Kénytelen vagyok közbeszólni. Hamp nem állított semmit, amit hinnie kéne. Mindenki láthatja, hogy körülöttünk minden szüntelenül születik, alakul és pusztul. Mindannyian tudjuk, hogy az életünk nem tart örökké, sőt elég jó becslést lehet tenni az élettartamunkra. Hit ahhoz kell, hogy mindannak ellenére, amit szakadatlanul megtapasztalunk egyöntetűen mindannyian, az csak látszat, mögötte ott egy másik tartomány, ami viszont örök, a mi életünkkel együtt. Ez az, amit nyilvánvaló okokból sokan hisznek, de nem igazol semmi sem. Mégis itt sokan úgy beszélnek ezekről a dolgokról, mintha tudomásuk lenne róla, pontos ismereteik arról a másik tartományról, csak az a szépséghiba, hogy elfelejtettek egymással egyeztetni, és különböző dolgokat állítanak róla.
Felsorolhatatlan irodalma van annak, amiről azt írod, hogy semmi sem igazolja. Időtlen idők óta, amint napjainkban is. És számtalan olyan személy, mint amilyen te is vagy - hitetlen, szkeptikus - egy megrázó élmény után hirdetője lett annak a "másik tartománynak", melyről csak akkor nem lehet valakinek tudomása, ha ez a jelenség kívül esik az érdeklődési körén.
Ha viszont megpróbál tájékozódni, ha nem is hiszi el egy az egyben, de nem létezik, hogy nem gondolkodik el a sokadik eset elolvasása után....
Egy kis ízelítő:
".....Moody szerint az élmények valódiságát meggyőzően igazolja az a megosztott halálközeli élmény, amelyet egy pap és egy szerzetesnő élt át Dél-Afrikában. Egyszerre szenvedtek autóbalesetet, és mindkettejük szívműködése leállt. Az újraélesztés után mindketten beszámoltak róla, hogy elhagyták a testüket és együtt léptek valamilyen fénybe. A dolog érdekessége, hogy elbeszélésük a legapróbb részletig mindenben megegyezett. Harminc évnyi kutatás után „most igazi, komoly lépést tettünk a halál utáni élet megértése felé” – idézi Moodyt a The Epoch Times. "