Könyv születik- Irj Te is egy sort hozzá!

-Azt hittem, mész vásárolni.Nem is tudtam, hogy szivarozol, soha nem láttam.Hol szerezted?- megdöbbenve tette fel a kérdéseket, egymás után Ethel.
-Nem is dohányzom,csak kipróbáltam, de nem ízlik.Sose fogok rászokni,és hogy a harmadik kérdésre is válaszoljak, John bács holmijai között akadtam rá, de már itt sem vagyok-mondta és elrobogott a városba.
Ethel elgondolkozva nézett utána,-remélem nem történik semmi baj
az uton, jó lenne már egy kis nyugalom-gondolta elindult a ház felé.

Rakosgatott a szobában , összeszedte a mosnivalókat . Éppen feltett vizet melegiteni , amikor megcsörrent a telefon .
- Vajon ki lehet az ? - gondolta kissé idegesen - de azért nagyon gyorsan kapta fel a telefont .

Nem szólt bele, várt,hogy elöbb a hívó fél szólaljon meg.
-Halló, Ethel Te vagy az?Szólalj meg!-mondta testvére, Ethan ,ejedséggel a hangában.
_Én vagyok, de boldog vagyok, hogy hallom a hangod.Jól vagy, minden rendben van? -
-Már sokkal jobban vagyok.Lassan elkezdek dolgozni is. Tudni akartam ,hogy veletek rendben van-e minden.Amig elcsendesednek a dolgok, én foglak hívni Benneteket.Jó lesz így?
-Igen.-mondta Ethel.- Amilyen sűrűn tudsz telefonálj.Ha gondolod ne mindig ugyazon a számo, hátha valaki figyeli.
-Én is így gondoltam.Látom még mint mindig, most is egy hullámhosszon működnek a gondolataink. Puszillak mindkettőtöket,
most mennem kell-azzal lerakta a telefont.

Gyorsan telt az idő, szinte meglepődött amikor meghallotta az autóbúgását.Izgatottan, boldogságtól sugározva szaladt ki a kertbe, de a lába szinte gyökeret vert az ijedtségtől,mert nem Robin kocsija volt,aminek a hangját hallotta.

-Két ismeretlen férfi szállt ki az autóból és elindultak a lány felé.Ő meg sem tudott moccani az ijedtségtől, bénultan állt, amíg odaértek hozzá.

Pedig, ha nem uralkodik el rajta az ijedtség, láthatta volna, hogy ez egy furgon, és a két férfi munkaruhát visel.
- Hová rakodjunk? - kérdezte az egyikük - s csodálkozva nézett az ájulni készülő lányra.
Robin csak ekkor száll le a motorról, az autó takarásából nem látott oda. Épp időben kapta el kedvesét, hogy az ne zuhanjon a földre. Intett a férfiaknak, hogy pakoljanak csak ki a fészer elé mindent, majd ő később elrendezi, és bevitte az alélt lányt a házba.

majdnem megbotlott a küszöbben

...még éppen idejében sikerült visszanyernie az egyensúlyát, igy nem estek be az ajtón. Lefektette az ágyra Ethelt, és vizes ruhával törölgette az arcát,miközben gyengéden szólongatta.

-Robin!Úgy megijedtem,kik voltak azok az emberek?-kérdezte, miközben magához tért.
-Meghozták az árut, amit vásároltam.Nem gondoltam, hogy így megijedsz, akkor én jöttem volna elöl.Nyugodj meg,nincsen semmi baj,mindent elintéztem, az új személyazonosságodat is,és a hivatalnál szóltam, hogy itt maradunk, egyenlőre.

Bementek a házba , Ethel hozzáfogott a mosáshoz , Robin pedig rendezgette a lepakolt anyagot. Már szürkült amikor teregetni kezdett a lány .
- Összeütök valamit enni , aztán eltesszük magunkat holnapra .
- Hát igen , nagy terveim vannak , kipihentnek kell lennünk holnapra - válaszolt a fiú .
-

Ethel mosolyogva nézte a férfit, majd elindult, hogy elkezdje az "összeütést".

Az élet rendje

Aznap estre szokatlanul csendesek voltak. Mindketten tartogattak meglepetést a másik számára, de nem tudták, hogyan is kezdjenek hozzá.
Ethel volt a bátrabb, ő törte meg a feszült csendet.
- Úgy szeretném, ha a BABÁNK ide születhetne, és háborítatlanul élhetnénk - mondta, és félve nézett fel.

Elgondolkodott s szinte maga előtt látta játszani a kicsit,egy könnycsepp jelent meg a szemébe.

Robin szótlanul nézte, hogy milyen vágyakozva néz rá, a lány,elgondolkodott, majd azt mondta.
-Én is boldog lennék, ha itt ,maradnánk és családot alapítanánk, már gyermekkoromban is erről álmodoztam mikor itt töltöttem a nyarakat.
Szinte be sem fejezte a mondatot és Ethel már boldogságtól ragyogva ugrott a nyakába.

- Akkor ezt most fogjam fel igen válasznak? - Nevetett fel a férfi, miközben magához vonta a lányt.
- Most hezitáltam itt magamban, hogyan is kezdjek hozzá a lánykéréshez, te pedig megelőztél. De biztos is voltam benne, annyira, hogy bejelentettem magunkat holnap délelőttre a paphoz. Ugye, ott is igen lesz a válaszod?- kérdezte még huncut mosollyal.

A nő hirtelen beleremegett a férfi érintésébe ,oda adta a pohár vizet és leült a szemben levő fotelra

Ez nem ide illik!!

rori írta:

A nő hirtelen beleremegett a férfi érintésébe ,oda adta a pohár vizet és leült a szemben levő fotelra

Kattints a kibontásához...

Bocs, de jobb lett volna, ha elolvasod az előzményeket.
A folytatás az utolsó oldalnál aktuális!!

_Hát!-kezdte sejtelmesen Ethel.-Ilyen elbizakodottságot még nem láttam.-majd, huncut mosollyal súgta a nyakában csüngve-IGEN! IGEN! IGEN!.

Majd kicsit megszeppenve megkérdezte.-Ez most mit is jelent,hogy bejelentettél a paphoz minket?Házassági előkészítő, vagy már rögtön az esküvő?
-Ilyen hamar meggondoltad magad?- kérdezte Robin nevetve.

-Jaj, dehogy! - búgta kedvese nyakán csüngve Ethel. - Csak eszembe jutott egy barátnőm. Sokat beszélt nekem az előkészítőről. Lenne kedvem hozzá.