Szakmai utak - AFC Ajax
Szakmai Tanulmányút
Helyszín
Hollandia
Úti cél
Amsterdam, az AFC Ajax labdarúgó klub utánpótlás-nevelésének megismerése.
Rotterdam, a Feyenoord labdarúgó klub utánpótlás-nevelésének megismerése.
Az AFC Ajax-Sparta Praha BL. mérkőzés megtekintése Amsterdamban, az ArenA-ban.
Időpont:
2005. november 19-23.
Résztvevők:
Önköltséges alapon utazott 51 fő, a Góliát-McDonald's FC sportcsoportvezetői, körzeti szervezői, az elnökség és az apparátus tagjai. A csoporttal tartott Farkas Tibor a Nemzeti Sporthivatal diáksport ügyekkel foglalkozó referense, valamint a NUPI két delegáltja, akik a Sport XXI. program munkatársai. A küldöttségben utazott a Nemzeti Sport tudósítója, Lipcsei Árpád, aki két részes riportban számolt be az utazás legérdekesebb tapasztalatairól a sportnapilap 2005. december 3.-i és 4.-i számában. A Magyar Rádió szerkesztő riportere, Fejér Balázs is a delegáció részese volt. Riportjai a Magyar Rádióban voltak hallhatóak:
- 2005. november 21. Kossuth 19.05. Sportvilág,
- 2005. november 21. Petőfi 23.05. Sporthíradó,
- 2005. november 22. Petőfi 07.35. Sportreggel,
- 2005. november 22. Kossuth 19.05. Sportvilág,
-2005. november 23. Petőfi 07.35. Reggeli sípszó,
- 2005. november 30. Petőfi 07.35. Reggeli sípszó
2005. november 21. Petőfi 23.05. Sporthíradó.
Velünk tartott Újvári Gábor, akit egyesületünk elnöke az ebben a tanévben létrehozott Góliát Kommunikációs Iroda vezetőjének nevezett ki. A nevével fémjelzett Aloha Produkció már az előző utakat is megörökítette filmen. Ezúttal 24 perces úti filmet állított össze, amely először a Sport 1. Televízióban, december 15-én kerül adásba.
AFC Ajax - Amsterdam
Homerosz Iliászának hőséről kapta a nevét a Holland labdarúgás leghíresebb és legnépszerűbb labdarúgó egyesülete.
Fontosabb tudnivalók:
Név: Amsterdamische Football Club Ajax (AFC Ajax)
Szín: piros-fehér, csereszín: arany
Alapítás dátuma: 1900, március 18.
Stadion: Amsterdam ArenA (férőhely: 52000 fő)
A klub rövid bemutatása
A labdarúgóklubról és elsősorban az utánpótlás-nevelésről John van den Brom utánpótlás szakmai felelőse tartott ismertetőt, aki az 1995-ös Ferencváros elleni BL mérkőzés Ajax keretjátékosaként hazánkban is járt. Az egykori Ajax játékos jelenleg a tartalékcsapat edzője s egyben valamennyi utánpótlás korosztályért felel.
Bevezetőjéből megtudtuk, hogy a0z Ajax 1918-ban jutott fel az első osztályba, amit veretlenül (!) meg is nyert. (Ez a bravúros sorozat azóta is csak egyszer az 1995/96-os idényben sikerült.) Ezután hosszú böjt, nehéz évek következtek a klub életében. (pl.: 16:2-re kaptak ki a Rapid Wientől.) 1929-1939 között ötször volt bajnok az Ajax – ezt hívják első aranykorszaknak (pl.: a VUC csapatát 17:0-ra ütötték ki). A második aranykorszak a Johan Cruyff nevével és csodálatos játékával fémjelzett 1971-1973-as időszak volt, amikor is háromszor hódították el a BEK trófeát. A harmadik aranykorszak 1989-től veszi kezdetét. A Louis van Gaal edzette alakulat 1995-ben mindent megnyert (a BL-től a Világ Kupáig), az egyesületet ekkor a világ legjobb klubcsapataként tartották számon. A Holland válogatott gerincét az Ajax szolgáltatta: Van der Sar, Frank és Ronald de Boer, Kluivert, Overmars stb. Az alapítástól eltelt több, mint 100 év alatt az Ajax név világszerte fogalommá vált.
Sokan keresték a választ arra, hogy vajon miért pont ez a csapat volt az, amelyik be tudott kerülni a legnagyobb, leghíresebb futballnemezetek illusztris képviselői közé. Hiszen olyan csapatokkal együtt emlegetik őket, mint az angol Manchester United és Liverpool, az olasz Milan, Inter és Juventus, a spanyol Real Madrid és Barcelona vagy a német Bayern München, azaz a legszűkebb elit. De a felsorolt klubok, mind egy-egy erős gazdasági háttérrel rendelkező, nagy ország reprezentatív gárdái. Azokban az államokban a labdarúgás nemzeti ügy, a sportág népszerűsége és elismertsége magas, a futball hatalmas tömegeket vonz a lelátókra. És ezek a csapatok – nagy népszerűségüknek köszönhetően – dollár-milliárdokkal gazdálkodhatnak, ellentétben az Ajax-szal. Hollandia kis ország, össze sem mérhető Németországgal, Angliával, Olaszországgal vagy Spanyolországgal. Az Ajax erős gazdasági háttérrel rendelkezik ugyan, de messze nem tud annyit költeni játékosokra, mint a felsorolt egyesületek. És mégis, amikor a pályán kell bizonyítani, ezek a különbségek eltűnnek és az erőviszonyok kiegyenlítődnek.
Mi az Ajax titka?
Hogyan tudják felvenni a versenyt a náluk gazdagabbakkal, erősebbekkel is? Miért vonzanak annyi szurkolót világszerte? Többek között ezekre a kérdésekre is kerestük a választ.
Az utánpótlás központ
„A jövő sportkomplexuma”10 éve 1995-ben készült el az 52.000 férőhelyes csodálatos futballszentély, az ArenA, ahol a világhírű elit klub a hazai mérkőzéseit játssza. Ezzel egy időben adták át a stadion mellett felépített edzőközpontot is. Az első csapat külön gyakorol (füves, műfüves pálya). Az utánpótlás centrumba a legfiatalabbaktól (7 évesek) a tartalék csapatig minden korosztály együtt edz.
Találóan a „jövő sportkomplexuma” névvel illetik ezt a gyönyörű minden igényt kielégítő edzőközpontot, hiszen a klub ars poeticája szerint minél több tehetségből minél több klasszis játékost kell képezni és beépíteni a felnőtt csapatba.
A létesítmény 5 füves és 2 műfüves pályából áll. Itt található az egyik oldalon fedett lelátóval ellátott csodálatos füves futballpálya, ahol az utánpótláscsapatok és a tartalék csapat is játssza a hazai mérkőzéseit. Az edzéseket egész évben a szabadban (mérkőzéskörülmények) végzik füvön, vagy műfüvön, bár rendelkezésre áll egy fedett fűtött csarnok (15x35mm-es műfű), de csak a legszélsőségesebb időjárási viszonyok között mennek be a terembe.
A minden igényt kielégítő klubházban az öltözőkön és kiszolgáló helyiségeken kívül orvosi szoba, klubhelyiség, étterem található, ahol a vendégeket is fogadják. Itt kapnak ebédet a korosztályos csapatok játékosai, akiket a klub saját buszaival szállítanak saját iskolájukból a tanítás befejezése után. A tanulást követően edzenek a srácok, majd ugyancsak ezekkel a buszokkal szállítják otthonukba az ifjú focistákat. Ez alól kivétel a legfiatalabb korosztály, ahol is a szülők terhe az edzésre és a hazaszállítás.
A klubnak 50 főállású alkalmazottja van (edzők, játékos-megfigyelők, orvosok, pályagondnok stb.) 14 csapatot működtetnek, mindegyiket külön edzővel. Ebből 10 volt Ajaxos futballista (pl: Sonny Silooy, Arnold Muhren, Bryan Roy, Simon Tahamata). Ezeknek az élő legendáknak a mindennapos jelenléte már önmagában hihetetlen motivációt ad az ifjú tehetségeknek, és biztosítja a folyamatosságot az Ajaxos gondolkodás átültetését a klubhoz érkező gyereknél.
17-19 évesek heti 6x edzenek, ezen kívül játszák a bajnoki mérkőzéseiket. A klubban külön egy ember foglalkozik az utánpótlás csapatokban futballozó gyerek tanulmányi előmenetelével. 60 iskolával van kapcsolatuk (általános és középiskola) ahol a 13-19 évesek tanulnak. Nincsenek egy intézménybe kiválogatva a fiúk, hanem tanulás után – általában 13.30-tól -14.30-ig – a már említett buszokkal, az ún. „Ajax Taxival” közlekednek, iskolájuk és az edzésközpont között. Az utazásért, a szerelésért, a mérkőzésekre való utaztatásért a gyerekeknek nem kell fizetniük. Tagdíjat senki nem fizet. Egyetlen költségtényező a legfiatalabbak családját terheli, mert a 7-9 éveseket a szüleik saját maguk hozzák-viszik az edzésekre. A délutáni beérkezést követően 14.30-ig ebédelnek, majd tanulnak a gyerekek. Az edzők igyekeznek elérni a rájuk bízott játékosoknál, hogy a 15.00-tól kezdődő és 17.30-ig, maximum 19.00-ig tartó edzéseket követően már ne kelljen tanulniuk. Otthonaikba érve kipihenhessék magukat, és a fennmaradó kevés szabadidejüket a számukra legmegfelelőbb módon generálódással tölthessék családjuk körében. Ajaxos alapelv; mindent alárendelni azért, hogy a gyerekek a másnapi iskolai tanulmányaikat és az azt követő délutáni edzésprogramot fitten végezhessék, és összességében egyenletesen fejlődhessenek.
Azoknak a játékosoknak, akik Amsterdamtól 60 km-nél messzebb laknak, illetve külföldről kerültek a klubhoz, 19 éves korig, 15 nevelő családnál biztosítanak lakást és ellátást. A holland gyerekek a hétvégi bajnoki mérkőzést követően hazamehetnek családjukhoz, értelemszerűen a külföldiek csak egy évben 2-3 alkalommal.
A klub alapelve, hogy a játékosoknak a tanulásra ugyanolyan hangsúlyt kell fektetni, mint a labdarúgásra (pl.: aki tanulmányi előmenetelében megtorpan, rossz jegyeket kap, mindaddig, míg ki nem javítja azokat, az edzéseket sem látogathatja. A szülőkkel korrekt kapcsolatot ápolnak. A 12 éves korosztályú csapatokig évente 4x, a fölött 2x tartanak konzultációkat, szülői értekezleteket.
A játékosok kiválasztása - képzése
A bevezetőben már feltett kérdésre „Mi az Ajax titka?” az alábbiak sorolhatók fel:
Tovább elemezve a „titkot” elsődlegesen a tehetséges gyerekek megfigyelését, a kiválasztást kell megemlíteni. Céljuk, hogy minél korábban, tehát 7 évesen kerüljenek a klubhoz a gyerekek és lehetőleg 18 éves korukig itt tanulják a futballt.
Ehhez 5 főállású és 30 társadalmi munkában dolgozó játékos-megfigyelőt alkalmaznak, akik elsősorban Amsterdam és környékéről, de egész Hollandiából, sőt külföldről is ajánlják a tehetségeket. Európa több országából, valamint Afrikából is válogatnak tehetséges ifjúkat. Egy kis magyar vonatkozásként büszkén említhető meg, hogy 1973-74-es idényben Varga Zoltán, 1989-90-ben Fischer Pál játszott a klubban. Utóbbi holland bajnoknak mondhatja magát.
A kiválasztás elsődleges szempontja a tehetséges, kreatív, motivált futballozni akaró gyerekek megtalálása. Évente 1-2 alkalommal tartanak ún. „nyílt napot”, amikor is a 7-10 éves korosztályokban bárki jelentkezhet és „megmutathatja” futballtudását. Több éves tapasztalat, hogy ez kevésbé hatásos, de a klub image szempontjából fontosnak tartják és néha azért így is rálelnek egy gyöngyszemre (általában a nyílt napon megjelenő mintegy 1000 gyermekből egyet- kettőt tartanak meg…).
A kiválasztás szempontjai:
- a tehetségek minél előbbi klubhoz kötése,
- 80%-ban a veleszületett játékintelligencia,
- a technika, az alapképzettség,
- az eltökéltség, a motiváció arra, hogy labdarúgóvá váljon,
- 7-8 évesen az egyéni képzés elkezdése, folyamatos tökéletesítése,
- az Ajax játékrendszer elsajátítása,
- minél több saját nevelésű játékos beépítése a felnőtt csapatba (az idei 2005/2006-os bajnokságban szereplő első csapat keretében 8 saját nevelésű játékos található).
- már kiskorban is posztra választanak ki és csak a legvégső esetben változtatnak ezen!
Az Ajax képzés alapelvei:
- egyéni képzés, a képzettség legmagasabb fokra emelése,
- az Ajax 1:4:3:3 rendszer elsajátítása a legkisebbektől a felnőtt csapatig folyamatosan,
- a szélsőjáték hangsúlyozása,
- „pressing” tudatos alkalmazása, állandó „nyomás alatt” tartani az ellenfelet,
- a kapusjáték kiterjesztése, a kapus bevonása a csapat védekező mezőnymunkájába,
- a csapatrészek együttmozgása, a játékosok egymást segítő munkája adott játékhelyzetekben,
- a pálya optimális kitöltése.
Minden csapatnak van egy felelőse a vezetőedző, aki egy évig irányít egy korosztályt. Az edzéseken mindig két edző van jelen. A közös tréningeken kívül tartanak egyéni foglalkozásokat is. A speciális edzéseken gyakorolják a taktikai elemeket, a csapatrészek együtt mozgását támadásban-védekezésben. Külön végzik a futó,- és erőfejlesztést. Külön kapusedző foglalkozik a kapusokkal (7-12 évesek heti 1 óra, a nagyobbaknak heti 1,5 óra).
Az utánpótlás költségvetése
Az AFC Ajax évente mintegy 60-80 millió Euróból gazdálkodik. Ebből mintegy 2-2,5 millió jut az utánpótlásra. Ebből az összegből a klub a játékosok felszerelésétől az utazáson át a csapatok működtetéséig mindent ki tud fizetni. A tisztességesen megfizetett edzőknek így csak a szakmával, az Ajax név presztízs növelésével kell foglalkozniuk.
Összegzés
Az elmúlt évtizedekben az Ajax Hollandia kiemelkedő utánpótlás-nevelő klubjává vált. Az Ajaxos képzési szisztéma hosszú idő óta szinte változatlan. 20 éve ugyanazokat a célokat akarják megvalósítani, pillanatnyi érdekek miatt sem változtatnak az alapkoncepción. Olyannyira igaz ez, hogy az elmúlt években kiválasztott klasszis játékosok (a klubra jellemző, hogy neveli, és sok pénzért eladja a klasszisokat) hiánya miatt manapság „döcög” az Ajax szekere, mégsem merült fel, hogy képzési elvekben változtassanak.
Az „Amszterdamiak titka” az alábbiakban összegezhetőek:
1. a labdarúgó klub stabil gazdasági alapokon nyugszik,
2. a rendkívül magas szintű utánpótlás-nevelés,
3. a speciális Ajax - játékrendszer vagyis a „totális futball”-nak nevezett játékstílus,
4. a játékosok taktikai felkészültsége,
5. az újra és újra feltűnő nagy játékos egyéniségek,
6. a sok gól, megalkuvás nélküli támadójáték előtérbe helyezése,
7. a piros-fehéreknél még az eredményességnél is fontosabb, hogy látványos, szórakoztató, közönségvonzó focit játsszanak.
Ezek a jellegzetességek egyenként más csapatokra is jellemzőek, de így, együtt nagyon kevés futballklubra mondható el! Az Ajax valószínűleg attól egyedi és megismételhetetlen a labdarúgás történetében, hogy a fenti tulajdonságok mintegy eszenciaként állandóan meghatározóak ennél az egyesületnél, függetlenül attól, hogy ki az elnök, ki az edző vagy éppen kik játszanak a csapatban. Az Ajax ugyanis nem róluk szól, nem őértük van!
Ahogy Michael van Praag elnök találóan mondta egy televíziós interjújában: „Az Ajax nem az én klubom, az Ajax a közönség klubja!” Talán ez a filozófia az, ami miatt a csapat mindig is egyike lesz a világ legnépszerűbb egyesületeinek. Mert a legfontosabb mindig a szurkoló, hiszen ők töltik meg a lelátókat hétről-hétre!
Dicsőséglista
A klub 100 éves története során 55 trófeát nyert meg: 29-szeres holland bajnok, 16-szoros Holland Kupa-győztes, 4-szeres holland Szuper Kupa-győztes. 4-szeres BEK (BL), 1-szeres KEK, 1-szeres UEFA Kupa-, 3-szoros európai Szuper Kupa- és 2-szeres Interkontinentális (Világ) Kupa-győztes. A Juventus mellett az Ajax az egyetlen csapat, amely mind az 5 nagy nemzetközi kupadöntőben győzött legalább egyszer, továbbá a Juventus, a Barcelona és a Bayern München mellett csak ők nyerték meg a 3 európai trófea mindegyikét. Európában a megszerzett nemzetközi trófeák (BEK, KEK, UEFA Kupa, Szuper Kupa, Világ Kupa) számát tekintve a Milan és a Real Madrid után a 3., az Európa Kupák (BEK, KEK, UEFA Kupa) számát tekintve a Real Madrid, Barcelona és a Milan után a 4. (a Juventussal és a Liverpoollal holtversenyben), a BEK (BL) győzelmek számát tekintve a Real Madrid és a Milan után a3. helyen állnak (a Liverpoollal holtversenyben). A France Football 6-szor választotta őket az „Év csapatá”-nak (1969, 1971, 1972, 1973, 1987, 1995).
A klub játékosai közül Johan Cruyff és Marco van Basten egyaránt 3-3 alkalommal nyerték el az „Aranylabdát”, igaz ebből Cruyff csak az 1970/71-es és 1973 tavaszi idényben játszott az Ajax színeiben. Ruud Geels kétszeres „Ezüst-” és egyszeres „Bronzcipős”, Van Basten egy „Arany”- és egy „Bronz”- Wim Kieft egy „Aranycipő”-vel dicsekedhet. Sonny Silooy és Danny Blind pedig azok közé a játékosok közé tartozik, akik pályafutásuk során mind az 5 nagy nemzetközi kupát elnyerték.
Számtalan csúcsot tartanak: 1986 és 1996-os között 20 BEK (BL) mérkőzésen maradtak veretlenek. 1994 és 1996 között – a Világ Kupa és az európai Szuper Kupa-döntőket is beleszámolva – összesen 22 nemzetközi mérkőzést vívtak vereség nélkül. Az 1994/95-ös és az 1995/96-os bajnoki idényben, zsinórban 52-szer nem kaptak ki bajnoki mérkőzésen. Mindmáig Patrick Kluivert a legfiatalabb játékos, aki gólt lőtt BEK-döntőben.
A klub története során olyan játékosokat tudhatott alkalmazottai között, a már említett Cruyffon és Van Bastenen kívül, mint a holland Piet Schrijvers, Stanley Menzo, Edwin van der Sar, Wim Suurbier, Barry Hulshoff, Ruud Krol, Ronald Koeman, Frank Rijkaard, Danny Blind, Sonny Silooy, Wim Jonk, Frank de Boer, Wim Andriesen, Gerrie és Arnold Muhren, Johan Neeskens, Arie Haan, Wim Jansen, Dick Schoenaker, Jan Wouters, Gerald Vanenburg, Aron Winter, Richard és Rob Witschge, Ronald de Boer, Edgar Davids, Clarence Seedorf, Bennie Muller, Johnny Rep, Piet Keizer, Simon Tahamata, Wim Kieft, John van’t Schip, John Bosman, Dennis Bergkamp, Bryan Roy, Marc Overmars, Patrick Kluivert, a német Horst Blankenburg, a svéd Peter Larsson és Stefan Petteersson, a dán Frank Arnesene, Soren Lerby, Jesper Olsen, Jan Molby, Michael Laudrup és Brian Laudrup, Jesper Gronkkjar, a finn Jari Litmanen, a nigériai Finidi George, Nwankwo Kanu, Tijjani Babngida és a brazil Marcio Santos.
A klub edzői között olyan nagyhírű mestereket találhatunk, mint Rinus Michels (az 1974-es VB-ezüstérmes és az 1988-as Európa-bajnok holland válogatott szövetségi kapitány), a magyar nemzetiségű, román állampolgár Kovács István (korábban román, később francia szövetségi kapitány), a világjáró szerb Tomislav Ivic, a játékosként is kiváló, a Barcelonával 1989-ben KEK-et, 1992-ben BEK-et nyerő Johan Cruyff, a későbbi holland szövetségi kapitány és Real Madrid-edző Leo Beenhakker és a Barcelonával is bajnokságot nyerő, volt szövetségi kapitány, Louis van Gaal. A ’90-es évek sikercsapatának erőnléti edzője pedig az egykori kosárlabda tréner: Jámbor László.
