Megállapította-persze csak magában, hogy a székláb nem szabványos, ámde meglehetősen kecses,ez boldogsággal töltötte el, felelevenedtek benne gyermekkora emlékei, pontosabban egy visszatérő álom képei, ahol ő egy hatalmas bálteremben táncol, csupa kecses székláb társaságában,(amik láthatatlanok a tükörben, de ennél nem többek) "akik" tárgy mivoltuk ellenére minden emberi tulajdonsággal bírtak, egyedül a kezük hiányzott és ezért nem tudták megfogni a poharat.....(micsoda isteni csapás ) Mindig is könnyűnek éreztem magam, de sohasem súlytalannak- gondolta, de aztán eszébe jutott, hogy nem vette meg a Viperát markolva című dvd-t , ami kedvenc írója Hervé Bazin regényének filmváltozata. A francba, most legszívesebben azt tenném amit Arkhimédész, amikor sikerült rájönnie,hogyan tudja bizonyítani a királynak, hogy az aranyrúd valóban igazi, és a nő már gondolatban , meztelenül rohant a könyvesboltba, kedvenc filmjéért. Aztán észrevette a kint maradt var-ánuszt, ami közben a mester hatására tűzokádó sárkánnyá változott és épp az ő drága cipőjén próbálgatta újdonsült képességét. A mester a fogas mellől vigyorgott, majd megjelent Margaréta is teljesen beállva a macskával a hátán, és kezdetét vette az orgia az 1408-as szobában. Beborította őket egy sejtelmes fátyol, ami megszépítette ezt a vad, buja éjszakát var-ánuszostól, széklabástól, úgy ahogy volt.