Egy egész alaszkai falut költözésre kényszerít a klímaváltozás okozta tengerszint-emelkedés: az inupiatok lakta település lesz az első az Egyesült Államokban, amelyet áttelepítenek az éghajlatváltozás miatt.
Az Egyesült Államokat és Oroszországot elválasztó Bering-szoros térségének egyik szigetén fekvő Shishmaref partvonala csaknem három méterrel csökken évente.
Az amerikai kongresszus mellett működő számvevőszék (GAO) jelentése szerint Shishmaref egyike azon több tucat, őslakosok lakta településnek Alaszkában, amelyekre egyre nagyobb fenyegetést jelentenek a globális felmelegedés okozta áradások és az erózió. A kormány szerint az érintett települések egy része fontolgatja a költözést.
Shishmaref lakói, akik az inupiat törzsbe tartoznak, kedden szavaztak a 650 fős közösség elköltözéséről és az eredményt szerdán hozták nyilvánosságra.t
Az áttelepülés ügyében már 2002-ben is tartottak szavazást, ám a kezdeményezés akkor megtorpant.
A falu átköltöztetésének költségeit 180 millió dollárra (50 milliárd forint) becsülik, amihez állami, valamint szövetségi támogatást is próbálnak szerezni a helyi hatóságok.
A település illetékese szerint arról egyelőre nem született döntés, hogy hova költözik a falu. Jelenleg két szabad szárazföldi terület között vacillálnak a lakók. A 18 négyzetkilométeres sziget kevesebb mint nyolc kilométerre fekszik az amerikai kontinenstől, és gazdasága elsősorban halászatra és vadászatra épül.
A kutatók szerint a Shishmaref partvonalát sújtó erózió oka, hogy a globális felmelegedés elolvasztja a tengeri jeget, amely egykor pajzsként védte a szigetet a pusztító hullámoktól. A permafroszt - állandóan fagyott talaj - pedig ugyancsak olvad.
A falu már számos épületet arrébb költöztetett a part menti területekről és védőgátat is kiépített, amely azonban mérsékelt sikerrel működik.
Az amerikai belügyminisztérium idén márciusban bejelentette, hogy 6,5 millió dollárral támogatja az őslakos közösségeket a klímaváltozáshoz való alkalmazkodásban.
Az elmúlt két évben több mint 140 törzs és törzsi szervezet kapott kormányzati támogatást a globális felmelegedés hatásainak orvoslására.
MTI
Az Egyesült Államokat és Oroszországot elválasztó Bering-szoros térségének egyik szigetén fekvő Shishmaref partvonala csaknem három méterrel csökken évente.
Az amerikai kongresszus mellett működő számvevőszék (GAO) jelentése szerint Shishmaref egyike azon több tucat, őslakosok lakta településnek Alaszkában, amelyekre egyre nagyobb fenyegetést jelentenek a globális felmelegedés okozta áradások és az erózió. A kormány szerint az érintett települések egy része fontolgatja a költözést.
Shishmaref lakói, akik az inupiat törzsbe tartoznak, kedden szavaztak a 650 fős közösség elköltözéséről és az eredményt szerdán hozták nyilvánosságra.t
Az áttelepülés ügyében már 2002-ben is tartottak szavazást, ám a kezdeményezés akkor megtorpant.
A falu átköltöztetésének költségeit 180 millió dollárra (50 milliárd forint) becsülik, amihez állami, valamint szövetségi támogatást is próbálnak szerezni a helyi hatóságok.
A település illetékese szerint arról egyelőre nem született döntés, hogy hova költözik a falu. Jelenleg két szabad szárazföldi terület között vacillálnak a lakók. A 18 négyzetkilométeres sziget kevesebb mint nyolc kilométerre fekszik az amerikai kontinenstől, és gazdasága elsősorban halászatra és vadászatra épül.
A kutatók szerint a Shishmaref partvonalát sújtó erózió oka, hogy a globális felmelegedés elolvasztja a tengeri jeget, amely egykor pajzsként védte a szigetet a pusztító hullámoktól. A permafroszt - állandóan fagyott talaj - pedig ugyancsak olvad.
A falu már számos épületet arrébb költöztetett a part menti területekről és védőgátat is kiépített, amely azonban mérsékelt sikerrel működik.
Az amerikai belügyminisztérium idén márciusban bejelentette, hogy 6,5 millió dollárral támogatja az őslakos közösségeket a klímaváltozáshoz való alkalmazkodásban.
Az elmúlt két évben több mint 140 törzs és törzsi szervezet kapott kormányzati támogatást a globális felmelegedés hatásainak orvoslására.
MTI
