Érdemes egyben elolvasni....
Örkény István - Recepció
Örkény-idézetek
"... csak azt tudom hajtogatni, igaz, néha józan érvek nélkül, hogy az emberiség nem menthetetlen, amíg egy ember a másiknak megmentője lehet."
"... nagyon óvatos vagyok annak megfogalmazásában, hogy egy ember jó-e vagy rossz? Mert láttam, hogy minden a helyzeten múlik, ami belőlünk a jót vagy a rosszat kiugrasztja."
"… ami tömegnek látszik, az sorsokat rejt magában, a legszürkébb, legszűkszavúbb ember is emlékeket, vágyakat, indulatokat, szenvedélyeket hordoz."
"… valamit fél óra alatt meg tudok csinálni, és az a valami megváltoztathatja a világot, ha csak mikroszkopikus méretben is. Ez az öröm, s az, hogy ezután rögtön újra nekiállok egy másikat kidönteni, ez a borzalom. Ez a kettő együtt valamit adott az én életembe, ami addig nem volt."
"…zavarja-e egy liba nyugalmát, hogy tíz perc múlva levágják, felnégyelik, ropogósra sütik? Ha erre gondolok –– és nem ordítok éppen –, jókat nevetek magamban!"
"Magyarország, rögeszme (orv.: „fixa idea”). Tízmillió lakosa van. Újabb hírek szerint gyógyítható, bár úgy sokat veszít a bájából."
"Erkölcsi világkép, tömegsport. Mint a futballt, huszonketten játsszák. A nézők (néha tízezrek is), akikre a szabályok nem kötelezők, a játékosokat buzdítják."
"Az ember élősdi lény; szimbiózisban él a sült krumplival, a pirított borjúmájjal meg a hónapos retekkel. Az ember sajnos olyan, mint a fagyöngy: életének mindig egy idegen élet az ára..."
"Az iskolának az a feladata, hogy a kérdezést természetes és leküzdhetetlen szokásunkká tegye."
"... a jó tanár hatása nem szakmai természetű, hanem az ifjúkori magatartás fejlődését befolyásolja. Másként kifejezve: egy jó angoltanár is nevelhet matematikai zseniket és viszont ..."
"Nekünk, emlősöknek nem mellékes kérdés, hogy mi daráljuk-e a húst, vagy bennünket darálnak-e meg."
"... ami szenved, az nem lehet szép."
"Aki valamit nem ért, olvassa el újra a kérdéses írást. Ha így sem érti, akkor a novellában a hiba."
"... aki javítani akar az emberiség sorsán, annak vállalnia kell némi kockázatot."
"Hiába sikerül egy vitás kérdést tisztázni, máris ott a következő talány."
"Az ember nem annyi, amennyi, hanem annyi, amennyi tőle kitelik."
"A gyávaság forrása, hogy az emberek nem tudják elképzelni a rossznál a mégrosszabbat."
"Sokszor tűnődtem: vajon meddig remél az ember? Most már tudom: az utolsó pillanatig."
---------------------------------------------------------------------------------------------------
Megcsobban a láng.
Kavics hull a tóba.
Elkezd lenni a lenni.
És a fény árnyai,
a semmibe gyűrűző
Isten-karimák
fölgyűrődnek remegni
A gyerek lehajol újra,
és csillagot lel az ujja.
Körkörös karikák.
Minden mintha mozdulna:
önmagán áttolulva,
előtt és után tolva,
átbucskázva, áthullva,
önmagába átbukva
tolja, tolja és tolja
az első molekulát.
Láng csobban, ég ég újra.
Születik a világ.
Örkény István - Recepció
Örkény-idézetek
"... csak azt tudom hajtogatni, igaz, néha józan érvek nélkül, hogy az emberiség nem menthetetlen, amíg egy ember a másiknak megmentője lehet."
"... nagyon óvatos vagyok annak megfogalmazásában, hogy egy ember jó-e vagy rossz? Mert láttam, hogy minden a helyzeten múlik, ami belőlünk a jót vagy a rosszat kiugrasztja."
"… ami tömegnek látszik, az sorsokat rejt magában, a legszürkébb, legszűkszavúbb ember is emlékeket, vágyakat, indulatokat, szenvedélyeket hordoz."
"… valamit fél óra alatt meg tudok csinálni, és az a valami megváltoztathatja a világot, ha csak mikroszkopikus méretben is. Ez az öröm, s az, hogy ezután rögtön újra nekiállok egy másikat kidönteni, ez a borzalom. Ez a kettő együtt valamit adott az én életembe, ami addig nem volt."
"…zavarja-e egy liba nyugalmát, hogy tíz perc múlva levágják, felnégyelik, ropogósra sütik? Ha erre gondolok –– és nem ordítok éppen –, jókat nevetek magamban!"
"Magyarország, rögeszme (orv.: „fixa idea”). Tízmillió lakosa van. Újabb hírek szerint gyógyítható, bár úgy sokat veszít a bájából."
"Erkölcsi világkép, tömegsport. Mint a futballt, huszonketten játsszák. A nézők (néha tízezrek is), akikre a szabályok nem kötelezők, a játékosokat buzdítják."
"Az ember élősdi lény; szimbiózisban él a sült krumplival, a pirított borjúmájjal meg a hónapos retekkel. Az ember sajnos olyan, mint a fagyöngy: életének mindig egy idegen élet az ára..."
"Az iskolának az a feladata, hogy a kérdezést természetes és leküzdhetetlen szokásunkká tegye."
"... a jó tanár hatása nem szakmai természetű, hanem az ifjúkori magatartás fejlődését befolyásolja. Másként kifejezve: egy jó angoltanár is nevelhet matematikai zseniket és viszont ..."
"Nekünk, emlősöknek nem mellékes kérdés, hogy mi daráljuk-e a húst, vagy bennünket darálnak-e meg."
"... ami szenved, az nem lehet szép."
"Aki valamit nem ért, olvassa el újra a kérdéses írást. Ha így sem érti, akkor a novellában a hiba."
"... aki javítani akar az emberiség sorsán, annak vállalnia kell némi kockázatot."
"Hiába sikerül egy vitás kérdést tisztázni, máris ott a következő talány."
"Az ember nem annyi, amennyi, hanem annyi, amennyi tőle kitelik."
"A gyávaság forrása, hogy az emberek nem tudják elképzelni a rossznál a mégrosszabbat."
"Sokszor tűnődtem: vajon meddig remél az ember? Most már tudom: az utolsó pillanatig."
---------------------------------------------------------------------------------------------------
Megcsobban a láng.
Kavics hull a tóba.
Elkezd lenni a lenni.
És a fény árnyai,
a semmibe gyűrűző
Isten-karimák
fölgyűrődnek remegni
A gyerek lehajol újra,
és csillagot lel az ujja.
Körkörös karikák.
Minden mintha mozdulna:
önmagán áttolulva,
előtt és után tolva,
átbucskázva, áthullva,
önmagába átbukva
tolja, tolja és tolja
az első molekulát.
Láng csobban, ég ég újra.
Születik a világ.
unctuationKerning/> <w:ValidateAgainstSchemas/> <w:SaveIfXMLInvalid>false</w:SaveIfXMLInvalid> <w:IgnoreMixedContent>false</w:IgnoreMixedContent> <w:AlwaysShowPlaceholderText>false</w:AlwaysShowPlaceholderText> <w:Compatibility> <w:BreakWrappedTables/> <w:SnapToGridInCell/> <w:WrapTextWithPunct/> <w:UseAsianBreakRules/> <w
