Mese
ROBI ÉS VERA HÓEMBERT ÉPÍT<?xml:namespace prefix = o ns = "urn:schemas-microsoft-comfficeffice" /><o></o>
<o> </o>
Éjszaka szép csendben és puhán leesett az első hó. Robi és Vera ámulva áll az ablaknál, és nézi a pompás fehérséget.
- Csináljunk hóembert! – szólt Robi lelkesen.
- Juj de jó lesz! – felelte Vera vidáman.
Reggeli után a gyerekek magukra vették a hóköpenyt, és belebújtak a csizmájukba. Robi megszervezi a munkát. Ő gurítja a hóember nehéz hasát és felső testét, Vera pedig a fejét és a karjait. A szorgoskodó gyerekek nyomán hamarosan nyomok vezetnek keresztül – kasul a kertben. Fél óra múlva kész a hóember. Robi előhoz a garázsból egy vödröt kalapnak, és egy seprűt, amit a hóember kezébe nyomnak. Vera közben a konyhában járt, és sárgarépát hozott, az lesz a hóember orra, a szája mogyoró és a szeme mandula. De szép lett ez a hóember! – Robi és Vera ámulva áll előtte, és örülnek mind a ketten.
Most már nincs más kívánságuk, mint bemenni a meleg szobába. Az ablakból még sokáig nézték a hóemberüket. Vacsora után lefekszenek, elalszanak és álmodnak…
No, vajon miről? <o></o>
De ez már egy másik mese!<o></o>
ROBI ÉS VERA HÓEMBERT ÉPÍT<?xml:namespace prefix = o ns = "urn:schemas-microsoft-comfficeffice" /><o></o>
<o> </o>
Éjszaka szép csendben és puhán leesett az első hó. Robi és Vera ámulva áll az ablaknál, és nézi a pompás fehérséget.
- Csináljunk hóembert! – szólt Robi lelkesen.
- Juj de jó lesz! – felelte Vera vidáman.
Reggeli után a gyerekek magukra vették a hóköpenyt, és belebújtak a csizmájukba. Robi megszervezi a munkát. Ő gurítja a hóember nehéz hasát és felső testét, Vera pedig a fejét és a karjait. A szorgoskodó gyerekek nyomán hamarosan nyomok vezetnek keresztül – kasul a kertben. Fél óra múlva kész a hóember. Robi előhoz a garázsból egy vödröt kalapnak, és egy seprűt, amit a hóember kezébe nyomnak. Vera közben a konyhában járt, és sárgarépát hozott, az lesz a hóember orra, a szája mogyoró és a szeme mandula. De szép lett ez a hóember! – Robi és Vera ámulva áll előtte, és örülnek mind a ketten.
Most már nincs más kívánságuk, mint bemenni a meleg szobába. Az ablakból még sokáig nézték a hóemberüket. Vacsora után lefekszenek, elalszanak és álmodnak…
No, vajon miről? <o></o>
De ez már egy másik mese!<o></o>