<TABLE style="LEFT: 15px; POSITION: relative" cellSpacing=0 cellPadding=5><TBODY><TR><TD id=nagybetu align=middle height=30>
A magyar labdarúgás történelme</TD></TR><TR><TD id=betu width=740>Aranycsapat, Puskás Ferenc, 6-3, Ferencvárosi T.C.. Ezek nagy részét a világ minden pontján egy nemzethez kapcsolják az emberek: a magyarokhoz, azon belül is a Magyar Labdarúgó válogatotthoz.
Hazánk hivatalos nemzeti válogatottját 1902-ben alapították meg, és még ez év októberében lejátszották legelső hivatalos mérkőzésüket Ausztria ellen, melynek eredményét könnyen elfelejthettük az utána következő, sikereket hozó évek alatt. Legnagyobb arányban az oroszokat, a franciákat és az albánokat sikerült megvernünk, 12-es gólkülönbséggel, de játszottunk nagyon rossz meccseket is, a két legrosszabbat talán Anglia és Németország ellen vívtuk, ahol 7-0 arányban maradtunk alul. A legtöbb válogatottságot Bozsik József (101), míg a legtöbb gólt a képen látható Puskás Ferenc (84) könyvelhette el. Hazánk 3-szoros olimpiai bajnok, két alkalommal második volt a világbajnokságon és egyszer bronzérmes az EB-n.
Világbajnokságon 1938-ban és 1954-ben szereztünk érmet. Az alábbiakban az '54-es VB-t boncolgatjuk.
Svájc, napsütés, 1954 nyara. Az egész világ a szenzációs támadójátékú magyarokat akarta látni, akik ki is tettek magukért, hiszen két sima győzelemmel kezdtek a csoportban: Németország ellen 8:3, Dél-Korea ellen 9:0-ra. A kieséses szakaszban is simán jutottunk tovább, s már csak az NDK elleni finálé volt hátra. A döntő drámai csatát hozott. Alig 10 perc alatt, a magyar csapat 2:0-ás vezetésre tett szert, és minden jel arra mutatott, hogy ismét nagyarányú győzelmet láthat a közönség. Azonban a németek hamar tudtak válaszolni, sőt egyenlíteni is. Ezután kiegyenlítetté vált a mérkőzés, amelyet végül a németek nyertek meg egy a mérkőzés vége előtt hat perccel szerzett góllal. Az utolsó percben a magyar válogatott csapatkapitánya, Puskás Ferenc megszerezte az egyenlítő találatot, de az angol játékvezető lest intett (később kiderült, hogy Puskás gólja mégsem volt les) A magyarok így első vereségüket könyvelhették el 1950 után, ezzel elvesztették a biztosnak hitt világbajnoki címet. A magyarok veresége az '54-es berni döntőben máig rejtély. A döntő félidejében, a német öltözőben Sepp Herberger elégedettnek tűnt, a németek ampullában, vagy injekcióban kapták az általuk vitaminnak nevezett, állítólagos szőlőcukrot. Ez az eljárás mára alaposan visszaütött, hiszen hónapokkal később egymás után betegedtek meg sárgaságban az NSZK válogatottjának tagjai, s talán nem véletlenül robbant ki sok-sok év múltán a doppingvád. Az angol játékvezető nem adott meg egy szabályos magyar gólt, nem ítélt meg egy jogos tizenegyest, a szerencse sem állt a magyarok mellé, hiszen kétszer is a kapufát találták el a mieink. Aztán az esős idő, a sáros, nehéz talaj...
A torna gólkirálya a magyar csapatból Kocsis Sándor lett 11 találattal. A mérkőzések átlagos nézőszáma 34.000 fő volt, a gólátlag meccsenként 5,4. Az egyetlen piros lapos mérkőzés a Magyarország - Brazília találkozó volt. Érdekesség, hogy ezen a világtornán szerepelt a játékosok hátán mezszám.
Minden idők legjobb magyar 11-ét Aranycsapat néven szokták emlegetni. Tagjai: Grosics Gyula - Buzánszky Jenő, Lóránt Gyula, Lantos Mihály - Bozsik József, Zakariás József, Budai László, Kocsis Sándor, Czibor Zoltán - Hidegkuti Nándor, Puskás Ferenc. A szövetségi kapitány Sebes Gusztáv volt. Legnagyobb sikereik: aranyérem az '52-es helsinki olimpián, 6-3-as győzelem az angolok ellen (a sportág kitalálói azelőtt sohasem vesztettek hazai pályán külföldi csapat ellen) és ezüstérem az 1954-es VB-n. A csapat 1950-től 1954-ig játszott együtt.
A legtöbb hazai szurkolóval rendelkező magyar futballklub a Ferencvárosi Torna Club labdarúgás-szakosztálya, vagy rövidebb nevén a Fradi. A klubot 1899-ben alapították a fővárosban, s a legeredményesebb magyar csapattá nőtte ki magát az FTC: 28-szoros bajnok, 20-szoros magyar kupa és 3-szoros nemzetközi kupa győztes. A klub emblémájának alján a három E az erkölcs, az erős és az egyetértés rövidítései. Az öt zöld és a négy fehér sáv a 9. kerületre utal (Ferencváros). Legnagyobb vereségüket az oxfordi focicsapat ellen szenvedték el 16:0 arányban. A zöld sasok legnagyobb sikerüket 1965-ben érték el, amikor Torinóban a Juventus ellen 1-0-ra nyertek, ezzel elhódították a Vásárvárosok Kupáját (a jelenlegi UEFA-kupa elődje). Néhány érdekesség a csapatról:
Az 1931/32 szezonban az FTC az összes (22) meccsét megnyerte, ez egyedülálló teljesítmény Magyarországon és világszerte is ritkaságszámba megy.
A Ferencváros az egyetlen magyar klub, amelynek soraiban Aranylabdás futballista is játszott Albert Flórián személyében.
A Fradi adta a legtöbb válogatott játékost: Az FTC-ből az évtizedek során eddig közel 160-an ölthették magukra a címeres mezt, míg a listán második helyen álló Újpest mintegy 130 játékost adott a nemzeti együttesnek.
Az FTC-ből került ki a legtöbb gólkirály: Összesen 23 alkalommal szerezte ferencvárosi labdarúgó a legtöbb gólt; a Honvédnak 22, az Újpestnek 20 gólkirálya volt.
Európa legeredményesebb góllövője is a Fradiban játszott, az 1948/49-es idényben Deák Ferenc 59 találattal lett gólkirály, ennyit soha senki nem szerzett egy bajnokságban.
Néhány híres játékos, akik valaha fradisták voltak: Albert Flórián, Gera Zoltán, Szabics Imre, Lisztes Krisztián, Szűcs Lajos, Lipcsei Péter, Nyilasi Tibor (a képen), Rákosi Gyula.
</TD></TR></TBODY></TABLE>