Hírek Globális olajválság a láthatáron: még a háború lezárása sem hozna gyors megnyugvást

A Trump-kormányzat igyekszik átmenetinek beállítani az iráni háború okozta olajár-emelkedést, de az elemzők szerint a válság már most olyan mértékű fizikai kárt okozott a régió energia-infrastruktúrájában és szállítási útvonalaiban, hogy gyors visszarendeződésre nincs esély. A Politico öt okot sorol, amelyek miatt az üzemanyagárak tartósan magasak maradhatnak.

A Fehér Ház szóvivője, Karoline Leavitt kedden azt mondta, az olaj- és benzinárak emelkedése átmeneti, az Irán elleni művelet pedig hosszú távon alacsonyabb árakat eredményez. Chris Wright energiaügyi miniszter szerint a fennakadás „hetekig, nem hónapokig” tart.

A helyzet azonban ennél jóval összetettebb, legalábbis ezt állítják a Politico által megkérdezett elemzők.

1. A fizikai károk visszafordíthatatlanok rövid távon​


Anas Alhajji, globális energiapiaci szakértő szerint a Perzsa-öböl energiapiacain olyan súlyos zavar keletkezett, hogy gyors helyreállítás már nem lehetséges. A több mint egy hete lényegében lezárt Hormuzi-szorosban mindkét oldalon tankerek torlódnak, ennek felszámolása önmagában legalább két hetet vesz igénybe.

Emellett több közel-keleti ország – köztük Katar, Bahrein, Irak és Szaúd-Arábia – leállította a kitermelést, mert a tárolóik megteltek. Az iráni támadások által okozott egyes károk, például a katari földgázlétesítményeknél, nem javíthatók gyorsan.


2. Irán nem fog egyoldalúan leállni​


Trump megkezdte a háborút, de az egyoldalú befejezéséhez nincs hatalma. Az iráni Forradalmi Gárda szóvivője kedden az iráni állami médiában úgy fogalmazott, hogy Irán fogja meghatározni, mikor ér véget a háború.


Teherán tisztában van azzal, hogy a magas benzinárak politikai nyomást gyakorolnak Trumpra. Szejed Abbász Aragcsi iráni külügyminiszter az X-en azt írta, hogy a művelet kilencedik napjára az olajárak megduplázódtak, miközben minden nyersanyag ára szárnyalhat, és Irán teljes mértékben felkészült – és meglepetéseket is tartogat.

3. A helyzet tovább romolhat

Kedden a CBS News arról számolt be, hogy Irán megkezdte a Hormuzi-szoros aknásítását, ami jelentősen megnehezítheti a napi globális energiaszállítmányok 20 százalékát biztosító útvonal újranyitását. Rory Johnston olajpiaci elemző szerint a válság addig romlik tovább, amíg a szoros forgalma nem áll helyre – és még ha a konfliktus ma véget is érne, hónapokba telne a normalizálódás.

Greg Priddy, az amerikai Energiainformációs Hivatal (EIA) korábbi munkatársa, a konzervatív Center for the National Interest vezető kutatója szerint ha a jelenlegi kieső mennyiség még hét hétig a piacon kívül marad, az olyan súlyos globális gazdasági visszaesést okozhat, amely az 1930-as évek óta nem látott recesszióhoz vezethet.

4. Az infrastrukturális támadások egyre kiterjedtebbek

Az iráni csapások napról napra szélesebb területet érintenek. Szerdán Irán megtámadott és elpusztított egy nagy ománi olajraktárat, három hajót is találat ért a Hormuzi-szoros közelében – köztük egy thai lobogójú konténerhajót, amelynek megtámadásáért Teherán nyíltan felelősséget vállalt, mert az „illegálisan ragaszkodott a szoros átszeleléséhez”.

Trump szerdán úgy nyilatkozott, a tankereknek használniuk kellene a szorost, és egy éjszaka alatt szinte az összes iráni aknaszedő hajót megsemmisítették. Demokrata szenátorok, akik kedden titkos meghallgatáson vettek részt, azt mondták, a kormányzatnak nincs terve a szoros biztonságos újranyitására.

5. Nem csak Irán a fenyegetés

A régióban több szétszórt fegyveres csoport is működik, amelyek nem tartoznak az iráni kormány irányítása alá, de a megölt legfőbb vezető, Ali Hamenei ajatollah híveinek tekintik magukat. Hamenei nemcsak Irán, hanem a síita muszlimok általános vallási vezetője is volt, támogatói élnek Jemenben, Szaúd-Arábiában, Irakban, Kuvaitban, Pakisztánban és Afganisztánban is. Alhajji szerint ezek a csoportok hajlandóak megtámadni a régió olajérdekeltségeit – olcsó drónokkal millió dolláros károkat lehet okozni a tankerekben.

Az elmúlt 15 évben a technológia annyit fejlődött, hogy 500 dollárral több millió dolláros kár okozása nagyon is lehetséges

– mondta az energiapiaci szakértő.

Budai Balázs

1773430205698.png
 
A török TV szerint iráni rakétatámadásban meghalt az izraeli miniszterelnök és a védelmi minisztere. + a felesége.
"Benjamin Netanjahu izraeli miniszterelnök gúnyt űzött az állítólagos haláláról szóló internetes pletykákból.

„Egy kávéért meghalnék” – mondta Netanjahu szarkasztikusan az X-fiókján közzétett videóban. Ezután azonnal a kezébe nyomtak egy kávét."


Forrás: ntv.de
-----
Két pesti rendőr találgatja hogy hívhatják héberül a macskát.
-Cica?
-Mica?
-Miau?
-Netán nyau?
 
Utoljára módosítva:
(mi lesz itt az eu küld haderőt? a magyar csapatot is most hívták haza irakból....)
"Ed Miliband, az Egyesült Királyság energiaügyi minisztere azt mondta, hogy az Egyesült Királyság „bármilyen lehetőséget” megvizsgál a hajózási útvonal „normális kerékvágásba” való visszaállítására.

Irán azonban lebeszélte Nagy-Britanniát a beavatkozásról. „Ez bűnrészesség lenne az agresszió bűncselekményében, a béke elleni bűncselekményben, és erre Irán biztosan válaszolna” – mondta Esmail Baghaei, az iráni külügyminisztérium szóvivője a Times Rádiónak.
Hozzátette, hogy jelenleg „nem állunk háborúban az Egyesült Királysággal”."

„Világossá tettük, hogy a Hormuzi-szoros nincs szó szerint lezárva.
„Minden jogunk megvan ahhoz, hogy gondoskodjunk a biztonságunkról, és ne engedjük, hogy az agresszorok hajói és vízi járművei áthaladjanak a Hormuzi-szoroson.” (AP)

-------------------

Irán az egyetlen ország, amely esetleg felkészült erre a konfliktusra, állítja az MI6 volt vezetője
„Szinte senki sem számított arra, hogy ez így fog történni, ahogy történt” – mondta Sir John Scarlett.

Sir John Scarlett, aki 2004 és 2009 között vezette a hírszerző szolgálatot, a Sky Newsnak elmondta, hogy meglepődött, amikor először hallotta, hogy Donald Trump és Izrael megtámadta Iránt a múlt hónapban.

„Azok, akik erre a legjobban számítottak, talán valójában az irániak, ami az iráni rezsim ellenálló képességére és előrelátó képességére vezethető vissza – és nagyon-nagyon fontos, hogy ezt megfelelően megértsék.”
„Igen, a telepítés, a fegyverek telepítése, a hajók telepítése, a tervezés és így tovább tekintetében – tervezés arra, aminek nyilvánvalónak kellett volna lennie, nevezetesen a Hormuzi-szoros sebezhetőségére.
„Ez ott nem volt. És ez talán ránk is vonatkozik.” . (Huffpost)

--------------------

"Johann Wadephul külügyminiszter vasárnap az ARD televízióban azt válaszolta a „Hamarosan aktív részesei leszünk ennek a konfliktusnak? kérdésre: "Nem.”
Wadephul elmondta, hogy „csak akkor veszünk részt a Hormuzi-szoros biztosításában… ha tárgyalásos megoldás születik”.

Elmondta, hogy szkeptikus az Európai Unió vörös-tengeri haditengerészeti missziójának, az Aspides hadműveletnek a Hormuzi-szorosra való kiterjesztésével kapcsolatban, mivel az a jelenlegi területén sem volt hatékony. Wadephul hozzátette: „Teljesen világos, hogy Európa mindig konstruktív támogatást nyújt a tengeri útvonalak biztosításában, de nem látok sem azonnali kényszert, sem Németország részvételének szükségét.” (AP)
 
Utoljára módosítva:
"Ed Miliband, az Egyesült Királyság energiaügyi minisztere azt mondta, hogy az Egyesült Királyság „bármilyen lehetőséget” megvizsgál a hajózási útvonal „normális kerékvágásba” való visszaállítására.

Irán azonban lebeszélte Nagy-Britanniát a beavatkozásról. „Ez bűnrészesség lenne az agresszió bűncselekményében, a béke elleni bűncselekményben, és erre Irán biztosan válaszolna” – mondta Esmail Baghaei, az iráni külügyminisztérium szóvivője a Times Rádiónak.
Hozzátette, hogy jelenleg „nem állunk háborúban az Egyesült Királysággal”."

„Világossá tettük, hogy a Hormuzi-szoros nincs szó szerint lezárva.
„Minden jogunk megvan ahhoz, hogy gondoskodjunk a biztonságunkról, és ne engedjük, hogy az agresszorok hajói és vízi járművei áthaladjanak a Hormuzi-szoroson.” (AP)

-------------------

Irán az egyetlen ország, amely esetleg felkészült erre a konfliktusra, állítja az MI6 volt vezetője
„Szinte senki sem számított arra, hogy ez így fog történni, ahogy történt” – mondta Sir John Scarlett.

Sir John Scarlett, aki 2004 és 2009 között vezette a hírszerző szolgálatot, a Sky Newsnak elmondta, hogy meglepődött, amikor először hallotta, hogy Donald Trump és Izrael megtámadta Iránt a múlt hónapban.

„Azok, akik erre a legjobban számítottak, talán valójában az irániak, ami az iráni rezsim ellenálló képességére és előrelátó képességére vezethető vissza – és nagyon-nagyon fontos, hogy ezt megfelelően megértsék.”
„Igen, a telepítés, a fegyverek telepítése, a hajók telepítése, a tervezés és így tovább tekintetében – tervezés arra, aminek nyilvánvalónak kellett volna lennie, nevezetesen a Hormuzi-szoros sebezhetőségére.
„Ez ott nem volt. És ez talán ránk is vonatkozik.” . (Huffpost)

--------------------

"Johann Wadephul külügyminiszter vasárnap az ARD televízióban azt válaszolta a „Hamarosan aktív részesei leszünk ennek a konfliktusnak? kérdésre: "Nem.”
Wadephul elmondta, hogy „csak akkor veszünk részt a Hormuzi-szoros biztosításában… ha tárgyalásos megoldás születik”.

Elmondta, hogy szkeptikus az Európai Unió vörös-tengeri haditengerészeti missziójának, az Aspides hadműveletnek a Hormuzi-szorosra való kiterjesztésével kapcsolatban, mivel az a jelenlegi területén sem volt hatékony. Wadephul hozzátette: „Teljesen világos, hogy Európa mindig konstruktív támogatást nyújt a tengeri útvonalak biztosításában, de nem látok sem azonnali kényszert, sem Németország részvételének szükségét.” (AP)
Irán nem felejtette el, hogy 1980 - ban hadüzenet nélkül megtámadta őket Irak.
2 évig tartott a rengeteg áldozattal járó háború.
Egyébként is vezető katonai hatalom akart lenni közelkelten.
Érthetetlen hogy ennyire alábecsülte erejüket és elszántságukat főleg az Izraeli titkosszolgálat.

Nethanjau elődei okosabbak voltak.
 
Most halál komolyan kérdezem, neked nem elég az M1,
már csak a törökök tudnak megfelelő szinten szórakoztani?

Csatolás megtekintése 2101218
Ne becsüld le a törököket!
A szappanoperák terén is beérték Braziliát.
Ha az USA kilépne a NATO -ból, ők lennének a legerősebb tagállam.
Irán nem felejtette el, hogy 1980 - ban hadüzenet nélkül megtámadta őket Irak.
2 évig tartott a rengeteg áldozattal járó háború.
Egyébként is vezető katonai hatalom akart lenni közelkelten.
Érthetetlen hogy ennyire alábecsülte erejüket és elszántságukat főleg az Izraeli titkosszolgálat.

Nethanjau elődei okosabbak voltak.
A szovjet tábornokok is elkövették az a hibát, hogy nem mértek fel mindent Gorbacsov elfogásakor.
Meg Putyin is betölt a fals hírszerzési adatoknak Ukrajna tekintetében...
 
Van két érdekesség .(van több is) amit kiemelnék....
Apja halálának napján sebesült meg. Azóta sem látta senki – legalábbis senki, aki erről beszélhetne. Modzstaba Hamenei február 28-a óta rejtély: Irán új legfőbb vezetőjének állapotáról csak töredékes és egymásnak ellentmondó hírek szivárognak ki.
A kuvaiti Aljárida lap azonban arról számolt be, hogy Modzstaba Hameneit
egy orosz katonai repülőgéppel titokban Moszkvába vitték, ahol sikeres műtéten esett át, és jelenleg egy elnöki komplexumhoz tartozó különleges kórházban ápolják.
....
...

Benjamin Netanjahu izraeli miniszterelnök egy kávézóban készített videófelvételen mutatta fel mind a tíz ujját, hogy bizonyítsa, még életben van, ugyanis korábban egy másik videó jelent meg róla, ahol úgy látszott, mintha az egyik kezén hat ujj lenne. A cáfolat azonban nem lett túl meggyőző, mert mind a felhasználók, mind a Grok nevű mesterségesintelligencia-chatbot deepfake-nek tartja a felvételt.
 
Ne becsüld le a törököket!
A szappanoperák terén is beérték Braziliát.
Ha az USA kilépne a NATO -ból, ők lennének a legerősebb tagállam.
Hülyeséget félretéve igen az úgy van.És még azt is hozzáteszem Oroszország és Törökország egymásnak stratégiai szövetségesei
vagy legyen pragmatikus kapcsolatok.
Még akkor is ha Ukrajna ügyben nem teljesen állnak egymás mellett.
Ezt az Orosz -Török kapcsolatot hajlamosak figyelmen kívül hagyni.
NATO tagságtól függetlenül.
 
Hülyeséget félretéve igen az úgy van.És még azt is hozzáteszem Oroszország és Törökország egymásnak stratégiai szövetségesei
vagy legyen pragmatikus kapcsolatok.
Még akkor is ha Ukrajna ügyben nem teljesen állnak egymás mellett.
Ezt az Orosz -Török kapcsolatot hajlamosak figyelmen kívül hagyni.
NATO tagságtól függetlenül.
Biztos?
 
Cáfold meg olvastam az orosz török kapcsolatokról
A fekete tengeri átjáró miatt Oroszországnak kell Törökország
Ez a függőség évszázados múltra tekint vissza

Ukrajna 2022-es orosz inváziója után Törökország mérlegelte, majd korlátozta a hadihajók áthaladását, ami közvetlen hatással van az orosz fekete-tengeri flottára.

Oroszországnak nem közvetlenül "kell" Törökország (a terület elfoglalása útján), a jó kapcsolat fenntartása és Törökország semlegessége, vagy akár szövetsége létfontosságú a fekete-tengeri katonai és gazdasági hegemónia megtartásához.

Oroszország nem engedheti meg magának, hogy Törökország teljesen lezárja előtte a szorosokat, Ankara pedig ügyesen használja ezt a „kapuőr” szerepet saját geopolitikai súlyának növelésére

Törökországnak miért kell Oroszország?:

Törökország számára az indokok elsősorban
gazdaságiak, energetikaiak és stratégiaiak.

Oroszország (a Roszatom) építi Törökország első atomerőművét, az Akkuyut.


Törökország az orosz S-400-as légvédelmi rendszerek megvásárlásával jelezte, hogy nem akar kizárólag a Nyugattól és a NATO-tól függeni, és kész Oroszországot eszközként használni a stratégiai autonómiája növelésére.

Turisztikai függőség:
Soha nem látott bevételeket hoz Törökországnak az orosz turizmus: az orosz vendégek száma és költése is drámaian megugrott az elmúlt években. A török tengerparti városok ma gyakorlatilag fürdenek az orosz pénzben, mondta el lapunknak Kiss Róbert Richard turisztikai szakember.
 
Utoljára módosítva:
Oroszország (a Roszatom) építi Törökország első atomerőművét, az Akkuyut.
A világon jelenleg megvalósuló legnagyobb atomerőművi beruházás keretében 4 blokkot épít egyszerre a Roszatom, amelyek elkészülte után évente 35 milliárd kilowattóra áramot termelnek, Törökország áramszükségletének 10 százalékát adják. A 4 blokk a Paks II Atomerőműhöz hasonló, VVER-1200-as blokkal épül meg a 2010. május 12-én Ankarában kötött török-orosz kormányközi megállapodás alapján. A beruházás Törökország déli részén, Mersin tartományban a Földközi-tenger partján készül – mondta el Dmitrij Romanyec.
 
Cáfold meg olvastam az orosz török kapcsolatokról
A fekete tengeri átjáró miatt Oroszországnak kell Törökország
Ez a függőség évszázados múltra tekint vissza

Ukrajna 2022-es orosz inváziója után Törökország mérlegelte, majd korlátozta a hadihajók áthaladását, ami közvetlen hatással van az orosz fekete-tengeri flottára.
Nem korlátozta, nem engedte át a Boszporuszon az orosz hadihajókat. 2022-ben.
Oroszországnak nem közvetlenül "kell" Törökország (a terület elfoglalása útján), a jó kapcsolat fenntartása és Törökország semlegessége, vagy akár szövetsége létfontosságú a fekete-tengeri katonai és gazdasági hegemónia megtartásához.
Annyira semleges, hogy az USA után a második legerősebb haderejű NATO tag...
A százmilliós lakossággal majdnem pariban van az oroszokkal és csak atomfegyver én gyengébb náluk.
Oroszország nem engedheti meg magának, hogy Törökország teljesen lezárja előtte a szorosokat, Ankara pedig ügyesen használja ezt a „kapuőr” szerepet saját geopolitikai súlyának növelésére

Törökországnak miért kell Oroszország?:

Törökország számára az indokok elsősorban
gazdaságiak, energetikaiak és stratégiaiak.

Oroszország (a Roszatom) építi Törökország első atomerőművét, az Akkuyut.


Törökország az orosz S-400-as légvédelmi rendszerek megvásárlásával jelezte, hogy nem akar kizárólag a Nyugattól és a NATO-tól függeni, és kész Oroszországot eszközként használni a stratégiai autonómiája növelésére.
Egy fenét! Erdogan meg akarta mutatni az USA -nak, hogy máshonnan is tud fegyvert vásárolni. Bale is pöccent, amikor megkapták. Azt mondta, hogy a 400-as semmivel sem különb a 300-asnal.
Turisztikai függőség:
Soha nem látott bevételeket hoz Törökországnak az orosz turizmus: az orosz vendégek száma és költése is drámaian megugrott az elmúlt években. A török tengerparti városok ma gyakorlatilag fürdenek az orosz pénzben, mondta el lapunknak Kiss Róbert Richard turisztikai szakember.
Mivel máshová nem tudnak menni az oroszok, mert az EU -ban nix ugribugri vizum
 
„Úgy vélem, hogy a szankciók feloldása mindenképpen Oroszország pozíciójának megerősödéséhez vezet.

Az energiaeladásokból származó pénzt fegyverekre költi, és mindezt aztán ellenünk használják fel” – mondta Zelenszkij
Emmanuel Macron francia elnökkel tartott sajtótájékoztatóján párizsi látogatása során. ...

Az Egyesült Államok Pénzügyminisztériuma csütörtökön bejelentette az orosz olajszankciók alóli 30 napos felmentést. A lépés célja a tengeren rekedt orosz szállítmányok felszabadítása és az iráni háború okozta ellátási hiányok enyhítése. Elemzők szerint a Perzsa-öbölbeli termelési blokádok miatti spirális olajárak az orosz gazdaságnak kedveznek. Moszkva nagymértékben támaszkodik az olajbevételekre inváziójának finanszírozásában, és a szankciók egyre nagyobb hátrányt jelentettek.

Az Egyesült Államok közvetítésével zajló Moszkva és Kijev közötti tárgyalások, amelyek célja Európa második világháború óta legnagyobb konfliktusának megállítása, az iráni háború miatt szünetelnek, bár Zelenszkij szerint a jövő héten folytatódhatnak. Macron megjegyezte, hogy az Oroszországgal szembeni széleskörű szankciók továbbra is érvényben vannak az ideiglenes amerikai felmentés ellenére. Az elmúlt napokban bejelentett amerikai felmentések „korlátozottak” és „kivételes alapon kerülnek alkalmazásra” – mondta Macron.
„Ez nem vonja vissza széles körben vagy véglegesen azokat a szankciókat, amelyeket ők maguk döntöttek el alkalmazni” – tette hozzá.

A német vezető szerint az orosz olajra vonatkozó amerikai szankciófelmentés „rossz”.
Friedrich Merz német kancellár kritikusabb álláspontot képviselt. Pénteken azt mondta, hogy a G7 iparosodott demokráciák állam- és kormányfőinek a hét elején tartott találkozóján Donald Trump amerikai elnökkel megvitatták az orosz olaj- és cseppfolyósított földgázkészletek kérdését.
„A G7 hat tagja egyértelmű véleményt nyilvánított arról, hogy ez (az oroszországi szankciók feloldása) nem a megfelelő jelzés” – mondta Merz norvégiai látogatása során. „Ma reggel megtudtuk, hogy az Egyesült Államok kormánya nyilvánvalóan másképp döntött. Ismét úgy gondoljuk, hogy ez a rossz döntés.” Merz hozzátette:
„Jelenleg árprobléma van, de ellátási probléma nincs. És ebben a tekintetben szeretném tudni, hogy milyen további indítékok vezették az Egyesült Államok kormányát ehhez a döntéshez.”

Ukrajna drónszakértelmet kínál Ukrajna a világ egyik vezető drónelfogó gyártójává vált, és Kijev felajánlotta szakértelmét az Egyesült Államoknak és öböl menti partnereinek a közel-keleti háborúban, abban a reményben, hogy cserébe olyan csúcskategóriás fegyvereket kap, amelyeket otthon nem tud gyártani.

Trump azonban pénteken sugárzott válaszában elutasította Ukrajna segítségnyújtási ajánlatát az Egyesült Államoknak. „Nem, nincs szükségünk a segítségükre a drónvédelemben” – mondta Trump a Fox News Radio „Brian Kilmeade Show” című műsorában.

Zelenszkij csütörtökön azt mondta, hogy Ukrajna a Fehér Ház jóváhagyására vár a harcban tesztelt drónok gyártásáról szóló megállapodáshoz. Párizsban azt mondta, hogy Kijev drónharci segítségnyújtási kérelmet kapott Washingtontól.

A vezetők megjegyzései közötti eltérés oka nem volt azonnal világos.

Zelenszkij elmondta, hogy Ukrajna hat országtól kapott segítségkérést drónokkal kapcsolatban. Már szakértői csapatokat küldött három országba – mondta, de nem nevezte meg őket. Zelenszkij megjegyezte, hogy az elfogó repülőgépek biztosítása nem elegendő a dróntámadások leküzdéséhez. Az ukrán hadsereg szakértelemmel rendelkezik a rendszerek telepítésében – mondta. „Megfelelő, szisztematikus munkára van szükség a radarokkal és a teljes légvédelmi rendszerrel” – mondta Zelenszkij. „Ukrajna kész megosztani ezt a tapasztalatot azoknak a partnereknek a biztonsága érdekében, akik segítenek nekünk.” (AP)
 
Utoljára módosítva:
Starmer megvédte Trump elnök azon nyomásával szembeni ellenállását, miszerint az Egyesült Királyság csatlakozzon az Irán elleni háborúhoz; a brit miniszterelnök nyilatkozata szerint „kitartott az elvei mellett”.

Trump leszidta a brit vezetőt, amiért korlátozta az amerikai harci repülőgépek brit bázisainak használatát, és elutasította, hogy repülőgép-hordozót küldjön a Közel-Keletre.
Trump a Financial Timesnak panaszkodott, hogy „amikor kértem őket, hogy jöjjenek, nem akartak jönni”.

Starmer hétfői sajtótájékoztatóján kifejtette, hogy a brit csapatokat csak akkor szabadna bevetni, ha törvényesen és „megfelelően átgondolt tervvel” rendelkeznek. ...

------------------------

"Egyre nehezebbek a gazdasági körülmények az irániak számára

Egy teheráni lakos elmondta, hogy a napi fizetéssel dolgozók különösen nehéz helyzetben vannak a háború miatt.
Az internetkimaradás az online értékesítésre támaszkodó vállalkozásokat is súlyosan érintette.

„A pénz szűkössé vált, az emberek nem tudnak vásárolni, és a vállalkozások károkat szenvednek” – mondta névtelenül nyilatkozva, mivel félt a kormányzati megtorlástól.

Az utcák forgalmasabbak, mint a háború elején – mondta –, mert az emberek egyre kétségbeesettebbekké váltak, és pénzt kell keresniük. Az üzletekben még mindig van élelmiszer. Az üzemanyagban sem volt hiány. A közművek továbbra is működnek, és az emberek továbbra is tudnak pénzt felvenni a bankokból – mondta.
De az emberek mélyen aggódnak, mivel a támadások folytatódnak – mondta."
 

"Egy keskeny szoros, amelyen a világ halad át

A Hormuzi-szoros mindössze néhány kilométer széles hajózási folyosókból áll. Mégis a globális kereskedelem egyik legfontosabb pontja. Ha ez a kapu bezárul, nemcsak az olaj áll meg. Megakadnak a műtrágyák, fémek, műanyagok, gabonaszállítmányok és számtalan ipari alapanyag.

A globalizáció hatékonysága azon múlik, hogy ezek a kulcsfontosságú útvonalak zavartalanul működnek. A Hormuzi-szoros ezért nemcsak geopolitikai, hanem gazdasági értelemben is a világgazdaság egyik legérzékenyebb pontja. És talán az egyik legsebezhetőbb is
." (Infostart)

Trumpnak megmondta ezt valaki?
 
A Hormuzi-szoros mindössze néhány kilométer széles hajózási folyosókból áll.
Napközben hallgattam rádióban 1 beszélgetést erről.
Egy 10 km széles folyosó biztosítja az átjutást, de ebből 3 km az egyik irányban, ugyanannyi a másik irányban is, azaz, a valóban erre a célra használt, még 10 km sincs...
 

Hírdetőink

kmtv.ca

kmtv.ca

Friss profil üzenetek

Diós Alexandra wrote on Ajuda67's profile.
Kedves Ajuda. A Kárpátok vámpírjai sorozat hamarosan folytatódik 2027. Január 5.én jön ki a 40. Kötet Sötét Karnevál címen. Már most alig várom, hogy olvashassam :)
Marcsello71 wrote on Ajuda67's profile.
Kedves Ajuda! Köszönöm szépen a csodás fordításokat és örömet, amit ezek a könyvek szereznek. Mindig nagyon várom az új fordításokat, főleg a z Ősi fajok sorozatát.
Mivel a rajongói fordítások új topicba lettek paterolva, mostantól itt találjátok meg az enyémeket is: https://canadahun.com/temak/rajongói-fordítások.64770/ kezdve az Ősi fajok 8,6. részével.
Szívesen támogatnám a Canadahun-t, de nincs Paypal számlám. Esetleg, ha küldenétek bankszámlaszámot tudnék utalni. Köszönöm
cillancs wrote on vnmaria's profile.
Kedvesv nmaria! Én most kezdtem el ismerkedni a csipkeveréssel, és megörültem, hogy rátaláltam erre a fórumre. Sajnos, a feltett datás link (Mátray Magdolna könyvével) már nem él, pedig nagyon szívesen megnéztem/tanulmányoztam volna. Esetleg fel lehet tenni újra? üdvözlettel: Márti Budapestről

Statisztikák

Témák
39,222
Üzenet
5,055,822
Tagok
630,790
Legújabb tagunk
Végh Rozália
Oldal tetejére