Ezoterika

Karsay István · 2008 Október 9

Karsay István · 2008 Október 11

Ugyanis a szellem impulzusai is változtatják a rendszert. És mivel a szellemi ego ismeri saját indokait ill. céljait, ezért az alapján képes nyomon követni az adott változásokat és ebből következtetéseket levonni.
Olyan, mint megfejteni egy titkosírást úgy, hogy elolvasunk minden levelet, amit küldenek nekünk és a rendszer elemeit (írásjeleit) "véletlenszerűen", de tudatosan kiválasztva írogatunk levelet a feladóknak.

A szellem tehát egyrészt egy olyan figyelő, aki egy bonyolult mintázatú "monitort" bámul és ez alapján képez le dolgokat, miközben programokat indít el.
Egy olyan ember (szellem), akinek nem áll rendelkezésére megfelelő minőségű léleklenyomat ill. kevés ingert kap vissza, amiből dolgozhat, elég nehéz helyzetben van. Ezek a fizikailag/lelkileg és ebből kifolyólag mentálisan sérült, vagy a nagyon ingerszegény környezetben felnövő, szintén mentális elmeproblémákat mutató emberek.
Hogyan is kapcsolódik ez az emlékezéshez?
A szellem egyszerre csak 1 dolgot futtat illetve néz. Ez a Most illetve az élmény fogalma. Ha pedig az adott szellem kellően ismeri a lélek által tükrözött rendszert, akkor képes visszaidézni bizonyos elmúlt Most-okat és élményeket.
Az ego vagy emlékszik (introspekció) vagy tesz (extrospekció). Sőt: egyszerre csak 1 dologra emlékszik ill. 1 dolgot cselekszik.
A "tevés" folyamata során beavatkozunk a lélek szűrőjén keresztül a rendszerbe. Az emlékezés pedig "visszakeresése" a csinálás által keltett hatásoknak. Példával élve a ténykedés olyan, mint az ásás, az emlékezés pedig olyan, mint vizet folyatni a kiásott mederbe. Az emlékezés tehát egy, az alakításhoz hasonló impulzus "beküldése" a rendszerbe, majd annak figyelése, hogy merre halad.
Persze lehet nagyon gyorsan végrehajtani a fenti lépéseket (emlékezés, csinálás), így látszólag képesek lehetünk 3-4 dolgot párhuzamosan végezni, avagy komplett emlékfolyamokat kiragadni - ez azonban csak gyorsaság kérdése és mindig lebontható a fenti elemi lépésekre.

Minél tisztábban felépített tehát az agyi rendszer (ami gyakorlatilag tisztán nyomon követhető léleklenyomatot produkál), annál könnyebb és automatikusabb az emlékezés. Egy jó memóriájú ember sosem küszködik azzal, hogy elérje a kívánt információt. Tudja, hol fogjon hozzá, hol indítsa el a folyamatot, ami aztán "magától", vagyis az agyi folyamatok működésével jut el a megfelelő állapotba.

Vannak tehát kapcsolódási pontok, amelyeken keresztül szétágazhatunk az emlékek között. Az őrület két véglete, amikor rettentő kevés ez a kapcsolódási pont (ez esetben gyakran eltűnnek infók, mert nincsenek hozzá kezdőpontok hozzárendelve, viszont olyan asszociációk jöhetnek, amihez iszonyú bonyolultan lehetne csak a "hagyományos" módon eljutni), vagy nagyon sok (olyan sok, hogy komplett rendszerek átlátása kérdéssé válik, viszont nagyon apró dolgokra emlékszik az "őrült").
A fent említett pontokon keresztül lehet elindítani bizonyos irányba az emlékezést. Ez lényegében beengedése az elmúlt élményeknek, de kizárása is bizonyos ,,figyelési aspektusoknak" (érzékeknek). Ez a kizárás arra jó, hogy konkrétan az adott információt kapjuk meg: hiszen ha pl. egy adott angol szó szótári jelentésére vagyunk kiváncsiak (amit a könyvből tanultunk meg), akkor elég zavaró lehet a szótár illatát is érezni az emlékezésnél. folyt.köv...
[/FONT]

Karsay István · 2008 Október 12

Másik lehetőség az élmények tudatos kombinálása: amikor úgy illesztjük rendszerbe illetve figyeljük meg az emléket, hogy nem zárjuk ki az érzékelt hatásokat. Az előbbi példát véve vagyis a szónak nem csak a leírt jelentése jelenik meg a "képzetünkben", hanem azok a helyzetek is, amikor hallottuk használni őket - így jön létre a "fordított emlékezés" (nyelvészetben aktív szókincs), amikor az adott szituációhoz kötötten idézzük fel a folyamatokat. Ez a fajta folyamat segít egyszerűen és tudatosan másképpen kommunikálni más-más közegben, viselkedésünket az adott közeghez igazítva.
A passzív emlékezés tehát inkább koncentrált emlékfolyam-szemlélés, az aktív emlékezés pedig az emlékek megfigyelésének rendszerbe foglalása.
Az emlékek eltárolása és visszaidézése tehát nagyon is elkülöníthető folyamat. A gyerekeken megfigyelhető, hogy inkább "tesznek", ezáltal megismerve a testük ill. a hozzá kapcsolódó lélekszűrő-rendszer működését. Természetesen ezek a ténykedések is eltárolódnak, de inkább a rendszer alapfelépítését adják - mintha egy "robot", vagy bábu irányítórendszerének huzalozását végezné a kisgyerek. Ezután már a kis alrendszereket, mint kész adottságokat lehet használni. Példa erre a kéz használata: tudatosan valószínűleg senki sem emlékszik arra, milyen "gyakorlatokat" végzett azért, hogy képes legyen tudatosan ökölbe szorítania a kezét (itt csak az ökölbeszorító izmok működtetéséről van szó, semmi minőségi/erőbeli flikk-flakk) - mégis, képesek vagyunk rá, amikor csak akarjuk (egészséges embert feltételezve). Ha megnézünk egy csecsemőt, akkor láthatjuk a folyamatot, ahogy kapálódzik, fogódzik ("játszik"). Így próbálgatja magát és rendszerének határait.

A határ fogalma felveti a kérdést: mi tartozik az emlékek közé, meddig terjedhet az emlékezés.
Az emlékek, a rendszer alapvető felépítéséből adódóan a fizikai síkkal állnak kapcsolatban (pontosabban szólva azzal a legalsó ill. elsődleges síkkal, ahol az ego létezik). Ha tehát emlékekről szólunk, mindig valamilyen fizikai lenyomatról beszélünk végső soron, amit természetesen a lélek-szinten keresztül szemlélünk. Tehát a szellem szempontjából mindegy, hogy egy precízen megépített "műagy" küldi a jeleket, vagy az agy kapcsolódik tényleges végtagokhoz, érzészervekhez. A kapott készletből dolgozik.
Általánosabban vizsgálva: a szellem "fizikai síkja" az, ami az általa látott léleklenyomaton túl van. Ezt a síkot tehát közvetlenül nem látja, viszont függ tőle (ha nincs test, nincs lélek és nincs ,,látás" sem). Ez olyan szinten válik szimbiózissá az esetek nagy részében, hogy a lélek folyamatainak lassulását, megállását - tehát a fizikai test öregedését és halálát a szellem hajlamos a saját halálának elképzelni, miközben gyakorlatilag ez "csak" a már megismert léleklenyomat "eltűnése".
Egy rendszer megtanulása gyakran olyan képzettel társul, hogy a rendszer megszűnésével eltűnik a tudás is. Ez azonban nem így van, legalábbis részben.
Mivel minden rendszer más, ezért két fizikai test, még ha ugyanaz a szellemi ego irányítja is (persze más időben), teljesen más készletet biztosít. Azt már említettem, hogy a rendszer magában foglalja az információkat is, tehát két rendszer hiába hasonló egymáshoz fizikai síkon, hiába ugyanazokból az elemi ,,téglákból" építkezik: a szellemi síkról nézve nagyon különböző, így az agyi emlékek átvitele szinte a lehetetlenség határát súrolja, de bizonyos fokig megoldható.
A közös pont ebben a feladatban a szellemi ego, amely tartalmazza az eddigi rendszerek ismeretét, ezen rendszerek azonban a leírtak alapján teljességgel inkombatibilisnek tűnnek egymással. Vagy mégsem így van?
Mint említettem, az építőkövek ugyanazok. Ideértem a szénalapú létformától kezdve a DNS építőelemein keresztül a magasabb szinten ebből kialakult enzim- és proteinrendszerig, ill. a neuronokig. Tehát vannak mintázatok, amik nagyjából hasonlítanak egymásra és ezek között a hasonlóságok között a szellemi ego adja az összeköttetést. A "szellemileg fejlett" egok tehát azok, akik sok életet éltek le tudatosan, tehát megismerve az elmúlt rendszereket, a bennük található minták alapján hamarabb tanulják meg a még ismeretlen és elkövetkezendő alrendszereket.

Az előző életbeli emlékek áthozása tehát egy előző élet lélekszűrőjének rávetítése a mostani lélekszűrőre. Ez, mivel az emlékek ill. az emlékezés nem csak passzívak, hanem alakítanak is, az a "szellemi készlet" is, amivel egy újszülött nekiindul az életnek. A rendszerek különbözősége miatt ez ritkán jelent fizikai síkon megfogalmazható, konkrét emléket, a mintázatok hasonlósága miatt azonban egy olyan lenyomatot ad, ami által analogikus módon áthozhatóak az előző élet meg nem oldott problémái, de már elsajátított "felsőbb tudása" is.
Így tehát, aki kevesebb előző életbeli "lélektapasztalatot" hoz át, az kevesebb problémával (pl. a rendszerek közti különbséggel) szembesül, viszont rettentő nehéz szinte nulláról kezdeni a megismerést megint - ezt gyanítom, hogy kevesen kockáztatják meg, így végső soron marad a reinkarnációs ciklus "tradícionális" módja és annak filozofikus megfogalmazása: "Azért létezünk fizikai síkon, hogy megtapasztaljuk azt és ezáltal magunkat". Kicsit ördögi, önmagába forduló definíció ez, hiszen a "létezés" folyamán egyre újabb "problémákkal" (vagyis ismeretlen tényezőkkel) találkozunk, és ahhoz, hogy megoldjuk azokat, időnként újabbakat gerjesztünk. Amikor az analógiákat alkalmazva eljutunk arra a szintre, hogy gyakorlatilag "bármilyen készlettel" képesek legyünk "bármit végrehajtani", akkor már mondhatjuk azt, hogy "végeztünk".
A ,,közös mintázatok" lényegében genetikus emlékek, vagyis egy adott test vagy faj genetikus készletazonossága. Az a szellemi tudat tehát, aki képes felismerni az analógiákat, képes megkülönböztetni a genetikus emlékeket is. Ez sok embernek félelmetes lehet, mert ezzel a tudással tulajdonképpen elszakítja magát "emberiességétől" - hiszen felismerni azt, hogy ténylegesen mi a közös az emberekben, azt eredményezi, hogy az illető tudja, miben különbözik ő maga a többiektől (többek között ennek a tudásnak a birtoklása is differenciát ad...). Ez az a pillanat, amikor átéli, hogy ő nemcsak test, hanem lélek és szellem is egyben - amik különállóak, de együtt dolgoznak.

Ezekből adódik egy érdekes elmélet, amely az ember klónozásával kapcsolatos: nevezetesen ugyanaz lesz-e az az ember, akit klónozással hoztak létre, mint az, akinek a testi sejtjéből készítették. Ezt akár nevezhetjük a klón "előző életének" is. A kérdés megválaszolása a fentiek ismeretében nem túl bonyolult, szóval hagyom házi feladatnak az Olvasónak.

Karsay István · 2008 Október 14

></o

>
Egyszer csak rájövök a megfelelő mozgástechnikára és örömmel mutatom neki a felfedezésemet! Fel s alá evezek a medencében és jócskán lehagyom Őt minden körnél. Azután megállunk egy kicsit beszélgetni. Közben Ő rááll a polisztirollapra és megpróbál egyensúlyozva fenn maradni rajta, de persze ide-oda billeg, majdnem leesik. <o

></o

>
Ekkor hasít belém a nagy felismerés: <o

></o

>
Nem elűzni kell a személyiségemet, hanem megélni és attól az majd feloldódik! <o

></o

>
Eddigi spirituális utamon, indiai tanokon nevelkedve - jó tanítványként, a lelkemet akartam elérni, a lelkemmel akartam eggyéválni. A személyiségemmel csak azért foglalkoztam, hogy ne legyen útban és a végcélt, a megvilágosodást minél előbb elérhessem. <o

></o

>
De most megértettem: <o

></o

>
Mennyivel egyszerűbb lenne, ha végre teret adnék a személyiségem megélésének és megismerésének, és amikor mindent megélt amit kell, amiért létezik, akkor Ő önként, magától fogja elhagyni ezt a világot. Nem elkergetni kell, hanem felvállalni, megélni és tudatosítani! <o

></o

>
Eddig, a személyiséget egy elkergetendő ellenségnek tekintettem, aki örökké csak útban van és zavar abban, hogy a valódi dolgomat végezzem, a lelki önmegvalósítást.
Most tisztán látom, hogy Ő nem egy ellenség, hanem maga a feladat! Mint amikor a frusztrált óvónéni rájön, hogy nem azért kell a gyerekekkel foglalkoznia, hogy közben nyugodtan tudjon sms-eket írni a barátnőjének, hanem azért van ott az óvodában, hogy játsszon a lurkókkal! <o

></o

>
Persze ez nem egy új felismerés, hiszen ezeket a gondolatokat már évek óta tanítom az önismereti programokon, de úgy tűnik, hogy én magam sem gondolkodtam így ott belül legmélyemen. Márpedig a napi tevékenység onnan a mélyből irányítódik és hiába gondolom a felszínen, hogy a személyiség átélése fog végül felszabadítani, ha a lelkem mélysége nem ezt az utat követi! <o

></o

>
Talán pontosan ezért kellett most álmomban megérkeznie ennek a tanításnak, hogy véget vessen a hetek óta tartó lagymatag utazásnak! Olyan kényelmes volt semmit se csinálni, nem foglalkozni egész nap a lelki problémák megoldásával. Azt hiszem, évek alatt belefáradtam a folyamatos lelki tanulásba, önismeretbe, és jól esett szusszanni egy nagyobbat. <o

></o

>
No, de most itt van újra a munka ideje és az álombeli tanítás! <o

></o

>
A felismerést nyomban elújságoltam az unokatestvéremnek majd ki is próbáltam a technikát még ott a medencében! ... ezt már szeretem, amikor ilyen tettrekész vagyok! <o

></o

>
Figyelmemet visszavontam a lelkemtől, annak elérésének szándékától, és ráirányítottam a személyiségemre. Próbáltam mindezt teljes átéléssel, "komolyan" tenni, hogy ne csak amolyan "jól van na, figyelek rád is egy kicsit!" - legyen belőle, hanem oda is adjam a figyelmemet! <o

></o

>
A cél az volt, hogy valóban a személyiségemet valósítsam meg, és ne csak egy koloncnak tekintsem! <o

></o

>
Ez sikerült is, mert pár pillanat múlva, már javarészt a személyiségemmel azonosítottam magamat és csak egy pici én maradt, ami tudja, hogy ÉN igazából a lelkem vagyok. Mint egy hiteles színészi játékban, ahol a színész a szereppel szinte teljesen azonosul, de mégsem felejti el, hogy ki is Ő valójában! <o

></o

>
Ilyen mélységben átélve a személyiségemet, sokkal tisztábban éreztem a meglévő részeit és felismertem, hogy milyen élményekre van még szüksége, miben szenved hiányt! Ha ezt megadom neki, akkor önként fog távozni a létezésből és nem kikergetni kell Őt, ahogyan eddig próbálkoztam vele. Teljesen humánus módszer a feloldásra, ezt tartom a legjobb útnak! <o

></o

>
Címkék: <o

></o

>

2008, január 25 - 09:12 — husztisanyi <o

></o

>
<o

> </o

>

Karsay István · 2008 Október 15

></o

>
A Ji Csinget (King) eredetileg jóskönyvként használták - a csing szó jelentése is könyv-, de néhányan ősi szójegyzéknek is vélték. Később a Bölcsesség Könyveként emlegették. Ám azzal több filozófus is egyetértett - így pl. Jung is -, hogy a személyes megtapasztalás, vagyis a könyv használata, rendszeres olvasása jelenti az igazi bölcsességet és nem a mű egyszeri átolvasása, olykori divinációs alkalmazása. <o

></o

>
A jóskönyv használatához fontos megértenünk, hogy a jelek értelmezései minek alapján, maguk a jelek milyen, mely elv alapján keletkeztek. A kínai felfogás szerint - és ez elsősorban a taoizmusban jelent meg - minden folyamatosan változik. Minden látható, tapintható, és minden számunkra nem látható, érzékelhetetlen, örökkön áramlik. A folytonos változás ellenére mégis minden állandó és mozdulatlan, mert azt a bizonyos átalakulási folyamatot egy másik változás, ha tetszik visszaalakulás egyensúlyozza ki. Az állítások között ellentét van és ezáltal feszültség keletkezik, mégis helyénvaló a paradoxon. Ezáltal mindent egységbe fogva, kívülről az Egész mozdulatlan. A természet fantasztikus csodával mutatja be mindezt, az atomok játékával, ahogy kifelé megőrzi semleges egységét, belül pedig, ha tetszik: tombol a vihar, szenvedély, pont mint itt, a Földön. A Ji Csingben a belső mozgások, az állandóság (s áramlásának) kifejezésére alkalmazták először a folytonos és a szaggatott vonalat, a pozitív és negatív jelleg megfeleltetését. Ekkor még nem jelent meg a ma már nyugaton is jól ismert taoista szimbólum, a Jin és Jang. Később azonban rájöttek, hogy a jinnek megfelel a nőies, sötét jelleg és a szaggatott vonal, mely végül a Befogadó elnevezést kapta. Míg a Jangnak a pozitív, férfias, világos ( fényes ) jelleg és ezáltal a folytonos vonás. <o

></o

>
A természetben zajló folyamatokat először ezen jelek párbatételével próbálták leírni. Az így kapott 4 jel azonban nem adott átfogó leírást, és megjelent a 8 ősjel, melyek mindegyike már három vonásból állt. Ezek a vonalak képesek voltak egymásba átalakulni és ezáltal újabb értelmet kaptak. Sokak szerint ezen ősjelek elrendeződései a számmisztika alapján alakultak ki (a páratlan és páros jelleg "véletlenszerű" elrendezése ma is népszerű bizonyos földjóslásokban), ellentétben a Ji Csing két ősforrásával a Kuj Cang- al ( Visszatérés az élet gyökeréhez) és a Lien San- al ( Hegylánc ). Maguk a jelölések származhattak a fentiekben leírtakból, ugyanis akkor a jóslást még nem pálcákkal és cickafarkkóróval hajtották végre, hanem állati csontokba és teknőspáncélba szúrt izzó késhegyek által keltett repedések összefüggéseit értelmezték. Ezek a repedések pedig alaki hasonlóságban álltak a 8 ősjellel. A 8 ősjel két jellegnek a kombinációiként alakult ki. Az egyik a már említett nőies, Befogadó. A másik a férfias, Alkotó. ezeket a 3 szaggatott illetve 3 folytonos vonás jellemzi. Ez a továbbiakban megfelel a Földnek ( Föld Anya ) és az Égnek ( Ég Atya ). A további hat ősjel a Gerjesztő, Dörgés - A Szakadékos, Víz - a Nyugalom, Hegy - a Szelíd, Szél és Fa - a Tapadó, Tűz - és a Derűs, Tó képeinek felelnek meg. Ezek jellegeiből alakul ki a 8 db trigram jelentéstartalma. <o

></o

>
A hexagrammok pedig ezen ősjelek, trigramok megkettőződéseit jelölik, s ezek egymásrahatásait figyelték egy jelen belül. Az ősjelek hármassága egyébként nem véletlen. Minden kultúrában kiemelt szerepe van a 3- as számnak, ez ugyancsak a számmisztikára vezethető vissza. Három a síkok száma - ez valahol a nyugati kultúrában is megtalálható, ha a fizikai síkot az égiek leképeződésének véljük, vagy mint Keleten, a spirituális síkot természetszerűen a többi részeként értelmezzük -, és három alapelvet különítenek el. Az Ég, az Ember és a Föld elvét. Ezek a felső, középső és alsó vonásnak felelnek meg egy trigramban. A Ji Csing hexagrammjai tehát változásokat írnak le, nem állapotot, hanem két ősjel találkozásából való feszültségek hatását ( ált. elsőnek a másodikra gyakorolt hatását ). Ez valahol a fizikai világ természetes élménye, a dualitás csodájának és végzetének eredménye. Tehát a hexagrammok által minden természetbeli változás leírható és ezek a változások kihatnak az élet minden területére. Így az ábrák és a hozzájuk fűzött magyarázatok alkalmasak jóslatként való értelmezésre. <o

></o

>
Maga a jóslási folyamat lehet bonyolult, de egészen egyszerűen is megoldható pálcákkal, érmékkel, stb. Csupán egy pozitív és egy negatív, tehát szaggatott és folytonos csoportot kell megjelölnünk és a kapott jelet értelmeznünk.
A Ji Csing azonban képes arra, hogy kérdésünkre véletlenszerű - s mint tudjuk ilyen nem létezik - felnyitás során is értelmezhető és logikus választ adjon! <o

></o

>
<o

> </o

>

Karsay István · 2008 Október 16

></o

>
Rengeteg csodás történet szól arról, hogy a megérzések nem hagyták cserben az embert, s az csodálatos módon megmenekült, vagy valami nagyon kedvező dolog érte. <o

></o

>
Mindettől függetlenül is elmondható, hogy a spirituális érzékelésre szükség van. Ez gyakorlatilag a harmadik szemes látás, amely egyéntől függően 1,5-3 éves korig van nyitva a gyermekeknél. Ezt természetesen nem fizikailag kell elképzelni.
A harmadik szem aztán a félelmektől, amelyet az ismeretlen, bizonytalan asztrális világ látványa nyújt a gyermeknek, és a szülők lenevelésétől becsukódik. A nevelők, különösen az óvodai, iskolai nevelők kezelik nehezen ezeket a helyzeteket, hiszen nekik több szülő gyermekéhez kell alkalmazkodniuk, a nevelésben ők nem mondhatnak akármit, főként olyat nem, ami általánosan nem elfogadott. <o

></o

>
De természetesen sok szülő is, ha érdeklődik is a miszticizmus, az ősök tudománya iránt, kétkedik, s e szülők gyakorta megrettentik gyermekeiket fura, vagy éppen féktelen fellépésükkel, amint hitetlenkedve szemlélik csemetéik alkotásait, mesébe illő történeteit. <o

></o

>
Az ezoterikus nevelést talán leginkább ilyen, erre nyitott specializált iskolákban kellene oktatni. Vagy ha oktatni, a nagyvilágnak megmutatni nem is, félőn, tiktokban azért értelme volna, hogy minden szülő egy kicsit maga is megismerje e utakat, s e irányvonalakkal megismertesse a csöppséget, aki istenként néz rá, s mézként issza anyja minden szavát. <o

></o

>
Maria Montessori, olasz orvos, a modern pedagógia kiemelkedő személyisége így ír a gyermekről: <o

></o

>
"Az ember, aki gyermekként jön a világra, hamarosan a teremtés valóságos csodájává válik. Az újszülött nem tud beszélni, nem rendelkezik fajának jellegzetes erkölcsi szokásaival, nincs intelligenciája, emlékezete, akarata, mozgáskészsége, nem képes lábra állni. Ez az újszülött valóságos pszichikai csodát művel: kétéves korára beszél, jár, felismeri a dolgokat, és ötéves korára olyan pszichikai fejlődésen megy keresztül, hogy iskolaérett lesz." <o></o>

Ez a gyermek tehát egy a fizikai világra éretlen egyed, s bár ma már tudjuk, megszületése pillanatában is rendelkezik intelligenciával egy baba, mégsem tudjuk, hogy a reflexein kívül honnan merít annyi mindent! <o

></o

>
Maria Montessori életét szentelte egy módszer kidolgozásának, csak mert tapasztalatai azt mondatták vele: A gyermek mindent önmagától tud a legjobban megtanulni. <o

></o

>
"Hagyjuk a gyereket kibontakozni!" <o></o>

- vallotta - biztosítsunk neki mindent és ő szépen egyéni ütemében olyan képességekre is szert tesz, amit álmunkban sem gondoltunk volna!
Tehát Montessori és követői mind tapasztaltak egy jelenséget, a valódi szabadság kibontakozását a gyereknél, s ennek lehengerlő következményeit. De honnan ered mindez az erő, ez a sugallat? Honnan ered a képesség, ez a végtelen akarás a megismerésre? Mi az, amit az újszülött képes oly magas szinten használni, hogy az minden hiányosságát pótolja? <o

></o

>
"Természetes volt, hogy a tanulók szívesen teremtenek ésszerű rendet a képek között, minden darabot a helyére téve. Nem az emlékezet, hanem az alkotás gyakorlása volt ez..."- írja Montessori. <o></o>
Ez az erő tehát az alkotóerő, valami végtelenül magabiztos energia. Az alkotás a legtermészetesebb folyamat. Ha alkotunk, teremtünk, pontosan azt tesszük, amit Isten, mint a Fény, az a Mélységes Ősvaló. Tudatában leszünk Önmagunknak, amely biztos pont a teremtéshez, és a teremtés által még jobban megismerjük önmagunkat.
A gyermek alkotóereje tehát a végtelen energia. Ehhez férünk hozzá, mint valami adattárhoz- még ha nem is hangzik ez túl szépen- az intuíció kapcsán! <o

></o

>
Az intuíciós készség, a hatodik érzék egy kapu a legvégtelenebb világra, hogy onnan mindig erőt meríthessünk, tudást az életre, a szükséges tennivalókhoz. A gyermek előtt, mikor a világra megérkezik közénk, a tanulás, a fejlődés kibontatlan bugyra áll , szüksége van egy belső iránytűre, s egy ajtóra, ami oda vezet. Az úti cél már megvan... irány a végtelen! <o

></o

>
"Az intuíció felülmúlja mind az öt érzéket, ezáltal a legősibb és legalapvetőbb érzéknek tekinthető." <o></o>

- Masaru Ibuka <o

></o

>
<o

> </o

>

Karsay István · 2008 Október 19

urple; text-decoration:underline; text-underline:single;} p {margin-top:3.75pt; margin-right:0cm; margin-bottom:11.25pt; margin-left:0cm; mso-pagination:widow-orphan; font-size:12.0pt; font-family:"Times New Roman"; mso-fareast-font-family:"Times New Roman";} @page Section1 {size:595.3pt 841.9pt; margin:70.85pt 70.85pt 70.85pt 70.85pt; mso-header-margin:35.4pt; mso-footer-margin:35.4pt; mso-paper-source:0;} div.Section1 {page:Section1;} /* List Definitions */ @list l0 {mso-list-id:49891678; mso-list-template-ids:-1361803778;} @list l0:level1 {mso-level-tab-stop:36.0pt; mso-level-number-position:left; text-indent:-18.0pt;} @list l1 {mso-list-id:269944668; mso-list-template-ids:-342999632;} @list l1:level1 {mso-level-tab-stop:36.0pt; mso-level-number-position:left; text-indent:-18.0pt;} ol {margin-bottom:0cm;} ul {margin-bottom:0cm;} --> </style> A tudatos álmodás módszere<o></o>

A tudatos álmodás módszereivel öntudatunkra ébredhetünk az álom fázisában is! Az álomidő alatt többnyire öntudatlanul fekszünk és a belső képek, gondolatok a tudatalatti raktárából kuszán kavarognak elő.
Ezek az álmok ritkán üzeneteket is hordozhatnak, amelyeket megfejtve önismeretre tehetünk szert, de létezik az álomtér használatának egy igen tudatos módszere is, és ez a tudatos álmodás.<o

></o

>
A tudatos álmodás állapotában: <o

></o

>
1.az álmodó benne marad az álom közegben, <o

></o

>
2.tudatában van annak, hogy Ő most álmodik, <o

></o

>
3.tudja, hogy kicsoda Ő valójában, <o

></o

>
4.képes irányítani az álom cselekményét, szereplőit, és önmagát <o

></o

>
5.emlékezik arra, hogy hol fekszik az álmodó teste, <o

></o

>
6.bármikor fel tud ébredni, ha úgy akarja. <o

></o

>
Ezen képességek megléte, használata attól függ, hogy mennyire válik tudatossá az álmodó. A legalacsonyabb tudatosságot mutató tudatos álom állapotában csak a második pontig teljesülnek a feltételek, míg az abszolút tudatossággal bíró tudatos álmodó az összes pontját teljesíti a felsorolásnak, vagyis teljesen ura az álom állapotának! <o

></o

>
Tudatos álmodás gyakorlata<o></o>

A tudatos álom állapotát leggyakrabban spontán érik el az álmodók, egyszer csak felismerik, hogy álmodnak! Ez lehet egy külső zaj, inger hatására, ami kicsit közelebb hozza a felébredéshez, de mégsem ébred fel tőle, vagy az álom cselekménye vált ki olyan stresszt az álmodóban, ami felébreszti az öntudatát. <o

></o

>
A spontán ébredés mellett bizonyos gyakorlatokkal is elő lehet idézni a tudatos álmot. <o

></o

>
Néhány gyakorlat a tudatos álom eléréséhez <o

></o

>
1.Talán a legegyszerűbb módszer, amikor egyszerűen csak akarod, eldöntöd, hogy az álmodban majd tudatodra ébredsz!
Ehhez elalvás előtt érdemes pár percig magadban ezt elképzelni, akarni, vagy utasításokat adni a saját tudatodnak, hogy ébredjen öntudatára az egyik álom közben, de ne ébredj ki az álomból!
Amilyen egyszerű ez a módszer, annyira esetleges, - vagy bejön, vagy nem! Mindenesetre érdemes kipróbálni! <o

></o

>
2.Ha biztosabb technikát szeretnél, akkor figyelmeztesd egész nap arra magad, hogy amiben benne vagy, az csupán álom és nem kell komolyan venned! Próbáld meg valóban álomnak látni, hinni az eddig valóságnak hitt életedet. Ettől az agyad megszokja ezt a hozzáállást és leutánozza azt álmodban is, amitől aztán ott felismered, hogy tényleg álmodsz! <o

></o

>
3.Ehhez az önszuggesztióhoz használhatsz segítséget is, mégpedig a lakásodban és munkahelyeden papírcetlikre kiírod: Most álmodom, vagy nem? - és ha találkozol egy cetlivel, akkor azt válaszolod magadnak, hogy: Igen, most álmodok!
Erről győzd meg magad és hagyd, hogy a papírcetlik furcsa részévé váljanak a napodnak! Így ezt a megszokást megismétled majd az álmodban is: 1.papírcetli, 2.kérdés, 3.igen, álmodom! <o

></o

>
4.Meditációból is be lehet lépni az álom terébe, tudatosságunkat megőrizve. Ehhez merülj mély meditációba és emlékezz vissza mi az álom, milyen az álom tere? Érezd át, tudd, hogy mi a közege az álomnak.
Közben figyelj a testedre, lelkedre és csomagold össze magadat egyetlen ponttá!
Határozz meg egy célt az álmodnak, indíts el egy egyszerű történetet és közben vidd önmagad egy pontját az emlékeidben levő álomtérbe! Ültesd be ezt a pontot az álom terébe, az éppen elképzeld cselekménybe és lazulj el, hagyd, hogy megszülessen az álom! <o

></o

>
Néhány fantasztikus film és keleti misztikus történet szerint, a tudatos álmodás képességével rendelkező jógi képes belépni mások álom történetébe, üzenni tud, vagy akár manipulálni is! <o

></o

>
A tibetiek titkos tanításaiban leírnak egy olyan jóga gyakorlatot, amellyel fényt vihetünk az álomba és ettől akár meg is világosodhatunk álmunkban! <o

></o

>
Carlos Castaneda tudatos álom tanításaival az álomtestünkkel visszatérhetünk a való világba és csodákra lehetünk képesek, de ennek gyakorlatait Ő maga is veszélyesnek tartja. <o

></o

>
Önismeret az álomban<o></o>

De azt hiszem, a legérdekesebb és leghasznosabb felhasználási területe a tudatos álmodásnak mégis önmagunk megismerése!
Ha sikerül elérned a tudatos álmodás tudatállapotát, akkor ott megidézhetsz: feldolgozatlan emlékeket, konfliktusokat, személyeket, vagy saját érzéseket, fájdalmakat, gátlásokat. Ezek sokkalta könnyebben fognak előjönni, mint éber vagy meditatív állapotban és a feldolgozásuk is ezerszer könnyebben megy majd! <o

></o

>
Megfelelő önismereti tudással a gyakorló a legintenzívebben fejlődhet, ugyanis a tudattartalmai között szabadon böngészhet, mégsem akadályozza a tudatosításban a saját egoja. A tudatos álmodás állapotában az ego csak alkotóelemeiben van jelen, Ő maga viszont "alszik", nem irányít! <o

></o

>
Az ego pont azokból az elemekből áll, amelyek tévedések, hazugságok önmagunkról és az életünkről. Ezeket tudatosítva, felszámolva, rendezettebbek leszünk önmagunkban és így az életünkben sem kavarunk felesleges viharokat. <o

></o

>
<o

> </o

>

Karsay István · 2008 Október 20

></o

>
Ahhoz, hogy megoldjuk eme problémánkat, először is meg kell értenünk a működését!
A befogadáshoz megnyílásra van szükség, akár jót, akár rosszat akarunk magunkba engedni. A rossz - negatív tartalmaknál az egónk természetes módon gátolja a befogadást azzal, hogy bezárul, elzárkózik, ezért ott ritkábban tapasztalhatjuk meg a megnyílás nehézségét. <o

></o

>
Amikor viszont egy pozitív élményt, érzést szeretnénk tudatosan vagy nem tudatosan befogadni, akkor megfigyelhető, hogy valamiért ennek is ellenállunk, ha túl nagy méreteket ölt. <o

></o

>
Félünk a túl nagy örömtől, felszabadulástól, hálától, szeretettől, mert azt érezzük, hogy szétszakadunk, elveszünk, ha átadjuk nekik önmagunkat. Ez a félelmünk jogos, de mégsem kellene félnünk ettől, hiszen az élmény végén egy nagyon pozitív állapot vár ránk!
Viszont ilyenkor megállít minket az egónk, mert ő nem akarja ezt a végtelen megnyílást átélni, hiszen az egyet jelentene az ő halálával. Ezért kitalál valami bagatell indokot, hogy most nincs itt az ideje az örömködésnek, vagy hogy még nem engedheti meg magának, hogy boldog legyen.
A lényeg az, hogy megússza a megnyílást és megmaradhasson azon a nyitottsági szinten, ami kezelhető, kényelmes és biztonságos számára. <o

></o

>
Ha rendszeresen engedünk az egónk ellenállásának, akkor megrekedhetünk azon a nyitottsági szinten és soha nem tudjuk majd megtapasztalni a nagyobb pozitív élményeket, még akkor sem, ha azokat egyébként bőven adja az életünk. <o

></o

>
Képzelj el egy zsákot, aminek kicsi a szája, így hiába kapsz hatalmas ajándékokat, nem tudod belepakolni és hazavinni azokat. A zsák az egódat jelképezi és nem akarja, hogy nagyobbra feszítsd a száját, mert akkor elveszíti a jelenlegi formáját, vagy akár el is szakadhat. <o

></o

>
Pedig a Te célod nem az, hogy megtartsd a zsák eredeti formáját, hanem az, hogy minél több élményt bele tudj pakolni válogatás nélkül! Ha a zsák ettől szétszakad, az Neked csak jól jöhet, hiszen olyankor eltűnik az egó - legalábbis egy időre!
Ezért az olyan technikákkal, amelyekkel az élményeket a végsőkig fokozzuk, ki lehet ütni az egót és végre élvezhetjük az egó-mentes szabadság állapotát. <o

></o

>
Az ilyen módszerek ugyan nem alkalmasak az egótól való végső megszabadulásra, de legalább megmutatják a határtalanságodat, a valódi természetedet! <o

></o

>
Tudatos megnyílás<o></o>

Tehát ezért azt javaslom, hogy végezzél tudatosan olyan gyakorlatokat, amelyekben egyre jobban, egyre mélyebben megnyitod magadat és közben végleg feloldod azokat a félelmeidet és gátlásaidat, amelyek miatt a nyitottságod esetleg elmúlna és idővel visszazáródnál!
Azt kellene elérned, hogy ne csak a gyakorlás idejére legyél nyitott, hanem a mély nyitottságod állandósuljon benned, fenntarthatóvá és természetessé váljon ez az állapotod. <o

></o

>
Így gyakorolva eléred azt, hogy be tudod fogadni azokat a pozitív élményeket is, amelyektől eddig megrettentél, összehúzódtál és különféle indokokkal elmenekültél. <o

></o

>
"Nem a zártság a természetes állapotod, hanem a nyitottság, a végtelen nyitottság." <o></o>

Ahogy gyakorlással elsajátítod a mély nyitottságot, úgy egyre több és nagyobb élményt tudsz majd akadály nélkül befogadni. Idővel rájössz, hogy nem is a nyitottságot kell fenntartanod – mert az Te vagy ott mélyen belül –, hanem a zártságot kell feloldanod.
Tudatosan végzett oldásokkal feloldod az összes bezárulást okozó félelmedet, mintádat, korábbi gátlásaidat, és így hazaérkezhetsz a végtelen megnyílásba! <o

></o

>
A bőség kosara <o></o>

Ezek után kézenfekvő és tanulságos tapasztalat az, hogy aki ezt a technikát gyakorolja, az hamarosan hatalmas ajándékokat kap az életétől, beindul egy pozitív változás körülötte. Olyan jó élmények sora éri el, amiről addig csak álmodozott, de maga sem hitte el, hogy megkaphatja azokat. <o

></o

>
Arra tanít ez a tapasztalat, hogy az életben számtalan jó dologért már nem kell tennünk, küzdenünk. Ezek a pozitív élmények már régóta ott állnak az egónk kapujában és bebocsájtásra várnak, csak alkalmassá kell válnunk a befogadásukra! <o

></o

>
<o

> </o

>

Karsay István · 2008 Október 21

> </o

>

Tibi16 · 2008 Október 21

tiszteletem a tudás anyagáért Karsai Úr.nagyon jó dolgokat közöl velünk,köszönöm

Karsay István · 2008 Október 23

urple; text-decoration:underline; text-underline:single;} p {margin-top:3.75pt; margin-right:0cm; margin-bottom:11.25pt; margin-left:0cm; mso-pagination:widow-orphan; font-size:12.0pt; font-family:"Times New Roman"; mso-fareast-font-family:"Times New Roman";} @page Section1 {size:595.3pt 841.9pt; margin:70.85pt 70.85pt 70.85pt 70.85pt; mso-header-margin:35.4pt; mso-footer-margin:35.4pt; mso-paper-source:0;} div.Section1 {page:Section1;} --> </style> A Szaturnusz, mint a Karma, feladat bolygója<o></o>

Nem szeretem az olyan kifejezéseket, melyekkel szétszedik az asztrológiát. Nincs olyan, hogy "Karma-asztrológia", hiszen az egész képletet kell nézni! Ha pl. egy fazéknak csak a füle van meg, abban még nem tudunk levest főzni.
Az asztrológiai képlet nem utasít, csak támpontot ad az olyan tulajdonságainkról, melyeket felhasználhatunk a feladataink megoldásában és az olyanokról, melyeket... kicsit fejleszthetünk - túlságosan nem -, aztán el kell fogadnunk, hogy ez a gyenge pontunk. <o

></o

>
Ha képesek vagyunk a gyenge pontjainkat elfogadni, ha képesek vagyunk ezeket a környezetünk tudomására hozni, akkor nem nyomják folyton az orrunk elé, nem kell miatta szégyenkeznünk, így nem fogjuk kivetíteni a külvilágba - tehát nem is kapjuk vissza, mint "idegesítő tulajdonsággal rendelkező embereket".A Karmára, vagyis az életfeladatra a Szaturnusz helye, fényszögei, uralkodó bolygója stb. - vagyis igazából az egész képlet - utal. Én meg szoktam még nézni a Holdcsomópont helyzetét is. Röviden - és hangsúlyozom SARKÍTVA - le fogom írni, nagyjából mit lehet kiolvasni a Szaturnusz helyzetéből. Nem győzöm újra és újra elmondani, hogy ezek nem mindenkire vonatkoznak ugyanúgy, mert az egész képletet kell látni! <o

></o

>
Szaturnusz a Kosban<o></o>

Ennek az embernek az a feladata, hogy megtanuljon "másokért" küzdeni, harcolni. Ez számára a legnehezebb, hiszen a Kos mindent azonnal akar, mindig az élen akar haladni, mindig mindenből elsőként akar részesülni. Ezekre természetesen a Szaturnusz azt mondja, hogy NEM. Ettől a Kos haragos, ideges, feszült lesz - így balesetveszélyessé válik - nemcsak önmagára nézve, hanem másokra is. Amikor végre benő a feje lágya, akkor rájön, ha a csapat élére áll és a csapatérdeket képes a saját érdeke elé helyezni, akkor ettől a kemény bolygótól zöld utat kap. <o

></o

>
Szaturnusz a Bikában<o></o>

Ez is egy igen nehéz feladata. Az ilyen képletnek a tulajdonosa a "birtokának" érez mindent és mindenkit. Rendkívül nehezen él meg minden apró változást - legyen az egy költözés v a gyermekének a párválasztása, esetleg pohár összetörése. Az ilyen emberek nagyon tudnak "gyűjteni", és általában sikerül is egy darabig a "jólétet" tartósítaniuk. Csakhogy nem elégszenek meg soha semmivel. Nő a gyerek, nagyobb szoba kell neki, v lesz még egy gyerek, nagyobb lakás kell, v nagyobb autó, hogy elférjen a család. Mindig talál valamilyen "valós" okot a gyarapodásra, aztán egyszer csak azon veszi észre magát, hogy a „tulajdonainak" a rabjává vált. Ekkor szokott a Szaturnusz közbelépni és elvenni szinte mindent, hogy az az ember rájöjjön: mit sem ér a tulajdon, ha nincs kivel megosztani. <o

></o

>
Szaturnusz az Ikrekben<o></o>

Az Ikrek a Merkúr uralma alatt áll. A Merkúrhoz tartozik a mozgásunk, a gondolkodásunk, a kommunikációnk. A Szaturnusz ezeken a területeken állít bennünket nagy próbatételek elé. A képlet tulajdonosa rosszul érzi magát, ha valamit nem tud, v valahova nem tud eljutni. Ez az ember folyton elkezd valamit tanulni de nem fejezi be. Sajnos előfordulhatnak mozgásszervi vagy beszédkészségbeli zavarok is. Ennek az embernek azt kell megtanulnia, hogy a korlátai ellenére képesnek kell lenni a kapcsolatteremtésre, képesnek kell lennie örömét lelni az apró dolgokban. És ami szintén nagyon fontos - meg kell tanulnia, hogy nem minden a tudás, ha nincs mögötte gyakorlat. <o

></o

>
Szaturnusz a Rákban<o></o>

Akinek a képletében ez a formáció szerepel, az már kiskorában szembesül a „teljes család" hiányával. Számára nehéz a „megfelelő" partner megtalálása, mert azonnal családot, gyereket akar, pedig mindig olyan partnereket választ, akik még nem nőttek fel ehhez a feladathoz. Jobb, ha a képlet tulajdonosa felvállal olyan munkát, ahol gyermekekkel, esetleg beteg gyermekekkel kell foglalkozni. Ezzel „kiváltja" a Szaturnuszát, képes lesz családot alapítani és azt meg is tudja tartani. Ezek az emberek szeretnek családi összejöveteleket szervezni, de valami mindig balul üt ki, vagy, ha nem, akkor ők elégedetlenek, pedig mindenki jól érzi magát a rendezvényen. <o

></o

>
Szaturnusz az Oroszlánban<o></o>

A képlet tulajdonosa szinte folyton „tálcán kapja" a hatalmat, de ahelyett, hogy élne vele, általában visszaél a lehetőséggel. Tudom, most sokan felkapják a fejüket. Nos, nem készakarva él vissza a hatalmával, csak a „véletlenek" rákényszerítik. Természetesen nincsenek véletlenek. Ezek mind a Szaturnusz elénk tolt feladatai, mert kíváncsi, hogy megtanultuk-e a leckét. Ha nem, akkor sajna újra és újra az orrunk elé tolja ugyanazt a feladatot mindaddig, amíg meg nem tanuljuk a „leckét". <o

></o

>
Szaturnusz a Szűzben<o></o>

Ez az ember már kis korától ellátja a kisebb testvéreit, esetleg az egész családot, mert a szülők vagy reggeltől estig dolgoznak vagy nem család centrikusak. Aztán bemenekül egy házasságba, ahol szintén kiszolgálja a párját, esetleg annak családját is, no meg a saját gyermekeit. Aztán, amikor eléri azt a 40-50 éves kort, akkor döbben rá, hogy ő vajon hol van ebben a világban? Ilyenkor drasztikus lépésre szánhatja el magát, felrúg minden addigi kötöttséget, hogy megvalósítsa önmagát. Sajnos rá fog jönni, hogy ez nem megy egyszerűen, hisz hiányzik neki a mindennapi robot. Meg kell tanulnia „NEM"-et mondani. <o

></o

>
Szaturnusz a Mérlegben<o></o>

Ez az ember szinte mindig több partner közül kénytelen választani, és mindig „beválaszt". Nagyon fontos számára a külcsín, de mint tudjuk, aki túl sokat foglalkozik a külsejével, annak nem marad ideje a belső tartalom szépítésére - vagy legalábbis nagyon keveseknek. A Mérleg Szaturnusszal rendelkező ember a szépet (de belül üres) választja, majd kesereg, hogy ő soha nem fogja megtalálni a párját. Sokan közülük „véletlenül" mindig olyan partnert választanak, akik már foglaltak. Ezek az embereknek jobb, ha társkereséssel foglalkozó munkát választanak, esetleg a szépségiparban helyezkednek el, hogy kiélhessék a szép iránti vágyukat. Akkor képesek lesznek a másik emberben meglátni a belső szépséget, és értékelni is tudják. <o

></o

>
Szaturnusz a Skorpióban<o></o>

Ha valakinek ebbe a jegybe kerül a Karma bolygója, a Szaturnusz, akkor igen nagy teherbírással rendelkezik, ugyanakkor ezeket a terheket meg is kapja. A feladata arról szól, hogy képessé kell válnia ezekből a terhekből átadni a környezetének is. A Skorpió köztudottan rendkívül alaposan és gyorsan dolgozik, de nem képes kivárni, míg a másik megcsinálja a feladatot - egyszerűen kikapja a kezéből. A nap 24 órájából képes 24-et dolgozni - ez sajna az egészség rovására megy. Ezek az emberek már kis koruktól kemény testi és lelki feladatokat kénytelen megoldani - így ők maguk is keménnyé válnak. Meg kell tanulniuk lebontani az önmaguk köré épített páncélt. <o

></o

>
Szaturnusz a Nyilasban<o></o>

Ennek az embernek mindig „elvei vannak", melyekhez nagyon ragaszkodik. Hiába próbálja a környezete meggyőzni - hajthatatlan. Így sajnos a Szaturnusz időnként markánsan figyelmezteti arra, hogy hallgassa meg a körülötte élő embereket is és egy kicsit változtasson a nézetein. Ő sajnos ezt nagyon nehezen teszi meg, így jelentkezhet cukorbetegség v komolyabb csípő problémák, esetleg hosszan tartó légúti (tüdő) megbetegedések. Ha képessé válik átalakítani a világról alkotott képét a betegségek akár teljesen elmúlhatnak. <o

></o

>
Szaturnusz a Bakban<o></o>

Ez az ember teljesen magába fordul. Meg kell tanulnia, hogy nyisson a külvilág felé. Attól, hogy kimutatja a szeretetét és képes el is fogadni a külvilágból felé áradó szeretetet, még nem lesz kevesebb az emberek szemében, nem lesz sebezhetőbb. Sajnos általában későn jönnek rá, hogy milyen csodálatos dolgokról maradtak le a bezárkózásuk miatt. <o

></o

>
Szaturnusz a Vízöntőben<o></o>

Ezek az emberek mindig „harcolnak" egy közösségért, egy, az emberiséget szolgáló ideáért. Meg kell tanulniuk, hogy önmagukért is képesek legyenek kiállni, hisz, ha ők nincsenek egyensúlyban, akkor nem képesek jobbítani a világon. Mindig előtérbe helyezik a „másik" problémáját, és elcsodálkoznak - sőt zokon is veszik -, ha nekik van problémájuk, akkor nem találnak olyat, aki segít a megoldásban. <o

></o

>
Szaturnusz a Halakban<o></o>

Ennek az embernek nagyon meg kell tanulnia, hogy a materiális világban kell élni, nem pedig a fellegekben. Azt hiszi, ha ő mindenkinek segít, akkor szeretni fogják. Nem veszi észre, hogy a környezetét zavarja, hogy mindenki életébe beleszól. Meg kell tanulnia, hogy csak és kizárólag annak szabad segítenie, aki kéri. <o

></o

>
Képtár <o

></o

>
<!--[if gte vml 1]><v:shapetype id="_x0000_t75" coordsize="21600,21600" o:spt="75" o

referrelative="t" path="m@4@5l@4@11@9@11@9@5xe" filled="f" stroked="f"> <v:stroke joinstyle="miter"/> <v:formulas> <v:f eqn="if lineDrawn pixelLineWidth 0"/> <v:f eqn="sum @0 1 0"/> <v:f eqn="sum 0 0 @1"/> <v:f eqn="prod @2 1 2"/> <v:f eqn="prod @3 21600 pixelWidth"/> <v:f eqn="prod @3 21600 pixelHeight"/> <v:f eqn="sum @0 0 1"/> <v:f eqn="prod @6 1 2"/> <v:f eqn="prod @7 21600 pixelWidth"/> <v:f eqn="sum @8 21600 0"/> <v:f eqn="prod @7 21600 pixelHeight"/> <v:f eqn="sum @10 21600 0"/> </v:formulas> <v

ath o:extrusionok="f" gradientshapeok="t" o:connecttype="rect"/> <o:lock v:ext="edit" aspectratio="t"/> </v:shapetype><v:shape id="_x0000_i1025" type="#_x0000_t75" alt="" href="http://www.onmegvalositas.hu/system/files/kepek/node_kepek/szaturnusz_bolygo.jpg" style='width:90pt;height:69pt' o:button="t"> <v:imagedata src="file:///F:\DOCUME~1\KARSAY~1\LOCALS~1\Temp\msohtml1\01\clip_image001.jpg" o:href="http://www.onmegvalositas.hu/system/files/imagecache/large_images/kepek/node_kepek/szaturnusz_bolygo.jpg"/> </v:shape><![endif]-->

<o

></o

>

<o

></o

>

<o

></o

>

<o

></o

>
<o

> </o

>

Karsay István · 2008 Október 27

></o

>
A gazdasági hanyatlás miatti stressz jobban terheli a nőket, mint a férfiakat. Hogyan lehet elkerülni a szorongással összefüggő betegségeket? A gázárak az égbe mennek, a tőzsde összeesett, a munkanélküliség aránya emelkedik. Alig találni olyan háztartást, amelyet ne érintene a gazdasági válság, és a következmények túlmutatnak a családi költségvetésen. Bár mindenki szorong ilyen esetekben, a nők jobban megérzik a stresszt, és ez árt egészségüknek.<o></o>
Az Amerikai Pszichológiai Társaság nemrégiben kiadott felmérése szerint több nő aggódik a gazdasági helyzet miatt, mint férfi (84 illetve 75 százalék). Sokan számoltak be újonnan jelentkező testi és lelki tünetekről: fejfájásról, ingerültségről, álmatlanságról, fáradtságról, túlevésről és mellkasi fájdalmakról.

A nemek közötti eltérés oka valószínűleg a nők családi életben betöltött szerepével függ össze, valamint azzal, hogy a nők nyíltabban beszélnek a stresszről.

A 44 év feletti nők szoronganak leginkább a pénzügyek miatt, és ennek hosszú távú hatásai is lehetnek, mondja Katherine Nordal, az APA igazgatója. – A menopauza után a nők elvesztik biológiai előnyüket a szívbetegségek szempontjából. Már nem védik őket a hormonok úgy, mint fiatalabb korunkban.

Mivel a stressz jelentős mértékben növeli a szívbetegség kockázatát, különösen az idősebb nőknek kell ügyelniük a stressz mérséklésére. Nem védettek azonban a fiatalabb nők sem, a 20-as éveikben járó nők 75 százaléka is aggódik, szorong.

Érdekes eredményre jutottak egy esettanulmány-sorozat szerzői. Az olyan tünetek, mint a mellkasi fájdalom, a légszomj vagy a fáradtság sokkal kevesebb figyelmet kap, ha nőkről van szó, mint ha férfiakról. Ilyen tünetekkel a férfiakat azonnal kardiológushoz irányítják, és szívkoszorúér-vizsgálatot végeznek rajtuk, míg ha egy nő fordul orvoshoz, a stresszt okolják a panaszokért.

Mit lehet tenni? Az első lépés, a stressz figyelmeztető jeleinek felismerése. Ezeket úgy kell felfogni, mint egy különleges nyelvet. A szervezet így jelzi, hogy változtatni kell. Ehhez azonban ugyanazt a nyelvet kell használni. Ha valaki stressz alatt áll, a szervezete akcióra kész állapotba kerül, és ha nem cselekszik, megmarad a stresszreakció. Ez az oka annak, hogy már napi többször 10-15 perces séta is enyhíti a stresszt.

Nagyon fontos a támogató környezet is, különösen elhúzódó stresszes időszakokban. Hatásos, ha a nők néha elengedik magukat, relaxálnak, sétálnak vagy vesznek egy kényeztető fürdőt, olvasnak egy jó könyvet. A TV-nézést a szakemberek nem sorolják a stresszt enyhítő módszerekhez.

Ha ezek az egyszerű megoldások nem segítenek, forduljunk szakemberhez. – Ha egy nő úgy érzi, valami baj van, akkor mindig igaza van – mondja Alexandra J. Lansky, a Columbia-egyetem kardiológusa.

Ha a végleges diagnózis a stressz, nem pedig valamilyen testi vagy lelki betegség, legtöbbször segít, ha az orvos szorongáscsökkentő gyógyszert ír fel. Kutatások bizonyítják azonban, hogy a viselkedésterápia a gyógyszeres kezeléssel együtt adja a legjobb eredményt.

Newsweek<o

></o

>
<o

> </o

>

bambalini · 2008 Október 28

sziasztok, lehet hogy nem jó topicban kérdezek, de szeretném tudni mi a nap jelentése. tetováltatni szeretném magamra ezt a szimbólumot, de mielőtt megtenném érdekel mit jelent pontosan.

Karsay István · 2008 Október 29

A nap a napszellemek hazája, akik segitik a fizikai sikon lévő társaikat felemelkedni.

és a szeretet jele egyben! :23:://:

Karsay István · 2008 Október 29

></o

>
Egy amerikai vizsgálat szerint a felnőtt embernél a genetikai tényezők nagy hatással lehetnek arra, kit választ valaki barátjának.<o></o>
A 1998 és 2004 között lefolytatott vizsgálatban több mint 1800 férfi ikerpárt követtek gyerekkoruktól a fiatal felnőttkorukig.

– Ahogy felnövünk, és kikerülünk az otthoni környezetből, genetikailag meghatározott temperamentumunk egyre nagyobb szerepet kap barátaink kiválasztásában – mondja dr. Kenneth S. Kendler, a pszichiátria és humángenetika professzora.

Az efféle kutatások rávilágítanak arra, ki lehet a későbbiekben kockázatnak kitéve szenvedélybetegség vagy antiszociális viselkedés szempontjából.

– A vizsgálat során kiderült, hogyan befolyásolják a genetikai és a családi környezeti tényezők azt, ahogy mi kialakítjuk a saját társas környezetünket – mondta Kendler professzor. – Az út a génektől a deviáns viselkedési formákig nem egyértelműen közvetlen vagy biológiai jellegű. Ez egy folyamat, amelynek során a génjeink befolyásolják a társadalmi környezetünket, amely viszont hatással van deviáns viselkedésformáink egész sorának kockázatára.

A vizsgálat eredményei egyértelműen mutatják, hogy ha meg akarjuk érteni az utat a génektől az antiszociális viselkedésig, ideértve a droghasználatot is, számításba kell vennünk a deviáns illetve az előnyös környezet kiválasztását is. A hasonló korúak hatása az ifjúkorban igen erős lehet, jóváhagyhatják, de el is utasíthatják a deviáns viselkedést, illetve a szenvedélybetegségeknél használt anyagokat is tőlük kapják. <o

></o

>

Karsay István · 2008 Október 30

></o

>
Holland kutatók szerint a boldogság ugyan nem gyógyít, de megvéd a betegségektől. A vizsgálatok adatai szerint a boldog emberek 7,5-10 évvel tovább élnek.<o></o>
Ruut Veenhoven, a rotterdami Erasmus-egyetem kutatója 30 vizsgálat eredményeit vetette össze, a vizsgálatok szerte a világon 1-60 éves időtartam alatt készültek. A holland professzor szerint a boldogságnak a hosszú életre gyakorolt hatása megegyezik a nemdohányzáséval.

Valaha inkább a költők és a filozófusok témája volt a boldogság, manapság egyre több közgazdász foglalkozik hasonló kérdésekkel, azzal például, hogy a fejlett országokban az anyagi jólét vajon miért nem teszi boldoggá az embereket.

– Az a gondolat, hogy létezik egy boldogságnak nevezett állapot, és hogy megismerhető, milyen érzéssel jár, és hogyan lehet mérni, felforgatta a tudományt. A közgazdászok ma már nemcsak azon elmélkednek, mit vásárolnak az emberek, hanem azon is, jó-e az életük. Az anyagi jólét ugyanis bizonyos szint felett egyáltalán nem járul hozzá a boldogsághoz.

Számít azonban a barátság, az emberi közösségek megléte, valamint olyan nagyobb mérvű társadalmi tényezők, mint a szabadság, a demokrácia, a hatékonyan működő intézmények és törvénykezés.

Egy 2000-es vizsgálat eredményei szerint a boldogságnak a hosszú életre gyakorolt legerősebb hatását amerikai apácák körében tapasztalták, aminek oka a valahova tartozás, és a szoros, stresszmentes közösség lehet.

A szakemberek szerint a boldogság az, ha valaki „teljes életet él”. Veenhoven statisztikai adatokra támaszkodva kijelenti, hogy bár a boldogság nem hosszabbítja meg a súlyos betegek életét, de az egészségeset megvédi a betegségek ellen, ezáltal válik az élettartam hosszabbá.

A boldog, kiegyensúlyozott emberek többet törődnek egészségükkel, hamarabb észlelik a betegség tüneteit, mérsékeltebben dohányoznak és isznak. Jellemző rájuk továbbá a nagyobb aktivitás, a nyitottság, az önbizalom, a jobb választások, és az erősebb társadalmi kapcsolatrendszer.

– A krónikus boldogtalanság a „harcolj vagy menekülj” -reakciót váltja ki, erről pedig tudott, hogy hosszú távon káros hatásai vannak, például a magas vérnyomás és a gyengébb immunrendszer – összegzi a kutató.

Fontos lenne, hogy kialakuljon az a szakemberekből álló segítő-tanácsadó rendszer, amely az embereket megtanítja „jól élni”, kifejleszteni az élet élvezetének képességét, és értelmet találni benne. <o

></o

>
<o

> </o

>

Karsay István · 2008 Október 31

></o

>
Egy tanulmány megerősítette, amit sok házaspár már tud – házasságban élni egészséges. Igaz, a legtöbb férj fölszed pár kilót, de általában véve a házasemberek ritkábban betegek, és fizikailag is aktívabbak.<o></o>
Kevesebbet isznak és dohányoznak, és általános közérzetük is jobb az egyedülállókénál, az elváltakénál, de még az élettársi kapcsolatban élőkénél is.

Először az 1970-es években jelentek meg tanulmányok a házasság és az egészség kapcsolatáról, és bármennyit is változott a világ azóta, ez a kapcsolat ma is létezik.

Az egészségügyi statisztikai hivatal jelentése ugyan okokat nem közölt, de Charlotte Schoenborn statisztikus két fő elméletet nevezett meg. Az egyik, hogy a házas családi állapotnak önmagában is egészségvédő szerepe van. A házaspárok gazdaságilag, társadalmilag és pszichésen, valamint az egészséges életmódra való ösztönzés tekintetében is előnyösebb helyzetben lehetnek magányos társaiknál. A második lehetőség a szelekció, az az elmélet, mely szerint az egészséges emberek házasodnak meg és maradnak házasok, míg a kevésbé egészségesek vagy nem kötnek házasságot, illetve nagyobb valószínűséggel válnak el, vagy özvegyülnek meg.

– A családi állapot és az egészség közötti kapcsolat függetlennek bizonyult a társadalmi-gazdasági helyzettől, a neveltetéstől és az anyagi helyzettől, a születés helyétől vagy az etnikumtól – mondja Schoenborn.

A jelentés alapja 127 545 ember felmérése volt 1999 és 2002 között. A tanulmány szerint a 18 évesnél idősebbek 11,9 százaléka mondta, hogy rossz egészségi állapotban van, míg a házasoknak csupán 10, 5 százaléka. Az özvegyeknél a legrosszabb a helyzet, náluk 19,6 százalék esik a legkevésbé egészséges kategóriába.

Azon kívül, hogy általános egészségi állapotuk jobb, a tanulmány szerint a házasoknak kevésbé fáj a derekuk, a fejük, és kevésbé árt nekik a stressz. Kevesebbet isznak és dohányoznak, és fizikailag is aktívabbak, mint az egyedülállók.

Talán csak az Egyesült Államokat egyébként is nagymértékben fenyegető elhízás az, amitől nem véd a házasság, sőt, itt rosszabb a helyzet. A férjek 70,6 százaléka túlsúlyos vagy elhízott, szemben az összes férfiak 65, 1 százalékával, a nőknél 48,6 százalék áll szemben 48,5 százalékkal, itt tehát a különbség nem jelentős. A túlsúlyosak legnagyobb százaléka az özvegy nők köréből kerül ki.

A statisztikai tanulmányból kiderül még, hogy a felnőttek 58,2 százaléka él házasságban, 10,4 százaléka külön él vagy elvált, 6,6 százaléka özvegy, 19 százaléka soha nem volt házas, és 5,7 százalék él együtt partnerével.

Seattle Post Intelligencer<o

></o

>

Dolphin27 · 2008 Október 31

Asztrális projekció

Sziaszok!

Lenne egy két kérdésem az asztrál utazással, asztrális képességekkel kapcsolatban.

Ha valaki tudatosan kilép a testéből és "meglátogatja" egy ismerősét, akkor képes arra, hogy átvegye a teste felett az irányítást? Azt már tapasztaltam, hogy képes rá, hogy hasson a fizikai világban lévő tárgyakra. Pl. villanykapcsoló.

Asztrális utazók ismerhetik az emberek gondolatait? Abból indulok ki, hogy a gondolat energia, így mondjuk ez valamilyen szinten logikus lenne.

Mi mindenre képes az ember az asztrális utazásaikor?

Lehetséges az, hogy valaki valami különös képességgel egy másik személyt a saját energiája hatása alá kerít (ez az energiamező állandó jelleggel jelen van), és bármikor képes befolyásolni őt? Szinte 24 órás összeköttetés.

Nagyon fontos lenne ezekre a kérdésekre választ kapnom.

Köszi szépen előre is!
Mindenkinek további szép napot!

Karsay István · 2008 November 1

Lenne egy két kérdésem az asztrál utazással, asztrális képességekkel kapcsolatban.

Ha valaki tudatosan kilép a testéből és "meglátogatja" egy ismerősét, akkor képes arra, hogy átvegye a teste felett az irányítást? Azt már tapasztaltam, hogy képes rá, hogy hasson a fizikai világban lévő tárgyakra. Pl. villanykapcsoló.

Szia!

Szerencsére nem, mert ez már a szabad akaratba történő beavatkozás lenne. A test felett a lélek, mint mozgatórúgó, irányítóközpont tudja átvenni az irányítást, az agyon keresztül kapcsolódik be, és ide nem könnyű másoknak bekapcsolódniuk, megszállottság esetén is be kell hivni ezeket a szellemi lényeket, akik csak hivásra jönnek. (sajnos nagyon könnyű behivni öket, elég egy rossz gondolat)

Asztrális utazók ismerhetik az emberek gondolatait? Abból indulok ki, hogy a gondolat energia, így mondjuk ez valamilyen szinten logikus lenne.

Nem, mert a gondolat mentális szinten müködik...

Mi mindenre képes az ember az asztrális utazásaikor?

Ez attól függ, hogy melyik sikon vagy a kirándulás alatt. A normál asztrálutazás amivel sokan kisérleteznek a fizkai sikon történik, és ekkor mondjuk ha valaki kiszáll a testéből, akkor elmehet más lakásába, kirándulhat, de mint külső láthatatlan szemlélő lehet részese a dolognak.

Ha álmunkban felébredünk az asztrálsikon, akkor ott találkozunk a barátokkal, meghalt rokonokkal, tanitásokat kapunk stb..

Lehetséges az, hogy valaki valami különös képességgel egy másik személyt a saját energiája hatása alá kerít (ez az energiamező állandó jelleggel jelen van), és bármikor képes befolyásolni őt? Szinte 24 órás összeköttetés.

Nagyon fontos lenne ezekre a kérdésekre választ kapnom.

Nem lehetséges....

Karsay István · 2008 November 3

></o

>
Mintegy 30 millió amerikai férfinak van merevedési zavara. Ira Sharlip, az Amerikai Urológiai Társaság szóvivője szerint: – Egyre több a bizonyíték arra, hogy a merevedési zavar nem önálló rendellenesség, hanem az endotheliális funkció (az erek belső falának működése) zavarát és valamilyen szív- és érrendszeri betegséget jelez.<o></o>
Kis kék pirula vagy lefogyás?

Egy új tanulmány szerint a merevedési zavarral küszködő férfiak egyharmadánál helyreállt a merevedés, miután két éven át kezelték őket egy klinikán.

A szakértők szerint a tanulmány eredményei újabb okot szolgáltatnak a betegeknek, hogy lefogyjanak, és egészségesebb életmódot kövessenek. Ez ugyanis nemcsak a szexuális funkcióikat javítja, hanem más előnyökkel is jár.

A fogyás eredményei nemcsak az edzőteremben nyilvánvalók, hanem a hálószobában is.

A tanulmányban 55 elhízott férfit (életkoruk 35-55 év) vizsgáltak, és közülük 17 nyerte vissza szexuális képességeit egy szakember által ellenőrzött, kétéves fogyókúra után.

A kísérlet résztvevői a kezdeti heti 48 perces testmozgás idejét heti három órára emelték, elsősorban sétáltak, de úsztak és labdajátékokat is játszottak. Az alacsony kalóriaértékű étrendnek köszönhetően testtömeg-indexük az átlagosan 37-ről 31-re csökkent.

Klinikai szempontból elmondható, hogy az erekciós funkció romlását meg lehet előzni, vagy késleltetni lehet az olyan kockázati tényezők kerülésével, mint a cukorbetegség, a dohányzás, a magas vérnyomás és az elhízás.

A túlsúlyos vagy elhízott betegeket meglehetősen nehéz meggyőzni arról, hogy fogyjanak le. Michael O’Leary, a Harvard-egyetem urológia-professzora így vélekedik erről: – Olyan ez, mint a dohányzás elleni harc volt néhány évvel ezelőtt. Akkor azt tapasztaltam, hogy vannak, akiket úgy lehet meggyőzni a dohányzás abbahagyásáról, ha azt mondom neki, el fogják veszíteni az erekciós képességüket. Ha azt mondtam volna, hogy szívbetegségben vagy rákban fognak meghalni, azzal nem hívtam volna fel a figyelmüket. Most talán arra is motivációt éreznek, hogy lefogyjanak.

ABC News

http://www.abcnews.go.com/sections/...ysfunction_040623-1.html?CMP=OTC-RSSFeeds0312
UI: csak mellékesen megjegyzem, hogy már 15 kg fogytam!

Ezoterika

Kitiltott (BANned)

Kitiltott (BANned)

Kitiltott (BANned)

Kitiltott (BANned)

Kitiltott (BANned)

Kitiltott (BANned)

Kitiltott (BANned)

Kitiltott (BANned)

Kitiltott (BANned)

Állandó Tag

Kitiltott (BANned)

Kitiltott (BANned)

Állandó Tag

Kitiltott (BANned)

Kitiltott (BANned)

Kitiltott (BANned)

Kitiltott (BANned)

Állandó Tag

Kitiltott (BANned)

Kitiltott (BANned)

Hasonló témák