Ezoterika

Karsay István

Kitiltott (BANned)
<?xml:namespace prefix = o ns = "urn:schemas-microsoft-com:office:office" /><o:p> </o:p>
Müller Péter rovata: Szenvedély<o:p></o:p>
<o:p> </o:p>
Láttam embert úgy meghalni, hogy az induló villamoson nem a korlát után kapott, hanem az aktatáskájához, amelyben a pénze volt. Lezuhant és meghalt. Dúsgazdag kanadai barátom négy infarktus után sem tudta abbahagyni az eszelős pénzhajszát. Már nem él. És hányszor tapasztaljuk, hogy valaki képtelen abbahagyni a dohányzást, az ivást, az evést, a szükségtelen hajszát, vagy éppenséggel a szüntelen nőhajszát, sokszor a túlmunkát, amit talán nem is szeret csinálni, mégis összeomlik, ha le kell állnia – hányszor tapasztaljuk, hogy olyasmit művelünk, ami életünket rongálja, mégis csináljuk, mert...
<o:p> </o:p>
Mert? És itt jön a különös válasz: mert többet ér, mint az életünk. Azt hinnénk, nincs fontosabb, mint az életünk. Nem így van. A szenvedélyek fontosabbak.
<o:p> </o:p>
Buddha, amikor a létezés titkán meditált, talált a saját szívében egy mindent eldöntő alapszót, egy gyökérfogalmat, amelyből minden ered és ami mindent meghatároz.
<o:p> </o:p>
Úgy hívta tibeti páli nyelven, hogy tanha. Sokféle fordítása van: szomjúság ... létszomj ... sóvárgás ... vágy. Ez van az emberi lélek legmélyén, mely új és új életre készteteti, s ami a karma kerekén megállíthatatlanul forgatja. A bölcs magyar nyelv (mely szellemében közelebb áll a távol-keleti hagyományhoz, mint azt sejthetnék) pontosabb szót talál a tanha fogalmára: Szenvedély.
<o:p> </o:p>
Ez a szó a következőket üzeni (figyelj magadba, hogy miféle emlékhúrokat rezdítek meg):
A szenvedély egy olyan hatalmas erő, amely valamibe belekerget, amiről azt hiszem, hogy örömöt ad, végső soron mégis szenvedést okoz. Azt hiszem, hogy kéjes, pedig kínos. Azt hiszem, kielégít, pedig egyre éhesebbé tesz. És minél éhesebb leszek, annál inkább jól akarok lakni, s mégis egyre éhesebb leszek.
<o:p> </o:p>
A szenvedélyben ez a szenvedés. És az, hogy magához rántja életem minden más értekeit. Végső soron tönkretesz. Nietzsche azt mondja: A szenvedély ellen nehéz harcolni, mert amit akar, azért az ember egész lelkét odadobja.
<o:p> </o:p>
Ezt is fontos tudni: hogy a szenvedély roppant erős. A halál se tudja legyőzni. És itt kezdődik a mai pszichológiát jóval meghaladó tradicionális lélekismeret tanítása. Ha végignézzük egy emberi lélek karmaláncát, azt látjuk, hogy egy-egy uralkodó szenvedélye sok-sok életén is áthúzódik.
<o:p> </o:p>
Buddha is karmaláncban gondolkodott, s amikor megtalálta saját szívében a tanha őserejét, sok-sok életét látta vissza. S azt is, ahogy ez a szenvedély új és új formában, új alakban, új célokkal, de mint a kitéphetetlen gaz, minden életében újra kihajtott és kárt okozott.
<o:p> </o:p>
A szenvedély erősebb, mint az életösztön. Nem gondolnánk, de így van. Közösen és egyénileg is olyasmiket művelünk, ami kifejezetten életellenes. Tudjuk, hogy baj lesz belőle, mégis megtesszük, mert erősebb bennünk a tanha, mint az életvágy vagy a halálfélelem.
<o:p> </o:p>
A környezetünk mérgezését, a természet kipusztítását, bolygónk légkörének feldúlását, de valamennyi hódító háborút is szenvedélyek mozgattak, s nem az életösztön. Még kevésbé az ún. Ideológiák.
<o:p> </o:p>
A különféle ideológiák (a kommunizmustól és kapitalizmustól kezdve minden izmus és minden vallási vita) csak „fedőelméletek” voltak: ami valójában mozgatta őket, az kivétel nélkül minden esetben valamiféle szenvedély volt.
<o:p> </o:p>
Valamennyiünket ilyen szenvedélyek uralnak, bár nehéz megnevezni őket, mert tudattalanok. Nem tudunk róla. Azt hisszük, elvek mozgatnak minket, józan megfontolások. Nem így van. Az ész igyekszik ésszerűnek mutatni azt, ami tudattalan szenvedély. És itt jóval többről van szó, mint arról, hogy valaki szenvedélybeteg, mondjuk dohányos vagy alkoholista, bár az igazi indíték itt is tudattalan. A dohányosra például azt mondják, hogy „nikotinéhségét” akarja kielégíteni, ami nem igaz: nincs olyan bagós a világon, aki eldobná a cigarettáját, ha a napi nikotinadagját injekcióban megkapná. Nem azért dohányzik. Az ilyen szenvedélynek, ha van is anyagi kihatása, de elsősorban a lélek betegsége: valami szenvedélyt akar reménytelenül kielégíteni. Tőlem már kérdezte súlyos tüdőbeteg dohányos, hogy lehet-e a túlvilágon cigarettázni. Én magam, amikor megszüntettem ezt a trancszendens cigaretta utáni sóvárgásomat, még sok színdarabomba beleírtam. Jelenleg is játsszák az „Isten pénzét” a Madách Színházban, melyben a túlvilágról érkezett néhai üzletember szelleme (Szerednyey Béla játssza) arról panaszkodik földi társának, Ebenezer Scrooge-nak (Huszti Péter), hogy legpokolibb odaát a másvilágon az, hogy nem lehet szivarozni. Kéri Scrooge-ot, hogy gyújtson rá, és fújja arcába a füstöt. A „pokol” gyakran éppen ez : a kielégíthetetlen szenvedély.
<o:p> </o:p>
Ez nem is olyan vicces, mert szenvedély lehet nemcsak a dohányzás, de például a színház vonzása is; aki olvasta Kígyó és kereszt c. könyvemet, emlékszik rá, hogy Domján Editet éppen a színpad iránti szenvedélyes vonzalma sodorta abban az inkarnációjában, melyet oly tragikusan fejezett be. A varázsló varázshatalmának helyszínétől nehezen tudott elszakadni. Ezt a fajta szenvedélyt csakis a színészek ismerik: szerelemnél erősebb, és akkor is játszanak még, ha súlyos betegek, ha meghalt valakijük, vagy éppenséggel ők maguk haldoklanak. (A közönség ma sem tudja, de Márkus László barátomat hosszú ideig csakis a játék szenvedélye tartotta életben; többször volt olyan előadás, ahol attól tartottunk, hogy a színpadon, előadás közben meghal. Színre lépése pillanatában ugyanis alig élt már. De a szenvedélye erősebb volt, mint a halál.)
<o:p> </o:p>
Buddha pontosan tudta, hogy életünk „kis szenvedélye” (pl. dohányzás) mögött mindig a Nagy Szenvedély áll – a kicsi a Nagynak egyetlen vadhajtása.
<o:p> </o:p>
És azt is tudta, hogy erről a Nagy Szenvedélyről beszélni a karma működése nélkül nem lehet, mert ez az ősi mozgató erő már a létbe zuhanásunk is eredeti oka volt valaha, s azóta is sok-sok testet öltés és küzdelmes földi sors kimeríthetetlen hajtóanyaga.

Egész karmaláncok fűződnek fel egy-egy uralkodó szenvedély szálára, és életünknek a „túlvilági” fázisára éppen az a jellemző, hogy a szenvedély tüze odaát is ég tovább: ez a legfőbb oka annak, hogy lelkünk új inkarnációra kényszerül.
<o:p> </o:p>
Az ember életének egyetlen győzelme van: a szenvedély megszüntetése, mely hasonlatos ahhoz, amikor egy vadállat megszelídül.
(Természetgyógyász Magazin Online, 2003. december)
 

evapatocs

Állandó Tag
Állandó Tag
spirituális út

Vannak olyan tanítások, melyek szerint a szenvedés szükséges velejárója a fejlődésnek és szenvedés nélkül nem is tudnánk fejlődni. Mégis, én magam mindenhol azt látom, és azt tapasztalom, hogy akik a szenvedést választják, azok egyre mélyebbre süllyednek, mind lelkileg, mind érzelmileg, mind anyagilag, mind pedig a fizikai egészségük tekintetében. Akik viszont úgy döntenek, hogy egyszer és mindenkorra felhagynak a szenvedéssel, azok egyre csak fejlődnek és gyarapodnak az élet minden területén.
Úgy vélem, a szenvedés egyáltalán nem szükségszerű ahhoz, hogy fejlődjünk. Sőt! A fejlődéshez nem szenvedésre van szükség, hanem változó tapasztalatokra, melyek segítenek nekünk abban, hogy irányba állítsuk saját magunkat. A változó tapasztalatok azonban nem kell, hogy feltétlenül szenvedést okozzanak nekünk. Az egész csak azon múlik, hogy hogyan tekintünk, és hogyan reagálunk ezekre a változó tapasztalatokra.
Az elménk sem szenvedni akar. Az elménknek egyetlen célja van, mégpedig az, hogy életben tartson bennünket bármely körülmények között, a lehető legmagasabb szinten. Ezért folyamatosan gyűjti az információkat életünk minden egyes pillanatában, majd eltárolja ezeket az információkat és szükség esetén előhívja. Folyamatosan dolgozza ki azokat a stratégiákat, melyek azt szolgálják, hogy Éljünk, és Jól Éljünk. Csupán egyetlen probléma van ezekkel a stratégiákkal.
Mégpedig az, hogy az elme azokat az információkat használja fel ezekhez a stratégiákhoz, melyek elérhetőek a számára. Így például, ha gyerekkorod nagy részében azt hallgattad, hogy nem vagy elég jó, és úgysem viszed majd semmire, akkor ezeket az információkat fogja „beépíteni” „életstratégiáiba”, és mind a körülményeidet és tapasztalataidat, mind pedig a körülményekre és tapasztalatokra adott válaszreakcióidat ez a stratégia fogja meghatározni. Ugyanígy, ha eléggé mélyen magadba programoztad azt, hogy a fejlődéshez szükség van szenvedésre, akkor az elméd „életstratégiáját” és ez által a körülményeidet és tapasztalataidat, valamint az ezekre adott reakcióidat is ez határozza majd meg. Vagyis újra meg újra olyan tapasztalatokat fog az életedbe vonzani, melyekben szenvedhetsz, melyekben rossznak és semmirekellőnek érezheted magad. Hogy miért?
Azért, mert egész egyszerűen nincs más lehetősége, nincs más választása, nem áll a rendelkezésére más információ. Nem azért, mert egyébként nem érhető el más információ. Hanem azért, mert Te nem engedsz be az elmédbe más információt! Mert Te magad útját állod ezeknek az információknak, és Te magad ellenállsz annak, hogy más forrásból eredő információk is bejussanak az elmédbe. Hogy miért?
Nos, nagy valószínűséggel ez is egy régi, berögzült program, ami valami ilyesmiből ered: „Járt utat a járatlanért, el ne hagyd!”, vagy „fő a biztonság”, vagy „inkább a biztos kevesebb, mint a bizonytalan több”, vagy valami ehhez hasonló. Rengeteg ilyen program létezik, és a legtöbben meg is kapjuk ezeket a programokat már kora gyerekkorunktól kezdve.
Akármilyen is a programod, arra kárhoztatod miatta nap, mint nap az elmédet, hogy a múltbéli tapasztalataidból rendelkezésre álló információkból építse fel az Életet fenntartó és szolgáló stratégiáit, és elzársz előle minden olyan információt, amit még ugyan Te magad nem tapasztaltál, mégis elérhetőek lennének az Univerzumban. A múltbéli tapasztalatokból eredő és azokra építő információk azonban csak egy dologra elegendők: arra, hogy pontosan ugyanolyan legyen az Életed, pontosan ugyanolyanok legyenek a körülményeid, mint eddig.
Paradox módon azonban a jelenlegi körülményeidnek is ellenállsz, a jelenlegi körülményeidet is elutasítod. Legszívesebben semmissé tennéd őket, és teljesen más körülményeket szeretnél magadnak. Ezeknek az új körülményeknek azonban ugyanúgy ellenállsz, mert bizonytalanok, és még nem tapasztaltál olyanokat, ezért azt gondolod, hogy talán nem is lehetségesek. A szenvedésedet pedig ez az örökös ellenállás és elutasítás okozza. Az, hogy eleged van a jelenlegi körülményeidből, de félsz megváltoztatni azokat.
Ha változtatni akarsz a körülményeiden, hat akkor szüntesd meg az ellenállásodat! Hogy hogyan?
Állj félre az útból, és engedd megtörténni az Életet. Dobd el a gyeplőt egy kis időre és engedd szabadon áramlani az Életet. Minden pillanatban, amikor ellenállsz valaminek és elutasítasz valamit, az Élet áramlásának állsz ellen és az Életet utasítod el! Ettől szenvedsz!
Az Élet áramlik és visz magával az Áramlatban mindent, ami az Élethez tartozik: gondolatokat, körülményeket, tapasztalatokat…
Amikor az Élet szabadon áramlik, akkor semmi sem időzik nálad, egy pillanatnál tovább. Minden, amit magával hoz az Áramlat, megjelenik a tapasztalataidban, aztán tovább áramlik. Te pedig döntesz, hogy szeretnél-e még többet a hozzá hasonlókból, vagy valami mást választasz. De magát a tapasztalatot és a körülményt szabadon tovább engeded, ugyanúgy, mint ahogy szabadon be is engedted az életedbe.
Ha ellenállsz az Áramlásnak, akkor viszont blokkolod és állandósítod a körülményeket is. Ha ellenállsz annak, ami jelen pillanatban érkezik az életedbe, azzal egyben annak is ellenállsz, hogy tovább haladjon. Ha viszont nem halad tovább, nem tud más sem az életedbe áramlani. (A kiemelt resszel, azert nem ertek egyet, mert, ha nem nyitsz ra ajtot, a folyam kikerul. - thetrinity szerk.-)
Állj félre az útból és hagyj fel az ellenállással, a küzdelemmel és ezzel a szenvedéssel. Ne akard megváltoztatni a gondolataidat, és ne akard megváltoztatni a körülményeidet. Csak engedd el magad és figyeld meg, hogy mi történik!
Engedd szabadon áramlani az Életet!
Csak így ( ha nem is csak igy, de mindenesetre fontos allomas az tuti - thetrinity szerk.-) szabadulhatsz meg a szenvedéstől!
Szia!
-Igazán egyet tudok érteni veled,hogy nem szükségszerű,hogy "muszály "legyen szenvednünk,mégis,ha ez bekövetkezik/akaratunkon kivül/,az olyan mélyreható tud lenni,ami elinditja az embert a spirituális útra .Esetemben ez a szenvedés nagyon erőteljes volt,oly annyira,hogy a lelkem fájt,ami fizikálisan is érezhető volt,de OTT a mellkasomban még intenzivebb volt a fájdalom.
-Aztán kezembe kerültVéletlen?! Jose Silva:Agykontroll könyve,és elkezdtem gyakorolni a meditációt,és szinte már az első alkalom után/a könyvben leirtak szerint 100-tól visszaszámolás...stb./,már éreztem a javulást,olyan különös nyugalom bontakozott ki bennem,amiből "ki sem akartam jönni".Éreztem,hogy gyógyulok,már nem fájt annyira ott belül.
-Aztán eljutottam Brácóhoz,oda a szeretteim fényképét vittem gyógyitani,azonkivül "magamra" is vártam a hatást,de én semmit nem éreztem.Felhivtam a szervezőt Meggit,hogy rám nincs semmilyen hatással fizikálisan,mig a körülöttem állók szinte egytől-egyig különös melegség élményekről számoltak be.A válasza pedig az volt,hogy rám spirituálisan hatott,és igaza lett.
-Azóta szinte más ember lettem,rengeteg könyvet /de kizárólag az ilyen témájú könyveket/ olvasok,ami szinte felfoghatatlan,mert korábban sohasem olvastam/az érettségin magyarból majdnem e miatt el is húztak,mert nem olvastam a kötelezőt,és bizony ők erre hamar rájöttek/.Szóval a külső környezetem is észlelte a változást,mégis ami igazán fontos,hogy megtaláltam magamban azt a lelki békét,amit bármikor meg tudok érinteni,amikor szükségem van rá.
-Tehát nem szükségszerü,hogy mindenki átélje ezt,de ha már itt van a Canada Hun fórumán,akkor ő is hajlandóságot mutat,hogy a spirituális utat választotta,azt az utat,ahol ott mélyen belül mindenkibe lakozik,és ez a SZERETET!kiss
Szeretettel mindenkinek:Éva
 

Irda

Állandó Tag
Állandó Tag
meditáció

Sokat olvastam a meditációról, de még mindig nem tudom, hogy hogy kell úgy csinálni, hogy sikerüljön. Mégis mit lehet olyankor érezni? Ugye semmi "káros" következménye nincs?
 

Karsay István

Kitiltott (BANned)
A lelki higiénia elmélete és gyakorlata<?xml:namespace prefix = o ns = "urn:schemas-microsoft-com:office:office" /><o:p></o:p>

<o:p> </o:p>
A szellemi-lelki területeken ugyanúgy megtaláljuk a „fertőző betegségeket” és „járványokat", melyek újból és újból felütik fejüket, és egyre szélesebb körben terjednek, ha a rendszeres lelki higiénia gyakorlásával meg nem előzzük. A szokássá vált lelki higiénia hozzásegít bennünket ahhoz, hogy valóban egészséges szellemi-lelki életet élhessünk.<o:p></o:p>
A szellemi-lelki fertőzések között meg kell említenünk a haragot, a félelmet, a stresszt, az aggodalmat, a gyűlöletet; a bűntudatot, az agressziót. Egyikkel-másikkal vagy akár ezek kombinációjával valamennyien újra meg újra megfertőződünk, s ez ellen csak a rendszeres lelki higiénia nyújt segítséget. <o:p></o:p>
<o:p> </o:p>
Ennek egyik legfontosabb eleme az esti „mentális újraátélés", amely során valamennyi fertőzött energiát feloldjuk, és a negatívot pozitívvá formáljuk át, mielőtt kárt okozhatnának bennünk. További fontos eleme a lelki higiéniának az is, hogy minden embert a legnagyobb jóindulattal, sőt szeretettel el tudjunk fogadni olyannak, amilyen. A szellemi-lelki fertőzéseket csak akkor tudjuk végérvényesen kiiktatni életünkből, ha a lelki higiénia rendszeres gyakorlattá válik. Ennek eredményeképpen harmonikus lélekkel és rendíthetetlen nyugalommal élhetjük életünket.<o:p></o:p>
<o:p> </o:p>
Gondolkodni nagyszerű dolog, és meg kell tanulnunk helyesen élni vele, ám soha ne feledjük, hogy a gondolkodás mindig csupán pótlék: a leglényegesebbet, a bölcsességet és a szeretetet helyettesíti
<o:p> </o:p>
<o:p> </o:p>
Meditáció<o:p></o:p>
<o:p> </o:p>
<o:p> </o:p>
A meditáció jól bevált út önmagunkhoz.
<o:p> </o:p>
Különböző meditációs technikák léteznek:<o:p></o:p>
<o:p> </o:p>
Képszerű megjelenítés<o:p></o:p>
Irányított álomutazás<o:p></o:p>
Vizuális gyakorlatok<o:p></o:p>
Dinamikus meditáció<o:p></o:p>
figyelem meditáció<o:p></o:p>
tai chi<o:p></o:p>
zen<o:p></o:p>
jóga<o:p></o:p>
meditatív légzés stb…..<o:p></o:p>
<o:p> </o:p>
A meditáció a létezés észlelése. A meditáció szeretetteljes kapcsolat az egész teremtéssel, út a lét középpontjába, gyakorlása közben mindent elengedünk, csak a létezés marad.
<o:p> </o:p>
Alkotórészei:
<o:p> </o:p>​
Korlátlan figyelem és a létező észlelése
A megfigyelő része annak amit megfigyel
Mindenre és semmire koncentrálni
Tudatosan létezni
Komolyan venni a koncentrációt, de emellett örülni a létezésnek
Minden görcsös igyekezet nélkül könnyedén, és örömtelin hagyni, hogy
megtörténjenek a dolgok.
A koncentrált nyitottság elvezet önmagunk központjához, és átemel az értelmen,
amely már nem tud megragadni
Amikor imádkozunk mi szólunk Istenhez, amikor meditálunk Ő szól hozzánk!
<o:p></o:p>
<o:p></o:p>
<o:p>és létezik a letöltések topicban a Szellemi valósőg c.film, tölsd le, pont erről szól, rá kell keresni, nagyon jóóóóóóó, előadásaimon is vetítem! </o:p>
<o:p> </o:p>
<o:p> </o:p>
 

thetrinity

Állandó Tag
Állandó Tag
Szia!
-Igazán egyet tudok érteni veled,hogy nem szükségszerű,hogy "muszály "legyen szenvednünk,mégis,ha ez bekövetkezik/akaratunkon kivül/,az olyan mélyreható tud lenni,ami elinditja az embert a spirituális útra .Esetemben ez a szenvedés nagyon erőteljes volt,oly annyira,hogy a lelkem fájt,ami fizikálisan is érezhető volt,de OTT a mellkasomban még intenzivebb volt a fájdalom.
-Aztán kezembe kerültVéletlen?! Jose Silva:Agykontroll könyve,és elkezdtem gyakorolni a meditációt,és szinte már az első alkalom után/a könyvben leirtak szerint 100-tól visszaszámolás...stb./,már éreztem a javulást,olyan különös nyugalom bontakozott ki bennem,amiből "ki sem akartam jönni".Éreztem,hogy gyógyulok,már nem fájt annyira ott belül.
-Aztán eljutottam Brácóhoz,oda a szeretteim fényképét vittem gyógyitani,azonkivül "magamra" is vártam a hatást,de én semmit nem éreztem.Felhivtam a szervezőt Meggit,hogy rám nincs semmilyen hatással fizikálisan,mig a körülöttem állók szinte egytől-egyig különös melegség élményekről számoltak be.A válasza pedig az volt,hogy rám spirituálisan hatott,és igaza lett.
-Azóta szinte más ember lettem,rengeteg könyvet /de kizárólag az ilyen témájú könyveket/ olvasok,ami szinte felfoghatatlan,mert korábban sohasem olvastam/az érettségin magyarból majdnem e miatt el is húztak,mert nem olvastam a kötelezőt,és bizony ők erre hamar rájöttek/.Szóval a külső környezetem is észlelte a változást,mégis ami igazán fontos,hogy megtaláltam magamban azt a lelki békét,amit bármikor meg tudok érinteni,amikor szükségem van rá.
-Tehát nem szükségszerü,hogy mindenki átélje ezt,de ha már itt van a Canada Hun fórumán,akkor ő is hajlandóságot mutat,hogy a spirituális utat választotta,azt az utat,ahol ott mélyen belül mindenkibe lakozik,és ez a SZERETET!kiss
Szeretettel mindenkinek:Éva

Draga Eva!
Egyet ertek velked. Azt is el kell arulnom, hogy engem komoly fizikai (es persze osszekototten lelki es mentalis) fajdalom zavart(!) vissza az egy kicsit hosszabb kitero utan a (kotelezo:))szellemi utamra. Nagyon halas vagyok ezert a 'segito'imnek!
Azota ujra ertekeltem az eletem es a valaha felfogott bolcsessegeket egy magasabb szintre emelve atlathatoan sikerult eletem reszeve tenni.
kiss
 

Karsay István

Kitiltott (BANned)
Müller Péter rovata: Anyák gondja<?xml:namespace prefix = o ns = "urn:schemas-microsoft-com:office:office" /><o:p></o:p>
<o:p> </o:p>
Felejthetetlen pillanat, amikor a kismama újszülöttjét nem is a karjába veszi, hanem amikor először ránéz. Ránéz az arcocskájára. „Ki ez?” Akit sejtett, akit várt, akit remélt, s akit elképzelt, itt van. Végre meg lehet nézni.
<o:p> </o:p>
Idáig együtt csinálták végig az egészet, a terhességet, a szülést, a fájdalmat, az örvénylő fészkelődést, mocorgást, rugdosást, sok-sok sejtelemes érzést... de hogy ki az, aki itt a mama méhének sötét őstengerében forgott, nem lehetett tudni. Most itt van. Látni. Ő hát az. De kicsoda? Ki ez az emberke?
<o:p> </o:p>
Nincs olyan mama a világon, aki ne látná a legeslegelső pillanatban, hogy ő egy VALAKIT hozott a világra. Egy jellemet, egy olyan sajátos és összetéveszthetetlen személyt, aki ha pici is, de mégis teljesen kész van. Ahogy az öntőformából kikerül egy szobor, úgy a mamából is kibújik egy majdnem teljesen kész emberke. Már csak nőni, érnie kell neki, de élete végéig olyan lesz, mint amilyen most. Sok mama mesélte nekem, húsz, negyven, még hatvan esztendő után is, hogy gyermeke olyan ember lett, mint amilyennek a legelső pillanatban látta.
<o:p> </o:p>
Nem „szűz lappal” indul az élet. Minden gyermek mögött végtelen múlt áll. Ahogy a genetikus csírák is emlékek határtalan tömegét tárolják, s ezek előrevetítik egy jövendőben kibontakozó lény sokféle titkát, ahogy egy magban benne van a növény, úgy a kisbabában is benne rejlik a jelleme, a sorsa, lelkének előtörténete, melyről a mamának fogalma sincs. Nem tudja, kit hozott a világra.
<o:p> </o:p>
Ha csak egyszer is körülnéztél már egy szülészet csecsemőosztályán, vagy megfigyelted azokat a bömbölő vagy alvó piciket, akiket sorba mutogatnak a kíváncsi hozzátartozóknak, láttad, hogy ezek a babák mintha nem is fiatalok lennének: kopasz buddhák, gondterhelt vezérigazgatók, ráncos parasztbácsik, szuszogó nénikék, sokat tapasztalt, ráncos, érett emberkék – csak kicsinyek még. Mindenki sajátos valaki.
<o:p> </o:p>
S ha negyven év múlva találkoznál vele, nemcsak azt tapasztalnád, hogy hasonlít a babaarcára, de azt is, hogy olyasféle személyiség lett belőle, mint akit az első pillanatban sejtettél. Ma már sejtjük, hogy ameddig a lélektan lelát egy emberi lénybe, az szinte semmi.
<o:p> </o:p>
Már a babakorába, méhen belüli életébe is ritkán lát. Nem szólva arról, amit jóval a születése előtti időkből hozott magával. Egy picurka test sejtjeiben sok millió év emlékei rejlenek.
De ez csak a biológiai információ. A lélek még öregebb. Emlékek végtelen tömegét hozzuk magunkkal, melyektől később olyanok leszünk, amilyenek, s ezért még a legbölcsebb anyai szeretet sem tudja, mit hozott magával a csemetéje s hogyan kell őt nevelni.
Lehet, hogy olyasmihez nyúl hozzá, amit nem is szabad megérinteni. Lehet, hogy olyasmihez, amin nem lehet változtatni, mert sorsszerű oka van. Van gyerek, aki szereti a magányt. A szülő meg kergetné olyan közösségekbe, melytől iszonyodik. Ez csak egy példa a millió közül.
<o:p> </o:p>
Minden mamának van egy általános képe arról, hogy milyennek szeretné látni gyerekét. S ez a kép rendszerint valami társadalmi elvárás, de nemigen volt rá eset, hogy valaki ennek megfeleljen. Ami a mamából hiányzik, az a mesteri tudás. A mester szeme sok inkarnációt lát vissza ahhoz, hogy tanítványának akárcsak a legközelebbi lépésében is segítsen. A mama szeretetével pótolja az emberismeretét, csakhogy – mint minden tudáshiány – nem elég. Nem tudja, hogy amikor jót akar, az jó-e a gyermekének.
<o:p> </o:p>
Bölcs anyák tudomásul veszik, hogy még a legmélyebb intuícióval sem érthetik meg teljesen azt az emberkét, akik a világra hoztak, s ezért okosan és óvatosan inkább terelik, mint kényszerítik, inkább figyelik, s finom ujjakkal formálják, mintsem valami elvárás mintájába kényszerítsék.
<o:p> </o:p>
Minden mama drámája Szűz Mária drámája, akinek fia nagyon fiatalon és iszonyatos körülmények között halt meg, mégpedig úgy, hogy ő ezt a halált „hozta magával” – s Máriának bizonyára döntenie kellett, melyik akaratnak kell teljesednie: a gyermekét foggal-körömmel menteni akaró tigrisanyai akaratnak, vagy az Isten akaratának.
<o:p> </o:p>
Ez egyébként magának Jézusnak a drámája is volt: hogy sorsát élje, vagy az életét. A sors a nehezebb. Anyák nem szeretik, ha gyermekük a sorsát éli, mert az a nehezebb. Anyák azt szeretik, ha gyermekük könnyebben él. Gondtalanul. Felhőtlenül. Hogyha minden simán megy neki.
<o:p> </o:p>
Csakhogy ember ilyen vállalással nem jön a világra. A sorsfeladat, amit hozunk, mindig nehéz. Ahol vesztesek vagyunk, sikertelenek, ahol nem megy, ahol nehéz, ahol újra és újra kibontatlan csomók feszülnek ránk: az a sorsunk.
<o:p> </o:p>
Az igazi mama abban segít, hogy gyereke a sorsát oldja meg. Az én anyám például mindig szerette volna, hogy én sikeres és elismert ember legyek – nem azért, mert néki ez volt az eszménye, hanem mert meglátta bennem ezt a sóvárgást.
<o:p> </o:p>
Szellemi tanítómesterem figyelmeztette anyámat: „Ne tessék erősíteni fiának azt a hajlamát, amit le kéne győznie! Úgy tekintsen Péter kudarcaira, hogy azok nevelik. Én állítom elé az akadályokat!”
(Természetgyógyász Magazin, 2003. szeptember)
 

67bea

Állandó Tag
Állandó Tag
Kedves István!!Elgondolkodtató amit a szódabikarbónáról írtál és hogy őszinte legyek kifogom próbálni!!Valóban megfontolandó dolgok!!
 

janiki

Állandó Tag
Állandó Tag
szódabikarbóna

Kedves István!

Noha nagymamám édesanyám édesapám sőt még korábban én is használtam, valahogy az évek során kikopott az életünkből. Kimásoltam és megmutattam a páromnak, noha ő Erdélyi kislány manapság nam látom hogy használná. De ahogy olvasta mindjárt sorolta a fogmosástól kezdve mire használták ők is otthon. Most felbuzdult és visszahozza a házba. Ennyit jelent ha hagyjuk magunkat reklámoktól elvarázsolni.

Köszönöm
 

Karsay István

Kitiltott (BANned)
Dr. Wallach az egészségről<?xml:namespace prefix = o ns = "urn:schemas-microsoft-com:office:office" /><o:p></o:p>
<o:p> </o:p>
Dr. Wallach egy igen népszerű orvos Amerikában, akit 1991-ben Nobel- díjra jelöltek.<o:p></o:p>
(Egy moszkvai előadás szövege lett felvéve, a fordító megőrizte az előadó sajátos szóhasználatát.)
<o:p> </o:p>
- Nagy örömömre szolgál, hogy találkozhattam Önökkel.<o:p></o:p>
<o:p> </o:p>
Én egy farmon nőttem fel, St. Louis nyugati részén. Az 50-es években elkezdtünk marhákat tenyészteni. Ha ismerik a marhatenyésztést, bizonyára tudják, hogy a profithoz vezető egyetlen út önállóan megtermelni a kukoricát, a szójababot és a szénát. A malomban megőrölték ezeket, és rengeteg vitamint és ásványt adtak hozzájuk, így készült a marhatáp. Hat hónap múlva a marhákat piacra lehetett vinni. Gondosan szelektáltuk őket, a legjobb egyedeket magunknak hagytuk.
<o:p> </o:p>
Az érdekes, hogy miután ennyire gondosan, saját kezűleg készítettük a marhatápot, képzeljék el, sosem szedtünk semmilyen ásványt és vitamint. Pedig fiatalok voltunk, és legalább 100 évig akartunk élni fájdalom és betegség nélkül. <o:p></o:p>
<o:p> </o:p>
Ez nagyon izgatott engem, és egyszer megkérdeztem az apámtól: „Mondd apa, nekünk miért nem ugyanúgy csinálod az ennivalót, mint a teheneknek?” apám nagyon bölcs gondolatot ajándékozott nekem, ő azt mondta: „Hallgass fiam, értékeld azt, hogy mindennap friss élelmiszerhez jutsz a farmról. Remélem érted.” Természetesen többet nem zaklattam őt, mert nem akartam, hogy ne kapjak ebédet vagy vacsorát. Később mezőgazdasági iskolába mentem, amelyet elvégezve tudományos fokozatot kaptam, és állattenyésztési, gabonatermesztési és földtani szakember lettem.
<o:p> </o:p>
Ezután két évre elutaztam Afrikába. Ott teljesült a gyermekkori álmom, együtt dolgozhattam Maur Parkinsonnal. Sokan emlékeznek rá a könyvei miatt, nagy ember.
Két év múlva táviratot kaptam. A St. Louis-i állatkert, állást ajánlott nekem. A Nemzeti Egészségügyi Intézet 78 millió dolláros támogatást nyújtott az állatkertnek, és szükségük volt egy állatorvosra, aki az állatkertben kimúlt állatokat boncolta volna.
Én beleegyeztem, odamentem dolgozni, de természetesen nem csak ebben az állatkertben kellett boncolnom az állatokat, hanem a brookwaldsi, chicagói, New York-i, Los Angeles-i és más állatkertekben is. A környezetszennyezésre szuper érzékeny egyedeket kellett megfigyelnem, mert a 60-as években még senki sem volt tisztában az ökológiai problémákkal és katasztrófákkal. Szóval, a halál okainak feltárásához 17 500 boncolást végeztem el, és a következő eredményre jutottam: Minden állat és ember, amely természetes halált halt, a tápanyag hiánya miatt halt meg.<o:p></o:p>
A kémiai és biokémiai elemzések eredményei pontosan arra mutattak, hogy a halál a helytelen táplálkozás eredményeként következik be, és ez annyira meglepett engem, hogy visszatértem a marhák táplálásához.
75 tudományos cikket írtam, 8 tankönyvet más szerzőkkel együtt és egy könyvet önállóan. Ezt a könyvet 140 dollárért vásárolták orvostanhallgatók. 1700 újságban közölték a cikkeimet, felléptem tévéműsorokban és sok egyéb helyen.
De akkor, a 60-as években aránylag kevesen voltak, akiket érdekeltek volna a munkáim a táplálkozásról. Mit tehettem? Kénytelen voltam visszaülni az iskolapadba, és orvosi képzettséget szerezni, ami lehetővé tette, hogy használjam azt a tudást, amit még az állatorvosi egyetemen szereztem.<o:p></o:p>
Bármilyen meglepő, de működött. 15 évig dolgoztam Arizonában, ahol közönséges orvosi praxisom volt. Ma szeretném megosztani Önökkel azokat az ismereteket és következtetéseket, amelyeket ezalatt a 10-12 év alatt gyűjtöttem. És ha csak a 10%-át jegyzik meg annak, amit itt hallani fognak, elég sok kellemetlenséget és szenvedést, meg egy csomó pénzt fognak megtakarítani, és sok évvel meghosszabbítják az életüket. De ezeket az éveket nem kapják meg csak úgy, csak bizonyos erőfeszítések árán.
<o:p> </o:p>
Most a legfontosabbat szeretném elmondani
.<o:p></o:p>
Az ember élettartamának genetikai potenciálja 120-140 év. <o:p></o:p>
<o:p></o:p>
Napjainkban mindössze öt olyan népcsoport van, amelyek képviselői 120-140 évig élnek. Ezek keleten, Tibetben és Nyugat- Kínában élnek. Ezek a népcsoportok szerepelnek James Hilton „ Az elveszett horizont” című könyvében, amelyet még 1964-ben írt.<o:p></o:p>
A könyv adatai szerint a legidősebb ember a kínai Li doktor volt, aki Tibetben született. Amikor betöltötte a 150. Életévét, a császári kormánytól oklevelet kapott, amely bizonyította, hogy tényleg 150 éves, 1677-ben született. Amikor betöltötte a 200. Életévét, akkor egy másik oklevelet kapott. A dokumentumok azt bizonyítják, hogy 256 éves korában halt meg. Amikor 1933-ban meghalt, írtak róla a New York Times-ban és a London Times-ban, ahol elég jó dokumentumokkal alátámasztották a leírtakat. Lehet, hogy mindössze 200 éves volt, nem 256 éves…<o:p></o:p>
Kelet- Pakisztában élt egy népcsoport, akik bogazoknak nevezték magukat. Ők is híresek voltak a hosszú életükről, 120-140 évig éltek. A volt Szovjetunióban a grúzok, akik szeretik a savanyú tejtermékeket, 120 évig élnek. Az örmények, abháziak, azerbajdzsániak nagyon jól tartják magukat 120-140 évesen is.
1973-ban, a National Geographic januári számában külön cikk jelent meg azokról az emberekről, akik 100-nél több évet éltek. A cikk bőségesen el volt látva illusztrációkkal, amelyekről annyira híres a lap. A sok fénykép közül három nagyon megmaradt az emlékezetemben.
Az egyiken egy 136 éves nő volt. Fotelben ült, kubai szivart szívott és vodkát ivott, éppen valamilyen ünnepségen vett részt. Nagyon jól mutatott, nem volt ágyhoz kötve egy szociális otthonban, ahol ráadásul havonta 2000 dollárt kellene fizetnie az ellátásért. 136 évesen élvezte az életét.
A másik fényképen két házaspár volt, akik éppen a 100. És a 115. Házassági évfordulójukat ünnepelték.
A harmadik fényképen egy férfi volt, aki Örményország hegyvidékein teát szüretelt, munka közben egy kis rádiót hallgatott. Az anyakönyvi bejegyzések – születési dátuma, keresztelési dátuma, gyermekei születési dátumai- szerint ő volt akkor a legöregebb ember a Földön.
A nyugati féltekén a hosszú életükről híres emberek az Andok indiánjai, akik Ecuadorban, illetve Peru dél-keleti részén élnek. A Titikaka-törzs legöregebb képviselői akár 120 évig is élnek.
Guinness Rekordok könyvében szereplő, virginiai lakos Margaret Pitch, mint a legöregebb amerikai, 115 éves korában halt meg. Egy esés következtében hunyt el. Ki találja ki, mitől halt meg? Így van, a csontritkulástól. Ez a nő kalciumhiánytól halt meg. Nála nem volt szívelégtelenség, rák vagy cukorbetegség, de három héttel az esés után meghalt, mert a szervezetében nem volt elég kalcium. Érdekes, a lánya azt közölte, hogy a halála előtt Margaret Pitch nagyon kedvelte az édességet. Ez az ismert Pike- betegség, majd beszélünk róla.<o:p></o:p>
Általában, ha nagyon hódolunk a csokoládénak és más édességnek, az azt jelenti, hogy a szervezetünkben króm- és vanádiumhiány van.<o:p></o:p>
<o:p> </o:p>
A nigériai Baue törzs főnöke 126 évesen halt meg. Temetésén az egyik felesége azzal dicsekedett, hogy a férjének halálakor az összes foga megvolt, ami azt jelenti, hogy a belső szervei is kellőképpen ellátták a funkcióikat.<o:p></o:p>
Szíriában 1933. Júliusában egy férfi 133 éves korában hunyt el. Nem azért került a Guinness Rekordok könyvébe, mert 133 évet élt, és nem azért, mert 80 éves koráig négyszer nősült, hanem azért, mert 80 éves kora után még 9 gyermeket nemzett. Ha megszámoljuk, hogy minden gyermek 90 napig az anya hasában fejlődik, legalább 1 évig szopik, és még egy év van a gyermekek között, akkor kijön az, hogy ez az ember 100 éves kora után is apa lett. Ezért került bele a rekordok könyvébe.<o:p></o:p>
Úgyhogy ne búsuljanak Uraim, van még remény!<o:p></o:p>
<o:p> </o:p>
Most pedig következzék egy kis tudomány:<o:p></o:p>
Arizonában 1993. Novemberében érdekes kísérletet végeztek. Három fiatal pár három évig teljes elszigeteltségbe vonult. Egészséges táplálékon éltek, amelyet saját maguknak megtermesztettek, tiszta levegőt szívtak, és tisztított vizet ittak.<o:p></o:p>
Három év múltán a kaliforniai egyetem gerontológusai megvizsgálták őket. Minden adat, mint a vérvizsgálat eredménye, és egyéb élettanilag fontos mutatók, belekerültek a számítógépbe, amely a következő prognózist számította ki: ha tovább is így élnek, akkor 165 évig élhetnek.<o:p></o:p>
Ez ismét bizonyítja, hogy 120-140 éves életkor teljesen reális.<o:p></o:p>
Napjainkban az amerikaiak átlagéletkora 75,5 év, az orvosoké, pedig 58 év.<o:p></o:p>
Ha igényt tartanak a statisztikai 20 évre, ne menjenek orvosnak.<o:p></o:p>
Van két alapvető dolog, amihez ragaszkodnunk kell, ha a hosszú életűek közé akarjuk sorolni magunkat.

folyt.köv..
 

Karsay István

Kitiltott (BANned)
Ha 120-140 évig akarnak élni, akkor:<?xml:namespace prefix = o ns = "urn:schemas-microsoft-com:office:office" /><o:p></o:p>
Először is, kerüljék a veszélyeket, például, ne lépjenek taposóaknára. Kerülni kell tehát az értelmetlen és szükségtelen veszélyeket. Ha orosz rulettet játszunk, dohányzunk, iszunk, csúcsforgalomban rohangálunk az út közepén, akkor nem hiszem, hogy megéljük a 120. életévünket. Ez humorosan hangzik, de képzeljék el, hogy évente emberek ezrei halnak meg, mert hasonló hülyeségeket művelnek.
Én azt szeretném, hogy lehetőség szerint védjék meg magukat. Ha van lehetőségük megelőzni valamilyen betegséget, különösen gyógyíthatatlan betegséget, akkor ezt a lehetőséget meg kell ragadni.
<o:p> </o:p>
Másodszor, csak azt kell tenni, ami hasznos.
<o:p> </o:p>
Szükségünk van 90 táplálék- kiegészítőre, ebből 60 ásvány, 16 vitamin, 12 alapvető aminosav és 3 alapvető zsírsav. Összesen 90 kiegészítő a mindennapi étrendünkhöz, amelyek hiánya különböző betegségeket okozhat.
<o:p> </o:p>
Erről mostanában újságok cikkeznek, a rádióban, a tévében beszélnek róla. Mindenki tud erről, mert az embereket érdekli az egészség, a hosszú életkor, a táplálék- kiegészítők, és az orvosok is állandóan erről beszélnek nekünk. De nem azért, mert ezt követeli meg tőlük az orvosi munkájuk. Azt ne gondolják, hogy az orvosok kérik az újságírókat, hogy erről cikkezzenek! Nem, ez azért van, mert az ilyenfajta információ növeli az újság eladhatóságát.
<o:p> </o:p>
A kedvenc cikkem a Time-ban jelent meg 1992. Április 6-án. Ha nem olvasták, nagyon ajánlom megszerezni valamelyik könyvtárban, készíteni róla néhány másolatot, és kiragasztani a fürdőszobaajtóra, a hűtő ajtajára.<o:p></o:p>
Ez egy átfogó cikk, amelyben az áll, hogy a vitaminok képesek leküzdeni a rákot, a szív- és érbetegségeket, az öregedés pusztító hatását. A cikk összesen hat oldalán csak egy negatív gondolat szerepel, ez egy orvos gondolata, akinek a cikk szerzője tette fel a kérdést: „ Mit gondol a vitaminokról és ásványokról, mint az étrendünk kiegészítőiről?”<o:p></o:p>
Mit válaszolt az orvos? „ A vitaminok szedése nem hoz hasznot” – véli Viktor Hubbin, egy New York-i orvosi egyetem professzora. „Minden vitamin, mint táplálék- kiegészítő, a vizeletünket teszi drágábbá.”
<o:p> </o:p>
Ha megpróbáljuk emberi nyelvre lefordítani ezt a kijelentést, az jön ki, hogy dollárokat pisilünk, ha vitaminokat és ásványokat szedünk, vagyis hiába költjük a pénzünket vitaminokra és ásványokra. Ezt akarta mondani.<o:p></o:p>
Ha ez nyomtatásba kerül, akkor biztos van benne valami. De kötelességem elmondani Önöknek, miután 14 500 állati és 3000 emberi boncolást végeztem a világ különböző pontjain, és mindig egészséges akartam lenni, egészséges gyermekeket, unokákat és dédunokákat akarok, az én véleményem az, hogy ha nem fektetünk be magunknak vitaminokba és ásványokba, akkor az orvosok jólétébe fektetünk be. Szilárdan hiszem, hogy pont mi segítjük elő az orvosok jólétét.<o:p></o:p>
Az 1776- és a második világháború közötti időszakban az amerikai kormány kb. 8,5 millió dollárt költött az egészségügyre és orvosi kutatásokra. Most erre 1,2 milliárd dollárt költenek évente, és ez nem is elég, mert mindenki ingyenes orvosi ellátást akar.
<o:p> </o:p>
Én azt mondom, hogy ha a mezőgazdaságban bevezetnénk az emberi típusú orvosi rendszert, akkor fél kiló hús 275 dollárba kerülne. De ha a mezőgazdasági rendszert alkalmazzuk az emberek egészségügyi ellátására, akkor egy öttagú család egészségbiztosítása 10 dollár lesz havonta. Lehet választani.
Az a szilárd meggyőződésem, hogyha gazdaggá tesszük az orvosokat a biztosítás és az állami támogatások formájában, akkor ők is tartoznak nekünk valamivel. Kötelesek legalább megküldeni nekünk az információt a legújabb orvosi kutatások eredményeiről.
Valaki az itt levők közül kapott valaha is ilyen információt az orvosától? Nem? Érdekes, nem? De nekem nagy mennyiségű információ van a tarsolyomban. Szeretném megosztani ezt Önökkel.
<o:p> </o:p>
Első: a gyomorfekély.<o:p></o:p>
Bizonyára hallották már, hogy a gyomorfekélyt a stressz váltja ki. Az állatorvosok már 50 éve tudják, hogy a sertéseknél a gyomorfekélyt egy baktérium okozza. Mi nem engedhetjük meg magunknak a drága műtétet a sertés gyomrán, de ha megengedhetnénk, akkor a flekkenünk 275 dollárba kerülne.<o:p></o:p>
Létezik egy bizmar nevű ásványi anyag, amelynek a segítségével a gyomorfekély a sertéseknél műtét nélkül is gyógyítható. Ezt meg is tettük a bizmar, egyéb ásványok és tetraciklin segítségével.
Az egészségügyi intézetek csak 1994. februárjában közölték, hogy a gyomorfekély nem a stressz következménye, hanem baktérium okozza, és gyógyítható. Pedig a kutatók általában így nyilatkoznak: „…reménykeltő eredményeket mutat, amelyek jótékony hatással lehetnek…” itt pedig kertelés nélkül nyilatkoznak, hogy a gyomorfekély „ gyógyítható”. Azt írják: „ a gyomorfekély a bizmart és a tetraciklint kombináló új módszer segítségével gyógyítható.” Aki nem tudja, mi a bizmar, menjen el egy gyógyszertárba, és 2 dollárért vegyen meg egy üveg rózsaszínű folyadékot. Az a neve, hogy peptobizmar. Naponta egy teáskanállal a gyomorfekély gyógyítható. Lehet 5 dollárért meggyógyulni, vagy műtőbe vonulni. Választhatnak.
Nos, melyik a második leggyakoribb halálos betegség az amerikaiak között?

folyt.köv...
 

Karsay István

Kitiltott (BANned)
<?xml:namespace prefix = o ns = "urn:schemas-microsoft-com:office:office" /><o:p> </o:p>
Második: így van, egy szörnyű betegség, rák a neve.<o:p></o:p>
1993. szeptemberében a bostoni onkológiai intézetben kijelentették, hogy egy rákellenes diétát dolgoztak ki. A kutatások Kínában folytak, annál az egyszerű oknál fogva, hogy a kínai Hinaj tartományban regisztrálták a legmagasabb megbetegedési szintet.<o:p></o:p>
Öt éven át 29 000 embert vizsgáltak. A betegek kétszer akkora adag vitamint és ásványi anyagot kaptak, mint amennyit az amerikaiak esetében javasoltak. Vagyis ha a javasolt napi C- vitamin mennyiség 60 mg, akkor a betegek 120 mg-ot kaptak.<o:p></o:p>
Alan Paul, egy ismert amerikai orvos azt mondta, hogy ha el akarjuk kerülni a rákos megbetegedéseket, akkor naponta 10 000 mg C-vitamint kell szednünk. Az lett az eredmény, hogy azok az orvosok, akik hevesen vitatkoztak Alan Paullal, már itt hagyták ezt az árnyékvilágot ( nyugodjanak békében ), ő pedig él és virul. Alan Paul most 94 éves, naponta 14 órát dolgozik, hetente 7 napot, egy farmon él Kaliforniában, San Francisco-i egyetemen tanít.
Csak rajtunk múlik, hogy a rég elhunyt orvosok tanácsait fogadjuk meg, vagy dr. Paul véleményét támogatjuk. Szóval, teljesen normális dolog, ha dupla adag C-vitamint és A-vitamint szedünk, semmi baj nem lesz belőle. Ezen kívül szükség van még cink, riboflavin, molibdén, stb. bevitelére is.<o:p></o:p>
<o:p> </o:p>
Van még egy különösen hasznos anyagcsoport: az E-vitamin, a béta-karotin és a szelén.<o:p></o:p>
Abban a betegcsoportban, ahol a betegek 5 éven keresztül E-vitamint, béta-karotint és szelént kaptak, a halálozás 99%-kal csökkent, vagyis minden 100 halálra ítélt betegből 9 ember túlélte. A Hinaj tartományban leggyakoribb betegségek a gyomor-és a nyelőcsőrák esetében 20%-uk élte túl. Ebben az esetben az orvosnak kellene átadnia ezt az információt. Ha már nem akart felelősséget vállalni, legalább lehetővé tehette volna a választást.<o:p></o:p>
Ezek miatt én egyszerűen nevetségesnek tartom a páciensekhez való hozzáállásukat. Másfelől, ez is egy újabb bizonyítéka az orvosok közönyének.<o:p></o:p>
Megyünk tovább.
<o:p> </o:p>
Harmadik: ízületgyulladás. <o:p></o:p>
1993. szeptemberétől a Harvard és Bostoni Egyetem egészségügyi kutatóintézeteinek kórházaiban csirkeproteinnel kezelték azokat a betegeket, akiknek ízületgyulladás következtében meg voltak dagadva az ízületeik. Olyan betegeket választottak ki, akiknek az állapotát gyógyszeres kezeléssel nem sikerült javítani. Ők aszpirin-, mezotrixid-, prednizolon-, kortizoninjekciókat, és különböző fizikoterápiás kezeléseket kaptak. Egyetlen lehetőségük maradt, a műtéti ízületcsere.<o:p></o:p>
Ekkor azt mondtam:” Figyeljetek, ezek az emberek már annyit szenvedtek, hogy esetleg hajlandóak lennének még 90 napig szenvedni, én meg egy kísérletet elvégeznék.” A kísérletre 29 beteg volt hajlandó. Ezek az emberek, akiken az orvosok már semmilyen egyéb módon nem tudtak segíteni, a következő kezelést kapták: minden reggel egy púpos kanál aprított csirkeporc, narancslében elkeverve. 10 nap után minden fájdalom és gyulladás elmúlt, 30 nap múlva a betegek már megengedhették maguknak az ízületeik óvatos használatát, három hónap elteltével teljesen helyreálltak az ízületek funkciói.
<o:p> </o:p>
Most pedig megnevettetem Önöket.
<o:p> </o:p>
A nevetséges momentum az, hogy a Harvard kórházában kísérletet végző orvos kijelentette, hogy a csirkeporc gyógyszer. Ha képes meggyógyítani a betegségeket, akkor gyógyszernek minősül, amit receptre kell felírni. Rögtön láttuk, ahogy pörög és számol az agya: „…300 dollár egy kapszula, összesen 25 beteg…”.
De ha nem akarunk ezzel vesződni, elég bemenni a gyógyszertárba és megvenni egy noxigelon nevű szert. A nők nagyon jól ismerik ezt, a haj és a köröm erősítésére használják. A fő összetevője a marhaporc, amely jól fogja majd erősíteni az Önök porcait és csontjait. Ha naponta bevesznek fél teáskanállal, narancslében keverve, ráadásul kolloidásványokat is szednek, minden 100 fontra 1 unciát számolva, akkor, ha a következő alkalommal idejövök, majd felszaladnak a színpadra, és össze-vissza csókolgatnak és ölelgetnek, ha egyáltalán eszükbe jut még az ízületgyulladás.<o:p></o:p>
<o:p> </o:p>
Negyedik: hallott már valaki az Alzheimer-korról? <o:p></o:p>
Most mindenki tud róla, pedig amikor én kisfiú voltam, ez a betegség egyszerűen nem létezett. Most viszont az egyik legelterjedtebb betegség, amely minden második, 70 év fölötti embert megtámad. Ijesztő adat. Hogy lehet megállapítani ezt a betegséget korai stádiumában az állatoknál, és hogy lehet meggyógyítani? El tudják képzelni, mekkora veszteség érne egy famert, ha az anyakoca elfelejtené, miért is ment oda az etetőhöz?<o:p></o:p>
Emiatt az állatorvosok már 50 évvel ezelőtt elkezdték vizsgálni a betegséget, és igyekeztek meggyógyítani azt. Megpróbáltunk nagy adag E-vitaminnal eredményt elérni. A háziorvosuknak illett volna küldeni egy levelet 1992 júliusában, amikor a kaliforniai egyetem San Diego-i orvosi tanszéke közzétette, hogy az E-vitamin lassítja a memóriavesztést Alzheimer-kór esetében. És csak 50 évvel maradtak le az állatorvosokkal szemben.<o:p></o:p>
Éppen ezért talán biztonságosabb lenne állatorvoshoz fordulni.
<o:p> </o:p>
Ötödik: vesekő.<o:p></o:p>
Azt mondják, kinek volt már szerencséje a vesekőhöz? Igen, látok néhány kezet.<o:p></o:p>
Az orvos mitől tiltotta el legelőször az étrendben? Kalciumtól. Semmi tejtermák, semmi leves, semmi étel, amiben kalcium van. Szentül hittem abban, hogy a vesekő az ételben található kalciumból képződik.<o:p></o:p>
Valójában a vesekő saját csontjainkban képződik. Amikor kalciumhiány van, akkor jelennek meg a vesekövek. Már ezer éve tudják az emberek, hogy a háziállatoknál a vesekő megelőzéséhez több kalciumot, magnéziumot és bórt kell adni nekik. De a marhák, birkák és kecskék anatómiája olyan, hogy ha megjelennek náluk a vesekövek, akkor egyszerűen kimúlnak. Ha az emberben jelenik meg a vesekő, akkor csak sajnálja, hogy nem tud meghalni, akkora fájdalmat érez.
Mi tudjuk, hogy kell megelőzni ezt a betegséget. Még 1993-ban kellett volna levelet kapniuk a háziorvostól, amelyben az áll, hogy a kalcium csökkenti a vesekő megjelenésének kockázatát. Több mint 40 000 pácienst vizsgáltak, akiket öt kategóriába soroltak. Abban a csoportban, ahol a legnagyobb volt a kalciumadag, senkinek sem volt veseköve. <o:p></o:p>
Emlékeznek, mondtam Önöknek, hogy az orvosok 58 évet élnek, mi pedig 75-öt. Nos, egy csoport profi, akik megmondják nekünk, hogy kell élni, bizonygatják nekünk, hogy tilos a só, a koffein, a vaj, inkább a margarint kell ennünk, és nem csinálni semmiféle hülyeséget, 58 évesen meghalnak; eközben azok, akik 120-140 évig élnek, egy csésze teába beletesznek egy darabka sót is. Márpedig ők naponta 40 csészével is megisznak, vajjal főznek és 120 évig élnek.
Akkor most kinek higgyünk? Azoknak, akik 120 évet élnek, vagy akik 58-at? Önökön áll a döntés.

folyt.köv
 

Karsay István

Kitiltott (BANned)
Hatodik: aneurizma<?xml:namespace prefix = o ns = "urn:schemas-microsoft-com:office:office" /><o:p></o:p>
Bár vannak orvosok, akiket én nagyon is tisztelek. Köztük van Stuart Cartred doktor, 38 éves háziorvos.
Az aneurizma a szakterülete. Ez egy olyan betegség, amikor a szövet rugalmasságának elvesztése következtében gyenge artéria kitágul.
1957-ben megtudtuk, hogy az aneurizma oka a szervezet rézhiánya. Akkor egy olyan projekten dolgoztunk, amelynek során 200 ezer pulykát figyeltünk. Különleges tápot kaptak, amibe 90 különböző tápanyagot adagoltak. Az első 13 hétben az állománynak a fele elpusztult. Boncoláskor kiderült, hogy mindnek aneurizma volt a haláloka. Miután a farmerek megduplázták a réz mennyiségét, 500 ezer pulykát felneveltek úgy, hogy egy sem pusztult el aneurizma miatt.
Ezt a kísérletet elvégeztük egerekkel, macskákkal, kutyákkal, marhákkal, sertésekkel stb., és arra a következtetésre jutottunk, hogy ezt a betegséget a rézhiány okozza.
A korai őszülés az első tünete annak, hogy rézhiány van kialakulóban. Ráadásul a bőr összeráncosodik, mert a szövetek rugalmassága csökken, karikás lesz a szemkörnyék, barázdált lesz az arc, olyan lesz az ember, mint egy aszalt szilva.
Aztán, van olyan probléma is, mint a visszér. Ennek az oka az, hogy csökken a szövetek rugalmassága, az egész test petyhüdt lesz, lóg a has, az arc, a mell, rohanunk a plasztikai sebészhez. Pedig olcsóbb, praktikusabb és biztonságosabb kolloid- ásványokat szedni.
Most pedig egy másik orvost mutatok be Önöknek: Martin Cartert, 77 éves korában meghalt. A Harvardon szerezte meg az orvosi diplomát, a Yale-en pedig doktori címet kapott. Boncoláskor aorta-aneurizmát állapítottak meg nála. Az orvos rézhiánytól halt meg. Neki is olcsó volt a vizelete.
Egy másik példa. Egy elég híres jogász Detroitból, Helen Joyce Walter 44 évesen halt meg. Az egyik legdivatosabb sportklubot látogatta, tudják, mostanában a nők acélkemény csontokat akarnak kicsi ráfordítással. Ő is aneurizmában halt meg. Boncoláskor a tünetek egyfajta bénulásra, vagy bevérzésre emlékeztettek. Ennek is a rézhiány volt az oka. Neki sem volt drága a vizelete.<o:p></o:p>
<o:p> </o:p>
Hetedik: kardiomiopátia<o:p></o:p>
Hallott már valaki Stuart Burkerről? Ő öt, nagy visszhangot kiváltó könyvnek a szerzője. A könyvek egészségről, diétáról, táplálkozásról szólnak. Az orvosi diplomát az egyik legjobb bostoni egyetemen szerezte meg. A könyvekben a fogyás diétájáról van szó. Húszéveseknek írta a könyveit, ő pedig 40 évesen meghalt.<o:p></o:p>
Szeretnék a példáját és a diétáját követni? Negyvenévesen halt meg, kardiomiopátiában, amelynek oka a szelénhiány. A farmerek egyszerűen bemennek a tápszerboltba és megveszik a szelént injekcióban vagy tablettában az állataiknak, hogy megelőzzék ezt a betegséget.
Dr. Stuart Burker, aki öt könyvet írt a táplálkozásról, 40 évesen halt meg szelénhiányban. Neki sem volt túl drága a vizelete. Higgyék el, a kardiomiopátiát meg lehet előzni pusztán napi 10 centért, és ha ezt nem teszik meg, akkor tiszta bolondok. Másképp nem is tudom kifejezni magam, ha nem hajlandóak napi 10 centet szelénre költeni, hogy megmentsék a tulajdon életüket.<o:p></o:p>
Gale Clark 47 évesen főkardiológus volt Saint Louisban. Találják ki, miben halt meg? Kardiomiopatikus rohamban. Biztosan látták már, ahogy a tehenek, akik sok kalciumot veszítenek el a tejjel, kavicsokat, csontokat, mindenféle idegen anyagot rágcsálnak. Jó farmer ilyenkor gondoskodik arról, hogy a táp több ásványt tartalmazzon, mert különben megeszik az istállót is.<o:p></o:p>
Embereknél is gyakran látni az ilyesmit. Mint tudjuk, a kismamák állandóan valamit kívánnak, folyton bökdösik a férjüket: „ Hé! Kelj fel, hozz nekem fagylaltot savanyú uborkával!” ez azért van, mert a fejlődő magzat elveszi a szervezetből a szükséges ásványokat.
<o:p> </o:p>
És a többi: <o:p></o:p>
Egy kis tanács: vizsgálják meg a kezüket és az arcukat. Ha rózsaszínű foltokat látnak, akkor ez a szelénhiány korai tünete. Ha találtak ilyet, akkor 6 hónapig szedjenek kolloid formájú szelént. Mind el fog tűnni. Fél év alatt ezt a folyamatot meg lehet fordítani. Ha ugyanis a foltok kívülről eltűnnek, eltűnnek belül is, a belső szervekről, az agyról, a szívről, a májról, a veséről.<o:p></o:p>
Kinek van alacsony vércukorszintje? Jó, kb. a 10%-nak. Biztosan láttak már hiperaktív gyerekeket, akik rávetik magukat a cukorra.<o:p></o:p>
A króm és a vanádium hiánya alacsony vércukorszinthez vezet.<o:p></o:p>
És ha ezt figyelmen kívül hagyjuk, akkor fejlődik ki a mindenki által ismert betegség, a cukorbetegség.<o:p></o:p>
<o:p> </o:p>
Ami az ónhiányt illeti, az olyan elterjedt tünetben mutatkozik, mint a kopaszság a férfiaknál. Amint látom, a jelenlévők közül sokaknak szemmel látható ónhiánya van. És ha nem szüntetjük meg ezt a hiányt minél hamarabb, süketség is fejlődhet ki. folyt.köv..<o:p></o:p>
<o:p> </o:p>
 

erka198

Állandó Tag
Állandó Tag
Egyik nap elgondolkoztam és érdekelne a véleményetek:

A gondolkodásunk kihat a környezetünkre és saját magunkra. A mai középkoruak a rendszerváltás előtti időkben voltak gyerekek, és azt sulykolták beléjük, hogy mindenki akinek sok pénze van az rossz. Nagyon sok ember gondolkodik így; látom magamkörül. És nap, mint nap az emberek az anyagi körülményeikről gondolkodnak, beszélnek. És ez még rosszabb anyigi helyzetbe hozza őket, és így tovább.
Nem lehet, hogy a gazdasági világválság ennek a következménye? Vagy ez benne lenne a Föld karmájában?
Mi erről a véleményetek?


Erika
 

Karsay István

Kitiltott (BANned)
<?xml:namespace prefix = o ns = "urn:schemas-microsoft-com:office:office" /><o:p> </o:p>
<o:p> </o:p>
Következik a bórhiány. <o:p></o:p>
A nőknek a bórt ismerniük és tisztelniük kell. Segíti a kalcium megtartását a csontokban, véd a csontritkulástól. Elősegíti az ösztrogén, férfiaknál a tesztoszteron termelését. Ha nem veszünk magunkhoz elegendő mennyiségű bórt, akkor drága hölgyeim, nagyon meg fogják szenvedni a változó kort. A férfiaknál még rosszabb. Korai impotencia fenyegeti őket.
<o:p> </o:p>
A cinkhiány első tünete, amikor elveszítjük a szaglásunkat és ízlelő képességünket. Amikor nem ízlik az ebéd, amit a felesége főzött, és panaszkodik, hogy semmi ízt nem érez. ”Én egész nap a konyhában topogtam, hogy finom ebédet főzzek neked, te pedig meg sem dicséred!” „Érdekes én bementem a konyhába, de semmi illatot nem éreztem.” Ez a cinkhiány. Az állatkísérletek bebizonyították, hogy van kb. 7 ásvány, amely kétszeresére hosszabbítja meg az életüket. <o:p></o:p>
<o:p> </o:p>
Emlékeznek, hogy mondtam, hogy az embernek 90 tápanyagra van szüksége: 60 ásványra, 16 vitaminra, 12 aminosavra és 3 zsírsavra.<o:p></o:p>
Nagyon szerencsések vagyunk, mert a növények képesek megtermelni nekünk a szükséges aminosavat, vitamint és zsírsavat.
Nekünk csak az kell, hogy naponta 15-20 növényi összetevőt iktassunk be az étrendünkbe helyes kombinációban, és megkapjunk minden szükséges tápanyagot. Elvileg ez lehetséges, de az amerikaiak többsége mégsem teszi ezt. Az átlagos amerikai úgy véli, hogy ha egy kis chips formájú krumplit evett, akkor teljesítette a napi zöldségadagot. Attól függetlenül, hogy elvileg lehetséges lenne megkapnunk a szükséges mennyiségű vitamint, aminosavat és zsírsavat a szükséges arányban a napi diétánkban, gyakorlatilag kevesen teszik ezt.
Ezért, ha Önöknek is drága az életük, mint nekem a sajátom, az unokáim és dédunokáim élete, akkor Önök is maguk gondoskodjanak arról, hogy biztosítsák a szükséges mennyiségű tápanyagot, mert garantálom, ha nem teszik ezt meg, akkor nem fognak 120 évig élni.
Egy másik történet, az ásványok.
Ez egy tragikus történet, mert a növények már nem tartalmaznak ásványokat semmilyen formában. Ezek már hiányoznak a talajból, így nincsenek meg a növényekben sem.<o:p></o:p>
Készítettem egy másolatot az Egyesült Államok Szenátusi üléséről. 74. Kongresszus, második ülés, 2.64. dokumentum. Az áll benne, hogy az ásványtartalom a farmjaink talajában teljesen lecsökkent, ezért a learatott termés, akár gabona, akár zöldség, akár gyümölcs, nem tartalmaz ásványokat. Az emberek, akik ezekkel az élelmiszerekkel táplálkoznak, megbetegszenek az ásványok hiánya miatt. Az egyetlen módszer ennek a megelőzésére és gyógyítására a táplálék- kiegészítők alkalmazása. Ez áll a dokumentumban, amelyet 1936-ban írtak alá a Kongresszusban.<o:p></o:p>
Azóta jobbra fordult a dolog? Nem, nem lett jobb. Sajnos, még rosszabb is lett a helyzet. Ennek az oka, hogy a farmerek nátriummal, foszforral és káliummal javítják a talajt. Három komponenssel különböző kombinációban, és senki sem kényszerítheti rá a farmert, hogy még 60 elemet adagoljon a földbe, mert attól nem függ a termés mennyisége. Ezért minden egyes termék kivonja a földből az összes lehetséges ásványt. És ha a 60 helyett csak 3 ásványt pótolunk vissza, akkor a dolog úgy néz ki, mint amikor havonta 3 dollárt teszünk a számlánkra, de 60-at veszünk ki. El tudják képzelni, mi lesz a számlánkkal? Megszűnik.
<o:p> </o:p>
&Oslash; Elmondom Önöknek, hogy az egészségünk is a katasztrófa szélén van, mert a talajban már nincsenek ásványok, és emiatt mi együtt és külön- külön teljes felelősséget viselünk az egészségünkért, a tudatos kiegészítő ásványpótlásért.<o:p></o:p>
<o:p> </o:p>
Gyakran megkérdeznek: „ És 1000 évvel ezelőtt mit csináltak az emberek, amikor nem is voltak műtrágyák, pedig sokan éltek hosszú életet. Mit gondolsz az egyiptomiakról, indiaiakról, kínaiakról?”<o:p></o:p>
Ők hatalmas folyók mentén éltek: Nílus, Gangesz, Sárga folyó, amelyek évente megáradtak, és mindent elárasztottak. Találják ki, mi történt ilyenkor? A víz iszapot és hegyi homokot hozott ezermérföldnyi távolságra. És az emberek imádkoztak minden Istenhez, és köszönték az áradást. Mi azért imádkozunk, hogy ne legyen áradás. Pedig az áradás gazdagítja a talajt termékeny iszappal és ásványokkal, ezzel gazdagítja a learatott termést is.
<o:p> </o:p>
Filipposz király, Nagy Sándor apja feleségül vett egy 12 éves lányt, Kleopátrát, Egyiptom hercegnőjét. A lány egyáltalán nem hasonlított a méregdrága ruhában és sminkben járó Elizabeth Taylorra. Lapos mellű, soványka teremtés volt. Miért vette mégis feleségül a király? Azért, mert Egyiptomban volt a legjobb a gabona. Mindenki tudta ezt, márpedig a makedón hadsereg éppen az egész világot készült meghódítani. Szükség volt a legjobb minőségű élelmiszerre a katonáknak, hogy 20 órás menet után tudjanak 6 órát küzdeni és győzni. Ha kimerült talajon termesztett gabonával táplálkoztak volna, akkor 20 perc után már azt kiabálták volna: „Édesanyám, vigyél haza.” Filipposz tudta, hogy Egyiptom az a hely, ahonnan a legjobb gabonát lehet szerezni. Az áradások ellátták a talajt kitűnő ásványokkal. Minden, művészetekben és technológiában fejlett kultúra ilyen helyről származik. Az ilyen helyen élő emberek a legjobb szellemi potenciállal rendelkeztek, mert az étrendjük ásványokban gazdag volt.<o:p></o:p>
<o:p> </o:p>
Most pedig a következőt teszem.<o:p></o:p>
<o:p> </o:p>
Példának veszek néhány ásványt, hogy elképzelésük legyen, miért annyira fontosak. Csak egypárat említek meg, de az összes ásványra igaz ez. Legelőször tekintsük a legelterjedtebb ásványt, a kalciumot, mindenki ismeri.<o:p></o:p>
A kalciumhiány az oka megközelítőleg 147 különböző betegségnek.<o:p></o:p>
Néha a betegségnek emberi neve van. Ilyen például a Bell’s Palsy, amikor az arc egyik fele eltorzul. Ez még nem bénulás, csak az arcideg parézise. A kalcium hiánya okozza.<o:p></o:p>
Csontritkulás: ez a betegség a 10. helyet foglalja el a felnőtt lakosság elhalálozási okainak körében. Ez egy nagyon költséges betegség. A csípőprotézis műtétje 35 000 dollárba kerül, de ha ne adj isten, két protézisre van szükség, akkor 70 000 dollárba. Ha biztosításunk van, akkor szerencsések vagyunk, mert akkor ingyen megcsinálják. <o:p></o:p>
A virginiai Mrs. Pitch, aki 115 éves korában halt meg, ha emlékeznek, az esés utáni következményekbe halt bele. Amennyire én tudom, az állatoknál nincs csontritkulás. Például, van egy 100 tehénből álló csordája, és idén nem született borjú, amelynek az eladásából fedezni lehetne a költségeket. Pedig ki kell fizetni a takarmányt, az állatorvost, karban kell tartani a farmot és a legelőt, javítani a kerítést stb. Felhívja az állatorvost: „ Mi történt? Nem kellene túladni ezeken a teheneken?” Az állatorvos eljön, megvizsgálja a teheneket, és azt mondja, hogy a tehenekkel nincs semmi baj. Majd megvizsgálja a bikát és kijelenti: „ Itt a probléma, a bikának csontritkulása van, és ilyen csípőízületekkel nehéz a dolga a tehenekkel.” Ahhoz, hogy megelőzzük ezt a betegséget, a borjúnak mindössze napi 10 cent értékű kalciumot kell adni, és sosem lesz csontritkulása.
A fogágy- és ínygyulladás megelőzése érdekében a fogorvosok szerint javasolt minden étkezés után fogat mosni és fogselymet használni. Állatorvosként állatok százezreivel találkoztam, egerekkel, patkányokkal, nyulakkal, kutyákkal, birkákkal, disznókkal, lovakkal, oroszlánokkal, tigrisekkel és medvékkel. Ők nem szenvednek ínybetegségekben, de nem használtak fogselymet sem. Igaz, a leheletük nem éppen virágillatú, de az ínyeik egészségesek. Annak az oka, hogy az állatoknál nincs fogínysorvadás, ugyanaz: nincs kalciumhiányuk. folyt.köv..
 

Karsay István

Kitiltott (BANned)
Menjünk tovább, vegyük az ízületgyulladás problémáját. Emlékeznek, már szóba került a csirkeporc és a zselatin. Az ízületgyulladást 85%-ban az ízület csontvégeinek ritkulása okozza. Létezik közönséges ízületgyulladás (artrítisz), oszteoartrítisz, lumbágó, reuma, és mind a csontritkulás következménye.
Tovább, magas vérnyomás. Az első, amit javasol az orvos: csökkenteni a sót az étrendünkben. Ezt mindenki tudja, mert nagyon régóta ezt sulykolják belénk. De jussanak eszünkbe a tehenek. Az első, amit a farmer a takarmányba tesz: egy darab só.
Egyetlen farmer sem lesz versenyképes, ha nem ad sót a jószágának. Egyszerűen belehal az állatorvos számláinak látványába, meg fog őrülni. Nekünk pedig azt javasolják, hogy a só nem szükséges, sőt ártalmas, hogy elég az a sómennyiség, ami benne van a kenyérben, a salátában.
Ne higgyék el. Képzeljék el, hogy egy orvos, aki 58 évet él, azt mondja: „ Ne egyenek sót, ne egyenek vajat”, azok pedig, akik 120 évet élnek, a sót is, vajat is fogyasztják. Próbáljanak választani.
<?xml:namespace prefix = o ns = "urn:schemas-microsoft-com:office:office" /><o:p> </o:p>
Kialakítottam egy 5000 fős kísérleti csoportot, aki magas vérnyomásban szenvedtek, és naponta dupla adag kalciumot adtam nekik. <o:p></o:p>
Néhány hét múlva abbahagytam a kísérletet, mert az alanyok 65%-ánál rendbejött a vérnyomás, csak a megduplázott kalciumadagtól. Amikor ezek a páciensek megjelentek a kezelőorvosuknál, az orvos felkiáltott: „ Ó! Milyen jó a vérnyomása, mit szedett?” „Kísérleten vettem részt, dupla adag kalciumot kaptam”- válaszolta a páciens.
<o:p> </o:p>
A következő probléma az izomgörcs. Éjszaka felébred, és nem tudja megmozdítani a lábát. Mindannyian tapasztaltuk ezt. Ez általában a kalciumhiány jele.<o:p></o:p>
<o:p> </o:p>
Következik a posztmenstruációs szindróma, lelki- fizikai állapot, amelyet hisztérikoektómiának szoktunk nevezni. A San Diego-i Kaliforniai Egyetemen a napi kalciumadag megduplázását javasolták, és a lelki és fizikai tünetek 85%-a megszűnt.
<o:p> </o:p>
Az utolsó probléma, a derékfájás. Az amerikaiak 85%-a szenved derékfájásban, attól függetlenül, hogy számítógép előtt ülnek, teherautókat rakodnak, vagy buszt vezetnek. Ez egy nagy amerikai tragédia. Valójában a derékfájás a csigolya csontritkulása, függetlenül attól, hogy van probléma a porckoronggal, vagy nincs. Ha a porckorongnak nincs mibe kapaszkodnia, a csigolya elvékonyodik, elpusztul, különösen, ha még rézhiány is jelen van.<o:p></o:p>
<o:p> </o:p>
Beszéljünk még a cukorbetegségről. Ezt a problémát mindenki ismeri, az Egyesült Államokban ez a harmadik leghalálosabb betegség. Olyan szövődményekkel, mellékhatásokkal jár együtt, mint a vakság, veseelégtelenség, különböző fokú szív- és érproblémák. Ha cukorbetegsége van, akkor átlagosan kevesebbet fog élni, mint az, akinek nincs.<o:p></o:p>
1957-ben az állatorvosok megtudták, hogy a cukorbetegség megelőzhető és gyógyítható ásványok segítségével. Ez hivatalosan megjelent abban a szaklapban, amely a nemzeti orvostudományi intézményeket képviselte:„ a cukorbetegség megelőzhető és gyógyítható króm és vanádium segítségével.”<o:p></o:p>
<o:p> </o:p>
Csak a vanádium már magában is képes helyettesíteni az inzulint a felnőtt cukorbetegeknél, jelentette ki a Vancouveri Orvosi Egyetem és British Columbiai Egyetem Orvostudományi Intézete. Természetesen nem tudják az inzulin adagolását azonnal megszűntetni. Sokuknak ehhez 4-6 hónapra van szükségük, vagyis ez egy fokozatos folyamat, mialatt állandóan megfelelő mennyiségű krómot és vanádiumot kell szedni. Saját szememmel láttam, milyen jól működik ez páciensek százainál.
<o:p> </o:p>
Nagyon jó lenne, ha sikerülne nekem meggyőzni Önöket, hogy az ásványokat külön szedni kell, nem érdemes várni, hogy azok élelmiszerrel bejutnak a szervezetünkbe. Különösen nem kell függeni attól, ami be van csomagolva dobozokba, zacskókba, üvegekbe.
<o:p> </o:p>
Háromféle ásványi anyag van, amelyekre külön figyelmet kell fordítanunk.<o:p></o:p>
<o:p> </o:p>
Első típus: fém formájú ásványok. Ezeket általában kövekből nyerik ki. Felszívódásuk 8-12%. Ha elérjük a 25-40 éves kort, a felszívódásuk 3-5%-ra csökken.<o:p></o:p>
Nagyon rossz, ha olyasvalamit szedünk, mint a kalciumlaktát, ami közönséges fém-ásvány. Tegyük fel, hogy 1000mg-os tablettákban van. Akik naponta 2 tablettát szednek, sokan mondták: „ Doktor úr, én nagyon sok kalciumot szedek. A rádióban hallottam egy adást az izületgyulladásról, és naponta 2000 mg kalciumot szedtem, de az nem volt jó hatással az ízületgyulladásomra, sőt rosszabbul lettem.”<o:p></o:p>
Kérdezem: „ Pontosan milyen kalciumkészítményt szedett?” Válasz: „ Kalciumlaktátot.” Hát itt van a hiba, mert ebből a mennyiségből csak 250 mg a fém-kalcium, a maradék 750 mg pedig laktóz és tejcukor. Ha figyelembe vesszük, hogy ebből csak 10%-ot tudunk hasznosítani, a 250 mg-nak a 10%-a 25 mg. Vagyis ha két tablettát szedünk belőle, akkor az nem 2000 mg kalcium, hanem csak 50 mg. Úgy néz ki, hogy a szükséges kalciummennyiség beviteléhez az ilyen tablettából naponta 90-et kell bevinnünk, minden evéskor 30-at.
<o:p> </o:p>
És ne felejtsük a maradék 59 ásványt.<o:p></o:p>
<o:p> </o:p>
A 60-as években a mezőgazdaságban elkezdték alkalmazni a „ Cal added” ( kalcium hozzáadásával készült ) ásványokat.<o:p></o:p>
Ezek olyan fém-ásványok, amelyekben a fématom be van burkolva aminosavakkal, proteinekkel és enzimekkel. Ez a forma 40%-ig növeli a felszívódást. Éppen ezért vetette rá magát az ötletre az élelmiszeripar.
<o:p> </o:p>
A harmadik csoport a kolloid-ásványok.<o:p></o:p>
Ezek rendelkeznek a legnagyobb abszorpciós képességgel, márpedig az abszorpció, a felszívódás érdekel minket elsősorban.<o:p></o:p>
A kolloid- ásványok 98%-ig felszívódnak, ami 2,5-szer több mint a „Cal added” ásványok, és tízszer több mint a fém-ásványok felszívódása. A kolloid-ásványok csak folyadék formában léteznek, és csak nagyon apró részecskékben, 7000-szer kisebbek a vörösvérsejtnél. Minden részecske negatív töltést hordoz, a vékonybél fala pedig pozitívat, elektromágneses mező keletkezik, amely a bélfal felé koncentrálja a fémrészecskéket. Mindez együttvéve 98%-os felszívódást eredményez.
<o:p> </o:p>
A növények nagyon érdekes szerepet játszanak a kolloid-ásványok keletkezésében. A szöveteikben alakítják a fém-ásványokat kolloid- ásványokká. Amikor elfogyasztjuk a növényeket, az ásványok felgyülemlenek a szervezetünkben, és hasznosítani tudjuk őket.<o:p></o:p>
De mivel a talajunkban nincsenek fém-ásványok, a termés sem tartalmaz elegendő mennyiségű ásványt. Minden hosszú életű ember, aki 120-140 évet élt, sok közös vonással rendelkezik. Mindegyik magashegyi falvakban élt 2500-<?xml:namespace prefix = st1 ns = "urn:schemas-microsoft-com:office:smarttags" /><st1:metricconverter ProductID="4000 m">4000 m</st1:metricconverter> magasan a tengerszint fölött. Lakóhelyükön évente kevesebb, mint <st1:metricconverter ProductID="5 cm">5 cm</st1:metricconverter> csapadék esik, vagy egyáltalán nem esik. Ezek nagyon száraz régiók. Mit gondolnak, hogy nyerik az ivóvizüket? Hóolvadásból.
<o:p> </o:p>
A víz, amely az örök hó alól folyik, nem annyira tiszta és átlátszó, ha pohárba töltjük, akkor sárgás-fehér vagy kékes-fehér színű. 60-72 ásványt tartalmaz.<o:p></o:p>
<o:p> </o:p>
A Titikaka- tónál vagy Tibetben az ilyen vizet jégtejnek nevezik, és nem csak isszák, de ami sokkal fontosabb, öntözik a földjeiket is évről évre, nemzedékről nemzedékre már 2,5-5 ezer éve. És náluk nincs cukorbetegség, szívelégtelenség, magas vérnyomás, ízületgyulladás, csontritkulás, rák, szürke hályog, születési rendellenesség, börtön, kábítószer, adók, orvosok, és 120-140 évig is élnek betegség nélkül. Mit gondolnak, fontosak a kolloid-ásványok?<o:p></o:p>
És minden olyan nap, amikor nem vették be az ásványokat, lerövidítették az életüket néhány órával, vagy akár nappal. <o:p></o:p>
Gondolkozzanak el ezen és legyenek egészségesek
 

Karsay István

Kitiltott (BANned)
Müller Péter rovata: Anyák gondja <?xml:namespace prefix = o ns = "urn:schemas-microsoft-com:office:office" /><o:p></o:p>
<o:p> </o:p>
Az előző számban arról beszéltünk, hogy valójában nem ismerjük gyermekünket. Ha veszünk egy új porszívót vagy egy autót, részletes leírást és használati utasítást adnak hozzá: pontosan elmagyarázzák a szerkezetét, s azt is, hogyan kell bánni vele. A Jóisten azonban nem ad gyermekünkhöz szervizkönyvet, s nem tudunk hozzáférni valódi titkaihoz. Nem tudjuk, mit hozott magával, milyen titokzatos múltat, jellemet, sorsot, s ezért nehéz a gyermeknevelés. Van itt azonban egy másik, súlyos gond is. Az, hogy pocsék világban élünk.
<o:p> </o:p>
A szülő azt szeretné, hogy gyereke rendes, tisztességes ember legyen. Bántja, ha gyereke erőszakos, követelődző, ravasz, rendetlen, önző, kapzsi stb. Ugyanakkor látja, mert éli, hogy a világ dzsungel lett. A tisztességes embert elsodorják, nem viszi semmire, gyakran hülyének tartják.
<o:p> </o:p>
Vagyis ha túl rendes embert nevel a fiából vagy a lányából, a világ ellen neveli, s kiteszi annak a veszélynek, hogy életképtelen lesz. Mit tegyen hát? A kérdést a nagy spirituális mesterek régóta ismerik.
<o:p> </o:p>
Az isteni Krisna például, a hinduk Krisztusa a nagy testvérháború előtt egy mindent eldöntő kártyajátékban vesz részt tanítványával. Rokonaival, későbbi háborús ellenségeivel játszik. Krisna nemcsak csalásra tanítja tanítványát, de maga is csal: becsapja ellenfeleit. „Én vagyok a csaló csalárd játéka!” – mondja később az Isteni Énekben, ahol megmutatja lényének kozmikus teljességét.
<o:p> </o:p>
Magában az ütközetben is csalárd trükköket alkalmaz, ugyanúgy, mint a nagy kínai stratéga, Szun-ce is: egyikük sem a nyílt, egyenes küzdelmet, hanem a kiismerhetetlen ravaszságot részesíti előnyben.
<o:p> </o:p>
Ez a „csúnya” taktika átment a világ leghősiesebb katonai nevelés irányadó elvei közé. A szamurájok legfőbb erénye a „meglephetetlenség”, ami azt jelenti, hogy nem létezik olyan ravaszság, csel, csalás, aljasság, elvetemültség vagy éppenséggel könyörtelen brutalitás, melyre ne lennének fölkészülve, s ne ismernék jól ezeknek a pocsék tulajdonságoknak nemcsak a lélektanát, de a hatásos ellenszereit is.
<o:p> </o:p>
Amikor Krisnát kérdezik, miért tanítja egy isteni küldött olyan tettekre híveit, melyek az ősi időkben tisztességtelenek voltak s Örök Mércével mindig is azok maradnak, Krisna azt feleli, hogy a világ rohamosan sötétedik, jön a Kali-juga, a vaskor a maga embertelen és gyalázatos életrendjével, s ő nem küldheti tanítványait egy ilyen szörnyű világba, az emberi lélek sötétségének ismerete nélkül, mert akkor védtelenek lesznek.
<o:p> </o:p>
Orosz László hívta föl a figyelmemet a Mahábháratának és a Bhagavad Gítának e döbbenetes részleteire. De vajon nem ugyanezt mondja Jézus is: „Legyetek ravaszok, mint a kígyó, és szelídek, mint a galambok!”
<o:p> </o:p>
Hogy jön ez össze? Nehezen. Nagyon nehezen. Mégis meg kell csinálni valahogy, mert különben az ember – ebben a világban – életképtelen lesz. Nincs olyan hiteles spirituális mester, aki tanítványát naivitásra nevelné.
<o:p> </o:p>
Ahogy nem lenne jó, ha a mai szennyezett levegőben álarccal óvnánk a kicsiket, vagy csakis sterilizált vizet itatnánk velük, és mesterséges csöndkabinban nevelnénk őket, hogy óvjuk a világ tébolyult lármájától. Nem! Itt füst van, zaj, lárma, önzés, hazudozás, törvénytelenség, képmutatás, erőszak, lopás&frac14; Aki most él, ebben él, s ezért erősnek, okosnak, elővigyázatosnak, bátornak és meglephetetlennek kell lennie. Ha aláír egy szerződést, számítania kell arra, hogy becsapják, ha sportol, arra, hogy ellenfele aljas lesz, ha a hétköznapi életről, hogy átgázolnak rajta. Értenie kell ahhoz is, hogy megkérje az árát mindennek – mert a pénzőrült világ átgázol rajta.
<o:p> </o:p>
Néha azt mondják olvasóim: miért beszélsz annyit a sötétségről? Miért annyit a rosszról, a hazugságról, a sötét világról? Miért nem inkább a szépségről, a fényről, a jóságról és az élet boldog távlatairól?
<o:p> </o:p>
Pontosan azért, hogy ne legyünk naivak. Tudni kell pontosan, hogy „mi a pálya”. Meg kell tapasztalni. Nem véletlenül élünk ma. Ez a házi feladatunk, hogy a szelíd galambot és a ravasz rókát egyszerre őrizzük lelkünkben. Tudnunk kell rókák között rókafejjel, farkasokként farkasfejjel, kígyók között kígyófejjel is gondolkodni. Így aztán mindig tudni fogjuk jó előre, hogy mit akar a róka, a farkas és a kígyó. Rendszerint előbb, mint ők.
<o:p> </o:p>
Mert bennünk még ott a szelíd galamb is, aki bölcsebb, érzékenyebb, nemesebb és tisztább – a látása is tisztább, mert nem homályosítja el szemét a rögeszmés önzés. „Az angyal ismeri az ördög titkait” – mondták a középkor bölcsei, ami azt jelenti, hogy tud az ördög fejével is gondolkozni. Nos, erre a kettőre egyszerre kell nevelnünk a gyermekünket. S ez nem könnyű.
<o:p> </o:p>
Bennem például több a galamb, mint a kígyó, s erre egyáltalán nem vagyok büszke. Sok embernek, magamnak is ártottam ezzel, és számos bonyolult ütközetet, melyben a jót képviseltem, elvesztettem. Ilyenkor azzal áltattam magam, hogy „nem baj, maradj te csak jó ember, még akkor is, ha hülyét csinálnak belőled, s vesztes maradsz!”
<o:p> </o:p>
Csakhogy így nem lehetett rám bízni semmiféle komoly csatát. Igaz ügyeket, nemes ügyeket sem tudtam megnyerni. Lelkes voltam, szelíd, mint a galamb – s rendkívül naiv. Ezt a különös kettősségre nevelést manapság csakis a keleti harci művészetek néhány ágánál, s ott is csak az igazi mestereknél tapasztaltam.
Ami így leírva ellentmondásos, ott nyilvánvaló. Hogy szeretem – de ha kell, fejbe vágom. Hogy alázatos vagyok – de rendíthetetlenül elszánt. Puha – és kőkemény. Gyengéd – és szigorú. Tiszta – de a mocsoktól nem riadok vissza.
(Természetgyógyász Magazin Online, 2003. október)
 

thetrinity

Állandó Tag
Állandó Tag
Az elődöknél fejlettebb generáció infrasugarak útján barátkozni, szerelembe esni is képes, s akárcsak a hús-vér lények, a japán elektronikus játékok élete is a halállal ér véget. A tamagocsikat előreláthatólag 15 eurós (4000 forint) áron lehet majd megvásárolni.
Pazaurek Dezső, a világ egyetlen tamagocsi-temetőjének tulajdonosa már dörzsöli a tenyerét. Pazaurek dunaszekcsői kempingje mellett alapított temetőt a virtuális háziállatoknak. A magas löszfalban lévő sírkertben korábban több mint száz tamagocsit helyeztek örök nyugalomra.
- A temető továbbra is létezik, főképp turisták érkeznek ide, de néha a "hozzátartozók" is leróják kegyeletüket - mondta a Blikknek Pazaurek. - Ha igény lesz rá, tamagocsikat is temetünk, a gyászolók cigányzenét, siratóasszonyt is igényelhetnek a szertartáshoz.
 

Karsay István

Kitiltott (BANned)
Chris Kresser:
A magas koleszterinszint nem okoz szívbetegséget
Fordította: Homok Szilvia
Forrás: The Healthy Skeptic


A koleszterinhipotézis már régen megdőlt, csak az orvosokhoz még nem érkezett el a hír. Aki ma koleszterinszint csökkentőt szed, az vegye úgy, hogy gyorsítja halálát. Aki meg felírja neki...nos ne én mondjam ki. Ideje volna már a protokollokat és a lelkiismeretet megversenyeztetni, hátha a lelkiismeret győz.


Bizonyára mindannyian ismerjük a koleszterinnel és a szívbetegséggel kapcsolatos népszerű hipotézist. Két részből áll: először is, az étrendünk részeként fogyasztott koleszterin emeli a vérkoleszterin szintjét, másrészt pedig a magas vérkoleszterin szívbetegséget okoz.
Talán meglepetésként érhet bennünket, hogy a két állítás közül egyik sem igaz. Az elsőt viszonylag könnyen megcáfolhatjuk. A Framingham tanulmányban (Framingham Heart Study), mely az eddigi leghosszabb ideje folytatott és talán legjelentősebb szívbetegséget tanulmányozó kutatás, bebizonyosodott, hogy az étrendünk részeként fogyasztott koleszterin egyáltalán nem áll összefüggésben a szívbetegséggel. Ha egy pillantást vetünk az alábbi táblázatra, láthatjuk, hogy az átlagon felüli mennyiségű koleszterint fogyasztó férfiaknál és nőknél azonos arányban szerepel szívbetegség, mint az átlagon aluli mennyiségű koleszterint fogyasztó férfiaknál és nőknél.

Valójában a szív-étrend hipotézist, mely annak az elképzelésnek a tudományos elnevezése, mely szerint a koleszterinfogyasztás szívbetegséget okoz, ma már azok a kutatók sem tartják hitelesnek, akiknek az elmélet születését köszönhetjük. Ancel Keys, aki sok szempontból a koleszterin-szívbetegség elmélet "szülőatyjaként" tartható számon, a következőt nyilatkozta 1997-ben:
"Semmiféle kapcsolat nem létezik az ételben és a vérben található koleszterin között. És ezt mindvégig tudtuk. Az ételben lévő koleszterinnel nincsen semmi gond, hacsak nem véletlenül tyúk vagy nyúl az ember."

Egy tyúkokon és nyulakon végzett kísérletsorozatra utal itt Keys, melynek során nagy mennyiségű koleszterinnel tömték a fent említett állatokat. Mivel a nyulak és tyúkok többnyire növényevők, élettanilag nem alkalmasak a táplálékból származó ily nagy mennyiségű koleszterin fogyasztására, így hát nem meglepő, hogy érelmeszesedés fejlődött ki náluk. Hiba volt azt feltételezni, hogy a kísérlet eredményei emberre is vonatkoztathatóak, aki mindenevő lévén élettani szempontból jelentősen különbözik a szóban forgó állatoktól.
A koleszterin-szívbetegség elmélet második tételét, mely szerint a magas koleszterinszintek a vérben szívbetegséghez vezetnek, tudományos körökben lipid-hipotézisnek is nevezik. Bár a köztudatban és az orvostársadalomban ma is szent és sérthetetlen igazságnak számít, a legtöbb kutató ma úgy tartja, hogy a szívbetegség elsődleges oka a gyulladás és az oxidációs stressz. Sajnálatos módon mi, a többiek még úgymond nem kaptunk értesítést arról, hogy nem a koleszterin okozza a szívbetegséget.
A részletes magyarázathoz több cikkre lenne szükség, ám legalább egy rövid összefoglalót itt is adnék.
Ha a koleszterin szívbetegséget okozna, akkor kockázati tényező lenne
1) minden életkor számára,
2) mindkét nemnél,
3) a világ minden népességénél (persze minden védő tényező kivételével). Ezen kívül, ha a magas koleszterin valóban szívbetegséget okozna, akkor a koleszterinszint csökkentésével alacsonyabb lenne a szívbetegség kockázata. A fenti feltételezések közül azonban egyik sem bizonyul igaznak.
A 65 éves férfiaknál tízszer magasabb a szívbetegség aránya, mint a 45 éves nőknél. Ennek ellenére egy az Amerikai Orvosok Szövetsége (American Medical Association - AMA) által publikált tanulmányban az szerepel, hogy a magas LDL-koleszterin nem szerepel a koszorúér-betegség által okozott halandóság, sem pedig az általános halandóság kockázati tényezői között. Rendkívül kicsi a valószínűsége annak, hogy egy betegség kockázati tényezője megszűnik kockázati tényező lenni, miközben a betegség következtében hal meg a legtöbb ember. Hiszen ez olyan, mintha azt állítanánk, hogy a dohányzás fiatal férfiaknál tüdőrákot okoz, míg idősebb férfiaknál valahogy már nem jár ugyanezzel a következménnyel.
A lipid-hipotézisben hívők számára további állandó tüskét jelent az a tény, mely szerint a nők 300%-kal kisebb arányban szenvednek szívbetegségben annak ellenére, hogy koleszterinszintjeik átlagértéke magasabb a férfiakénál. A nemrégiben rendezett, az alacsony koleszterinszinttel foglalkozó konferencián 11, összesen 125 ezer nőt vizsgáló tanulmányt elemeztek. A konferencia eredményeként megállapították, hogy semmiféle kapcsolat nem létezik a koleszterinszintek összessége és a keringési vagy más betegségek okozta halandóság között.
Ezen kívül a koleszterin nem a világ minden népénél számít kockázati tényezőnek. Valójában egyes kiugróan magas koleszterinszintekkel rendelkező népeknél a legalacsonyabb a szívbetegség aránya, és ugyanez fordítva is igaz.
Végül pedig több, mint 40 kutatást végeztek már annak megállapítására, hogy a koleszterinszintek csökkentésével megelőzhető-e a szívbetegség. Egyes kutatások eredménye szerint alacsonyabb lett a szívbetegség aránya, más kutatások eredményei szerint viszont nőtt ugyanez az arány. Amikor azonban összevetették az összes eredményt, ugyanannyi ember halt meg a kezelt csoport (koleszterincsökkentő gyógyszert szedők) és kontrollcsoport (a gyógyszerrel nem kezelt) tagjai közül.
Ha esetleg mindezek elolvasása után továbbra is kételkednénk, akkor talán William Castelli, a már idézett és neves Framingham tanulmány igazgatójának a szavai majd meggyőznek bennünket:
"A szérum-koleszterin a koszorúér-betegség szempontjából nem jelent olyan értelemben kockázatot, mint a magas vérnyomás a szélütés (stroke), vagy a dohányzás a tüdőrák szempontjából."
És íme az Amerikai Szív Társaság (American Heart Association, AHA) rég ismert tagjaként és a lipid-hipotézis (egykori) védelmezőjeként dolgozó Frederick Stare szavai:
"A koleszterintényező csekély jelentőséggel bír a koszorúér-betegség szempontjából. Jóval lényegesebb annál a dohányzás, a magas vérnyomás, a kóros elhízás, a cukorbetegség, a megfelelő mennyiségű testmozgás hiánya és a stressz."
Itt vannak hát a tények. A közhiedelemmel ellentétben a koleszterin nem egy szívbetegséget okozó, veszélyes méreg. Hanem minden emlős szöveteinek sejthártyáiban megtalálható, a szervezetben fontos szerepeket ellátó, lényeges tápanyag. Sok tanulmány még azt is kimutatta, hogy az alacsony koleszterinszint hatására nő az általános halandóság aránya!
Újabb eredmények a 150 ezer résztvevőt vizsgáló, három nemzedék óta folytatott Framingham tanulmányból:
"Közvetlen kapcsolat mutatható ki az első 14 év során megfigyelhető csökkenő koleszterinszintek és az azt követő 18 év halandósági aránya között."
Más szóval: ahogy csökkent a koleszterinszint, úgy nőtt a halandóság.
A Honolulu Heart Program elnevezést viselő, 8000 résztvevőt vizsgáló tanulmány eredményeit 2001-ben publikálták:
"A tartósan alacsony koleszterinkoncentráció valóban növeli a halál kockázatát. Így tehát minél korábban kezd csökkenni a betegek koleszterinkoncentrációja, annál nagyobb a halál kockázata."
Végül pedig idézet a 47 ezer résztvevővel dolgozó, nagyléptékű japán intervenciós lipidvizsgálatból (Japanese Lipid Intervention Trial):
"A legmagasabb halandóság a legalacsonyabb koleszterinszinttel (160mg/dl alatt); rendelkező egyéneknél figyelhető meg; a legalacsonyabb halandóság pedig azoknál, akiknél 200-259 mg/dl értéket mértek."
Más szóval tehát a legalacsonyabb koleszterinszintűeknél a legmagasabb, míg a manapság "veszélyesnek" nevezett koleszterinszintűeknél a legalacsonyabb a halandóság aránya.
Amint azt láthatjuk, nem csupán arról van szó, hogy a magas koleszterinszint szívbetegséget okoz, hanem arról, hogy az alacsony koleszterinszint veszélyt jelenthet az egészségre. Dobjuk hát ki a növényi olajat és kezdjünk ismét vajat és tojást enni!

<?xml:namespace prefix = o ns = "urn:schemas-microsoft-com:office:office" /><o:p> </o:p>
 
Oldal tetejére