Jin-jang egyensúly
Az ősi kínai filozófia szerint minden mindennel összefügg, minden összhangban és harmóniában van egymással amint az univerzumban, úgy a testünkben is. A világ minden jelenségében meglévő ellentétes erők kifejezésére használják a jin és jang fogalmát, melyek ideális körülmények között egyensúlyban vannak. A jin-jang energiák viszonyai az öt elem tana szerint alakulnak. Ahogy az univerzumot, az emberi testet is az 5 őselem alkotja, a közöttük fennálló kapcsolatok határozzák meg egészségünket, kiegyensúlyozottságunkat.
A jin-jang elmélet
Az univerzumban mindennek egyaránt van jin és jang minősége, egyik sem létezhet a másik nélkül. Pl. hideg-meleg, nappal-éjszaka, kilégzés-belégzés, aktív-passzív stb. A Tao elve szerint minden jelenség magában hordja a változás, az ellenkezőbe fordulás lehetőségét, így azt mondhatjuk, hogy a világ a jin és a jang jellegű erők állandó változásából áll. A jin képviseli a passzivitást, a sötét, árnyékos oldalt, a Holdat, az éjszakát, a hideget, a telet, a nyugalmat, az anyagot, a nőiest, a táplálót, az anyaföldet, az alul ill. belül lévőt. A jang képviseli az aktivitást, a világos oldalt, a Napot, a nappalt, a meleget, a nyarat, a mozgást, az energiát, a férfiast, a védelmezőt, az eget, a felül, a kívül lévőt. Addig vagyunk egészségesek, míg ez a két ellentétes erő egyensúlyban van bennünk.
Energiaáramlás a testben
Testünket energia (csí) működteti, mely a meridiánokon keresztül áramlik szerveinkbe meghatározva ezzel egészségünket. A szervezetben minden működésnek megvan a maga energiája, minden elemhez kapcsolható egy-egy jin, ill. jang meridián, egy-egy jin és jang szerv és minden elem szimbolizál valamilyen érzelmet. Az energia mindegyik meridiánban ahhoz a szervhez áramlik, melyről a nevét is kapta. Minden jin meridiánnak van egy jang meridián párja, melyek egy-egy jin, ill. jang szervet táplálnak. Ilyen szervpár a máj-epe, szív-vékonybél, lép és hasnyálmirigy-gyomor, tüdő-vastagbél, vese-húgyhólyag, szívburok-hármas melegítő. Az első a főszerv (jin), a második a mellékszerv (jang), mely védelmezi a főszervet. Ha valamely szervben energiahiány vagy többlet keletkezik, a szervpárja ellensúlyozza azzal, hogy jin-jang energiát ad vagy elvesz.
Jin: a test alsó fele és jobb oldala, a mell, a has és a tömör szervek (szív, lép, tüdő, vese, máj), melyek energiagyűjtő szervek, a táplálékból nyert energia átalakítását és tárolását szolgálják.
Jang: a test felső fele és bal oldala, a hát és az üreges szervek (vékonybél, gyomor, vastagbél, húgyhólyag, epehólyag), melyek a táplálék és a víz felvételében, megemésztésében és a salakanyagok kivezetésében játszanak szerepet.
Testünk minden szervének megvan a maga kétórás időszaka, amikor működése aktívabb a többieknél. A jin és jang energiák a 12 meridiánon keresztül a szervórának megfelelően keringenek a nap huszonnégy órája alatt. A betegségek korai felismerését megkönnyíti, hogy a szervóra időpontjaiban jelentkeznek bizonyos tünetek, melyek az éppen aktív meridián kiegyensúlyozatlanságára hívják fel a figyelmet. A hagyományos felfogás szerint kezelni is akkor érdemes, amikor az adott szerv aktív, vagy éppen 12 órával eltolva, a szerv pihenő időszakában.
Betegség – Amikor az egyensúly kibillen
Amennyiben az energiaáramlásban zavar támad, az kihat a testi-lelki állapotunkra. Sok minden előidézhet egyensúlyzavart az időjárás változástól kezdve a sérüléseken át a helytelen táplálkozásig. Amennyiben egy testrészünk energiahiányban szenved, melegséget adó táplálékot, ha energiatöbblettel rendelkezik, hűsítő, frissítő táplálékot kíván. Egy gyakran fázó embernek több meleg típusú ételre van szüksége, míg melegebb testhőmérsékletű társának célszerű hűtő táplálékokat fogyasztania. Egy hidegebb (jin) éghajlaton vagy évszakban a jangosabb táplálkozás megfelelőbb, míg nyáron a jinesebb. A kínai orvoslás négy fő kibillent állapotot különböztet meg: jin túlsúly, jang túlsúly, jin hiány, jang hiány.
Jin túlsúly: túl sok a hideg és a nedvesség
A jin típusú betegségek a szervezet belsejében alakulnak ki, hideggel összefüggő hiánybetegségek, melyeket a jin ural.
Jin túlsúly tünetei: teltségérzet, nehézérzés a karban és a lábban, hajlam az erős váladékképződésre, főként köhögéskor. Állandóan hideg a keze, gyakran fázik, ezért a hideget kerüli, meleg italokra vágyik, a legyengült immunrendszere miatt gyakran megfázik. Légzése rövid és gyenge, étvágya mérsékelt, mozgása lelassult, fáradt, sápadt. Hajlamos a felfúvódásra, világos híg széklet, világos, bő vizelet, gyenge libidó, nőknél világos menstruációs vér, hosszú ciklusokkal, a nyelve fehér és nedves, de nem lepedékes.
Étkezés:
Fogyasszunk Tűz elemhez tartozó, szárító hatású ételeket! A semleges hatású ételek mellett válasszunk melegítő és kevés forrósító ételt! A semleges hatású vaj kivételével kerüljük a tejtermékek fogyasztását. Egyáltalán ne együnk nyers táplálékot és természetes édesítőket. Kerüljük a fagyasztott és gyorsételeket, a hideg szendvicseket, mindent, ami hideg. Helyette melegen, frissen készített ételeket együnk. A gabonákat darálva használjuk és főzés előtt olaj nélkül pirítsuk meg, a zöldségeket is mindig melegen fogyasszuk. Jangosítsuk a jin jellegű ételeinket, azaz pirítsuk vagy szárítsuk meg. Együnk minél több keserű, melegítő hatású ételt, használjunk keserű, melegítő hatású fűszereket. Étkezések közben igyunk kevesebb folyadékot, de étkezés után igyunk meg egy csésze forró erőlevest és a nap folyamán igyunk sok meleg teát.
Jang túlsúly – túl sok a hő
Az egyes szervekben a normálisnál több jang energia hőt és túlzott tevékenységet eredményez, melyek a jang uralma alá tartoznak.
Jang túlsúly tünetei: felhevült, kipirult arc, meleg kezek, kerüli a meleget, hideg italokat fogyaszt, állandóan szomjas, mélyeket lélegzik, jó az étvágya, hiperaktív, energiával teli típus, túl hangosan beszél, alvási zavarai vannak, ingerlékeny, fennhéjázó személyiség, gyakran haragos, hajlamos a fejfájásra. Általában székrekedéses, sötét és kevés a vizelete, égető érzést érez gyomortájon, erős szexuális vágy jellemzi, nőknél a menstruációs vér erős és sötét, a mellfeszülés is gyakori tünet. Nyelve piros, száraz, vastag, sárga lepedék borítja.
Étkezés: Kerüljük az édes és erős ételek melegítő és hevítő hatását, egy időre mondjunk le a húsról, halról, alkoholról és kávéról! Segítenek a belső lázat legyőzni a keserű-hideg ételek, az izzadást megfékezik a savanyú-hideg ételek, a szorulásra jótékonyan hatn
hatnak a sós-hideg ételek, a külső kánikula elviselését pedig az erős-hideg ételek ellensúlyozzák. Általában keveset vagy egyáltalán ne sózzuk az ételeket és ne alkalmazzuk a jangizáló főzési technikákat sem. Bőven együnk a semleges és frissítő hatású ételekből, esetenként jót tesznek az olyan hűtő hatású ételek, mint a különféle lédús növények, saláták, gyümölcsök. Gabonák közül a legjobb a barna rizs és a búza fogyasztása.
Jang hiány -a belső hideg miatt alulműködnek a szervek
A jang hiányos állapota belső lehűléshez vezet, ami az energiaáramlás stagnálását okozza. A jang melegítő hatásának hiánya miatt kiterjedt a fázékonyság, borzongás. Fáradékonyak vagyunk, gyakrabban vannak koncentrációs problémáink, immunrendszerünk gyenge. Ha még több jang energia hiányzik, akkor kimerülés, szellemi-lelki fáradtság, ingerlékenység, félelmek, székrekedés, menstruációs problémák tünetei jelennek meg. A fáradékonyság és rossz vérkeringés tünetei gyakran vezetnek a szervezetben túlzott nedvességhez vagy váladékürítéshez, melyek jelenlétét a hurutok, ciszták vagy a daganatok mutatják. A test lehűlésekor a jang energia egyensúlyát minden esetben a vesék állítják helyre, ugyanis a vese a felelős a testünk belső tüzéért, ezért igényel a táplálékból meleg energiát. A férfiak hátfájással párosuló impotenciája is utal a vese jang gyengeségére. Az állandó jang hiány okozza az egyes szervek süllyedését, melyek a híg széklet, félelem, szomorúság és depressziós tünetek formájában jelennek meg.
Jang hiány tünetei: minfdig fázik, meleg ételekre és italokra vágyik, mozgása lelassult, beszéde kissé fásult, pesszimista. Mivel a szervezet anyagcseréje eléggé lelassult, ezért hízásra hajlamos, nehezen fogy le és krónikus gyulladásai vannak.
Étkezés: Hónapokon át édes-meleg, erős-meleg, keserű-meleg ízű ételeket fogyasszunk melegítő fűszerezéssel. Kivételesen ehetünk több húst, főként erőleveseket. A jang-hiányt többnyire a túl sok hideg és nyers étel fogyasztása okozza. Ilyen esetben kerüljük a hűsítő, frissítő hatású ételeket, különösen a savanyú ízűeket, a hűsítő tulajdonságú nyers zöldségeket, mint a zellert, fejes salátát, gombát, déligyümölcsöket, továbbá a jéghideg italokat, ételeket. Csökkentsük a tejtermékek fogyasztását, inkább együnk több melegítő hatású gabonát, kölest, hajdinát, kukoricát, mellé sok semleges jellegű ételt főként édesítő, melegítő fűszerezéssel. Használjuk gyakrabban a jangizálási technikát (pirítás, szárítás) és fogyasszunk minél többször marhacsontból készült levest. Napi háromszori meleg étel fogyasztása ajánlott. Evés közben ne igyunk, és csak meleg italokat fogyasszunk. Ha a jang hiánnyal egy időben jin hiányunk is van, étrendünket érdemes az alábbi élelmiszerekből összeállítani.
Jangot erősítő ételek: pirított köles, pirított rizs, pirított mogyoró, pirított dió, sárgarépa, petrezselyem. A fűszerek közül a gyömbér, fahéj, szegfűszeg, bors, köménymag, mustármag, kakukkfű, rozmaring, ánizs, édeskömény. Gyümölcsök közül a sárgabarack, főtt vagy sült alma, cseresznye, meggylé. Ezen kívül tyúk, tyúkleves, szarvashús, bárányhús, kecskesajt. A póréhagyma felmelegíti az öt belső szervet, de jin hiánynál ne fogyasszuk, a vöröshagyma és édeskömény felmelegíti a nyers ételeket, de izomlázat okozhat.
Jin hiány: szervezetünkben kevés a folyadék és a nedvesség
Ez az állapot az életenergia hiányát jelenti ,és üres hőt eredményez, mert hiányzik a jin hűtő hatása. A jin energiahiány okozza a nyugtalanságot, idegességet, a stresszes állapotra való hajlamot, napközbeni szomjúságot, szájszárazságot, gyakori szédülést, álmatlanságot, ideges ingerlékenységet. A test a hőt különösen éjjel termeli, ami az életerő hiányához vezet. A hiányállapotok esetében az ok legtöbbször a vesékben keresendő, mivel az összes szerv gyökerét a vesék alkotják. A vesékben soha nem állhat fenn túlsúly állapota. Amikor a vesék egyszerre jutnak jin és jang hiány állapotába, akkor mindkét vese károsodott. A vesék energiaszintjét a megfelelően kialakított táplálkozással helyreállíthatjuk, de ez hosszabb időt vesz igénybe.
Jin hiány tünetei: általános szárazság, száraz száj, száraz torok, száraz bőr, száraz széklet, éjszaka izzad, tenyere és talpa felforrósodik, alvászavarok, intenzív álmok jellemzik, általában sovány, napközben sápadt arc, ami délutánra kipirosodik, gyenge hang, sápadt, fénytelen szem, lelassult mozgás és beszéd, amelyek általában hosszan tairtó, súlyos betegség esetén jönnek létre.
Étkezés: Több hónapon keresztül frissítő, nagy nedvességtartalmú ételeket, sok semleges jellegű ételt és sok tiszta vizet fogyasszunk! Minél gyakrabban együnk frissítő hatású főtt zöldségeket, főtt gyümölcsöket, főételként barnarizst, búzát, kukoricát. Nagyon fontos a sok alvás, elegendő alvással a szervezet vissza tudja nyerni a jin energiáit, ugyanis éjjel 10 és hajnali 2 között a legnagyobb az univerzum energiaszintje.
Amennyiben a jin hiánnyal egy időben jang hiány is fellép:
Jin erősítésére: búza, barnarizs, mungóbab, gomba, brokkoli, kínai kel, burgonya, zeller, fehér retek, paradicsom, cukkini, spenót, fejes káposzta, spárga, alma, körte, piros szőlő, méz.
Jang erősítésére: kacsa, nyúl, sertéshús, ponty, tehéntúró, tehéntej, aludttej, erőlevesek (szárnyas, hal, velőlevesek)
Ha az egészségi állapotunk nem ad különösebb okot az aggodalomra, akkor a táplálékok tulajdonságának segítségével könnyedén elősegíthetjük az energiák kiegyenlítését. Degeneratív megbetegedéseknél viszont néha sok évre van szükség ahhoz, hogy a táplálkozás segítségével meggyógyuljunk.
http://eljunktudatosan.hu/hko-alapelvek/jin-jang-egyensuly.html