Nyomtalanul eltűnt
Mind kevesebb a remény, hogy felismeri valaki, valahol a magyar futballt
2007. június 8.
Magyarország-Norvégia: valaha 4-0, most 0-4...
Kép: Bánhalmi János
A kérdés eldőlt. Noha régóta folyik a szomorú találgatás, hogy melyik minden idők leggyengébb magyar válogatottja, a tények immár minden kétséget kizáróan bizonyítják: a mostani.
Pedig volt itt már minden. Amerikai amatőröktől hazai pályán elszenvedett 0-2, kettős döntetlen Málta ellen, izlandi megaláztatások, liechtensteini borzalom... De olyan még nem fordult elő, hogy egy éven belül Málta, Ciprus, Montenegró kategóriájú együttesek szériában intézzék el a magyar csapatot, s hogy egy Norvégia-színvonalú válogatott itt is, ott is négyest "hintsen" honfitársainknak. Ne feledjük: a skandinávok - Carew ide, Carew oda - éppen csak beférnek a legjobb ötven közé a világranglistán...
De olyan sem történt még meg, hogy a magyar csapat az ötödik helyet foglalja el csoportjában a vb- vagy Eb-selejtezőkön. Noha a kvalifikációs szakaszból több mint húsz esztendeje nem sikerül továbbjutni, az eddigi legrosszabb pozíció a negyedik volt (lásd táblázatunkat), most meg az a helyzet: a negyedik helyen álló Bosznia-Hercegovina hét pontot ver hazánk reménytelen "legjobbjaira". Októberben hallatlan jelentősége lehet a Magyarország-Málta találkozónak, mert szerencsétlen esetben még hátrább is kerülhetnek honfitársaink, arról nem beszélve, hogy Moldova (2 pont) a táblázaton jóval közelebb van Magyarországhoz (6), mint Magyarország Bosznia-Hercegovinához (13), és lesz még moldovai-magyar találkozó is, te jó Isten...
Bene 1971-ben és Priskin 2007-ben
Kép: Reuters - Terje Bendiksby
Azt azért nem mulasztom el leszögezni, hogy az "amerikai" szégyent elszenvedőket és a mai garnitúrát nagyjából akkora távolság választja el egymástól, mint Magyarországot földrajzilag az Egyesült Államoktól, elvégre Kovács Józsefet, Péter Zoltánt, Póczik Józsefet vagy Kiss Lászlót egyáltalán nem ejtette kétségbe, ha felé jött a labda vagy az ellenfél. Ellenben az, amit a Csizmadia, Szélesi, Balogh, Juhász, Bodor, Vanczák védelmi (?) hatos - olykor Végh kapussal "megerősítve" - művel, az mezbe öltözött emberek nyilvános szakítása a futballsporttal, de Buzsákyt, Vadóczot, Tóth Balázst, Tőzsért elnézve a középpályán sem sokkal jobb a helyzet, a csatárokat pedig nem is lehet elnézni, mivelhogy láthatatlanok. És Priskint nemrégiben egy lapon emlegették Benével... Hogy le nem szakadt az ég!
Az MLSZ korifeusai eközben hallgatnak, akár a halak. Ha olykor megszólalnak, akkor is úgy beszélnek, mintha minden a legnagyobb rendben volna, sőt olléznak egy úgynevezett program kapcsán. Ahogy én látom, egyetlen ollé-programot vittek sikerre: amerre jár a válogatott, ott hejehujáznak az ellenfél drukkerei...
Eközben körözést kellene feladni: "Eltűnt a magyar labdarúgás. Annak, aki felismeri valahol, jutalom jár."
Ám teljességgel lehetetlen, hogy akadhat nyomravezető.
Két évtized keservei
1986-87, Eb-selejtező: 1. Hollandia, 2. Görögország, 3. Magyarország.
1988-89, vb-selejtező: 1. Spanyolország, 2. Írország, 3. Magyarország.
1990-91, Eb-selejtező: 1. Szovjetunió, 2. Norvégia, 3. Olaszország, 4. Magyarország.
1992-93, vb-selejtező: 1. Görögország, 2. Olaszország, 3. Izland, 4. Magyarország.
1994-95, Eb-selejtező: 1. Svájc, 2. Törökország, 3. Svédország, 4. Magyarország.
1996-97, vb-selejtező: 1. Norvégia, 2. Magyarország. (A pótselejtezőn: Jugoszlávia-Magyarország 7-1, 5-0.)
1998-99, Eb-selejtező: 1. Románia, 2. Portugália, 3. Szlovákia, 4. Magyarország.
2000-01, vb-selejtező: 1. Olaszország, 2. Románia, 3. Grúzia, 4. Magyarország.
2002-03, Eb-selejtező: 1. Svédország, 2. Lettország, 3. Lengyelország, 4. Magyarország.
2004-05, vb-selejtező: 1. Horvátország, 2. Svédország, 3. Bulgária, 4. Magyarország.