Gyermekdalok, versek, mesék, találós kérdések.. I.

Státusza
További válaszok itt nem küldhetőek.
Pápai Ildikó: A királylány csemegéje

Pápai Ildikó: A királylány csemegéje

Megérett a cseresznye,
kért is szépen: szedjél le!
Szakítottam pár szemet,
de nem egyet, ikreket.
S mert piros volt és vidám,
én meg éppen királylány,
füleimre akasztottam,
azzal szépen elvonultam.
Csodált is ki meglátta,
szemét kerekre tárta,
úgy dicsérte ékszerem,
mesés nap volt énnekem.
De nem soká, délután,
kóstolóra állt a szám,
így aznap - bevallom bátran -
fülbevalót uzsonnáztam!
 
Ringató

Gazdag Erzsi: Ringató
Ring, ring,
ring a nád.
Nádon ring a fészek.
Nádirigó kisfia,
aludj, álmodj szépet!

Du-du
szól a szél.
Szól a szél dudája.
Elaludt a kisrigó.
Alszik a nád és a tó.
Alszik, alszik minden.
Aludj te is, kincsem!


Szép kis bölcső, kérlek téged,
hadd pihenni kis öcsémet!
Hadd a zajt most, hadd a lármát,
ne zavard meg csendes álmát!

Né, mily szépen alszik, látod?
De fölretten, hogyha bántod.
Ringasd szépen a babát,
hadd aludja ki magát!

 
Kulcsár Miklós: Hangzavar

Kulcsár Miklós: Hangzavar

Százlábúék házatáján
igen nagy a baj.
Zavarja a környék csendjét
valamilyen zaj.

Éktelen nagy ez a lárma,
zagyva zűrzavar,
amit minden arrajáró
elképedve hall.

Kis százlábú azt csinálja,
amit néha te:
hiába szól apja, anyja,
hogy ezt ne tegye.

Ő azonban nem fogad szót.
Micsoda dolog!
Akárhogyan kérlelik őt,
azért is csoszog!

 
Varga Pötyi: Csiganátha

Varga Pötyi: Csiganátha

Szegény csiga, miért tüsszögsz?
Tán szénanáthával küszködsz?
Lehet, hogy nyirkos a házad?
Huzattól lett magas lázad?

Csukjál be ajtót, ablakot,
vidd a napra csiga-lakod,
és ha sétálsz friss harmaton,
legyen cipő a lábadon!
 
Kiscsoportos óvodásokkal foglalkoztam az idei tanévben, és az a tapasztalatom, hogy nagyon nehéz olyan meséket, verseket (nem mondókákra gondolok) találni amelyek ennek a korcsoportnak az értelmi, nyelvi szinvonalához igazodnak. Szeretném, a vers- és meseanyagomat bővíteni ,ha ez lehetséges. Természetesen a klasszikusokat, a legismerebbeket én is igyekeztem összegyűjteni.
Tehát, 3-4 éveseknek való irodalmi anyagokat keresek. Előre is köszönöm.

Kedves Citabella!

Nálunk a kicsik jókat kiáltoznak a hangutánzós résznél, remélem Nektek is beválik.

Tóth Anna: Megy a vonat

Megy a vonat ziki-zaka,
rajta ül a kicsi Kata,
sí-hú-sihuhú!

Csikorognak a kerekek,
azt kiálltja minden gyerek,
csí-csí-csikorog!

Alagútban nincsen lámpa,
ezért olyan nagy a lárma,
júj-júj- juju-jújj!

Állomásra bedöcögnek,
ólban malacok röfögnek,
röff-röff-röfröf-röff!

Óvodások hazamennek,
vacsorára combot esznek,
nyam-nyam-nyamnyam-nyam!

Hogyha ettek, lubickolnak,
lefekszenek, így horkolnak,
pí-pí-pityi-pű
 
Ezeket én is megtaláltam, csak kellene még néhány, de azért köszönöm a segítséget!

Balogh József: Vakáció

Nyakunkon a nyár már,
nyomában a játék,
mezőt, hegyet járni
eltökélt a szándék.

A csavargó szélben
táncoljon a labda,
és a játékot mi
nem is hagyjuk abba!

Mert élet a játék,
bár minden nap véges,
legyen az ép testben
lelkünk naptól fényes!
 
Kulcsár Miklós: Falusi történet

Kulcsár Miklós: Falusi történet

Tavaly nyáron falun voltam
a nagyinál üdülni.
Azt mondta egy bácsi nekem,
hogy megtanít fütyülni.
Megmutatta miképpen kell
tartani a számat,
azt is mondta egyek répát,
ne is egyet, százat.

Mert a fütyüléshez bizony
kell a sárgarépa,
ha nem hiszem nézzem meg őt,
ő az élő példa.

Tudom, hogy a sárgarépa
jó és egészséges,
de hogy ettől én fütyülnék?
Hát ez nevetséges!

Ha az ember ilyesmit hall
mosolyogva mulat,
mert én sose hallottam még
fütyülni egy nyulat!:D
 
Veses mese

Kányádi Sándor


Krumplis mese

Volt egy szegényember
meg a felesége.
Krumplit ettek minden
áldott nap ebédre.



Ebédre még hagyján,
reggelre se volt más.
Hogy még a tövét is
járná meg a rontás.



De bizony ne járja,
vette védelmébe
a krumplit a szegény
ember felesége.



Ha krumpli se volna,
fölkopna az állunk.
Így hát, édes uram,
krumplit vacsorázunk.



Okos egy menyecske
volt a szegényasszony,
tudta az urára
hogy s miképpen hasson.



Nem árt, édes uram,
kendnek is azt tudni,
hogy Burgundiából
jött hozzánk a krumpli.



Hát ezért legalább
ünnep- és vasárnap
nevezzük illendőn
mi is burgonyának.



Hétköznap, amikor
sok az ember dolga,
akkor kérdezheti:
kész-e a pityóka.



Nyár elején a még
zsenge-friss gumókat
becézte az asszony
földimogyorónak.



Nemcsak eszes asszony,
ügyes is a lelkem,
minden étkezéskor
mással traktál engem.



Ha nem tudnám, észre
se venném, hogy krumpli;
nem tudnám a főztjét
sohase megunni.



Levesnek, tokánynak,
sültnek, körítésnek,
ahogy ő készíti,
meg nem enni vétek.



Így beszélt az ura,
az egész környéken
nincsen olyan asszony,
mint a feleségem.



Kivált a paprikást
ahogyan csinálja,
arra még a síri
holt is hazajárna.



A harangozónak
sincs minálunk dolga:
az illattól kondul
a harang is szóra.



Egyszer a király is,
akinek szakácsa
beteg volt, megjelent
krumplipaprikásra.



Megnyalta az ujját
őfelsége, s nyomba
ültette az asszonyt
urastól hintóba.



Azóta a király
s az udvari népek
burgonyát, pityókát,
krumplit pecsenyéznek.



altarussete-1.jpg


 

Csatolások

  • Verses mese - Kányádi Sándor - Krumplis mese.doc
    29 KB · Olvasás: 52
Pápai Ildikó: A cipellők cipelője

Bált rendeztek Bogár-falván
hogy az időt múlassák,
vidámsággal, táncolással,
dínom-dánom kacagással
jó kedvüket tudassák.

Takács Atka pókhálóból
díszes kelmét tervezett,
méheknek és katicáknak,
zümmögő cserebogárnak,
csíkosat és pettyeset.

Százlábúné készülődött
a nagy napra gondosan.
- Ruhám van már, megy az idő,
de ki tudja hány pár cipő
kell majd egész pontosan?

Száz mezítláb, szégyen-szemre,
hogy mehetne cipészhez?
Gondolkodott, mit tehetne:
Talán postán megrendelve
elhoznák az egészet.

Ígéretet kapott, másnap
feladják a csomagot.
Kapott is a postás szöcske,
dobozokkal jól kitömve,
útravalót, jó nagyot.

Napokon át hordta, vitte
a rengeteg lábbelit,
öreg, kopott táskájában,
esők-szelek viharában
talpalt esttől-reggelig.

Közben kopott vén bakancsa,
az egyetlen kilyukadt,
így a vidám mulatságról,
különleges bogár-bálról
szöcske postás lemaradt.

Ám, ahogy az lenni szokott,
az új cipők egyszerre,
feltörték a bogárlábat,
nem túl sokat, épp csak százat,
s ott vártak mind kötszerre.

Híre ment, hogy szegény postás
a cipőket cipelő,
nem jut bálba, így barátja
foltot ragaszt bakancsára,
s táncolhat majd: egy-kettő...
 
Galambos Bernadett: A Katica bánata

Galambos Bernadett: A Katica bánata

A kis Kati, Katibogár
kinyitotta szárnyát,
reggeli nap csillogtatta
szép piros kabátját.

Illegett a rozmaringnak,
várta a fű bókját,
és amikor elszállt volna,
nem találta foltját.

Ilyen szégyent! Tegnap mostam!
Lefújta a szellő?
A hetedik kis pettyemet
hol rejti az erdő?

Szaladt ide, futott oda,
nem lelte a pettyét.
Hogyha holnap megtalálod,
vidd el neki hírét!

Megörül majd, s meghív
téged Katica vendégnek.
Vigyél neki egy-két pettyet,
hátha kell szegénynek...
 
Kiettemega-2.jpg


Verses mese


Nemes Nagy Ágnes


Ki ette meg a málnát?


Nagymosést tart medve néni
Két kisfia kérve kéri:
„Míg te mosol, licsi-locs,
málnát szed két kicsi bocs”.
Málnát szednek, ha találnak,
kis húguknak, Márikának.

Szép az erdő mindenütt:
szőke nyírfa, sima bükk.
„Itt a bokor, itt a málna,
Jaj be édes, tömd a szádba!
Szúr a tüske? Annyi baj!
Bozontos a medve-haj”.

Tele kosár, tele bendő,
két kis bocsnak elegendő.
Elnyúlnak a fa alatt.
„Hé! Lopják a kosarat!”
Felriadnak most a zajra,
néznek erre, néznek arra…
„Jaj! Hová lett a kosár?”
Pamat-fülük égnek áll.

El nem rejti azt a fenyves,
akinek a keze enyves!
A két mackó szétszalad,
Fölverik a bokrokat.
„Nézzünk körül ott, a nyúlnál!”
„Répán élek – mondja Nyúl Pál –
meg káposztalevelen,
Olykor meg is reszelem”.

Róka-asszony mondja: „Mackók!
Málnát nálam mért kutattok?
Mért csináltok galibát?
Többre tartom a libát!”
Sün Sámuel a fa tövében
siklót vacsorázik éppen.
„Nincs ennél jobb eledel!” –
mondja bölcsen Sámuel.

„Mókus! Mókus! Hol a málna?
Nem te vitted föl az ágra?”
„Málna?! Dió, mogyoró,
meg fenyőmag, az a jó!”
Mókus Miklós kedves fickó,
boldog ám a két kis mackó,
mert a fáról leszalad,
s kölcsön ad egy kosarat.

„Nézd csak, nézd csak, ki fut erre?
Senki más, mint Tolvaj Ferke!”
Itt a baj most, itt a jaj!
Egy fatörzsön elhasal,
„Hát szaladjunk most utána?
Nem, idesüss, itt a málna!
Ó, be édes, zamatos,
megszedjük, míg mama mos”.

Tele kosár, tele bendő,
három bocsnak elegendő,
Nincsen otthon már hiba,
málnát eszik Márika.
Itt az este, ágyuk vetve,
alszik három buksi medve.
Medve néni fonogat –
így őrzi a bocsokat.

Itt megnézheted, meghallgathatod a mesét:

http://egyszervolt.hu/anim/ki-ette-meg-a-malnat.html



macik.gif


 

Csatolások

  • Verses mese - Nemes Nagy Ágnes - Ki ette meg a málnát.doc
    26.5 KB · Olvasás: 52
Tóth Anna

A tekergő lovacska

-Hapci! - mondta Zénó a ló.
Hátán nem volt ma takaró.
Eső esett, fújt a szél is,
Ugrándozni kiment mégis.

Rákiáltott Pál a lovász:
-Mi van fejedben, tán kovász?
Megfázhatsz most kint a réten,
Ápolhatlak egész héten!

Úgy tett Zénó, mint ki süket.
Erdő felé tovább üget.
A lovász meg fut utána,
De a paci gyorsabb nála.

Fáknak lombja széles ernyő.
Nem ázik már a tekergő.
Ahogy áll az ágak alatt,
Fején nagyot koppantanak.

-Elnézést, de fának néztem!
Szabad bocsánatát kérnem?
Harkály vagyok, erdődoktor,
Beteg fáknak gondját oltom.

-Örülök, hogy megismertem!
Innen moccanni sem mertem!
Eltévedtem, nagy az erdő,
Többé nem leszek tekergő!

-Várjon kicsit, mindjárt jövök!
Magas égig felrepülök.
Istállóját megkeresem,
Aztán útján elvezetem.

Harkály, ahogy megígérte,
Lovacskánkat elkísérte.
Hogyha nem kísérte volna,
Most a mesénk tovább szólna.


lo1.gif

 

Csatolások

  • Tóth Anna - A tekergő lovacska.doc
    21 KB · Olvasás: 38
Enyedi György:
Mi lesz ebédre?

Vajon mi lesz ebédre? -
tűnődik az egérke.
Ugyan, milyen jó falat
lapul a fedő alatt?
Uccu! Lábujjhegyre áll,
a fazékra kandikál,
s képen törli úgy a gőz,
hogy prüszkölni alig győz.
Nohát - dünnyög szegényke -
ilyet főzni ebédre.
 
Másik nagy kedvenc versem :)

Gazdag Erzsi:
Álmomban...

Álmomban hol jártam?
Erdőben. S mit láttam?
Két nyulat, két szarkát,
kop-kop-kop, víg harkályt.

A nyulak füleltek,
két lábra leültek.
A szarkák csörögtek,
csörögve pöröltek.

A harkály, kop-kop-kop,
koppantott egy nagyot.
Elillant az álmom,
még most is sajnálom.


A gyerekek is igen szeretik ezt a versikét. Versmondás közben mutogatni is lehet nekik. :)
 
Csoóri Sándor:
Csodakutya

Ha hiszitek,
ha nem is,
volt egy kutyám
nekem is,
piros volt az orra,
lapulevél nagy füle
lelógott a porba.

Csoda egy kutya volt:
holdsugáron
lovagolt,
s csillagfejû csikókat
terelt udvaromba.

Csodálkoztok?
Elhiszem.
Nem láthatta
senki sem.
Fénykép sincsen róla.
Én is csak egyszer láttam,
úgy álmodtam róla.
 
Móricz Zsigmond:
Jó a ropogó...

Jó a ropogó
piri mogyoró.
Mackó uram szereti,
Bokrában felkeresi.
Egy tenyere
tele vele,
a másikkal
úgy csap bele.
Meghámozza, lám, lám!
És bekapja, hám! hám!
Ha teleszed egy mancsot,
vígan eszi és csámcsog.
Jó a ropogó
piri mogyoró.
 
Nemes Nagy Ágnes:
Gesztenyefalevél

Találtam egy falevelet,
gesztenyefa levelét.

Mintha megtaláltam volna
egy óriás tenyerét.

Ha az arcom elé tartom,
látom, nagyobb, mint az arcom.

Ha a fejem fölé teszem,
látom, nagyobb, mint a fejem.

Hogyha eső cseperegne,
nem bánnám, hogy csepereg,
az óriás nappal-éjjel,
óriási tenyerével
befödné a fejemet.
 
Tordon Ákos:
Jégeső

Haragos égbõl zúdul a víz,
hallgat a rigó, hallgat a csíz,
issza a záport, issza a föld,
utána zödebb lesz, ami zöld.

Nézd csak, kis rigó, nézd csak, kis csíz,
körötted zubog, zuhog a víz,
szakad a zápor, dördül az ég –
záporos égbõl koppan a jég.
 
Czeglédi Gabriella:
Gesztenyebaba

Gyufaszál a
kezem-lábam,
jaj,most bizony
nem vigyáztam!

Nagyot léptem,
de mekkorát!
Lábam törtem,
fapálcikát.

Gyere Palkó,
gyorsan segíts!
Egy új lábat
hamat keríts!
 
Státusza
További válaszok itt nem küldhetőek.
Oldal tetejére