Már
1904. elején felbukkant egy-egy kezdeményezés Kispesten a labdarúgás meghonosítására. A
Kispesti Sport Club néven megalakult sportegyesület diákokból álló csapatát benevezték az Ifjúsági Labdarúgó Szövetségnél, ennél többet azonban nem tudni a klub sorsáról. Egy lelkes tanár dr. Varga Bálint kezdeményezésére az Éder vendéglőben alakította meg társaival a
Kispesti Athletikai Club-ot 1908. augusztus 10-én. Az atlétika, torna és a vívás mellett kisebb vita után a labdarúgást is felvették a sportágak közé. Az elnök dr. Varga Bálint, a klub intézője Bede István a vívók, és Mayer Béla a labdarúgók részéről lett. Az alapszabályt azonban a tagok nem fogadták el, Varga Bálint megsértődött és lemondott. Az egyesület ügyeit egy évig Bede István intézte, aki elsősorban a teremsportokat favorizálta. A vita egyre élesedett a két párt között, ráadásul az anyagi nehézségek is gyötörték a klubot. Ennek enyhítésére 1909. február elsején KAC bált rendeztek, melynek bevételének (100 korona) elosztása újabb vitát kavart. 1909. tavaszán beindult a labdarúgó élet a Katona réten (a Fő u. és a Batthyány u. közötti grund). Az első nem hivatalos mérkőzések Erzsébetfalva, Lőrinc, Rákosliget és Rákoscsaba csapatai ellen voltak. A két párt közötti ellentéteket a két mecénás, Schmoch Károly és Szűcs László próbálta elsimítani, nem sok sikerrel. 1909. júliusában a felbomlás veszélye fenyegette a KAC-ot. A sok belső vita miatt elhagyta az egyesületet Szűcs László alelnök és Krausz Jenő, a labdarúgó szakosztály vezetője is. 1909. augusztus 3-án, majdnem egy évvel az első kezdeményezés után a tisztújító választmányi gyűlésen végleg megalakult a
Kispesti Atlétikai Club nyolc szakosztállyal (atlétika, birkózás, kerékpár, ökölvívás, tenisz, torna, vívás és labdarúgás). A közgyűlésen a régi emberek kerültek a vezetőségbe, az elnöki hely pedig betöltetlen maradt. A KAC első vezetősége így állt fel:
Alelnökök: Schmoch Károly és Krausz Jenő
Titkár: Tihanyi Jenő
Pénztáros: Hartman Simon
Ellenorök: Mayer Béla és Reiner Sándor
Jegyzo: Kurserka Ferenc
Szertáros: Schiller Ignác
Választmányi tagok: Ács Ödön, Kollarik Győző, Müller József, Pintér Sándor, Ries Béla, Steinhauser Károly, Steinhauser Vilmos, Tárnok Ferenc, Taigiszer Jenő, Tordy Nándor
1909. december 10-én az
MLSZ felveszi tagjai közé a
KAC-ot. Az
első barátságos mérkőzést a MAC tartalék ellen játszotta a Kispest, melyet 5:0-ra elvesztett. Az MLSZ a csapatot a Pestvidéki Bajnokságba sorolta be, amely 1909. szeptember közepén indult és két fordulós volt. Ez volt a Kispest
első hivatalos bajnoksága. Az első mérkőzés győzelemmel végződött... 1909. szeptember 19-én Monoron 3:1-re nyert a csapat. A következo mérkőzést, Pesterzsébeten, a későbbi bajnok Erzsébetfalvai TC nyerte 4:1-re.
1910. őszén az MLSZ létre hozta a IV. osztályú bajnokságot. Miután Kispestet a
budapesti kerülethez csatolták, benevezett a bajnokságba. A nevezés késve érkezett, mivel a Kispest addig a vidékhez tartozott. A KAC nem tehetett a késésről és a többi egyesület sem ellenezte az indulását, így a labdarúgó szövetség elfogadta a jelentkezést. Az 1910-11. évi bajnokságban meglepetésre a 2. helyen végzett, a Budapesti Testgyakorlók Köre mögött .
Az
1911-es év komoly változásokat hozott az egyesület életében. Kispest egyik leggazdagabb polgára, Csimár Károly építész lett a KAC elnöke és rögtön 1000 koronát adományozott a klubnak. Ez akkoriban rendkívüli segítség volt a szegény KAC számára. Az 1911-12. évi III. osztályú bajnokságban a 8. helyen végzett a Kispest. Ebben az évben játssza
első nemzetközi mérkőzését Brünnben, melyet 2:1-re megnyer az FC Brünn ellen.
1913-ban ünnepli a csapat az első bajnoki címét a III. osztályban. Ugyanebben az évben kerül átadásra az egyesület saját pályája a Sárkány utcában, melyet az ellenfelek stílszerűen később "sárkánybarlangnak" neveztek el.
Az 1913-14-es bajnoki évben a labdarúgás népszerűségének nagymérvű növekedése, a sportág rohamos térhódítása a budapesti egyesületek létszámát 55-ről 71-re gyarapította. Ezért az MLSZ kénytelen volt átszervezni a bajnokságot. Az MLSZ - a sok bevonulás, és nem utolsósorban az egyesületek között is kitört kisebbfajta háborúskodások miatt is - kénytelen volt a bajnokságokat ideiglenesen szüneteltetni és a különböző díjmérkőzések megrendezését és lebonyolítását az egyesületekre bízta. Az MTK vezette tábor (az igazságpártiak) a Hungária-serlegért játszott, az FTC köré tömörült békepártiak pedig az Auguszta-serlegért. 1915 tavaszán - a két tábor megbékélése után - az egyfordulós Amatőr Liga bajnokságot írták ki, 14 résztvevővel. A Kispestnek a II. osztály következett volna, de érthetetlen módon a "Pestkörnyéki Serleg" bajnokságba osztotta be a szövetség, ahol a 2. helyet szerezte meg. Mivel abban az időben az MLSZ elég fejetlenül muködött és állandóan átszervezte a bajnokságot, nem keltett meglepetést, hogy a következő évben
úgy került a KAC az első osztályba, hogy egyetlen egyszer sem játszott a második vonalban.
1914. oszén kitört világháború és emiatt nem volt bajnokság. Helyette a legjobb csapatoknak az MLSZ kiírta az "Auguszta Serleget". Az ekkor lejátszott mérkozéseken a KAC a 4. helyet szerezte meg. A mozgósításkor a KAC teljes elso csapatát elvesztette. Katonai szolgálatra vonult be Novák, Kollarik, Simon, Szabó, Kincs, Kiliti, Boldog, Jurcsó II., Schiller II., Kónya és Papek. Csak Krausz Jeno intézo óriási munkájának köszönheto, hogy a csapat nem züllött szét.
1915. oszén 4. lett a kispesti csapat.
Végre 1916. szeptember 13.-án lejátszotta elso NB I-es bajnoki mérkozését a KAC Kispesten, a Sárkány utcában. Ennek eredménye:
Kispesti AC - III. Kerületi TVE 0:3
1919-20. Szenzációs kezdés! A 7. fordulóig 100%-os teljesítményt nyújt a KAC, a bajnok azonban megállítja a menetelést és 5:2 re megveri csapatunkat. A következo fordulóban már újra bravúrosan szerepel a Kispest és pontot rabol az Ülloi útról. A bajnokság végén nagy meglepetésre 2. helyen végzett a gárda. A bajnokság ezüstérmes csapata: Varga, Saguly (Krebsz), Túri, Budai, Blasnik (Tóth), Stallmach, Boldog (Norik), Kiszely (Csontos), Jeszmás, Eisenhoffer, Jeny Rudolf.
1921. végén kirobban a kispesti „profi per”. A nagy szegénység miatt a játékosok ruhákat, cipoket és egyéb dolgokat fogadtak el, és ez bun volt akkor. Feljelentés következtében - habár minden csapat ugyanezt cselekedte - megindul az a bizonyos "profi per", amely aztán tönkretette ezt a sokra hivatott csapatot. Legjobb játékosainkat eltiltják, majd a nagy egyesületek elviszik oket. Így kerül el többek között Kispestrol Csontos, Jeszmás, Jeny és Eisenhoffer.
Azonban - ékes példa a maiaknak - az egyesület megmutatta, hogy nem lehet eltiporni, a „kispesti akarat” legyozhetetlen!
1926. decembere arany betukkel íratik be az egyesület történelemkönyvébe. Megismételt mérkozésen - 1:1 volt az elso derbi - a kispesti fiúk 160 perces ádáz küzdelemben legyozték a BEAC-ot 3:2-re, és elnyerték a Magyar Kupát. A kupagyoztes csapat: Balla, Cesznák, Grohmusz, Mádi, Gregor, Marton, Borsos, Juhász, Jurácska, Hecktl, Mátéffy.
Az 1926-os bajnoki szezon végével lezárult egy korszak a magyar labdarúgás történetében. Véget ért az amator, vagy inkább ál-amator korszak. A harmincas évek eleji gazdasági válság tovább súlyosbította a magyar labdarúgás helyzetét is, amely egyrészt újabb adókban, másrészt az ál-amatorizmus veszélyes formájában mutatkozott meg. Siettette ezt a folyamatot az a tény is, hogy a szomszédos osztrákok - Európában elsoként! - már 1925 oszén bevezették a professzionizmust. Az MLSZ - tanulmányozva az osztrák labdarúgás helyzetét - kimondta: átszervezik a magyar labdarúgást és ok is bevezetik a professzionizmust. 1926. nyarán megtörtént a szétválasztás, s ezzel labdarúgásunk szervezetének átalakítása is. A megalakult profi egyesületek két ligába tömörültek, a többi amatorcsapat Budapesten és vidéken a kerületi bajnokságért játszott különbözo csoportokban.
1938-ban eloször indul a Kispest a Közép-európai Kupában. Ellenfele az Internazionale (akkori nevén Ambrosiana).
Milánóban: AS Ambrosiana Inter - Kispest FC 4:2 (0:2) Budapesten: Kispest FC - AS Ambrosiana Inter 1:1 (0:1)
Bár csapatunk kiesett mégis dicséret illette a helytállásért.
1940-41. A Magyar Kupa elodöntojéig jutottunk.
1944-ben a Nagyvárad és a Gamma legyozése után, a Szent László kupa döntojében még a Fradi sem tudja megállítani a Kispestet! A gyozelem értékét növeli, hogy az Ülloi úton gyoztük le a zöldeket! A kupagyoztes csapat: Mindszenti, Olajkár I., Perjési, Bozsik, Gazdag, Zalai, Egresi, Béres, Nemes, Mészáros, Puskás. Edzo: id. Puskás Ferenc.
1946-47-ben kialakul a jövo nagy Honvéd-csapatának gerince: a Kiss Mihály - Szalay István (Sipos I), Herédi (Rákóczi) - Bozsik, Patyi, Bányai (Simonyi) - Béres (Cserjés), Budai I, Mészáros, Puskás, Babolcsay összeállítású csapat a 2. helyen végez.
1949-50. Az aranycsapat kialakulásának éve volt. A Honvéd nagy fölénnyel nyerte fennállásának elso bajnokságát. Szinte ugyanazzal a tizeneggyel nyerte a bajnokságot a csapat, hiszen mindössze 15 játékos jutott szóhoz a bajnokság során. A gólkirály Puskás Öcsi lett. „Életem egyik legboldogabb napja a mai. Edzo számára nincs értékesebb ajándék, mint az, ha a csapata bajnokságot nyer.” - nyilatkozta az idosebb Puskás.
1950. ősze. A politikai változások miatt ekkor már Bp. Honvéd néven tarol a csapat (bajnoki cím, Puskás ismét gólkirály 25 góllal, valamint az év játékosa ki más lenne, mint Öcsi). Csak az Esti Kupa döntőjét nem sikerült megnyerni, a Textiles 3:2-re nyert ellenünk.
1951. "Csak" ezüst a bajnokságban, de a gólkirályi cím ismét Kispestre kerül, ezúttal Kocsisnak köszönhetően.
1936-ban nyert utoljára bajnokságot veretlenül magyar csapat (Hungária).
1952-ben ezt a bravúrt ismételte meg a Bp. Honvéd, mindössze öt döntetlennel zárta a bajnokságot! Lendületes csapatjátékával és küzdeni tudásával múlta felül a Bástyát. A második félidőben mindig tudott újítani a csapat, hiszen többször is vesztes állásból tudott fordítani. Kalmár Jenő 18 játékost szerepeltetett. A gólkirály Kocsis Sándor lett. Az olimpiai bajnok válogatott gerincét a Honvéd játékosok adták, az év játékosa pedig a legendás Bozsik Cucu lett.
1953. Ismét "csak" ezüst, viszont Puskás megint gólkirály. Egy újabb diadal is születik ebben az évben, a Húsvéti Torna győztese is a Honvéd lett, legyőzve az Austriát és a Rapidot is. Ebben az évben augusztus 20-án avatják fel a Népstadiont, ahol a Szpartak Moszkvát győzzük le 3:2 re.
A magyar bajnokság kicsit háttérbe szorult a sok portya és válogatott mérkozések (VB) miatt. Így fordulhatott elő, hogy
az 1954-es bajnokság 1955-ben ért véget. A kispesti pályát építették ebben az évben, ezért a Honvéd hol a népligeti Vasas pályán, hol az Üllői úton, hol pedig a Népstadionban játszotta hazai mérkőzéseit. A legendás 9:7-es rangadó áthúzódott a következő évre. A kispesti csapat először rúgott 100 gólt egy bajnokságon belül, és természetesen megnyerte azt. Kocsis Sándor is tarolt, mert a gólkirályi cím mellé begyűjtötte az Év játékosa címet is.
1955-ben a bajnoki cím mellé két gólkirályunk is lett (Czibor és Machos egyaránt 20-20 gólt szerzett). A Magyar Kupát viszont a döntőben elvesztettük a Vasas ellenében 3:2-re .
1956. A forradalom éve, a bajnokság félbeszakad. Bár csapatunk az élen áll és valószínűleg meg is nyerte volna, nem hirdetnek bajnokot. A Húsvéti Tornát ismét megnyertük. A BEK azonban nem hoz sikert, a Bilbao kiveri a Honvédot , de ekkor már a csapat a széthullás felé tart. A spanyolok ellen mindkétszer idegenben játszottunk (Bilbao 2:3, Brüsszel 3:3). Ezután a csapat portyázni megy Brazíliába, ahol több mérkőzést is játszanak. A Honvéd megveri a Botafogót (4:2) és Flamengót is (3:2, 6:4).
A forradalmat leverő hatalom büntetéseket szabott ki a portyán résztvevő Honvéd játékosokra.
Tichy, Machos, Solti és Palicskó nem ment Dél-Amerikába, így ők mentesültek a büntetés alól. Töröcsik I. és Dudás előbb hazatért, őket április 7-ig tiltották el, a később hazatért Bozsikot, Bányait, Rákóczit, Faragót, Budai II-t és Kotászt június 7-ig. Május 1-én azonban elengedték mindenkinek a büntetését. Az eltiltások és a távol maradott játékosok hiánya demoralizálta a csapatot és a 11. helyen végzett a bajnokság végén. A nagy csapás azonban az volt, hogy Puskás, Kocsis és Czibor nem mert visszatérni az országba, ok késobb Spanyolországban futottak be nagy karriert.
A közönség továbbra sem pártolt el a csapattól, hiszen...
...az 1957-58-as bajnokságban a Népstadionban továbbra is sok néző előtt játszottak (Vasas ellen tavasszal 45, ősszel 80, az MTK ellen 65 ezren voltak jelen). A Honvéd összeszedte magát és mindössze egy ponttal maradt el a bajnok MTK mögött. 1959-ben az új gólkirály neve Tichy Lajos, aki ezt a címet még négyszer begyűjti magának. A Közép-európai Kupa döntőjét a Honvéd nyeri.
1962-ben búcsúzott az aktív játéktól minden idők egyik legjobb magyar játékosa, Bozsik József. "Nem búcsúzom el végleg, engem minden Kispesthez köt. A labdarúgás és a Kispest nélkül én egyszerűen nem tudnék élni!" - mondta Bozsik a búcsú után könnyes szemmel.
1963. őszén hajszál híjján bajnok lett a csapat, de gólaránnyal a második helyre szorult. A következő évben 1926. után ismét megnyeri a Magyar Kupát a BHSE. A kupagyőztes csapat: Takács, Dudás, Sipos, Marosi, Nógrádi, Vági, Nagy A., Komora, Tichy, Tóth K., Katona. Edzo: Kispéter Mihály. Nem volt ez rossz év hiszen a bajnokságban a 2. a csapat, és a gólkirályi cím is Kispestre kerül Tichy Lajos személyében.
1965-ben csak egy Húsvéti Torna győzelem kerül a dicsőséglistára.
1969-ben új csapat épül. A kis karmester vezérletével, na és Kozma Misi góljaival az ezüstéremig menetel a csapat. A bajnokságban és a kupában is csak az Újpesti Dózsa tudja megállítani a Honvédot.
1971-ben Kozma gólkirály lesz (ezt még 1974-ben és 75-ben is megteszi), és az év játékosa is Kispestről kerül ki, a csupa szív Szűcs Lajos személyében.
1977-ben a Bajnokok Tornáját nyeri meg a csapat a régi rivális Újpest ellen, a bajnokságot viszont a lilák nyerik 1 ponttal a Honvéd előtt.
1980-ban eljött a rég várt bajnoki cím. 25 évet kellett várni erre a sikerre. A csapat trénere a legendás Tichy Lajos volt. A későbbi sikereket az ő munkája alapozta meg.
A nyolcvanas évek a klub életében, a második aranykorszak volt. Előbb Komora Imre vezérletével 3 bajnoki arany és egy kupagyőzelem gazdagította a kincsestárat.
1988-89-ben Bicskei vezetésével két bajnoki aranynak és egy kupa sikernek örülhettünk. Ezután egy hullámvölgy következett, bizony még a kiesés szele is megérintette csapatunkat, hiszen az osztályozón majdnem kipottyantunk az első osztályból. A következő évben azonban újra a csúcson vagyunk, ezúttal Mezey György vezérletével. A BEK-ből a kor egyik legjobb csapata az olasz Sampdoria búcsúztatta a csapatunkat. Kispesten 2-1 re legyőztük a taljánokat, a visszavágón, Genovában azonban 3-1 es vereséget szenvedtünk. Ez idáig utolsó bajnoki címünket
1993-ban egy finn mesternek, Martti Kuuselának köszönhetjük. A BEK-ben ismét nagy halat sikerült kifognunk, ezúttal a Manchester United állta az utunkat. Sajnos ezután leszálló ágba került a klub.
1996-ban még egy Magyar kupa siker gazdagította dicsőséglistánkat, de lassan hanyatlásnak indult a Kispest. Évről-évre a kiesés ellen küzdött a csapat. A jó játékosainkat nem voltunk képesek megtartani. A gondok mellett politikai nyomás is nehezedett az egyesületre, így nem volt meglepetés, hogy
2003-ban bekövetkezett a klub történetének legsötétebb éve. Megtörtént az, ami fennállásunk óta még soha, kiestünk az NB I-ből. Ebben az évben közel álltunk ahhoz, hogy a legendás kispesti csapat végleg megszűnjön. A játékosállomány szinte teljesen kicserélődött. Gálhidi György vette át a csapat irányítását, és rövid idő alatt csodát művelt a fiúkkal. A másodosztályt rajt-cél győzelemmel nyertük, és a Magyar Kupa döntőjébe is bejutottunk. A döntőt ugyan elvesztettük, de így is jogot szereztünk az UEFA kupa indulásra.
A csaknem százéves történelmünk mélypontja, a másodosztályú szereplés után azonban ismét megragadtunk az élvonalban - 2005-ben a 11., egy évre rá a 13. helyen végzett az immár Budapest Honvéd néven szereplő kispesti csapat. 2006 nyarán aztán földindulás-szerű változások zajlottak: a klub vidékre költöztetésével fenyegető olasz főtulajdonost, Piero Pinit a Hemingway Group váltotta 100 százalékos tulajdonrészt szerezve. George F. Hemingway döntése értelmében a kispadon Aldo Dolcettit Supka Attila követte, féléves "türelmi idő" után alapos vérfrissítésen ment keresztül a keret, mint ahogy az addig elhanyagolt, de rekord gyorsasággal teljes egészében megújult Bozsik-stadion is. A sikeres tavasz a felújított, európai színvonalú Bozsik-stadion avatóján kezdődött egy parádés, gólzáporos mérkőzésen, melyen a vendég váciak 6 remekbe szabott gólt könyvelhettek el a hálójukba. A tavaszi nagy menetelés a nyugodt anyagi háttérnek, a rendezett körülményeknek, a jó szakmai munkának volt köszönhető. Néhány hónap alatt az addig kiesés ellen küzdő csapatból - a tavaszi eredmények alapján - élcsapat lett. Az idény csúcspontja a május 9-i, a Magyar Kupa döntője volt, melyen 11 év után újra kispesti diadalt született.
Várhidi: Bajnok lehet az Újpest
ffice
></o
