Január 12 . a doni katasztrófa emléknapja
- Téma inditó setni
- Kezdés dátuma
Íme egy Kanadai vonatkozású információ.
Bártfán, 1912. február 5-én született vitéz Duska László (elhunyt: Calgary, 1987. október 1.) hivatásos katonatiszt, százados. A Magyar 2. hadsereg-hez tartozó 37/III. zászlóaljnak a parancsnoka volt. 1943 januárjában egységével szuronyrohammal áttörte az osztrogorszki gyűrűt és megnyitotta az utat a 13. könnyű hadosztály előtt. Érdemeiért a 2. magyar hadseregből egyedüliként kapta meg a Magyar Tiszti Vitézségi Érmet.
1943. január 19-én a 13. könnyű hadosztály, mint a kitörő egységek utóvédje átvette a város védelmét és megkezdte a kiürítést. A kivonuló csapatok Novij Olsanál elakadtak és súlyos harcokba keveredtek. Az útvonal megnyitása Duska László és egysége nevéhez fűződik, akik Novij Olsantól délre elérték a szovjet nehéztüzér-állásokat és azt megrohamozták. Az itt elfoglalt állás következtében egy 3–4 km széles rés keletkezett a gyűrűn, amelyen át a 13. könnyű hadosztály egységei el tudtak vonulni. A százados a harcokban kezén és mellkasán is súlyosan megsérült. A Sára Sándor nevével fémjelzett Krónika "Kitörés" című részében parancsnoka, Rumi Lajos ezredes nagy elismeréssel beszél róla.
A háború után Kanadában, Calgary-ban telepedett le. Geofizikusként dolgozott. Alapító elnöke volt a Széchenyi Társaságnak. Kanadában országos pénzgyűjtési kampányt indított el és 1977-re 300 000 dollárt sikerült összeszedni a kanadai magyarságtól. A pénzösszegből létrejött alapítvány a Torontói Egyetemmel létrehozta a Magyar Tanszéket.
Elnöke lett a Magyar Harcosok Bajtársi Közössége szervezetnek, amely sok ezer emigráns katonatisztet fogott össze.
2000-ben létrejött a nevét viselő alapítvány: vitéz Duska László Ösztöndíj Alapítvány, amely évente egy hallgató részére biztosít magyar kurzust.
Bártfán, 1912. február 5-én született vitéz Duska László (elhunyt: Calgary, 1987. október 1.) hivatásos katonatiszt, százados. A Magyar 2. hadsereg-hez tartozó 37/III. zászlóaljnak a parancsnoka volt. 1943 januárjában egységével szuronyrohammal áttörte az osztrogorszki gyűrűt és megnyitotta az utat a 13. könnyű hadosztály előtt. Érdemeiért a 2. magyar hadseregből egyedüliként kapta meg a Magyar Tiszti Vitézségi Érmet.
1943. január 19-én a 13. könnyű hadosztály, mint a kitörő egységek utóvédje átvette a város védelmét és megkezdte a kiürítést. A kivonuló csapatok Novij Olsanál elakadtak és súlyos harcokba keveredtek. Az útvonal megnyitása Duska László és egysége nevéhez fűződik, akik Novij Olsantól délre elérték a szovjet nehéztüzér-állásokat és azt megrohamozták. Az itt elfoglalt állás következtében egy 3–4 km széles rés keletkezett a gyűrűn, amelyen át a 13. könnyű hadosztály egységei el tudtak vonulni. A százados a harcokban kezén és mellkasán is súlyosan megsérült. A Sára Sándor nevével fémjelzett Krónika "Kitörés" című részében parancsnoka, Rumi Lajos ezredes nagy elismeréssel beszél róla.
A háború után Kanadában, Calgary-ban telepedett le. Geofizikusként dolgozott. Alapító elnöke volt a Széchenyi Társaságnak. Kanadában országos pénzgyűjtési kampányt indított el és 1977-re 300 000 dollárt sikerült összeszedni a kanadai magyarságtól. A pénzösszegből létrejött alapítvány a Torontói Egyetemmel létrehozta a Magyar Tanszéket.
Elnöke lett a Magyar Harcosok Bajtársi Közössége szervezetnek, amely sok ezer emigráns katonatisztet fogott össze.
2000-ben létrejött a nevét viselő alapítvány: vitéz Duska László Ösztöndíj Alapítvány, amely évente egy hallgató részére biztosít magyar kurzust.
Ismét eltelt egy év most egy pár hozzászólást másolok ide.
Nagyapám hazajött. Testileg, lelkileg megnyomorodva. 38 kilósan. De még majdnem 40 évig velünk volt utána. Ideje nagy részét azzal töltötte, hogy ült a tornácon és meredt maga elé. A családot eltiltotta a templomba járástól, mert ha Isten létezik és ezt megengedte, akkor kapja be....
Az én nagyapám is hazajött. 1970-ben halt meg, alapvetően derűs, aktív életet élt addig. Az Istennel kapcsolatos álláspont viszont abszolút egyezik: "Végeztem Istennel egyszer s mindenkorra a Don-kanyarban!"
Nagyapám meghalt...valahol Voronyezs alatt alussza örök álmát.Béke poraira! Apósom 1951-ben jött haza hadifogságból 39 kilósan de élve. 3.500 magyarból 150-en élték túl a poklot.Leszállt a vagonból a határon,megcsókolta a földet és utólag azt mondta: Ha a Jó Isten engedi neki a 80-at,megköszöni és elmegy.Így is tett....
Az én nagyapàm is hazajött. Utàna oly sok dologban lelte örömét. Dolgozott, osztàlykiràndulàsra jàrt velünk kísérõként. Vett egy kis telket Budafokon. Biciklivel jàrtam ki vele oda. Leírta emlékeit, kazettàs magnòra énekelte a katonanòtàkat. 94 éves koràig élt velünk nagy- nagy szeretetben, boldogan.
Édesapám hasonlóképpen! 7 évig volt fogságban, és amikor hazatért, a nagymamám megkérdezte: fiatalember kit keres? Soha nem volt hajlandó mesélni az átélt borzalmakról. Csak néha, egy egy morzsát kaptunk az iszonyatból!
Az én anyai nagyapám is hazajött a hadifogságból.1912-es születésű volt .
1986-ban hunyt el .
A mama gondos ápolásának köszönhetően élt ennyi évet még .
Sokszor fájt a gyomra ,kezein ,lábain fagyási sérülések voltak ,nehezen járt.
Nekünk semmit nem mondott az átéltekről.
Nekem dédöregapám volt ott. Szigorúan tilos volt kérdezni hogy miket látott ott.
Nagyapám hazajött. Testileg, lelkileg megnyomorodva. 38 kilósan. De még majdnem 40 évig velünk volt utána. Ideje nagy részét azzal töltötte, hogy ült a tornácon és meredt maga elé. A családot eltiltotta a templomba járástól, mert ha Isten létezik és ezt megengedte, akkor kapja be....
Az én nagyapám is hazajött. 1970-ben halt meg, alapvetően derűs, aktív életet élt addig. Az Istennel kapcsolatos álláspont viszont abszolút egyezik: "Végeztem Istennel egyszer s mindenkorra a Don-kanyarban!"
Nagyapám meghalt...valahol Voronyezs alatt alussza örök álmát.Béke poraira! Apósom 1951-ben jött haza hadifogságból 39 kilósan de élve. 3.500 magyarból 150-en élték túl a poklot.Leszállt a vagonból a határon,megcsókolta a földet és utólag azt mondta: Ha a Jó Isten engedi neki a 80-at,megköszöni és elmegy.Így is tett....
Az én nagyapàm is hazajött. Utàna oly sok dologban lelte örömét. Dolgozott, osztàlykiràndulàsra jàrt velünk kísérõként. Vett egy kis telket Budafokon. Biciklivel jàrtam ki vele oda. Leírta emlékeit, kazettàs magnòra énekelte a katonanòtàkat. 94 éves koràig élt velünk nagy- nagy szeretetben, boldogan.
Édesapám hasonlóképpen! 7 évig volt fogságban, és amikor hazatért, a nagymamám megkérdezte: fiatalember kit keres? Soha nem volt hajlandó mesélni az átélt borzalmakról. Csak néha, egy egy morzsát kaptunk az iszonyatból!
Az én anyai nagyapám is hazajött a hadifogságból.1912-es születésű volt .
1986-ban hunyt el .
A mama gondos ápolásának köszönhetően élt ennyi évet még .
Sokszor fájt a gyomra ,kezein ,lábain fagyási sérülések voltak ,nehezen járt.
Nekünk semmit nem mondott az átéltekről.
Nekem dédöregapám volt ott. Szigorúan tilos volt kérdezni hogy miket látott ott.
A magyar 2. hadsereg ellenálló képességéről
Az évforduló kapcsán ismét szállnak a toposzok: szovjet túlerő, elégtelen magyar páncélelhárítás, T-34 tömegek, stb.
Nem volt abszolút szovjet túlerő a magyar könnyűhadosztályokkal szemben, hanem helyi erőfölény. A magyar és német csapatok igen jelentős páncélosveszteséget okoztak a támadó szovjet erőknek. Nem csak T-34 közepes harckocsik, hanem számos gyengébb ellenfélnek számító könnyű harckocsi is támadott.
A Donnál harcolt magyar katonák megérdemlik, hogy a tények alapján emlékezzünk rájuk.
Az évforduló kapcsán ismét szállnak a toposzok: szovjet túlerő, elégtelen magyar páncélelhárítás, T-34 tömegek, stb.
Nem volt abszolút szovjet túlerő a magyar könnyűhadosztályokkal szemben, hanem helyi erőfölény. A magyar és német csapatok igen jelentős páncélosveszteséget okoztak a támadó szovjet erőknek. Nem csak T-34 közepes harckocsik, hanem számos gyengébb ellenfélnek számító könnyű harckocsi is támadott.
A Donnál harcolt magyar katonák megérdemlik, hogy a tények alapján emlékezzünk rájuk.
Hasonló témák
