervek között, egy pár minta, aminek nem tudom a tervezőjét...Úgy irigylem azokat, akik szépen is és gyorsan is tudnak hímezni.És van két gobim is...Könyvjelző tervek, karácsonfadíszek tervei, biscornut se csináltam még...
Egyébként gondolkodtam azon, hogy az említett sírokat lefényképezzem, de nem igazán mertem megtenni.Páratlan látványban lett volna részetek. Lefényképeztem az általunk készített tálakat, mindjárt felrakom.
napsugár7127
Wzsazsa: Tudom én, tudom...De olyan jó egy kicsit minden este tervet szőni, végtére is ez viszi előrébb az embert....Csak azt sajnálom, hogy van tervem úgy 1500 évre előre, és hát ugye, azt meg már lehetetlen kivarrni.Még nem varrtam Michael Powellt, Renato Parolint, a Dimensionosok között is van több kép a tervek között, egy pár minta, aminek nem tudom a tervezőjét...Úgy irigylem azokat, akik szépen is és gyorsan is tudnak hímezni.És van két gobim is...Könyvjelző tervek, karácsonfadíszek tervei, biscornut se csináltam még...
Egyébként gondolkodtam azon, hogy az említett sírokat lefényképezzem, de nem igazán mertem megtenni.Páratlan látványban lett volna részetek. Lefényképeztem az általunk készített tálakat, mindjárt felrakom.
napsugár7127
képek
Sziasztok!
Áttöltöttem a képeket.Telefonnal lettek készítve.A madaras díszeken munkálkodok esténként.Ez már ki van kontúrozva, a másodikat varrom, négy van belőle.És a két csokor.
napsugár7127
Sziasztok!
Áttöltöttem a képeket.Telefonnal lettek készítve.A madaras díszeken munkálkodok esténként.Ez már ki van kontúrozva, a másodikat varrom, négy van belőle.És a két csokor.
napsugár7127
Csatolások
-
2011-10-24 00.00.24.jpg -
2011-11-01 14.34.06.jpg -
2011-11-01 14.34.49.jpg
Szep lesz a kismadarkad es a csokraid gyonyoruek!
Sziasztok!
Köszönöm szépen.Elárulom a titkát: Az alapot Édesanyám csinálta, Azuram tűzdelte a virágokat.De a virágoskert az én gondom...Már évek óta otthon csináljuk mindenszentekkor.Meg karácsonykor.Egyébként az egyik Nagynéném tud gyönyörű költeményeket csinálni virágokból. Az egyik képemet nézték, és aki nézte megkérdezte, melyik virágüzletben csinálták.Akkor is ő kötötte.
napsugár7127
Köszönöm szépen.Elárulom a titkát: Az alapot Édesanyám csinálta, Azuram tűzdelte a virágokat.De a virágoskert az én gondom...Már évek óta otthon csináljuk mindenszentekkor.Meg karácsonykor.Egyébként az egyik Nagynéném tud gyönyörű költeményeket csinálni virágokból. Az egyik képemet nézték, és aki nézte megkérdezte, melyik virágüzletben csinálták.Akkor is ő kötötte.
napsugár7127
Ja, és csak a családnak.
Lányok.... Jókat kacarásztam az iskolás keresztszemes hímzéssel kapcsolatos élményeken. Olyan dejavu érzésem volt.
Én anno (majd 30 évvel ezelőtt) kötéssel kezdtem. Mire iskolába mentem, már tudtam kötni. Igaz, még csak mackókötéssel, de az is valami. Édesanyám kötött rengeteget, akkor még olcsók voltak a fonalak. Tőle tanultam. Sokáig az volt a minden. Kötöttem magamnak pulcsikat. Fonott mintával (bár azt nagyon utáltam, de akkor is általában azzal, mert az ugye széééép), meg autodidakta módon kitaláltam, hogy lehet más színű fonallal belekötni a nevem a pulcsiba. Kötöttem kutyapulcsit is (persze azt is fonott mintával )
Aztán kicsit nagyobb lettem, ellestem nagymamámtól a sima, mezei hímzést. Na, hogy ne is mondjam, a szekrényben figyel pár tucat terítő, amit én követtem el. Egy kép erejéig gobelineztem is, bár az nem jött be annyira.
Egy időben tároló dobozokat alkottam. Sima papírdobozra indigóval átmásoltam mintákat (rajzügyileg nem vagyok zseni), majd temperával kifestettem. Hajlakkal fixáltam.
Aztán ugye a 2006-os Keresztszemes Magazin elején volt egy macska (már megint a macskamániám)... Onnantól nekem végem van.
Annyi mintát letöltöttem, meg folyamatosan töltök, hogy ha alvás-evés-stb. nélkül hímezném, háááát... Nem tudom, mikorra végeznék vele.
Ezúton is még egyszer megköszönném nektek azt a sok gyönyörű mintát. kisskisskiss
Jókat kacarásztam az iskolás keresztszemes hímzéssel kapcsolatos élményeken. Olyan dejavu érzésem volt. Én anno (majd 30 évvel ezelőtt) kötéssel kezdtem. Mire iskolába mentem, már tudtam kötni. Igaz, még csak mackókötéssel, de az is valami.
Édesanyám kötött rengeteget, akkor még olcsók voltak a fonalak. Tőle tanultam. Sokáig az volt a minden. Kötöttem magamnak pulcsikat. Fonott mintával (bár azt nagyon utáltam, de akkor is általában azzal, mert az ugye széééép), meg autodidakta módon kitaláltam, hogy lehet más színű fonallal belekötni a nevem a pulcsiba. Kötöttem kutyapulcsit is (persze azt is fonott mintával )Aztán kicsit nagyobb lettem, ellestem nagymamámtól a sima, mezei hímzést. Na, hogy ne is mondjam, a szekrényben figyel pár tucat terítő, amit én követtem el. Egy kép erejéig gobelineztem is, bár az nem jött be annyira.
Egy időben tároló dobozokat alkottam. Sima papírdobozra indigóval átmásoltam mintákat (rajzügyileg nem vagyok zseni), majd temperával kifestettem. Hajlakkal fixáltam.
Aztán ugye a 2006-os Keresztszemes Magazin elején volt egy macska (már megint a macskamániám)... Onnantól nekem végem van.
Annyi mintát letöltöttem, meg folyamatosan töltök, hogy ha alvás-evés-stb. nélkül hímezném, háááát... Nem tudom, mikorra végeznék vele.
Ezúton is még egyszer megköszönném nektek azt a sok gyönyörű mintát. kisskisskiss
Sziasztok!
Nyafognék egy kicsit nektek, ha nem haragszotok... Egy kicsit felhúztam magam nemrég. Anyukám volt munkáltatója még most is tartozik neki 75000 forinttal, elküldte őket munkanélkülire, hogy ne kelljen utánuk járulékokat fizetni. Tudom, nem egyedi eset, de akkor is.... ma felhívtam, hogy ugyan mikor kegyeskedne kifizetni ezt az elmaradást, hát még neki állt feljebb. Minősíthetetlenül bunkó volt. Szóval más nem maradt, szépen írok neki egy fizetési felszólítást, aztán ha ennek se lesz eredménye, beperelem.....:33: Nem bírom ha hülyének néznek......
Sajna hímezni mostanában nem igazán hímeztem. Lusta vagyok, vagy csak szimplán tűundorom van...... de hátha javul a helyzet
Nektek mindenképpen szebb napot kívánok kiss
Nyafognék egy kicsit nektek, ha nem haragszotok... Egy kicsit felhúztam magam nemrég. Anyukám volt munkáltatója még most is tartozik neki 75000 forinttal, elküldte őket munkanélkülire, hogy ne kelljen utánuk járulékokat fizetni. Tudom, nem egyedi eset, de akkor is.... ma felhívtam, hogy ugyan mikor kegyeskedne kifizetni ezt az elmaradást, hát még neki állt feljebb. Minősíthetetlenül bunkó volt. Szóval más nem maradt, szépen írok neki egy fizetési felszólítást, aztán ha ennek se lesz eredménye, beperelem.....:33: Nem bírom ha hülyének néznek......
Sajna hímezni mostanában nem igazán hímeztem. Lusta vagyok, vagy csak szimplán tűundorom van...... de hátha javul a helyzet
Nektek mindenképpen szebb napot kívánok kiss
Sziasztok!
Nyafognék egy kicsit nektek, ha nem haragszotok... Egy kicsit felhúztam magam nemrég. Anyukám volt munkáltatója még most is tartozik neki 75000 forinttal, elküldte őket munkanélkülire, hogy ne kelljen utánuk járulékokat fizetni. Tudom, nem egyedi eset, de akkor is.... ma felhívtam, hogy ugyan mikor kegyeskedne kifizetni ezt az elmaradást, hát még neki állt feljebb. Minősíthetetlenül bunkó volt. Szóval más nem maradt, szépen írok neki egy fizetési felszólítást, aztán ha ennek se lesz eredménye, beperelem.....:33: Nem bírom ha hülyének néznek......
Sajna hímezni mostanában nem igazán hímeztem. Lusta vagyok, vagy csak szimplán tűundorom van...... de hátha javul a helyzet
Nektek mindenképpen szebb napot kívánok kiss
Kedves Little Fox!
Nem szeretnék okoskodni , saját tapasztalatunk is van ezzel kapcsolatban sajnos. A párom munkaügyi jogászhoz fordult,majd munkaügyi bírósághoz, ami kötelezte a munkáltatóját a fizetésre és így nem tehetett mást a volt főnöke ,fizetett .
Sok sikert és minden jót.
Kedves Little Fox!
Reméljük, minden jól alakul majd. Ha nincs kedved, nem baj, néha pihenni se árt, vagy keresni egy egészen más elfoglaltságot.Úgyis jön a karácsony, számtalan lehetőségek tárháza.Kezdj ezzel kapcsolatban alkotni.Olyat, ami gyorsan kész van és szép. Meg jön majd a kedved. Vagy egyszerűen csak pihenj sokat, az is segíthet.
napsugár7127
Reméljük, minden jól alakul majd. Ha nincs kedved, nem baj, néha pihenni se árt, vagy keresni egy egészen más elfoglaltságot.Úgyis jön a karácsony, számtalan lehetőségek tárháza.Kezdj ezzel kapcsolatban alkotni.Olyat, ami gyorsan kész van és szép. Meg jön majd a kedved. Vagy egyszerűen csak pihenj sokat, az is segíthet.
napsugár7127
- Státusza
Hasonló témák
