Isten és más mesék - 2013

steve3 · 2013 December 18

Egy lány!
Egy lány mondta el üzenetét,ami nincs egy súlycsoportban a kabarétréfákkal.A legnehezebb élethelyzetben találkozott Isten szerető jelenlétével,amely valóságosan vár ránk.Hiszek neki,és köszönöm Neki.
A tapasztalatom és sok más ember tapasztalata is Őt igazolja.A legnehezebb körülmények között születtek meg szavai,és nem az" optimális jólét" körülményei között.Nem íróasztal mellett,vagy bárban egy sör mellet..Az életével írta le:
Hogy Isten mégis szeret bennünket.
Így bíztatva,hogy mi is így tegyünk.
Nem a" fogolytáboroké",és nem a "fogva tartóké" az utolsó szó.

"7. És a délibáb tóvá lesz és a szomjas föld vízforrásokká;"...Jesájá 35:7/a

Ernoe · 2013 December 19

Kicsi Fecske írta:
Már neharagudj Ernő, de kikérem magamnak amit itt összehordasz!
Miért taposol bele az én Istenhitembe?
Én nem bántom a te istenhitedet, az a te dolgod, az enyém meg az én dolgom.
Én hiszek Jézus mennyei Édesatyjába, Hiszek Jézusba, Hiszek a magyarok által is tisztelt Nagyboldogaszsony Istenanyában, Hiszek a Szentlélekben. Ennyi.
Elsősorban az Istennek köszönhetjük, hogy létezünk. Istennek köszönhetjük, hogy adott nekünk egy naprendszert, benne egy lakható bolygót, és rajta egy élhető világot. Hinni kellene, és nem itt fitogtatni az ateista istenhitedet, és máris könnyebben megértenéd, azokat a dolgokat, amiket szívvel, lélekkel lehet megérteni, és nem csak a fizikai aggyal. A te írásaidat is lehet csupán szósalátának titulálni, annyira nincs köze a valódi valósághoz. Mivel a valódi valóság nem csak abból áll, hogy látunk, hallunk, tapintunk. Nemcsak a fizikai világ létezik, hanem a valódi is, ami a szellemvilágban van. Töredékét sem érzékeljük a valóságnak, még annyit sem mint pl. a maradarak, vagy a méhek. Akkor milyen alapon jelenthetnénk ki, hogy csak és kizárólag az a valóság, amit mi az 5 érzékszervünkkel érzékelünk? Ez olyan lenne, mintha a vak azt mondaná, mivel ő nem lát, akkor az a teljes vlaóság, mindenki hazudik, vagy fantáziál, aki elmondja, pl. hogy milyenek a fák, milyen a nap, milyen a virág, hogyan néznek ki az emberek állatok, növények. Vagy a süket, aki nem hall semmiféle hangot, és azt jelentené ki, hogy nem is igaz, hogy vannak hangok.
Az Atya teremtette a napot is, és az egész univerzumot. Minden lényével egyetemben. Nem baj Ernő! Egyszer majd csak megérted te is...
Legyen nagyon szép, és vidám na potok!
Sok szeretettel Erzsi.

Kedves Kicsi Fecske
-
Igazad van, hogy a valoságnak csak egy apro részét ismerjük holott képesek vagyunk atomokat hasitani, elemi részeket összetarto eröket vizsgálni, milliard fényév távolságba tekinteni, önmüködö laoratoriumot lehelyezni töllün többszáz millio km re levö planétákra, söt képesek vagyunk egy üstököst "meglovagolni".
-
Orjási sebességgel gyüjtjük az informátiokat a világmindenségröl az emberiség ösztudása evtizedenként megduplázodik és ez igy zajlik már ösidök ota.
-
Nem értem, hogy te ezt látod, engem is figyelmeztetsz rá és ugyanakkor leragadsz egy bronzkori világképénél. Az ösidök ismeretei még szegényesebbek voltak mind a mostaniak, a jelenlegi pedig szegényesebb mind a holnapi, ahogy mondod.
-
Ennek ellenére az istenképetek nem változott egy mikrométert sem az elmult többezer év alatt.
-
Azt mondod a halva, betegen, szegénységbe született gyerekek a sanyaru sorsukat a szülök büneinek köszönhetik, ugyanakkor azt állitod, hogy az isten messzemenöen megbocsájto "maga a szeretet". Nem egy ellentmondás ez a mesében?
-
Egy hozzánk kasonlo lény aki már 13 milliard évvel ezelött is megvolt, aki képes lett volna létrehozni a végtelen univerzumot benne a trilliardnyi csillaggal és planátával, aztán olyanyira felidegesitette volna magát egy majomszerü lény viselkedése miatt a Földön, hogy mérgébe vizbefujtotta volna az összes uszni nem tudo élölényt...? egy nyilvánvalo mese, egy ösrégi, tarthatatlan elképzelés.
-
A Jozsef jegyesének az elcsábitásárol, az elöre kigondolt szándékkal megkinzott, rövid idöre (három nap) legyilkott Jézusrol nem is beszélve. Csodálom, hogy még mindig valosnak tartasz ilyen ösrégi meséket, holott felismerted, hogy a világ nem ugy néz ki mind ahogy látjuk...
-

vzajcev · 2013 December 19

Nem ilyen bonyi ez Ernő fórumtárs

csak hit kérdése.
Aztán jönnek a bizonyságok, de az első lépés a Tiéd.

Ernoe · 2013 December 19

vzajcev írta:
Nem ilyen bonyi ez Ernő fórumtárs csak hit kérdése.
Aztán jönnek a bizonyságok, de az első lépés a Tiéd.

Nem mindenki nö akin szoknya van. A házasság-elötti-szex elönye, hogy az embert kevesebb meglepetés érheti de ezt tiltja az egyház, mindenkinek elkel kelnie. Jézus szeret mindenkit.
-

-
Itt melléfogott volna az ember a hitével. Várd ki a film végét.

Ernoe · 2013 December 19

Kicsi Fecske · 2013 December 19

steve3 írta:
Egy lány!
Egy lány mondta el üzenetét,ami nincs egy súlycsoportban a kabarétréfákkal.A legnehezebb élethelyzetben találkozott Isten szerető jelenlétével,amely valóságosan vár ránk.Hiszek neki,és köszönöm Neki.
A tapasztalatom és sok más ember tapasztalata is Őt igazolja.A legnehezebb körülmények között születtek meg szavai,és nem az" optimális jólét" körülményei között.Nem íróasztal mellett,vagy bárban egy sör mellet..Az életével írta le:
Hogy Isten mégis szeret bennünket.
Így bíztatva,hogy mi is így tegyünk.
Nem a" fogolytáboroké",és nem a "fogva tartóké" az utolsó szó.

"7. És a délibáb tóvá lesz és a szomjas föld vízforrásokká;"...Jesájá 35:7/a

Hát bizony, nem mindegy, hogy ki miben hisz...
Most találtam egy szép képet. A félelemkeltést szolgáló képek után elkel egy szép is...
Legyen nagyon szép, és vidám napotok!
Sok szeretettel Erzsi.

pitti · 2013 December 19

Kicsi Fecske írta:
Hát bizony, nem mindegy, hogy ki miben hisz...
Most találtam egy szép képet. A félelemkeltést szolgáló képek után elkel egy szép is...
Legyen nagyon szép, és vidám napotok!
Sok szeretettel Erzsi.

Csatolás megtekintése 1125631

George Harrison!! :hurra:

step · 2013 December 20

Kicsi Fecske írta:
Hát bizony, nem mindegy, hogy ki miben hisz...
Most találtam egy szép képet. A félelemkeltést szolgáló képek után elkel egy szép is...
Legyen nagyon szép, és vidám napotok!
Sok szeretettel Erzsi.

Csatolás megtekintése 1125631

Látom, a Photoshopban is hiszel

step · 2013 December 20

Még egy észrevétel:
Van itt nagyon sok hozzászóló, akik igyekeznek érveiket komoly ismeretről való tájékozottságra hivatkozva felsorolni.
De még ahhoz sem veszik a fáradtságot, hogy helyesen, magyar nyelven írjanak.
Kérdem, akkor mit lehet ebből komolyan venni ?
És véleményem szerint ,ez meghatározza hozzászólásaik értékét is. Elvégre a 0 is pozitív szám....
további jó kételkedést kívánok

Ha már szóvá tetted, helyesen úgy írják: ismeretekre valló. Így is van némi értelme, ahogy leírtad, de a mondatszerkezet hibás.

step · 2013 December 20

hűvös írta:
Miért kellene sajnálni bárkit is, ha egyszer kap egy másféle szemléletet is, mint a tiéd. Ez korlátoltság.
Az iskolai hittanon meg nem mondanak mást, mint a többi órán, kivéve a szektákat, de nekik ugyebár nincs iskolai oktatásuk.

Pártunk és kormányunk az etika-oktatás alternatívájaként hozta az iskolákba a hittant. Én már nagyon bőven megindokoltam, hogy szerintem miért embertelen, erkölcstelen és romboló a keresztény tanítás. De abban talán ki is tudunk egyezni, hogy egyszerűen nem kompatibilis a fejlett jogállamok jogelvekben megfogalmazódó normáival.
Mint ahogy nem kompatibilis a földrajz, a biológia, a fizika órákon tanultakkal sem. És miután a hittan oktatóinak nem kell tanárképzőt végezniük, bőven lehetnek közöttük olyanok, akik a Bibliát szó szerint tekintik igaznak, és 6000 éves Földről és Világegyetemről beszélnek a gyerekeknek.
Tehát adott a helyzet, amiben az egyik órán tanultakat meghazudtolják a másikon a gyerek számára. A bűntudat- és szorongáskeltésről nem is beszélve.

step · 2013 December 20

hűvös írta:
Ez ugyanis a szöveg egészét nézve azt sugallja, mintha a természettudomány művelésének alapja az ateista gondolkodás lenne. De hát ez azért megsértése lenne a természettudományt művelő sok millió istenhívőnek. Semmivel se tettek többet az ateisták a mai technikai fejlettségünkért, mint a vallásos emberek. A tudomány művelői változó arányban vallásos és nem vallásos emberek.

Kétségtelenül vannak hívő tudósok, de ez a munkájukat kifejezetten megnehezíti. Közismert példa Einsteiné, aki ádáz küzdelmet vívott a Heisenberg-féle határozatlansági relációval mondván; az Isten nem kockázik! Pedig nem a gondviselő és bűnlajsromozó Istenben hitt, csak a Világegyetem értelmes rendjében. És még ez is korlátozta a felfogóképességét. Minden hitnek vannak a képzeletet megkötő, valóságellenes, és előfeltevéseket generáló aspektusai.
Azt meg tényleg kijelenthetjü, hogy maga az istenhit soha nem vezetett semmiféle tudományos felismerésre, sokkal inkább örökös konfliktusban van a tudományokkal, állandóan kapaszkodva a tudományos felismerések homályos pontjaiba, és figyelmen kívül hagyva mindazt, amit már igazolt. Az Ernoe által diagnosztizált skizofréniát tanulmányozhatjuk a hívő tudósokban.

vzajcev · 2013 December 20

"Tehát adott a helyzet, amiben az egyik órán tanultakat meghazudtolják a másikon a gyerek számára. A bűntudat- és szorongáskeltésről nem is beszélve."

Mindkettőben csak hazudoznak, gond egy szál se.

step · 2013 December 20

hűvös írta:
De igazam van a kereszteléssel kapcsolatban. Hogy a pápa hogyan és milyen módon beszélt a felekezetek szerint a keresztségről, nem tudom, nem olvastam. De az egyszer biztos, hogy a katolikus tanítást hivatalosan rögzítő irat, a Katekizmus nagyon megengedő e tekintetben, sőt...
Idéznék belőle:
A KERESZTÉNYEK EGYSÉGÉNEK SZENTSÉGI KÖTELÉKE
1271 A keresztség a közösség alapja az összes keresztény között, azok tekintetében is, akik még nincsenek teljes közösségben a katolikus Egyházzal: "Akik hisznek Krisztusban és szabályszerűen részesültek a keresztség szentségében, már bizonyos -- jóllehet nem tökéletes -- közösségbe kerültek a katolikus Egyházzal. (...) Mindazonáltal akik a keresztségben megigazultak a hitből, Krisztus testének lettek tagjai, jogosan ékesíti tehát őket a keresztény név, s a katolikus Egyház gyermekei méltán ismerik el őket testvéreiknek az Úrban." [78] "A keresztség tehát az egység szentségi köteléke mindazok között, akik általa újjászülettek."

Szerintem az idézet lényege a "szabályszerűen részesültek a keresztség szentségében" kifejezés, azaz a katolikus szertartás szerinti keresztségre vonatkozik.
Az egész ökumené egy jellegzetesen álságos keresztény humbug, az egyházak térvesztése kényszerítette ki, de mögötte ott van az elfojtott ellenségeskedés.
Két generációval ezelőtt ez még nyilvános volt, pl. az én kántortanító nagyapám kénytelen volt két kórust csinálni az iskolában, mert a katolikus gyerekek nem voltak hajlandóak együtt énekelni a protestánsokkal.
Manapság pedig, amikor mesélem a katolikus kolléganőmnek, hogy egy ismerősöm meg akarta kereszteltetni a gyermekét, de a katolikusok olyan sok feltételt támasztottak, hogy végül az evangélikusokhoz vitte, azt monja a kolléganőm: "Na, azzal aztán sokra megy!"
A különböző dolgokban hívők sokkal jobban gyűlölik egymást, mint a hitetleneket. Ez érthető is, mert kölcsönösen hiteltelenítik egymás "tapasztalatait". De mert a létükért harcolnak, kénytelenek színleg összefogni.
A tudománynak nincsenek felekezetei.

step · 2013 December 20

vzajcev írta:
"Tehát adott a helyzet, amiben az egyik órán tanultakat meghazudtolják a másikon a gyerek számára. A bűntudat- és szorongáskeltésről nem is beszélve."

Mindkettőben csak hazudoznak, gond egy szál se.

Mutasd az utat, Mester! Hol az igazság?

Ernoe · 2013 December 20

Kedves Kicsi Fecske
-
Igazad van, hogy a valoságnak csak egy apro részét ismerjük de a korai bronzkor embere egészen biztosan még tájékozatlanabb volt afelöl hogy a világ miként müködik.
-
A Bibliai-teremtés-legenda a korai bronzkorbol, az idöszámitásunk elötti 1450-böl származik, azota sokmindent kideritettünk az univerzumrol az élet keletkezéséröl és elterjedéséröl de sajnos vannak emberek akik a bronzkori elképzeléseknél leragadtak. Nem hiszem, hogy ezeket akár milyen uj ismeret kitudná mozditani a rögeszméjükböl.
-
A bronzkor. Vegyük a keresztényeket akik azt állitják, hogy Jézust a bronzkorban vas szögekkel szegezték a keresztfára.

-
Ezek az emberek elfelejtik, hogy vasat a XV. század ota tudunk csak megolvasztani, (az 1400-as években sikerült Skandináv faszén-gyártoknak elérni az olvasztáshoz szükséges 1300 °C-ot. Réz, olom, cink ennél sokkal alacsonyabban olvad, ezért volt bronzkor a vas-korszak elött.)
-
Természetesen ismerték az emberek a vasat Jézus idelyén meteorokbol de a megdolgozásuk olyan nehéz volt, a vas olyan ritka volt, hogy kincsnek számitott. Vassal nem szögeztek volna oda egy elitéltet semihez, nem ásták volna el a keresztet szögestül, a vas ujrahasznositása nem a napjainkba kezdödött.
-
Nemcsak a keresztböl öriznek anyi "eredeti" faszilánkot, hogy egy tengerjáro hajot lehetne épiteni belöllük, hanem a "Szent Szögekböl" is anyi van a templomokban, hogy egy vaskereskedést lehetne nyitni.
-
A Monzai kathedrálisban kiállitott "vas korona", a Longobardok királyi koronája állitolag egy ilyen szögböl lett kovácsolva.
-
A Délfrancia Carpentras városában egy egész loszerszám találhato állitolag, Szent-Szögböl kovácsolva.
-
A szögek néha egyenként bukkannak fel, a Mailandi Kathedrális egyik Tabernákuluma egy ilyen 100-as Szent-Szöget öriz (a hegye levan törve) A szög feje megegyezik a Trieri Domban örzött példánnyal.
-
A Trieri Domban találhato "Szent-szög" egy gyémántokkal ékesitett, felnyithato tetövel ellátott erekjetartoban van kiállitva, és állitolag már több vakot meggyogyitott a puszta megérintés álltal. Nem is értem, hogy egy modern szemsebészet hogyan jöhet ki egy szent-szög nélkül?
-
A Bécsi Kincstárban csak egy szilánk találhato meg a Jézust a kereszten stabilizálo szögböl. Nem akarom az összes "Szent-Szög" lelöhelyét elárulni.
-
En egy kicsit szkeptikus vagyok. Jézus ruháját állitolag elvették a Romaiak és kockával kisorsolták melyiké legyen, mert a ruha egy érték volt abban az idöben. Menyivel többet érhetett egy vasszög? (Hangsulyozom vasat a XV. századtol kezdve képes az ember megolvasztani. Skandináviában, ahol van elég fa, nem a Jeruzsálemi sivatagba.)
-

-
Még az IKEA is ahol csak lehet tiplivel, faszöggel erösiti össze a butorokat. A szög borzasztoan drága volt a vasolvasztás elött (XV.-század)

step · 2013 December 20

Ernoe írta:
Kedves Kicsi Fecske
-
Igazad van, hogy a valoságnak csak egy apro részét ismerjük de a korai bronzkor embere egészen biztosan még tájékozatlanabb volt afelöl hogy a világ miként müködik.
-
A Bibliai-teremtés-legenda a korai bronzkorbol, az idöszámitásunk elötti 1450-böl származik, azota sokmindent kideritettünk az univerzumrol az élet keletkezéséröl és elterjedéséröl de sajnos vannak emberek akik a bronzkori elképzeléseknél leragadtak. Nem hiszem, hogy ezeket akár milyen uj ismeret kitudná mozditani a rögeszméjükböl.
-
A bronzkor. Vegyük a keresztényeket akik azt állitják, hogy Jézust a bronzkorban vas szögekkel szegezték a keresztfára.
-
Ezek az emberek elfelejtik, hogy vasat a XV. század ota tudunk csak megolvasztani, (az 1400-as években sikerült Skandináv faszén-gyártoknak elérni az olvasztáshoz szükséges 1300 °C-ot. Réz, olom, cink ennél sokkal alacsonyabban olvad, ezért volt bronzkor a vas-korszak elött.)
-
Természetesen ismerték az emberek a vasat Jézus idelyén meteorokbol de a megdolgozásuk olyan nehéz volt, a vas olyan ritka volt, hogy kincsnek számitott. Azzal nem szögeztek volna oda egy elitéltet semihez, nem ásták volna el a keresztet szögestül, a vas ujrahasznositása nem a napjainkba kezdödött.
-
Erdekes, hogy nemcsak a keresztböl öriznek anyi "eredeti" faszilánkot, hogy abbol egy tengerjáro hajot lehetne épiteni, hanem a "Szent Szögekböl" is anyi van a templomokban, hogy egy vaskereskedést lehetne nyitni.
-
A Monzai kathedrálisban kiállitott "vas korona", a Longobardok királyi koronája állitolag egy ilyen szögböl lett kovácsolva.
-
A Délfrancia Carpentras városában egy egész loszerszám találhato amit a szenvedö Jézust a kereszten tarto szögekböl kovácsoltak - állitolag.
-
A szögek néha egyenként bukkannak fel, a Mailandi Kathedrális egyik Tabernákuluma egy ilyen 100-as Szent-Szöget öriz (a hegye levan törve) A szög feje megegyezik a Trieri Domban örzött példánnyal.
-
A Trieri Domban találhato "Szent-szög" egy gyémántokkal ékesitett, felnyithato tetövel ellátott erekjetartoban van kiállitva, és állitolag már több vakot meggyogyitott a puszta megérintés álltal. Nem is értem, hogy egy modern szemsebészet hogyan jöhet ki egy szent-szög nélkül?
-
A Bécsi Kincstárban csak egy szilánk találhato meg a Jézust a kereszten stabilizálo szögböl. Nem akarom az összes "Szent-Szög" lelöhelyét elárulni.
-
En egy kicsit szkeptikus vagyok. Jézus ruháját állitolag elvették a Romaiak és kockával kisorsolták melyiké legyen, mert a ruha egy érték volt abban az idöben. Menyivel többet érhetett egy vasszög? (Hangsulyozom vasat a XV. századtol kezdve képes az ember megolvasztani. Skandináviában, ahol van elég fa, nem a Jeruzsálemi sivatagba.)
-

-
Még az IKEA is ahol csak lehet tiplivel, faszöggel erösiti össze a butorokat. A szög borzasztoan drága volt a vasolvasztás elött (XV.-század)

Ebben tévedsz, Ernoe, ennél sokkal-sokkal korábban is olvasztottak már vasat, messze az időszámításunk előtt. A rómaiak vas-, sőt acélszerszámokat és fegyvereket is használtak. Persze az igaz, hogy a vas nagy érték volt.

vzajcev · 2013 December 20

step írta:
Mutasd az utat, Mester! Hol az igazság?

Nem én vagyok.......

hűvös · 2013 December 20

Kedves Ernoe!

Azt hiszem nem pontosítok többet ebben a topikban

Ne haragudj, de azt hiszem az elköteleződésed minden kritikai gondolkodást elfed nálad, és ezáltal olyan szélsőségesen következtetsz, ami a magyar ateista blogok Brendel Mátyáséhoz hasonló vagdalkozásává válik.

Bocs, de Jézus korát a bronzkorhoz hasonlítani olyan alapvető tévedés, amit a történelemben általános iskolát végzett tanulóinak is illik elkerülni. A vas teljesen közönséges használatú volt a Római Birodalomban, ugyanakkor senki se állította, hogy Jézus keresztre feszítésénél vas szöget használtak. Mindazonáltal csak érdekességként, a vasat nem fával, hanem levegőbefújással izzított faszénnel, szénnel olvasztják.

...és csak szólok, hogy az üveg 1450 fokos olvadási hőjét is több száz évvel Jézus előtt már áttörték az egyiptomi papok, és tárgyakat készítettek...

Egyébként itt egy régészek által Jézus korából előásott lelet.

http://www.mult-kor.hu/cikk.php?id=914

Szép napokat, ünnepet, de azt hiszem sűrűn nem fogunk találkozni.

Ernoe írta:
Kedves Kicsi Fecske
-
Igazad van, hogy a valoságnak csak egy apro részét ismerjük de a korai bronzkor embere egészen biztosan még tájékozatlanabb volt afelöl hogy a világ miként müködik.
-
A Bibliai-teremtés-legenda a korai bronzkorbol, az idöszámitásunk elötti 1450-böl származik, azota sokmindent kideritettünk az univerzumrol az élet keletkezéséröl és elterjedéséröl de sajnos vannak emberek akik a bronzkori elképzeléseknél leragadtak. Nem hiszem, hogy ezeket akár milyen uj ismeret kitudná mozditani a rögeszméjükböl.
-
A bronzkor. Vegyük a keresztényeket akik azt állitják, hogy Jézust a bronzkorban vas szögekkel szegezték a keresztfára.
-
Ezek az emberek elfelejtik, hogy vasat a XV. század ota tudunk csak megolvasztani, (az 1400-as években sikerült Skandináv faszén-gyártoknak elérni az olvasztáshoz szükséges 1300 °C-ot. Réz, olom, cink ennél sokkal alacsonyabban olvad, ezért volt bronzkor a vas-korszak elött.)
-
Természetesen ismerték az emberek a vasat Jézus idelyén meteorokbol de a megdolgozásuk olyan nehéz volt, a vas olyan ritka volt, hogy kincsnek számitott. Vassal nem szögeztek volna oda egy elitéltet semihez, nem ásták volna el a keresztet szögestül, a vas ujrahasznositása nem a napjainkba kezdödött.
-
Nemcsak a keresztböl öriznek anyi "eredeti" faszilánkot, hogy egy tengerjáro hajot lehetne épiteni belöllük, hanem a "Szent Szögekböl" is anyi van a templomokban, hogy egy vaskereskedést lehetne nyitni.
-
A Monzai kathedrálisban kiállitott "vas korona", a Longobardok királyi koronája állitolag egy ilyen szögböl lett kovácsolva.
-
A Délfrancia Carpentras városában egy egész loszerszám találhato állitolag, Szent-Szögböl kovácsolva.
-
A szögek néha egyenként bukkannak fel, a Mailandi Kathedrális egyik Tabernákuluma egy ilyen 100-as Szent-Szöget öriz (a hegye levan törve) A szög feje megegyezik a Trieri Domban örzött példánnyal.
-
A Trieri Domban találhato "Szent-szög" egy gyémántokkal ékesitett, felnyithato tetövel ellátott erekjetartoban van kiállitva, és állitolag már több vakot meggyogyitott a puszta megérintés álltal. Nem is értem, hogy egy modern szemsebészet hogyan jöhet ki egy szent-szög nélkül?
-
A Bécsi Kincstárban csak egy szilánk találhato meg a Jézust a kereszten stabilizálo szögböl. Nem akarom az összes "Szent-Szög" lelöhelyét elárulni.
-
En egy kicsit szkeptikus vagyok. Jézus ruháját állitolag elvették a Romaiak és kockával kisorsolták melyiké legyen, mert a ruha egy érték volt abban az idöben. Menyivel többet érhetett egy vasszög? (Hangsulyozom vasat a XV. századtol kezdve képes az ember megolvasztani. Skandináviában, ahol van elég fa, nem a Jeruzsálemi sivatagba.)
-

-
Még az IKEA is ahol csak lehet tiplivel, faszöggel erösiti össze a butorokat. A szög borzasztoan drága volt a vasolvasztás elött (XV.-század)

Hm

Ernoe · 2013 December 20

hűvös írta:
Kedves Ernoe!

Azt hiszem nem pontosítok többet ebben a topikban Ne haragudj, de azt hiszem az elköteleződésed minden kritikai gondolkodást elfed nálad, és ezáltal olyan szélsőségesen következtetsz, ami a magyar ateista blogok Brendel Mátyáséhoz hasonló vagdalkozásává válik.

Bocs, de Jézus korát a bronzkorhoz hasonlítani olyan alapvető tévedés, amit a történelemben általános iskolát végzett tanulóinak is illik elkerülni. A vas teljesen közönséges használatú volt a Római Birodalomban, ugyanakkor senki se állította, hogy Jézus keresztre feszítésénél vas szöget használtak. Mindazonáltal csak érdekességként, a vasat nem fával, hanem levegőbefújással izzított faszénnel, szénnel olvasztják.

...és csak szólok, hogy az üveg 1450 fokos olvadási hőjét is több száz évvel Jézus előtt már áttörték az egyiptomi papok, és tárgyakat készítettek...

Egyébként itt egy régészek által Jézus korából előásott lelet.

http://www.mult-kor.hu/cikk.php?id=914

Szép napokat, ünnepet, de azt hiszem sűrűn nem fogunk találkozni.

Hm

Kedves Hüvös
-
Látszik, hogy csak átfutod amit irok és nem gondolkodsz el rajta.
-
Ismétlem a Bibliai "Teremtés-Legenda" a bronzkorban, idöszámitás elött 1450-körül irodott, azota sokat megtudtunk a világ müködéséröl, az univerzum létrejöttéröl (quantenfluktuato), a kémiai anyagok létrejöttén (magfuzio), az élet létrétrejöttének (abiogenese) és az elölények kifejlödésének (evolutio) ismeretében nincsen szükségünk egy mesebeli "teremtöre", a világot megtudjuk magyarázni koboldok nélkül, önmagábol.
-
A bronz egy ötvözet, aminek az olvadáspontja alacsonyabb mind az összetevök sajátos olvadáspontja. (Valoszinüleg láttál már forraszto-ont. Ha nem az sem baj, ne tegyél fagyállot az autod hütöjébe, vagy ablakmosoba, kivánok neked hideg telet és akkor megtanulod.)
-
A fémfeldolgozás nem volt egyformán elterjedve a világon, akkor még nem volt internet, minden ismeret egy "titok" volt, ebböl éltek a papok.
-
Egyszerü faszenes olvasztoban a maximálisan elérhetö hömérséklet 700 és 900 °C között volt. Ha egy picit informálnád magadat a vasgyártást illetöen, vagy belegondolnál miért volt korábban a kalapács és az üllö olyan fontos szerszám, akkor tudnád, hogy a vasat nem öntötték hanem kovácsolták. Kiverték a salakbol a szenyet, ami megmaradt az volt a vas. (egy cipésszög elkészitéséhez 50-60 kalapácsütésre volt szükség a középkorban, pedig az egy kicsi joszág)
-
Magasabb hömérsékletet a kokszal és a magas kéményekkel értek el a XV. századtol
-
Nem állitottam, hogy nem lettek volna vas tárgyak Jézus keresztrefeszitése idelyén de vas-szögekkel nem temettek el kivégzett embereket mert az tul drága lett volna.
-
Ez olyan lett volna mindha ma a kivégzettet a villanyszékkel temetnék el.
-
Az üvegnél ugyan az az eset mind az ötvözeteknél, a transzformatios hömérséklete alig 600 °C. Az üveg nem üvegböl hanem különbözö porokbol (pl. 60 egység homok, 180 egység hamu tengeri növényekböl, 5 egység kréta) készül. A folyékonyito szer (pl. szoda) minden üveges féltve örzött titka volt.
-
Az üveg egy viszkoz (lassan folyo) folyadék még lehülve is, a formálás centrifugális erövel történik. (Menj el egy templomba és mérd meg az ablaküveg vastagságát felül és alul: alul vastagabb mert az évszázadok alatt lefolyt fentröl.)
-
Milyen termeszeti jelenséget tudsz egy istennel megmagyarázni? Azelött minden mögött egy deus ex machina volt. A szénégetök kora lejárt ugy mind az isteneké. A szivárvány nem egy égi lajtorja - de már ezt is mondtam.
-
A fémek olvadáspontján nem érdemes vitatkozni az bármelyik pillanatban igazolhato, engem inkább az érdekelne hogyan tudsz egy vakot meggyogyitani egy szöggel ami az isten fiát is majdnem kicsinálta? Az egyház ilyen hazugságokkal széditette a hivöket evezredeken keresztül, a csoda-szögek még mindig ott vannak a kirakatban.

pitti · 2013 December 20

step írta:
A tudománynak nincsenek felekezetei.

Nem akarod ezt a kijelentest egy kicsit felul vizsgalni?

Isten és más mesék - 2013

Állandó Tag

Állandó Tag

Állandó Tag

Állandó Tag

Állandó Tag

Állandó Tag

Állandó Tag

Állandó Tag

Állandó Tag

Állandó Tag

Állandó Tag

Állandó Tag

Állandó Tag

Állandó Tag

Állandó Tag

Állandó Tag

Állandó Tag

Állandó Tag

Állandó Tag

Állandó Tag

Hasonló témák