Freund Tamás agykutató,aki május 2-án kapja Magyarországon az első agykutatók Nobel-diját (harmad magával),
aki már korábban megvallotta Isten-hitét.
Magyaroké az agykutatók első Nobel-díja
Díjkutatástudomány
Három magyar kutató kapta az "agykutatás Nobel-díjának" is nevezhető Agy-Díjat (The Brain Prize), melyet a dániai Grete Lundbeck Európai Agykutatási Alapítvány első ízben ad át május 2-án Koppenhágában. Az egymillió euróval járó új díjat a memória-folyamatokban kulcsszerepet játszó agyi ideghálózatok feltárásáért
Somogyi Péternek, Freund Tamásnak és Buzsáki Györgynek ítélték oda.
- Folyik a pezsgő az intézetben, mindenki ünnepel és lázban ég - válaszolta gratulációnkra
Freund Tamás akadémikus, az MTA Kísérleti Orvostudományi Intézetének 51 éves igazgatója, aki a három díjazott közül egyetlenként dolgozik idehaza. (
Somogyi Péter 61 éves, magyar/brit állampolgár, az Orvosi Kutatások Tanácsa (MRC) Anatómiai Neurofarmakológia Intézetének igazgatója és a Neurobiológia Professzora az Oxfordi Egyetemen,
Buzsáki György pedig, aki ugyancsak 61 éves, magyar-amerikai állampolgár, a Newark-i Rutgers Egyetem Molekuláris- és Viselkedés-Idegtudományi Központjának professzora az USA New Jersey államában)
A díj összege alig valamivel marad el a jelenleg mintegy egymillió százharminc ezer euróval járó Nobel-Díjtól, így önkéntelen az összehasonlítás, márcsak azért is, mert a norvégok néhány éve matematikusok számára alapított Ábel-díja is ilyen vonatkozásban szerepel a hírekben.
- A skandinávok úgy látszik, ilyen nagyszerű módon kívánják támogatni a tudományt, s a dánok választása vélhetően azért esett az agykutatásra, mert díjat kiosztó alapítvány mögött egy nagy dániai gyógyszergyár áll, amelyik különösképpen a központi idegrendszeri betegségek ellenes szerek kutatására összpontosít.
Freund Tamás azért is nagyon boldog, mert ez a megosztott díj három olyan magyar kutató munkásságát ismeri el, akik 25-30 éve dolgoznak együtt, publikálnak közösen és gondolkoznak hasonlóan, annak ellenére, hogy más-más országban élnek.
- Valószínűleg ez is tetszhetett meg a díjbizottság tagjainak, mert tudom, hogy a szabályok értelmében külön-külön kellett, hogy felterjesszenek bennünket. A világból mindenhonnan felkértek neves kollégákat a jelölésre, nekem vannak is sejtéseim, hogy engem ki terjesztett fel. Vélhetően megnézték, hogy az adott kutató szakterületén kinek vannak még jelentős eredményei és így fonódhattak össze a szálak.
Freund professzor jólesően nyugtázta, hogy a díj révén nemcsak a mai magyar tudományt és a híres hazai agykutatási iskolát állítja pozitív fénybe ez az elismerés, de végre pozitív előjellel is Magyarországra irányíthatja a nemzetközi figyelmet. Ezt igazolja az indoklásban szereplő mondat is, miszerint „ezek a tudósok a kiemelkedően magas színvonalon művelt magyar tudományt szimbolizálják, amely a nehézségekkel és akadályokkal teli hosszabb történelmi periódusok után is megőrizte kiválóságát".
Ez voltaképpen nem egy nagy felfedezésért járó, hanem életmű díj - hangsúlyozza Freund Tamás, hiszen mindhárom díjazott, mind elméleti, mind kísérletesen kiemelkedő színvonalú kutatásaikkal évtizedek óta az agykéreg folyamatainak megértésén fáradozik, s különösen annak legősibb területe, az agy halántéklebenyének középvonalában található hippokampusz állt figyelmük középpontjában. Ez az agyterület a tanulás és emlékezés szempontjából kulcsfontosságú struktúra, de ide köthető a szorongás és az epilepszia gyökere, sőt az Alzheimer-kóros lerakódások is itt kezdődnek. Az utóbbi években pedig nagy előrelépés történt e régió működésének vizsgálatában.
Óhatatlan kérdés, nem lehetséges, hogy az Agy-Díj előszobája egy későbbi Nobel-Díjnak?
- Szerintem mi ezzel ellőttük a puskaporunkat - válaszolja Freund Tamás, aki szerint a két díj vélhetően kiüti egymást. - Nem hiszem hogy az „agykutatók Nobel-díjának" megalapítása után elsőként elnyert kitüntetést még megfejelnék egy Nobel-Díjjal. Ezt azonban a neves kutató nem sajnálja, hiszen ennek a díjnak a presztízse a következő években talán még az Ábel-Díjét is meghaladhatja.
Többek között
FREUND TAMÁS aki megvallotta Isten-hitét!!
A világhírű magyar agykutató döbbenetes vallomása Istenről
A kép forrása
A tudomány jeles képviselői legtöbbször megállnak az "anyagi" szint vizsgálatánál, és a racionális megközelítés korlátainál. Csupán az elmével felfogható területen "kirándulnak", az azon túli vidéket pedig meghagyják másoknak. Nem így a világhírű magyar agykutató, Freund Tamás professzor.
Az "Istenadta" című kiváló könyvben, különböző emberekkel beszélgetnek a szerzők tehetségről, felelősségről, Istenről és az ezekkel kapcsolatos élményekről, gondolatokról és tapasztalatokról.
Freund Tamás professzor urat is megkérdezték ez ügyben. Megdöbbentő amikor a materiális világ kutatói, a racionalitás emberei mégiscsak eljutnak az anyagon túli, sokkal "finomabb szintű" dimenziók világába is, és a sejtek, idegpályák és egyéb biológiai dolgok mellett, Istenről kezdenek el beszélni. Itt olvashatsz a vele készült beszélgetésből néhány gondolatot:
Interjú részlet
"...a gyermeki hitet könnyű elveszíteni, ha nem nyer megerősítést a felnőtté vált ember agyában. Az idegtudós az anyag evolúciójának a csúcsát, az agyat vizsgálja. Azt a szervünket, amelyen keresztül a lelkünk megnyilvánul az anyagi világ számára. És olyan funkciók produkálásra is képes, amire semmi más biológiai, fizikai-kémiai anyag nem. Ha a neurobiológus megismeri az idegsejthálózatokat, nehezen tudja elképzelni, hogyan lesznek ebből új gondolatok, hogyan tehet föl az idegsejtek hálózata olyan kérdéseket, mint hogy mi az élet értelme. Akármennyire komplex terméke az agy az evolúciónak, nem gondolom, hogy képes kitermelni egy olyan nem anyagi entitást - nevezzük elmének, éntudatnak, szabad akaratnak, léleknek, de leginkább ezek együttesének - amely irányítóként hat vissza az őt létrehozó idegsejtek hálózatára. Inkább azt tudom elképzelni, hogy, mint az anyag evolúciójának csúcsa, az emberi agy vált alkalmassá, hogy rajta keresztül a teremtő eredetű lélek meg tudjon nyilvánulni az anyagi világ és ami fontosabb, a többi lélek számára.
- A lélek tehát külső beavatkozásra került belénk az evolúció folyamán?
- Az ateista elképzelés szerint a tudat az anyagi agy működésének emergens tulajdonsága. Én úgy gondolom, az anyagnak nem lehet olyan emergens tulajdonsága, ami visszahat az őt létrehozó idegsejthálózatra. Már csak azért sem, mert ha kiveszünk egy szövetmintát az emberi agyból, és összehasonlítjuk a majom vagy a macska ugyanonnan kivett szövetmintájával, akkor közel ugyanannyi sejtet találunk, ugyanolyan típusúakat, a kapcsolódási törvényszerűségeik, a kommunikációra használt molekulák is egyformák. A fő különbség, hogy ezekből a kis agykérgi oszlopokból az emberi agyban jóval több van, mint egy majom vagy egy macska agyában. ha valaki elhiszi, hogy csak mert ezekből az egységekből jóval többet pakolok egymás mellé, a hálózat generál egy nem anyagi jellegű éntudatot, az élet értelmén lamentáló elmét, akkor azt is el kell hinnie, hogy ha chipekből kapcsolunk össze egyre többet, akkor egyszer eljutunk egy számítógéphez, ami előbb-utóbb szintén kitermel magából egy elmét, ami majd az éterből visszahat és programozza a gépet létrehozó chipek hálózatát. Ezért gondolom én, hogy az agyunk nem kitermeli, hanem befogadja az egyébként tér-idő dimenziókon kívül létező lelkünket. Az ateisták hite még nagyobb, mint az enyém, mert ők el tudják hinni, hogy az öntudatára ébredt emberi agy az ősrobbanással önmagából, önmagától és önmagáért keletkezett anyagi világ fejlődésének terméke lenne. Én ezt nem tudom elhinni, természettudományos bizonyítékaink pedig egyik álláspontra sincsenek.
- Vagyis minden további nélkül össze tudja egyeztetni istenhitét a tudománnyal.
- Érdemes belegondolni, hogy az ősrobbanás utáni első másodpercben, ha az öt fizikai állandó nem úgy van beállítva, ahogy, hanem mondjuk a gravitációs állandó néhány százezreléknyivel nagyobb, akkor az univerzum visszazuhan önmagába. Ha az atommagok belső kölcsönhatási állandója néhány milliomod részével kisebb vagy nagyobb, csak hidrogén- vagy csak héliumatomok keletkeznek, és sohasem jön létre a szénatomra épülő szerves élet. Az ateisták hiedelme szerint ez magától alakult így ki. Én inkább abban hiszek, hogy volt egy teremtő lélek, akinek valamiért eszébe jutott, hogy anyagi világra volna szükség. Ahogy a Biblia írja, kezdetben volt az Ige. A teremtő szándék. A fizikai állandókat úgy állította be, hogy hozzánk hasonló lények jöjjenek létre. a kémiai, majd biológiai evolúciós szabályai, úgy mint a természetes szelekció, nem mások, mint a teremtés eszközei. Nincs abban semmi különleges, ha egy tudós istenhívő. Inkább abban látom a különlegességet, ha egy tudós ateista. Olyan hiedelemrendszerben kell élnie, aminek én nem látom az értelmét. A legnagyobb rejtély a gondolkodó, szabad akarattal rendelkező ember keletkezésének az értelme, a lelkünk eredete, küldetése és sorsa. Ezek olyan kérdések, amelyekre a természettudomány sohasem fog választ adni. Ha pedig a hitünk más kérdésekkel foglalkozik, mint a tudomány, akkor miért ne lehetne a kettő összeegyeztethető, egymást kiegészítő?"