Sziasztok itt is!
Fa: amikor megláttam a mintát, szerelem volt első látásra, bár nem tudnám megmondani, hogy miért. Elfogott az érzés, hogy nekem, saját magamnak, nem ajándékba, varrnom kell egy ilyet. Így hát paripát, fegyvert eldobtam, levágtam a megfelelő méretű anyagot, körbevarrtam, másnap megvettem a fonalat és már indult is a munka. Bár sokféle színben elkészítették már, érdekes volt az is, hogy egyből tudtam, hogy az enyém milyen színű lesz. Talán nem is tudom jól megfogalmazni, de ez olyan volt, mint az Avatarban a fa, az Eywa. Ha ránézek öröm tölt el, ennek megfelelően jó érzés volt varrni. Kb. a felénél jártam amikor a sógornőm szemet vetett rá, majdnem sikerült kiénekelnie a "számból a sajtot", de szerencsére sikerült erősnek maradnom. Majd kicsit később, valamilyen alkalomra megvarrom neki is.
Rögtön az elején persze elkövettem egy hibát, először, hogy dupla szál legyen félbehajtottam a fonalat és úgy kezdtem el varrni, de aztán rájöttem, hogy ez így nem lesz jó melírozott fonallal.
Már majdnem visszabontottam, de aztán úgy döntöttem, hogy mégsem. Ez ilyen, ez az enyém és kell ennyi szexepil bele...
Hippi: a vidámsága miatt öröm volt varrni, élveztem itt is minden x-et. Egy dolog volt csak ami bosszantott, hogy nagyon nehezen tudtam beszerezni hozzá a fonalakat, főleg a speciális többszínjátszósakat. A zöld forrest-jét nem is tudtam megvenni - azzal kellett volna varrni a don't worry, be-t - így aztán amikor már bejártam két hét alatt kétszer az útba eső 4 boltot és sehol sem volt - új szállítmánnyal sem kaptak - akkor úgy döntöttem, hogy keresek egy zöldet, azt jónapot. Talán a "be"-re használhattam volna a fonal sötétebb részéből, de most már így marad.
További kellemes délutánt!
Na jó,nem is! Egyszerűen csak...izé...szerdán elhagytam a laptopom töltőjét valahol.
