Hely amely nekem tetszik (remélem neked is)
- Téma inditó b.p.
- Kezdés dátuma
Én nagyon szivesen elmennék New Yorkba. Ez lenne a kezdet, de a mediterrán tájak sem idegenek nekem túl az orienten.Ilyenkor ezt szoktam kukkolni. Remélem nektek is tetszik:http://www.earthcam.com/usa/newyork/timessquare/?cam=lennon_hd
Lillafüredi kisvasút
Talán nem túlzás azt állítani, hogy a LÁEV Magyarország legszebb kisvasútja. Évente több mint 200 ezer utas vált jegyet, hogy a hegyoldalban haladó vonatból tekintse meg a Szinva-patak völgyébe szorult Hámor községet, áthaladjon a mélyvölgyi viadukton, egy rövid alagút után megérkezzen Lillafüredre, majd egy újabb alagút után tovább kanyarogjon magasan a Hámori-tó fölött, az Őskohó előtt, majd a Garadna völgyében továbbhaladva elérje Garadna végállomást.
A fővonal sok látnivalójával szemben a mahócai szárnyvonal az érintetlen, civilizációtól megkímélt erdőt kedvelőket várja, de sajnos a szárnyvonalon sínlopás miatt a vonatok egyelőre nem közlekednek.
Forrás LAEV
<iframe width="420" height="345" src="http://www.youtube.com/embed/hwBUQnLltK4" frameborder="0" allowfullscreen></iframe>
Talán nem túlzás azt állítani, hogy a LÁEV Magyarország legszebb kisvasútja. Évente több mint 200 ezer utas vált jegyet, hogy a hegyoldalban haladó vonatból tekintse meg a Szinva-patak völgyébe szorult Hámor községet, áthaladjon a mélyvölgyi viadukton, egy rövid alagút után megérkezzen Lillafüredre, majd egy újabb alagút után tovább kanyarogjon magasan a Hámori-tó fölött, az Őskohó előtt, majd a Garadna völgyében továbbhaladva elérje Garadna végállomást.
A fővonal sok látnivalójával szemben a mahócai szárnyvonal az érintetlen, civilizációtól megkímélt erdőt kedvelőket várja, de sajnos a szárnyvonalon sínlopás miatt a vonatok egyelőre nem közlekednek.
Forrás LAEV
<iframe width="420" height="345" src="http://www.youtube.com/embed/hwBUQnLltK4" frameborder="0" allowfullscreen></iframe>
Lipicai ménes Szilvásvárad - A Bükk fehér sziklái
A Lipicai ménes Szilvásváradon
A fajta karakterének megőrzése érdekében 1950-ben épült Csipkéskútra, a csikónevelő telep és megindult a lipicai fajta áttelepítése Bábolnáról a Bükk-hegységbe, illetve Szilvásváradra.
Szilvásvárad és környéke, a Bükk-hegység a mai Magyarországon belül az a tájegység, mely természeti adottságaiban leginkább hasonlít a kitenyésztés eredeti helyéhez, Lipicához. Talajviszonyaiban, növényzetében, tengerszint feletti magasságában, klímájában itt sikerült megtalálni azt a helyet, mely hosszú távon garantálja e tradicionális fajta, környezet által befolyásolt jellegének megőrzését.
Forrás Szilvásvárad hl.
<iframe width="420" height="345" src="http://www.youtube.com/embed/PynEHLfQIC8" frameborder="0" allowfullscreen></iframe>
A Lipicai ménes Szilvásváradon
A fajta karakterének megőrzése érdekében 1950-ben épült Csipkéskútra, a csikónevelő telep és megindult a lipicai fajta áttelepítése Bábolnáról a Bükk-hegységbe, illetve Szilvásváradra.
Szilvásvárad és környéke, a Bükk-hegység a mai Magyarországon belül az a tájegység, mely természeti adottságaiban leginkább hasonlít a kitenyésztés eredeti helyéhez, Lipicához. Talajviszonyaiban, növényzetében, tengerszint feletti magasságában, klímájában itt sikerült megtalálni azt a helyet, mely hosszú távon garantálja e tradicionális fajta, környezet által befolyásolt jellegének megőrzését.
Forrás Szilvásvárad hl.
<iframe width="420" height="345" src="http://www.youtube.com/embed/PynEHLfQIC8" frameborder="0" allowfullscreen></iframe>
Felsőtárkányi Erdei Kisvasút
<iframe width="560" height="345" src="http://www.youtube.com/embed/y1Fo--HzOk4" frameborder="0" allowfullscreen></iframe>
1915-ben kezdték meg a vonalak kiépítését, Felsőtárkány község határa ekkor az egri Érsekség birtoka volt. Fontos jövedelemnek számított a fakitermelés, az úgynevezett, közelítő pályáknak nagy szerepe volt a fa szállításának könnyítésében.
1920 - 1921-ben indult meg a fejlődés, létrejött ugyanis a Kromberger Mátyás és Társai Rt. és az Egri Erdő és Faipari Rt egyesülése után a Felnémeti Hordógyár. Most már nagy szükség volt fára, és a késztermékeket is el kellett szállítani. kiépült a FELSŐTÁRKÁNY - FELNÉMET MÁV állomás közötti vonal.
1938-ban a BERVA-VÖLGYében futott a vasút, itt volt a kőbányászat és a mészégetés központja. 1935-38 között megépült a Berva-völgyben egy mészégető, és felnémeten egy körkemence. Ez utóbbiban napi átlagban 15 tonna meszet égettek. A kőszállítás jelentős tevékenységgé vált a vasúton.
1944-ben a front átvonulása idején két mozdonyukat az erdőben szétszerelve elrejtve sikerült az elszállítástól megóvni.
1946 -ban kapta meg a vasutat az Egri Állami Erdőgazdaság. Ekkora azonban már a kitermelhető fa mennyisége csökkent, a szállítások aránya fokozatosan a kőszállítás felé tolódott el.
1954-ben indult meg a rendszeres személyforgalom Felnémet - Stimecház között. A teher és személyvonatok továbbítására hat gőzmozdony szolgált.
1963-ban azonban a kőbánya áttért a kötélpályás szállításra, -mivel hiába kért az erdőgazdaságtól tarifaengedményt- így a szállítások jelentősen csökkentek.
1965-ben selejtezték a kisvasút utolsó 357,309 psz. gőzmozdonyát. A kőszállítások elmaradása jelentős bevételkiesést jelentett, ezt valamiképpen pótolni igyekeztek, sajnos a szállítandó fa mennyisége is egyre csökkent. Ekkor újra elővették a régen bevált melléküzemágat, a fakitermelés mellet, a Várhegyen dolomitbányát nyitottak.
1969. januárjában indult meg a szállítás a Várhegyi kőbányába vezető vonalon.
1984-ben megszűnt a dolomit bányászása, a vasútnak csak a személyforgalom maradt.
Ezután csak a hétvégi, turistaforgalomra számíthattak, mivel a vonatok csak nyáron közlekednek, megkezdték a zárt kocsik nyitottá alakítását.
Napjainkban csak a FELSŐTÁRKÁNY - VARRÓHÁZ - STIMECHÁZ 5 km -es vonal használható.
Forrás: kisvasut. Szűcs Zoltán
<iframe width="560" height="345" src="http://www.youtube.com/embed/y1Fo--HzOk4" frameborder="0" allowfullscreen></iframe>
1915-ben kezdték meg a vonalak kiépítését, Felsőtárkány község határa ekkor az egri Érsekség birtoka volt. Fontos jövedelemnek számított a fakitermelés, az úgynevezett, közelítő pályáknak nagy szerepe volt a fa szállításának könnyítésében.
1920 - 1921-ben indult meg a fejlődés, létrejött ugyanis a Kromberger Mátyás és Társai Rt. és az Egri Erdő és Faipari Rt egyesülése után a Felnémeti Hordógyár. Most már nagy szükség volt fára, és a késztermékeket is el kellett szállítani. kiépült a FELSŐTÁRKÁNY - FELNÉMET MÁV állomás közötti vonal.
1938-ban a BERVA-VÖLGYében futott a vasút, itt volt a kőbányászat és a mészégetés központja. 1935-38 között megépült a Berva-völgyben egy mészégető, és felnémeten egy körkemence. Ez utóbbiban napi átlagban 15 tonna meszet égettek. A kőszállítás jelentős tevékenységgé vált a vasúton.
1944-ben a front átvonulása idején két mozdonyukat az erdőben szétszerelve elrejtve sikerült az elszállítástól megóvni.
1946 -ban kapta meg a vasutat az Egri Állami Erdőgazdaság. Ekkora azonban már a kitermelhető fa mennyisége csökkent, a szállítások aránya fokozatosan a kőszállítás felé tolódott el.
1954-ben indult meg a rendszeres személyforgalom Felnémet - Stimecház között. A teher és személyvonatok továbbítására hat gőzmozdony szolgált.
1963-ban azonban a kőbánya áttért a kötélpályás szállításra, -mivel hiába kért az erdőgazdaságtól tarifaengedményt- így a szállítások jelentősen csökkentek.
1965-ben selejtezték a kisvasút utolsó 357,309 psz. gőzmozdonyát. A kőszállítások elmaradása jelentős bevételkiesést jelentett, ezt valamiképpen pótolni igyekeztek, sajnos a szállítandó fa mennyisége is egyre csökkent. Ekkor újra elővették a régen bevált melléküzemágat, a fakitermelés mellet, a Várhegyen dolomitbányát nyitottak.
1969. januárjában indult meg a szállítás a Várhegyi kőbányába vezető vonalon.
1984-ben megszűnt a dolomit bányászása, a vasútnak csak a személyforgalom maradt.
Ezután csak a hétvégi, turistaforgalomra számíthattak, mivel a vonatok csak nyáron közlekednek, megkezdték a zárt kocsik nyitottá alakítását.
Napjainkban csak a FELSŐTÁRKÁNY - VARRÓHÁZ - STIMECHÁZ 5 km -es vonal használható.
Forrás: kisvasut. Szűcs Zoltán
Bükk hegység - Felsőtárkányi tó /Bükki Nemzeti Parkban/
<iframe width="500" height="300" src="http://www.youtube.com/embed/gjtL3k2m9vM" frameborder="0" allowfullscreen></iframe>
------------------------
A község a festői Tárkányi-medencében, a Bükk hegység kapujában Heves megye északkeleti határán, Egertől 6 km-re fekszik.
A Tárkányi-medence a Várhegy és az Őrhegy között fekszik 180- 340 m tengerszint feletti magasságban.
A községen az Imókő patak folyik keresztül.
A település legjelentősebb állandó vízforrása a Szikla-forrás,mely a tavat táplálja.
A községet koszorúként fogja körül a Bükk hegység láncolata, melynek legmagasabb ormai a Bükk-fennsíkot délről szegélyezik.
Felsőtárkány külterülete 90 %-ban erdőséggel borított. Területének nagy része a Bükki Nemzeti Parkhoz tartozik, mely növényfajokban és -társulásokban rendkívül gazdag. Több száz virágos növény lelhető fel a területen. A település különlegessége a ma már csak kis számban található Boldogasszony papucsa, amely a község címerében is látható.
A település mindenkori életét meghatározó erdőtömbjeiben a száraz cseres-tölgyesektől az üde bükkösökig minden társulás megtalálható. Nagyvadban gazdag területein tartamos erdő- és vadgazdálkodás folyik.
<iframe width="500" height="300" src="http://www.youtube.com/embed/gjtL3k2m9vM" frameborder="0" allowfullscreen></iframe>
------------------------
A község a festői Tárkányi-medencében, a Bükk hegység kapujában Heves megye északkeleti határán, Egertől 6 km-re fekszik.
A Tárkányi-medence a Várhegy és az Őrhegy között fekszik 180- 340 m tengerszint feletti magasságban.
A községen az Imókő patak folyik keresztül.
A település legjelentősebb állandó vízforrása a Szikla-forrás,mely a tavat táplálja.
A községet koszorúként fogja körül a Bükk hegység láncolata, melynek legmagasabb ormai a Bükk-fennsíkot délről szegélyezik.
Felsőtárkány külterülete 90 %-ban erdőséggel borított. Területének nagy része a Bükki Nemzeti Parkhoz tartozik, mely növényfajokban és -társulásokban rendkívül gazdag. Több száz virágos növény lelhető fel a területen. A település különlegessége a ma már csak kis számban található Boldogasszony papucsa, amely a község címerében is látható.
A település mindenkori életét meghatározó erdőtömbjeiben a száraz cseres-tölgyesektől az üde bükkösökig minden társulás megtalálható. Nagyvadban gazdag területein tartamos erdő- és vadgazdálkodás folyik.
black swan
<iframe width="400" height="300" src="http://www.youtube.com/embed/mE590aeTdqE" frameborder="0" allowfullscreen></iframe>
Nem vándorló faj, Délnyugat-Ausztráliában és Tasmaniában él. Nyugat-Ausztrália állam nemzeti madara.
A 19. század során betelepítették Új-Zélandra. Ott nagyon elszaporodott, ottani állományát 60.000 madárra becsülik. Mint kedvelt parkmadár, félvadon sok helyen él Európa parkjaiban is, de itt nem vadul ki, önfenntartó állományai vadon sehol nincsenek.
A vizes élőhelyeket részesíti előnyben, védett tengeröblökben és lagúnákban is előfordul.
<iframe width="400" height="300" src="http://www.youtube.com/embed/mE590aeTdqE" frameborder="0" allowfullscreen></iframe>
Nem vándorló faj, Délnyugat-Ausztráliában és Tasmaniában él. Nyugat-Ausztrália állam nemzeti madara.
A 19. század során betelepítették Új-Zélandra. Ott nagyon elszaporodott, ottani állományát 60.000 madárra becsülik. Mint kedvelt parkmadár, félvadon sok helyen él Európa parkjaiban is, de itt nem vadul ki, önfenntartó állományai vadon sehol nincsenek.
A vizes élőhelyeket részesíti előnyben, védett tengeröblökben és lagúnákban is előfordul.
Black Swan soundtrack A Black Swan c. filmből.
<iframe width="300" height="200" src="http://www.youtube.com/embed/SWDdARmq-lk" frameborder="0" allowfullscreen></iframe>
Zene a Fekete Hattyú című filmből.
Olyan filmben, amely szinte végig a balett világában játszódik, roppant fontos a hatásos zene. Darren Aronofsky rendező állandó kollaboránsa, Clint Mansell ismét kiváló munkát tett le asztalra, Csajkovszkij Hattyúk tava című klasszikusát vette alapul, amit rendesen átszabott, és a rá jellemző megoldásokkal spékelt meg, hogy hatásosan tudja lekísérni a film hősnőjének lelki tipródását.
<iframe width="300" height="200" src="http://www.youtube.com/embed/SWDdARmq-lk" frameborder="0" allowfullscreen></iframe>
Zene a Fekete Hattyú című filmből.
Olyan filmben, amely szinte végig a balett világában játszódik, roppant fontos a hatásos zene. Darren Aronofsky rendező állandó kollaboránsa, Clint Mansell ismét kiváló munkát tett le asztalra, Csajkovszkij Hattyúk tava című klasszikusát vette alapul, amit rendesen átszabott, és a rá jellemző megoldásokkal spékelt meg, hogy hatásosan tudja lekísérni a film hősnőjének lelki tipródását.
Dwight Yoakam
<iframe width="300" height="200" src="http://www.youtube.com/embed/vDn95b7LUjU" frameborder="0" allowfullscreen></iframe>
Dwight Yoakam a Kentucky beli Pikeville-ben született Ruth Ann és David Yoakam gyermekeként. Ohioban nõtt fel.
Los Angelesben jelent meg elsõ albuma, a A Town South of Bakersfield, melyet számos más album követett az évek során.
A zenélés mellett a színészetbõl is kivette a részét. Olyan filmekben játszott mint például a Pengeélen, ahol egy alkoholista családapát alakított, vagy a Pánikszoba, ahol pedig egy hidegvérû gyilkost.
Dwight jelenleg Dél Kaliforniában él.
Johnny Cash õt a nevezte kedvenc modern country zenészének
<iframe width="300" height="200" src="http://www.youtube.com/embed/vDn95b7LUjU" frameborder="0" allowfullscreen></iframe>
Dwight Yoakam a Kentucky beli Pikeville-ben született Ruth Ann és David Yoakam gyermekeként. Ohioban nõtt fel.
Los Angelesben jelent meg elsõ albuma, a A Town South of Bakersfield, melyet számos más album követett az évek során.
A zenélés mellett a színészetbõl is kivette a részét. Olyan filmekben játszott mint például a Pengeélen, ahol egy alkoholista családapát alakított, vagy a Pánikszoba, ahol pedig egy hidegvérû gyilkost.
Dwight jelenleg Dél Kaliforniában él.
Johnny Cash õt a nevezte kedvenc modern country zenészének
Esőerdők 02 Amazónia
<object classid="clsid:d27cdb6e-ae6d-11cf-96b8-444553540000" codebase="http://download.macromedia.com/pub/shockwave/cabs/flash/swflash.cab#version=10,0,40,0" width="450" height="300" id="vplayer-8528cb7b76"><param name="src" value="http://assets.indavideo.hu/swf/player.swf" /><param name="menu" value="false"/><param name="quality" value="high"/><param name="bgcolor" value="#000000"/><param name="wmode" value="transparent"/><param name="allowscriptaccess" value="always"/><param name="allowfullscreen" value="true"/><param name="flashvars" value="vID=8528cb7b76&v=0099&onsite=1&autostart=0" /><embed height="300" width="450" flashvars="vID=8528cb7b76&v=1063&onsite=1&autostart=0" allowfullscreen="true" allowscriptaccess="always" wmode="transparent" bgcolor="#000000" quality="high" menu="false" src="http://assets.indavideo.hu/swf/player.swf" id="vplayer-8528cb7b76" type="application/x-shockwave-flash"/></object>
<object classid="clsid:d27cdb6e-ae6d-11cf-96b8-444553540000" codebase="http://download.macromedia.com/pub/shockwave/cabs/flash/swflash.cab#version=10,0,40,0" width="450" height="300" id="vplayer-8528cb7b76"><param name="src" value="http://assets.indavideo.hu/swf/player.swf" /><param name="menu" value="false"/><param name="quality" value="high"/><param name="bgcolor" value="#000000"/><param name="wmode" value="transparent"/><param name="allowscriptaccess" value="always"/><param name="allowfullscreen" value="true"/><param name="flashvars" value="vID=8528cb7b76&v=0099&onsite=1&autostart=0" /><embed height="300" width="450" flashvars="vID=8528cb7b76&v=1063&onsite=1&autostart=0" allowfullscreen="true" allowscriptaccess="always" wmode="transparent" bgcolor="#000000" quality="high" menu="false" src="http://assets.indavideo.hu/swf/player.swf" id="vplayer-8528cb7b76" type="application/x-shockwave-flash"/></object>
Esőerdők 01. Amazónia
Amazonas-medencének azt az óriási trópusi esőerdővel borított mélyföldet nevezik, amely Dél-Amerika északi részén helyezkedik el. Nevét a területét nyugatról keletre átszelő Amazonas folyóról kapta. Gyakran nevezik Amazóniának is
Amazonas-medence területén található a világ legnagyobb őserdeje, amely magába foglalja Brazília, Peru, Ecuador, Kolumbia, Venezuela, Guyana, Suriname és Francia Guyana egyes területeit.
Az esőerdőben fellelhető sokarcú növényvilág az egész világon páratlan szépségű. A 60 méternél is magasabbra növő fák eltakarják a napfényt, ezért az erdő száraz részein a talajt sokszor csupán rothadó növények borítják
Jellegzetes növényei a kaucsukfa, a fügefajok, a paradió, a pálmafélék, az orchideafajok, a kaktuszfélék.
Amazónia többek közt állatvilágának változatosságáról is híres. Az esőerdőben levő fajok számát csak megbecsülni lehet, mivel az erdő nagy része máig ismeretlen a felfedezők előtt. Egyes források 5-10 millióra becsülik az itt fellelhető fajok számát Eddig 1,4 milliót jegyeztek fel:750000 rovarfajt, 40000 gerincest, 360000 mikróéletformát, 378 hüllőt. Az Amazóniai őserdő emellett 2500 halfajnak és 1600 madárfajnak is otthont ad . A vízpart elengedhetetlen vendégei a színpompás jégmadarak, kócsagok és íbiszek ,a fák sűrű ágai között papagájokat és tukánokat láthatunk.
A folyók jellegzetes halai az élénk színű tetrák és angyalhalak, de a tüskés rája és elektromos angolna is előfordul. ragadozók. Az Amazonasban élő legnagyobb ragadozó hal a 3 m hosszúságot és 200 kg-ot is elérő piraruca, de itt folyami delfinek is találhatóak . Az Amazonas vízrendszerében élő leghírhedtebb hal kétségkívül a vörös pirája amely nagy rajokban vadászik és pengeéles fogaival pillanatok alatt képesek csontig lerágni a húst egy nagyobb testű emlősről is. Az Amazonas-medencéjének legnagyobb ragadozója a fekete kajmán, amely a 4,6 m-es hosszúságot is eléri. Az erdő belsejében a fák felső ágain majmok, lajhárok, kolibrik, papagájok, hatalmas pillangók és denevérek rejtőznek.
<iframe width="450" height="300" src="http://www.youtube.com/embed/WVwBvA5LQEI" frameborder="0" allowfullscreen></iframe>
<iframe width="450" height="300" src="http://www.youtube.com/embed/A042J0IDQK4" frameborder="0" allowfullscreen></iframe>
Amazonas-medencének azt az óriási trópusi esőerdővel borított mélyföldet nevezik, amely Dél-Amerika északi részén helyezkedik el. Nevét a területét nyugatról keletre átszelő Amazonas folyóról kapta. Gyakran nevezik Amazóniának is
Amazonas-medence területén található a világ legnagyobb őserdeje, amely magába foglalja Brazília, Peru, Ecuador, Kolumbia, Venezuela, Guyana, Suriname és Francia Guyana egyes területeit.
Az esőerdőben fellelhető sokarcú növényvilág az egész világon páratlan szépségű. A 60 méternél is magasabbra növő fák eltakarják a napfényt, ezért az erdő száraz részein a talajt sokszor csupán rothadó növények borítják
Jellegzetes növényei a kaucsukfa, a fügefajok, a paradió, a pálmafélék, az orchideafajok, a kaktuszfélék.
Amazónia többek közt állatvilágának változatosságáról is híres. Az esőerdőben levő fajok számát csak megbecsülni lehet, mivel az erdő nagy része máig ismeretlen a felfedezők előtt. Egyes források 5-10 millióra becsülik az itt fellelhető fajok számát Eddig 1,4 milliót jegyeztek fel:750000 rovarfajt, 40000 gerincest, 360000 mikróéletformát, 378 hüllőt. Az Amazóniai őserdő emellett 2500 halfajnak és 1600 madárfajnak is otthont ad . A vízpart elengedhetetlen vendégei a színpompás jégmadarak, kócsagok és íbiszek ,a fák sűrű ágai között papagájokat és tukánokat láthatunk.
A folyók jellegzetes halai az élénk színű tetrák és angyalhalak, de a tüskés rája és elektromos angolna is előfordul. ragadozók. Az Amazonasban élő legnagyobb ragadozó hal a 3 m hosszúságot és 200 kg-ot is elérő piraruca, de itt folyami delfinek is találhatóak . Az Amazonas vízrendszerében élő leghírhedtebb hal kétségkívül a vörös pirája amely nagy rajokban vadászik és pengeéles fogaival pillanatok alatt képesek csontig lerágni a húst egy nagyobb testű emlősről is. Az Amazonas-medencéjének legnagyobb ragadozója a fekete kajmán, amely a 4,6 m-es hosszúságot is eléri. Az erdő belsejében a fák felső ágain majmok, lajhárok, kolibrik, papagájok, hatalmas pillangók és denevérek rejtőznek.
<iframe width="450" height="300" src="http://www.youtube.com/embed/WVwBvA5LQEI" frameborder="0" allowfullscreen></iframe>
<iframe width="450" height="300" src="http://www.youtube.com/embed/A042J0IDQK4" frameborder="0" allowfullscreen></iframe>
Bükki Nemzeti Park
BÜKKI NEMZETI PARK
Alapítás éve: 1977
Területe: 43 129 hektár (Fokozottan védett terület: 5677,4 hektár)
Védett és fokozottan védett növényfajok száma: 210
Csak a bükkből ismert növényfajok: erdélyi lednek, éplevelű macskagyökér, északi sárkányfű, havasi ikravirág, Hazslinszky-berkenye, magas istánc, magyar nyúlfarkfű, mirigyes fodorka, sárga ibolya, szirti pereszlény, tátrai hölgymál, Teleki-virág, Vrabélyi-estike, Wiemann-pimpó
Védett és fokozottan védett állatfajok száma: 402
Csak a bükkben élő fajok: Gebhart-vakfutrinka, bükki hegyiaraszoló és a bükki szerecsenboglárka
Védett barlangok száma: 49
11 tájvédelmi körzet és 17 természetvédelmi terület tartozik hozzá
(pl. Hollókői Tájvédelmi Körzet, amely világörökség része)
<iframe width="450" height="300" src="http://www.youtube.com/embed/rAvesE17-v0" frameborder="0" allowfullscreen></iframe>
BÜKKI NEMZETI PARK
Alapítás éve: 1977
Területe: 43 129 hektár (Fokozottan védett terület: 5677,4 hektár)
Védett és fokozottan védett növényfajok száma: 210
Csak a bükkből ismert növényfajok: erdélyi lednek, éplevelű macskagyökér, északi sárkányfű, havasi ikravirág, Hazslinszky-berkenye, magas istánc, magyar nyúlfarkfű, mirigyes fodorka, sárga ibolya, szirti pereszlény, tátrai hölgymál, Teleki-virág, Vrabélyi-estike, Wiemann-pimpó
Védett és fokozottan védett állatfajok száma: 402
Csak a bükkben élő fajok: Gebhart-vakfutrinka, bükki hegyiaraszoló és a bükki szerecsenboglárka
Védett barlangok száma: 49
11 tájvédelmi körzet és 17 természetvédelmi terület tartozik hozzá
(pl. Hollókői Tájvédelmi Körzet, amely világörökség része)
<iframe width="450" height="300" src="http://www.youtube.com/embed/rAvesE17-v0" frameborder="0" allowfullscreen></iframe>
Jim Lauderdale
Jim Lauderdale-good together
Jim Lauderdale-Jawbone
A két dal a nagysikerű Patchwork River c. albumról való.
MP 3 -ban (#8960)vorosen
<iframe width="300" height="200" src="http://www.youtube.com/embed/-3M0YPGDV_k" frameborder="0" allowfullscreen></iframe><iframe width="300" height="200" src="http://www.youtube.com/embed/rR3HA7i43fY" frameborder="0" allowfullscreen></iframe>
Jim Lauderdale sokoldalú előadóművész és dalszerző.
Sikerei country, és bluegrass zenében is kimagaslóak.
Ismerik az egész Egyesült Államokban és külföldön egyaránt,egyre növekvő a rajongótábora.
Jim megnyerte "Artist of the Year" és a "Song of the Year"-t,- Grammyre is jelölték.
Neves, élvonalbeli zenészek, zenekarok számára írt dalokat.Lásd wikipedia
Jim Lauderdale-good together
Jim Lauderdale-Jawbone
A két dal a nagysikerű Patchwork River c. albumról való.
MP 3 -ban (#8960)vorosen
<iframe width="300" height="200" src="http://www.youtube.com/embed/-3M0YPGDV_k" frameborder="0" allowfullscreen></iframe><iframe width="300" height="200" src="http://www.youtube.com/embed/rR3HA7i43fY" frameborder="0" allowfullscreen></iframe>
Jim Lauderdale sokoldalú előadóművész és dalszerző.
Sikerei country, és bluegrass zenében is kimagaslóak.
Ismerik az egész Egyesült Államokban és külföldön egyaránt,egyre növekvő a rajongótábora.
Jim megnyerte "Artist of the Year" és a "Song of the Year"-t,- Grammyre is jelölték.
Neves, élvonalbeli zenészek, zenekarok számára írt dalokat.Lásd wikipedia
Cseh Tamás Gyerekkorom
Cseh Tamás Gyerekkorom
-------------------------------------
A képek nagyrészt Bérczes László: Cseh Tamás-könyvéből származnak.
<iframe width="420" height="315" src="http://www.youtube.com/embed/or7XjY6yPN0" frameborder="0" allowfullscreen></iframe>
Cseh Tamás Gyerekkorom
-------------------------------------
A képek nagyrészt Bérczes László: Cseh Tamás-könyvéből származnak.
<iframe width="420" height="315" src="http://www.youtube.com/embed/or7XjY6yPN0" frameborder="0" allowfullscreen></iframe>
Hasonló témák
