Mi történt ma?

"1890. július 29.

öngyilkossági kísérlet következtében meghal Vincent van Gogh

Auvers-sur-Oise-ban (Val-d Oise) öngyilkossági kísérlet következtében meghal a 37 éves holland festő, Vincent van Gogh. Van Gogh, aki a szellemi tartományban kereste az élet beteljesülését, egy műkereskedőnél dolgozott, majd teológiát tanult. Dacos életfelfogása miatt tervei zátonyra futottak és a művészet felé fordult. Nagy szegénységben, csavargó életmódot folytatott, majd Párizsba került, ahol az impresszionistákat tanulmányozta. Azután Dél-Franciaországban élt, ahol megtalálta a festményeire oly jellemző színes kifejezési módot. Van Gogh teljes egészében a festészetnek szentelte magát. Képeire jellemzőek az erőteljes, kifejező ecsetvonások és erős színek, amelyeknél a sárga - a nap, az élet szimbóluma - fontos szerepet játszik "

2005-08-01
Meghalt a világ egyik leggazdagabb embere

Elhunyt a szaúdi uralkodó. Fahd király 23 éves uralma idején Szaúd Arábia az Egyesült Államok szoros szövetségesévé vált, ezzel kivívta a muszlim radikálisok haragját. Az uralkodó halála miatt elhalasztják a szerdára tervezett sarm-es-sejki arab csúcstalálkozót.

A szaúdi tévé adását megszakították, és a Koránból olvasnak be idézeteket. Fahd bin Abdel-Azízt május végén szállították kórházba tüdőgyulladással és magas lázzal. Egészségi állapota törékeny volt azóta, hogy tíz éve szélütés érte. Az uralkodói jogköröket Abdallah herceg, Fahd féltestvére gyakorolta. Mától ő az új király.

Fahd az államalapító Abdel-Aziz Ibn Szaúd fia volt. 23 éve állt királyság élén: uralkodása alatt az Egyesült Államok szoros szövetségesévé tette hazáját, ezzel azonban kivívta a muszlim radikálisok haragját. Oszama Bin Laden például nem titkoltan a királyi család uralmának megdöntését akarja, mivel az engedélyezte az amerikai bázisok építését a szent földön. Rijádi források szerint Fahd halála után sem lesz változás a királyság olajpolitikájában, vagyis a Föld legnagyobb kőolaj-készletével rendelkező Szaud Arábia továbbra is az árak stabilan tartására törekszik majd. Az elhunyt uralkodó a világ egyik leggazdagabb embere volt: magánvagyonát 48 milliárd euróra taksálják.

"Elhunyt Kránitz Lajos

2005. augusztus 1., hétfő

Augusztus 1-én, hatvankét éves korában, váratlanul elhunyt Kránitz Lajos, a Budapesti Kamaraszínház Jászai Mari-díjas színművésze.

A Jászai Mari-díjas színművész közel negyven éves színházi pályafutása alatt játszott A néma leventé-ben, a Furcsa pár-ban, a Ványa bácsi-ban, a Koldusoperá-ban, Az öreg hölgy látogatásá-ban, alakította A salemi boszorkányok John Proctorát és a Haramiák Öreg Moorját.

Kránitz Lajos olyan filmekben szerepelt, mint a Szamárköhögés, A legényanya vagy az utóbbi évek egyik legnépszerűbb magyar produkciója, az Üvegtigris. Ő kölcsönözte hangját Darth Vadernek a Csillagok háborúja új szinkronjában, és az ő hangján szólalt meg a Dallas tévésorozat Jockey Ewing-ja is.

A hatvankét éves színművész augusztus 1-én hunyt el. A halál okáról a Budapesti Kamaraszínház nem adott felvilágosítást, a temetésről a későbbiekben intézkednek. Kránitz Lajost a Budapesti Kamaraszínház és a József Attila Színház, ahol 1971-től 1985-ig játszott, saját halottjának tekinti."

1945. augusztus 6-án reggel fél nyolckor három amerikai repülőgép tűnt fel a japán nagyváros, Hirosima fölött.

A légiriadókba belefáradt, a menekültekkel 400 ezresre duzzadt lakosság ügyet sem vetett a gépekre, amelyek közül a B-29 típusú Enola Gay bombázó alacsonyabbra ereszkedett, és "valamilyen tárgyat" dobott le. 8 óra után 15 perccel és 17 másodperccel a város fölött vakító kékesfehér fény lobbant, majd mennydörgés következett és az azóta elhíresült gombafelhő szökött az ég felé: 600 méter magasságban felrobbant a Little Boynak elnevezett, 17 ezer tonna TNT-vel egyenlő hatású első atombomba.

A robbanás körzetében 1,2 kilométeres sugarú körben minden a földdel vált egyenlővé, az áldozatok pontos számát soha nem fogjuk megtudni. Csak becslések léteznek: a hirosimai emlékművön 61 ezer 443 név szerepel, élelmiszerjegyét 78 150 ember nem váltotta be soha többé, az amerikai felderítés 139 ezerre tette számukat. Az áldozatok többségének halálát nem maga a robbanás okozta, hanem az azt követő tűzvész, omlás és pánik. Sokan csak napokkal később, a hőhatás, a lökéshullámok vagy a radioaktív sugárzás következtében, elképzelhetetlen kínok közt vesztették életüket.

A sugárfertőzés okozta károsodások pontos természete ma sem ismert, de addig ismeretlen betegségek tűntek fel, a mai napig szedi áldozatait a leukémia, a "hirosimai rák", még ma is gyermekek születnek genetikai torzulásokkal. A hirosimai ipari létesítmények ellenben szinte érintetlenek maradtak, és a hadiüzemek dolgozóinak jelentős része túlélte a robbanást.

Hirosima óta hat évtized telt el, de a vita azóta sem csillapodott: szükség volt-e Hirosimában, de főként két nappal később Nagaszakiban a atombomba bevetésére, és milyen hátsó szándékok vezették Truman elnököt a támadás elrendelésekor.

Sokan vélik úgy, hogy a robbantás hadászatilag indokolatlan volt, mivel a japánok már a megadás gondolatával foglalkoztak; az amerikai katonai és politikai vezetés főleg a lakott területre gyakorolt hatást akarta látni, és már a háború utáni erőviszonyokat akarta alakítani.

Mások szerint viszont súlyos véráldozatokat követelő hadműveleteket előztek meg, hiszen az egyetlen japán terület, Okinava szigetének elfoglalása két hónapot és 12 ezer amerikai katona életét követelte: ezek az iszonyatos veszteségek hozzájárultak ahhoz, hogy a megadást továbbra is elutasító Japán ellen bevessék az új fegyvert. (Mellesleg még maga a robbantás sem hatott - legalábbis a katonai vezetésre nem.)

A fegyver hatásának demonstrálása már a Szovjetuniónak is szólt, a hidegháborús hatalmi játszmáknak is része volt, bár az amerikai atommonopólium sem tartott sokáig. Szokták azt is állítani, hogy a két bomba robbanásának iszonyatos hatása óvatosságra kényszerítette a politikusokat, és ezzel mintegy megmentette a világot az atomháború rémétől.

Bizonyos azonban, hogy az emberiség 1945. augusztus 6-án reggel negyed kilenckor egy új korszakba lépett. E napot 1978-ban A nukleáris fegyverek betiltásáért folyó harc világnapjává nyilvánították örök emlékeztetőül.

1853. augusztus 24-én került először chips az asztalra, még pedig az amerikai Saratoga Springs egyik hoteljének éttermében. A Moon Lake Lodge nevezetű szállodában megszállt egyik prominens személy ugyanis nem szerette a vastagra vágott sültkrumplit. Erre a hotel szakácsa hajszálvékonyra vágta a burgonyát, majd olajban kisütötte. Így született meg a chips.

A leleményes szakácsot George Crumnak hívták. A chipset hidegen és melegen egyaránt fogyasztottak.

A chipsnek akkora sikere lett, hogy az étterem étlapjára is egyből felkerült, majd pedig rövidesen elkezdték csomagban is árulni. A Saratoga Chips névre hallgató termék az egész országban elterjedt. Miután egy déli származású kereskedelmi képviselő, Herman Lay az 1920-as években feltalálta a krumplihámozó gépet, nagyüzemben kezdték el gyártani a krumpliszirmot. A viaszpapír csomagolást Laura Scudder chipsgyár tulajdonos vezette be, így a finomság hosszú időre megőrizte frissességét.

Európai megjelenésére még egy kicsit várni kellett. Eredetileg a chips fűszerezetlen volt. Először egy írországi családi üzemben látták el különböző fűszerekkel és ízfokozókkal. A Tayto üzem sajtos, hagymás, sós és ecetes chipseket gyártott, sőt a zacskókba a ropogós burgonyadarabkák mellé sóval teli kis tasakokat is csomagoltak, hogy mindenki saját ízlése szerint fogyaszthassa.

950 eve alapitottak a Tihanyi Apatsagot

KRISZTUS. AZ OSZTHATATLAN SZENTHÁROMSÁG NEVÉBEN. ANDRÁS ISTEN SEGÍTŐ KEGYELMÉBŐL A MAGYAROK GYŐZHETETLEN KIRÁLYA.
Minthogy némely halandók elméjükben többnyire elgyöngülve akár lustaság folytán akár vétkes hanyagságból, s igen gyakran a világi dolgoknak hamarosan múló gondjai miatt is tudatlanul, mert nem emlékeztek rá, könnyelműen a feledésnek adták át, amit láttak és hallottak, ezért a tudósok, bölcselők s atyáink igen sokan tanácskozással, okossággal és iparkodásukkal rájöttek, hogy amit az emberi nem fiai helyesen elhatároztak, azt a mindig szorgalmas írnokok keze által betűk emlékezetére bízzák, nehogy annak avultsága folytán nyoma se maradjon a későbbi kor utódaiban. Minthogy tehát ezt ők hasznosnak és jónak látták, s hogy a jelenkori összes bölcsek is lássák ugyanazt még hasznosabbnak és kitűnőnek, ezért András a legkeresztényebb jogartviselő hatalmából folyó parancsából elrendelte, hogy mindaz a megművelt vagy parlagon fekvő föld, szőlő, vetés, szolga, szolgáló, ló, ökör, juh, disznó, méh s ezeknek őrzőik, valamint az illő egyházi felszerelések, amelyeket és akiket - amint azt jelen oklevél sorjában megmutatja - a saját és felesége, fiai, leányai és valamennyi élő és megholt atyafia üdvéért Szűz Máriának és Szent Ányos püspöknek és hitvallónak a BALATIN fölött a TICHON nevű helyen lévő egyházához adott, ezen ünnepélyes hártya tanúbizonyságába foglaltassék. Odaadta ugyanis a fent említett dicső király az előbb írt helyet ott a szigeten, ahol az egyház alapíttatott, s ennek a határai így jegyeztetnek fel: egy tó van körülötte és egy töltés, amely a régiek keze munkájával készült; ezeken belül minden nádas és halászóhely ide tartozik. Ugyanebben a tóban van egy PETRA nevű hely, amely a többiekkel együtt ide tartozik. És tudja meg mindenki, hogy ami gyümölcsös, kaszáló és más egyéb - a szőlőkön kívül - a szigeten van, ide tartozik. A királyi rétek pedig, amelyek a szigethez legközelebb fekvő falu mellett terülnek el, ugyanezt az egyházat illetik. Van egy rév is ezen a tavon, s ez hasonlóképpen hozzá tartozik. Azon a FUK nevű patakon ugyanis, amely a mondott tóból folyik ki, van egy hely, ahol a népek átjárnak, néha a hídon, gyakran pedig a gázlón át, s ez szintén ide tartozik. Másik hely az, aminek HULUOODI a neve, ez szintén a tónál kezdődik és egészen ide tartozik; hasonlóképpen mindaz, ami ettől a HULUOODI-tól a kis hegyig és ettől a TURKU tóig fekszik, amelynek a fele a népé, fele pedig az egyházé. Ez a hely egészen a ZAKADAT-ig, innen a nagy útig, azután az ARUK szögletéig, majd a SEG-ig és tovább URSA-ig, innen pedig a nagy tóig terjed. Ezen kívül van egy másik szénakaszálásra alkalmas és megfelelő hely a ZILU KUT és a KUES KUT között, amely ide tartozik. Hasonlóképpen ide tartozik egy másik jó szénatermő hely, a KERTHEL. A fent mondott egyházhoz tartozik továbbá egy hely, amely ugyancsak a BOLATIN tónál kezdődik s KOKU ZARMA a neve, ez a KEURIS TUE-re vezető nagy útig és innen megint a már gyakran említett tóig terjed. Mindaz pedig, amit ezek a határok foglalnak magukba, legyen az sziget, szénatermő hely vagy rét, kétségen kívül ezé az egyházé. Rajtuk kívül ide tartoznak ennek az egyháznak a szolgái a földjükkel és a halászóhelyeikkel, amelyeket előbb a többi néppel együtt bírtak. Azt a sok köröskörül fekvő cserjést pedig az említett király a tisztjei kezével jelöltette ki ugyanennek az egyháznak tulajdonául. Ugyanezé az egyházé lettek mindazok a halászóhelyek és nádasok, amelyek a SEKU UEIEZE és a révhez vezető út között fekszenek. A fent megírtakkal együtt van egy másik hely is, ugyancsak a BOLATINban PUTU UUEIEZE és KNEZ között s ez is a szent egyházhoz tartozik halászóhelyeivel és nádasaival együtt. A hasonlóképpen minden jövedelmükkel az itteni kaszálóhoz és rétekhez tartozókon kívül van egy LUPA nevű hely, ahol különböző fajtájú fák vannak, és ide tartozik három másik hely is, amelyek nagyon alkalmasak szénakaszálásra. Másutt van egy falu, amelyet GAMAS-nak hívnak; ebben a mondott egyháznak van földje s ezt két út határolja: az egyiknek neve ZIGET ZADU, a másik a nagy út s ezek Szent Kelemennél végződnek. Az erdő pedig, amely itt a királyé volt s amelyet mezők és völgyek vesznek körül, az említett egyházat illeti, kivéve mindazt, amiről - mint láttuk - már fentebb említés történt. Egy másik helynek, amelynek GISNAV a neve, ezek a határai: a FIZEG menti MUNORAU KEREKU, innen ULUUES MEGAIA-hoz megy, azután a MONORAU BUKUREA, innen FIZEG AZAA-hoz, majd FYZEG-en túl BROKINA REA és innen a közútig, s ezen vonul a KURTUEL FA-ig, innen pedig a HURHU-ig, azután egy másik útig, amely megint a MONARAU KEREKV-hoz vezet. Mindaz pedig, ami ezeken a határokon belül terül el - a szőlőket kivéve - a már említett egyházhoz tartozik. Van még azután egy MORTIS nevű hely, amelynek határa a SAR FEU-nél kezdődik, innen az ERI ITUREA, majd GNIR UUEGE HOLMODIA REA és innen MORTIS UUASARA KUTA REA s ezután NOGU AZAH FEHE REA, innen CASTELIC-hoz és a FEHERUUARU REA MENEH HODU UTU REA, azután PETRE ZENAIA HEL REA. Ezek mellett másutt van egy falu, amelynek FOTUDI a neve s ebben ennek az egyháznak van szántóföldje, amelynek ezek a határai: a nagy őt innen az ARUK TUE-ig, amely völgy a KANGREZ útig nyúlik, tovább a LEANSYHER-ig, innen ARUK FEE-ig, majd LUAZU HOLMA-ig, azután pedig a KAZTELIC-ba vezető útig. Mindaz, amit e határok zárnak körül, hasonlóképp az említett egyházé. Másutt van egy hely és szántóföld rétekkel, amelyet hasonlóképpen a király tisztjei jelöltek ott ki. Ennek a birtoknak a határában van egy erdő, amelynek határa az ECLI révnél kezdődik és FIDEMSI-ig megy, innen az ARUK TUE-hez vezető nagy útig, tovább pedig a kőfejig, azután BAGAT MEZEE-ig vonul, majd innen ASAUUEGI-hoz. Ebben az erdőben sok kis halastó van s ezek mind a fentírt egyházéi, három kivételével, amelyek közül kettő a királyé, a harmadik pedig Szent Mihályé, OPOUDI és LOPDI a királyéi. Ha pedig vannak ugyanitt termő és nem termő fák, ugyanazt az egyházat illetik mindazzal együtt, amit előbb feljegyeztünk. Van egy lólegeltető hely, amelynek határa keletről a BALUUANA-nál kezdődik, innen AUI-hoz, azután az ELEUUI HUMUK-hoz, majd a HARMU FERTEU-hoz, azután a RUUOZ LICU-hoz s innen a HARMU HIG-hez megy, innen a IOHTUCOU-hoz, azután a BABU HUMCA-hoz ér el, innen az OLUPHELREA, azután pedig a CUESTI-hez, innen a CULUN vize közepén vonul, ettől a FEKETE KUMUC-ig, innen pedig a FUEGNES HUMUC-hoz, azután a CUES HUMUC-hoz megy, majd a GUNUSARA-ig, innen a ZAKADAT-ig és tovább a SERNE HOLMA-ig, azután a BALUUEAN-ig vezető ARUK-ig. Mindaz, ami e helyeken bozótosban, nádasban és rétekben található, ezen szent egyházhoz tartoznak. Mindazokkal együtt, amelyeket már fentebb megírtak, a kegyes király ennek a szent egyháznak adományozta SUMIG vásárvámjának harmadát, hasonlóképp THELENA révének és vámjának harmadát. Odaadta továbbá SEGISTO tavát is. Az istentisztelet serény és fáradhatatlan végzésére, de a szentek dicsőítésére s tiszteletére is szerzetesek seregét gyűjtöttük oda, s királyi bőkezűséggel gondoskodtunk számukra mindenről, ami ételükhöz, italukhoz vagy ruházatukhoz szükséges, hogy Isten szolgálatában ne lanyhuljanak vagy ne legyen okuk az ebben való restségre. Hogy pedig idők folyamán azokra nézve, amiket Krisztus tiszteletére s az ott élők és nekik szolgálók eltartására az előbb mondott egyháznak adtunk, semmiféle patvarkodástól ne szenvedjenek, a jelen hártyán a jegyző kezével minden egyenként fel van jegyezve. Van tehát húsz eke föld, hatvan háznéppel, húsz szőlőműves szőlővel, húsz lovas szolga, tíz halász, öt lovász, három gulyás, három juhász, két kanász, két méhész, két szakács, két tímár, két kovács, egy aranyműves, két kádár, két molnár malmokkal, két esztergályos, egy ruhamosó, egy szűcs, tíz szolgáló. Ezeken kívül harmincnégy hírnök lovaikkal, száz tehén, hétszáz juh, száz sertés, ötven kas méh. Ezeken kívül a szerzetesek szükségletére évenként ötven csikót adunk a királyi ménesből. Az egyház szolgáinak száma összesen száznegyven háznép. Mindezeket szabad ajándékozással adtuk az előbb mondott monostornak. S nehogy valaki a következő idők folyamán bármit ezekből megkárosítani vagy visszavonni merészeljen, azt átkunkkal fenyegetjük. Ha pedig valaki rossz tanácstól félrevezetve ezen rendelet áthágója találna lenni, kitaszítva Isten örök büntetéssel sújtsa és kényszerítsék tizenkét font arany megfizetésére. S hogy ezen összeírás érvényes és sértetlen maradjon, pecsétünk rányomásával jelöltük meg, s átadtuk híveinknek megerősítésre. + Benedek érsek jele. +Mór püspök jele. +Kelemen püspök jele. +Lázár apát jele. +Gilkó ispán jele. +Zacheus nádor jele. +Vojtek ispán jele. +Miklós püspök jele.

ANDRÁS KIRÁLY

+Lajos ispán jele. +Ernye ispán jele. +Vid ispán jele. +Márton ispán jele. +Illés ispán jele. +András ispán jele. +Fancel ispán jele. +Nana lovász jele. +Koppány bíró jele. +Preca asztalnok jele. +Celu tisztviselő jele. A hétszintes menny és az egész teremtés egy Istene üdvösséghozó megtestesülése ezerötvenötödik esztendejében, amikor az elölmondott győzelmes fejedelem királyságának kilencedik esztendejében szerencsésen uralkodott és vele a legnemesebb Béla herceg, állította össze ezt az ünnepélyes oklevelet a boldogságos Miklós főpap, aki ez idő szerint a királyi udvar jegyzőjeként tevékenykedett, s a király saját kezevonásával hitelesítette a már fentírt tanúk jelenlétében.

Stevie Ray Vaughan zenei pályája tizenöt évvel ezelőtt egy helikopter-baleset nyomán ért véget, és mindenki egyetértett abban, hogy személyében páratlan tehetségű gitáros távozott idő előtt, alig 36 évesen.


Azon a bizonyos ködös hajnalon - 1990. augusztus 27-én - szokás szerint nagyszerű koncertet adott Wisconsin államban Eric Claptonnal, Buddy Guyjal és Robert Crayjel. Ezután helikopterre szállt, amely azonban soha nem érkezett meg Chicagóba. Stevie-vel és társaival East Troy közelében hegyoldalnak ütközött a gép, valamennyien odavesztek. Kevés híján Eric Clapton is a baleset áldozata lett, elvileg ő is azzal a géppel repült volna.

Stevie Ray Vaughan Dallasban született 1954. október 3-án. Testvérével, Jimmie-vel rádiót vagy lemezjátszót füleltek, bluesra vadászva. Tízéves sem volt, amikor már gitározott, s igen hamar zenekarban kezdett játszani. Leginkább Albert King, Albert Collins játéka ragadta meg, Jimi Hendrix volt első számú bálványa. Collinsszal és Kinggel játszott együtt egy B. B. King-koncerten, s a buliról szerencsére film készült, amelyet a hazai bluesrajongók láthattak a tv-ben.

Első csapataival, a Blackbirddel, a Nightcrawlerrel, a Cobrasszal, valamint a Triple Threat Revue-vel nem keltett feltűnést. Huszonöt éves korában megalakította a Double Trouble együttest. A CBS egykori főnöke, idősebb John Hammond (a bluesgitáros apja) figyelt fel rá a nyolcvanas évek elején, s együttesük 1982-ben óriási sikert aratott Montreux-ben. A csapat első lemeze, a Texas Flood 1983-ban jelent meg óriási feltűnést keltve. Ez az album nem "tiszta" blues, sok a rockos elem benne, akárcsak későbbi lemezein.

Második albumát, a Couldn,t Stand The Weathert Stevie Jimi Hendrixnek ajánlotta és Voodoo Chile című számát is átvette tőle. Nagyszerű korong volt a Live Alive, a Grammy-díjas In Step és a testvérével készített Family Style is. (Ez utóbbiért két Grammy-díjat vihetett haza.)

Életében összesen öt albuma jelent meg, tragikus balesete után háromszor ennyi. A legszebb albumának általában az 1991-ben megjelent The Sky Is Cryingot tartják.

Stevie Ray Vaughan több korai albumát is megjelentették halála után. Az ismert, régi lemezekhez az Epic talált kiadatlan dalokat is, ezeket "bónuszként" az ismert változatokhoz csapták.

Jimmie - amellett, hogy ő maga is szorgosan zenél - mindent megtesz azért, hogy ébren tartsa öccse emlékét. A kilencvenes évek közepén egy emlékkoncertre összetrombitálta B. B. Kinget, Eric Claptont, Buddy Guyt, Bonny Raittet, Robert Crayt. A koncertről kép- és hangfelvétel is készült.

Stevie lemezei hét alkalommal kerültek első helyre a Billboardon - mind halála után. Összesen négy Grammy-díjjal jutalmazták, kettőt még életében kapott.

Az utóbbi években megjelent lemezei közül említést érdemel a 2000-ben kiadott Blues at Sunrise, a 2003-as Martin Scorsese Presents The Blues. Idén jelent meg a Texas Flood, a CouldnÍt Weather és a Soul To Soul című albumaiból készült összeállítás (1998-ban is kiadták), valamint egy legsikeresebb dalaiból készült lemez.

Minden méltatója, a műfaj összes kiemelkedő művelője a legnagyobb fehér gitárosként emlékezik rá.

1965. szeptember 4.

Meghal Albert Schweitzer



80 éves korában elhunyt a lambarénéi missziós orvosként ismertté vált Albert Schweitzer teológus és muzsikus. Elzászi evangélikus lelkész fia volt; a strasbourg-i egyetem filozófia és teológia szakán végzett, majd filozófiából és teológiából is doktorált. Zenei tanulmányokat is folytatott, orgonálni tanult előbb E. Münchnél, majd Párizsban Charles Widornak, a francia zeneakadémia tanárának magántanítványa lett. Widor kérésére könyvet írt Bachról, majd 1905-ben Párizsban részt vett a Bach Társaság megalapításában. A Bach-kutatásai során az orgonákról szerzett ismeretei alapján könyvet írt Német és francia orgonaépítészet és orgonaművészet címmel. Az előbbiekkel párhuzamosan folytatta teológiai munkásságát az igazságot szenvedélyesen kutató tudós magatartásával. Fő törekvése a keresztény hit és saját korának modern tudományos gondolkodása közötti feszültség áthidalása volt. 29 éves korában egy folyóiratból szerzett tudomást arról, hogy Gabonban, Francia Egyenlítői Afrikában orvoshiány van. Egy ifjúkori fogadalma és az egyházi szociális munkában szerzett tapasztalatai arra indították, hogy beiratkozzék az orvosi karra. 1913-ban szerzett orvosi diplomájával a gaboni Lambarénébe ment, hogy gyógyító munkával próbáljon jóvátenni valamit abból, amit a fehér ember színes testvérei ellen elkövetett. Az előkészületekben, a kórház építésében és később a gyógyításban hűséges segítője volt felesége, Hélene Bresslau. Az őserdei kórház rövidesen a bennszülöttek ezreinek lett menedéke. 1917-ben feleségével együtt - német állampolgárságuk miatt - franciaországi internálótáborba hurcolták, majd Strasbourgban átmenetileg igehirdetői és orvosi munkát vállalt, több európai városban tartott előadásokat, adott orgonahangversenyeket. 1924-ben térhetett vissza Lambarénébe, ahol ekkortól fokozódó nemzetközi támogatással végezhette munkáját sok kitűnő orvos közreműködésével. 1951-ben megkapta a Német Könyvkereskedelem Békedíját, az egyik legrangosabb német irodalmi kitüntetést. 1953-ban megkapta az 1952. évi Nobel-békedíjat, amelynek összegéből telepet hozott létre a leprások számára. Legismertebb művei: Orvos az őserdőben (1921), Gyermekkorom és ifjúságom emlékeiből (1924), Életem és gondolataim (1931), Afrikai vadásztörténetek (1936) Afrikai történetek (1938). Említésre méltó Goethe-kutatása is: négy Goethe-tanulmányt hagyott az utókorra, előadásszövegekként. E tanulmányaiban az irodalom- és a filozófiatörténet elegyedik egymással, s a goethei erkölcsi eszmények kapcsán szóhoz jut maga Schweitzer mint bölcselő is, etikai indíttatású korkritikájával.

50 éves a 85 országba sikerrel exportált Kisvakond.
A szerzőt 1954-ben megbízták, hogy készítsen oktató-nevelő célzatú filmeket a "nagy szocialista béketábor" gyermekei számára - és meglepően jó eredménnyel dolgozott.


Kisvakond

1954 őszén a cseh Barrandov stúdió egyik munkatársa, bizonyos Zdenek Miler - aki első saját, máig is elismert filmjét 1948-ban készítette A milliomos, aki ellopta a Napot címmel - megbízást kapott, hogy készítsen oktató-nevelő célzatú filmeket a "nagy szocialista béketábor" gyermekei számára.

A lehetséges témák között épülő új világ csodái szerepeltek, mint például a textilipar és a ruhagyártás. "Micsoda ötlet, hát mit lehet egy ilyen rettentő unalmas témáról rajzolni?!" - gondolhatta az akkor 33 éves rajzoló-animátor. Miler nem akart olyan hagyományos propagandafilmet csinálni, amelyben a narrátor bácsi elmagyarázza a képen mutatott gyártási folyamatokat. Úgy gondolta, hogy egy érdekes és szeretetre méltó "igazi karakterre" van szükség, amelyik kalandjai során nem egyszerűen végigkalauzolja a gyerekeket a gyártási folyamatokon, hanem megtölti élettel a filmet.

Az ihlet nehezen jött, mivel Miler olyan karaktert akart találni, amely még nem szerepelt egyetlen rajzfilmben sem. Egér, kacsa, róka, farkas, kismadarak már kilőve... nem csoda, hogy bő két év és egy szerencsés botlás kellett ahhoz, hogy megszülessen a közép-európai rajzfilmgyártás egyik legnagyobb klasszikusa. A botlás szó szerint értendő: Miler egy alkonyi séta során átesett egy vakondtúráson. - Ez a jó ötlet - gondolta - egy hol itt, hol ott, a föld alól felbukkanó Kisvakond! - Hónapokon kísérletezett a figurával, hiszen a vakond csökevényes szemeivel és merev ujjú ásólábaival nem egy táncoskomikus-alkat. Krtek végül két lábra állt, szemeket és fogásra is alkalmas kezeket kapott "papájától".

A „szűz királynő” születésnapja

1533. szeptember 7-én Greenwichben született VIII. Henrik és Boleyn Anna közös gyermekeként Erzsébet, Anglia későbbi királynője. A VIII. Henrik halála után kialakult bizonytalan, zűrzavaros helyzet a "szűz királynő" uralkodása alatt konszolidálódott.

I. Erzsébet
VIII. Henrik miután nagy nehézségek árán elvált első feleségétől, Aragóniai Katalintól, Boleyn Annát vette nőül. A második házasság ígéretesnek tűnt, azonban Anna nem tudott életképes fiú utódot a világra hozni. Frigyükből 1533. szeptember 7-én Greenwichben "csak" egy lány, Erzsébet született, ezért az angol uralkodó minden eszközt bevetve, a lehető leghamarabb igyekezett a nemkívánatos feleségétől megszabadulni.

Annát házasságtörés vádjával kivégeztette, lányát pedig megfosztotta az esetleges trónöröklés jogától. Erzsébetet 1543-ban egy parlamenti határozat iktatta vissza a törvényes trónigénylők közé.

VIII. Henrik halála után fia, VI. Edward, aztán lánya, Véres Mária foglalhatta el Anglia trónját. Mária uralkodása alatt robbant ki a királynő elleni összeesküvés, melynek egyik fő gyanúsítottja maga Erzsébet lett. Büntetésképpen két hónapra a Towerbe zárták, a többi főkolompossal együtt.

I. Mária halála után viszont Erzsébet mint törvényes trónigénylő lépett elő, és ennek megfelelően 1559. január 15-én a Westminsteri apátságban Anglia királynőjévé koronázták. A VIII. Henrik halála után kialakult bizonytalan, zűrzavaros helyzet a „szűz királynő” uralkodása alatt konszolidálódott. Nemcsak politikai stabilitás jellemezte az országot, hanem tengeri hatalommá is vált, a spanyolok hegemóniáját megtörve.

Erzsébet, mint „szűz királynő” vonult be a történelembe. Közismert, hogy nem volt hajlandó férjhez menni, habár a házasság ígértetét hatékony politikai eszközként használta. Angol főúrhoz nem kívánt nőül menni, hiszen nem akarta az idegen család hatalmát erősíteni. Külföldi ország uralkodója megint nem jöhetett számításba, mert nem szerette volna Angliát egy másik állam befolyása alá helyezni. A házasság gondolatát azonban mindig ügyesen meglebegtette, nem utolsó sorban külpolitikai céljai elérésének érdekében. A férjjelöltek sorában olyan prominens személyek sorakoztak fel, mint például Erik, svéd herceg vagy Károly, osztrák főherceg.

A férj és gyermek nélkül elhunyt Erzsébetet, akarata szerint a Stuart-házból származó VI. Jakab skót király követte Anglia trónján.

Száz éve, 1905. szeptember 18-án született Stockholm szegénynegyedében, a Söderen Greta Garbo svéd színésznő, a húszas és harmincas évek filmjeinek nagy bálványa.

Greta Lovisa Gustafsson egyébként is sanyarú sorsa 13 éves korában fordult még rosszabbra, amikor meghalt édesapja. Greta ezután egy férfifodrászatban volt szappanozólány, majd áruházban masamód, szűkös keresetét modellkedéssel egészítette ki. Egy komikus reklámfilmben azt kellett bemutatnia, milyen a rossz öltözködés - akkora sikerrel, hogy 1922-ben szerepet kapott egy burleszkben. 18 évesen elnyerte a svéd nemzeti színház stúdiójának ösztöndíját, itt vette pártfogásába Mauritz Stiller, a legismertebb svéd rendező. Először is nevét Garbóra változtatta: a szót állítólag annak olasz "csinos, kedves" jelentése miatt választotta. Bár Stiller kicsit dundinak találta Garbót, neki adta a Gösta Berling meséje című film főszerepét, és tanítgatta a mesterségre.

Amikor a rendező 1925-ben Hollywoodba ment, magával vitte felfedezettjét is. Garbót teljesen "kitatarozták": szemöldökét kitépték, fogorvoshoz és fodrászhoz irányították, valamint szigorú fogyókúrára ítélték. A Metro-Goldwyn-Mayer a végzet asszonya (vamp) szerepkörbe sorolta, annál is inkább, mert Stiller kívánságára a hallgatag és titokzatos, misztikus asszony képét vette fel és kerülte az újságírókat. A filmgyárban többször próbálták átalakítani, de ő ellenállt. Különleges lényét végül elfogadták - olyannyira, hogy Hollywoodra nem jellemző módon még azt is megválogathatta, miben szerepeljen. Összesen 27 filmben játszott: kettő Svédországban, egy Németországban készült, a többit Hollywoodban forgatta.

Garbo már a némafilmekben világhírű lett. Bár ezekre a túljátszás volt a jellemző, ő volt az a nő, akibe nem lehet nem beleszeretni, aki miatt párbajok, válások, öngyilkosságok történnek. Állandó partnere ekkoriban John Gilbert volt, akivel hét filmet forgatott és aki háromszor is megkérte kezét, de mindannyiszor kosarat kapott. Garbo azon kevesek közé tartozott, akik nem kerültek süllyesztőbe a hangosfilm megjelenése nyomán sem, sőt tehetsége még jobban kibontakozott.

"Ide azt a whiskyt, de ne fukarkodj vele, kisfiam" - ez volt az első mondata 1930-ban egy részeges, sokat dohányzó utcalány szerepében. Garbo "megszólalását" példátlan reklámkampány vezette fel, és még arra is ügyeltek, hogy a sztár egy svéd származású rosszlányt alakítson. Mély, fátyolos kontraaltja tovább erősítette kemény, mégis érzékeny karakterét. Hangosfilmjei közül kiemelkedik a Mata Hari, a titokzatos kémnő címszerepe, a Grand Hotel és talán legnagyobb sikere, a különös sorsú svéd uralkodónőről készült Krisztina királynő, amelyben "királynői vonulásával" tette magát emlékezetessé. (Puha járásának titka az volt, hogy a vásznon is saját, régi papucsát hordta, amit a hosszú ruhák eltakartak.)

Pályafutása csúcsaként az Anna Karenina és A kaméliás hölgy amerikai változatát emlegetik, amelyben képes volt a szerelem, szenvedés, önfeláldozás és méltóságteljesség együttes ábrázolására. Karrierjét két vígjátékkal fejezte be: a Ninocska című szatírát Lengyel Menyhért írta, az 1941-ben készült A kétarcú asszony viszont nagyot bukott. Garbo ezen annyira elkeseredett, hogy 36 évesen, sikerei csúcsán hátat fordított a filmnek. Ettől kezdve haláláig teljes remeteségben élt, csak időnként jelentek meg róla fényképek, amint New York utcáin sétál fején óriási karimájú kalappal, arcát napszemüveggel elfedve. Híres nyilatkozata volt: "Sohasem mondtam azt: hagyjanak magamra. Egyszerűen csak annyit mondtam: hagyjanak békén". Az "isteni Garbo" 1990. április 15-én halt meg New Yorkban.

A "svéd szfinxet" négyszer jelölték Oscar-díjra, de egyszer sem nyerte el. Mintegy kárpótlásként 1954-ben, életművéért kapta meg a film legrangosabb kitüntetését, de még ekkor sem mozdult ki magányából. Magas és csontos volt, szemébe hulló sötétszőke hajjal, sokáig nem használt rúzst és púdert sem. Magas nyakú, hosszú ujjú pulóvereket - a róla elnevezett garbókat -, nem ritkán bő ruhát és nadrágot viselt, ő terjesztette el a lapos sarkú cipőt, a széles övet és bőrzekét is. Kamaszkora óta dohányzott, de a zajt nem bírta, több mint 40 füldugója volt. Szeretett utazni, de csak álnéven; repülőjegyből mindig kettőt vett, nehogy valaki mellé üljön. Élete végéig vigyázott alakjára, kedvence a spenót, a joghurt és a sárgarépa volt. Sztárallűröktől mentes volt, nem szerepelt a botránykrónikákban - egész a legutóbbi időkig. Születésének századik évfordulóján hozták nyilvánosságra azokat a leveleit, amelyek azt sejtetik: nem voltak alaptalanok a leszbikus vagy biszexuális hajlamairól elterjedt pletykák. Garbo közeli kapcsolatban állt Leopold Stokowski karmesterrel és a bankár Eric Rotschild báróval, több kollégával és egy hollywoodi orvossal is, de soha nem ment férjhez. A szóbeszéd szerint ennek oka az volt, hogy szívét Mercedes de Acosta írónő, sőt újabb feltételezések szerint kolléganői közül Marlene Dietrich és Mimi Pollak rabolta el, akihez forró hangulatú szerelmes leveleket írt...

Greta

De jók ezek a képek, különösen a zöld tetszik!!!

Ezt a mai Philadelphiai napi ujsagbol fotoztam

Meghalt Simon Wiesenthal (1908-2005)

Kilencvenhat éves korában Bécsben meghalt Simon Wiesenthal, a II. világháborús náci háborús bűnösök leghíresebb üldözője, jelentette be kedden Marvin Hier rabbi, a Los Angeles-i Simon Wiesenthal Központ elöljárója.

Wiesenthalt, aki az antiszemitizmus és az előítéletek elleni harcnak szentelte életét, álmában érte a halál bécsi otthonában.

Mauthausenig hurcolták

Wiesenthal 1908-ban az Osztrák-Magyar Monarchiában született, a ma Ukrajnához tartozó Buczacz városában. Tanulmányait a prágai műszaki egyetemen végezte építészmérnökként. A nácik 1941-ben vitték el családjával együtt, és a visszavonuló SS-alakulatok egész Mauthausenig, egy ausztriai koncentrációs táborig hurcolták. Feleségét leszámítva egész családja meghalt, de őt életben találták a felszabadító amerikai katonák.

Wiesenthal soha nem tért vissza polgári foglalkozásához. 1947-ben az ausztriai Linzben megalapította a mai Wiesenthal-központ elődjét, azzal a céllal, hogy információkat szolgáltasson a szövetségeseknek a háborús bűnösök felelősségre vonásához. Bár Nürnbergben a főbb német vezetők nagy részét elítélték, sokan - főképp a közép- és alsószintű vezetők közül - nyomtalanul eltűntek.

Eichmann nyomában
Wiesenthal azonban nem adta fel, és idejének nagy részét - a vasfüggöny mögül érkező menekültek megsegítése mellett - a legnagyobb szabadlábon lévő háborús bűnös, Adolf Eichmann utáni nyomozás töltötte ki. Eichmann a Gestapo zsidókkal foglalkozó osztályát vezette a háború alatt, és nevéhez fűződik a hatmillió európai zsidó meggyilkolásának megtervezése és lebonyolítása, az Endlösung - "a zsidókérdés végső megoldása".

Wiesenthal 1953 értesült róla, hogy Eichmann - sok száz más nácihoz hasonlóan - Argentínában bujkál. Évekig tartott, míg tartózkodási helyét sikerült pontosan beazonosítani, végül 1959-ben fogták el izraeli ügynökök. Eichmannt Izraelben állították bíróság elé, tömeggyilkosságért halálra ítélték, és 1961-ben kivégezték.

Háromezer nácit kutattak fel
Eichmann elfogásán felbuzdulva Wiesenthal megalapította a Zsidó Dokumentációs Központot. A központ számos háborús bűnös azonosított be és állított bíróság elé, köztük Fritz Stanglt, a treblinkai és sobibori koncentrációs táborok vezetőjét, és Karl Silberbauert, a Gestapo tisztjét, aki letartóztatta Anna Frankot. A központ összesen több mint háromezer nácinak bukkant a nyomára.

A központ mai formájában 1977-ben alakult, Simon Wiesenthal-központ néven, New York-i székhellyel. Wiesenthal ugyan 2001-ben bejelentette visszavonulását, az általa alapított szervezet azonban aktívan dolgozott: Utolsó esély néven a még élő háborús bűnösök felkutatására indított programot Közép-Európában. Magyarországon 2004-ben indult az akció, ezt követően bukkantak Charles Zentaira, az Ausztráliában élő feltételezett háborús bűnösre

Ma van a magyar dráma napja.
A Magyar Írók Szövetségének kezdeményezésére 1984-től minden évben szeptember 21-én ünneplik a magyar dráma napját, annak tiszteletére, hogy 1883-ban ezen a napon volt Madách Imre Az ember tragédiája című drámájának ősbemutatója a Nemzeti Színházban. Célja felhívni a figyelmet a magyar drámairodalom értékeinek jobb megismertetésére és az írók ösztönzése újabb alkotások létrehozására.

1717. szeptember 28-án I. Frigyes Vilmos porosz uralkodó bevezette az általános tankötelezettséget „Oktatásügyi követelmények” elnevezésű rendeletével. Ennek értelmében minden 5-12 év közötti gyermeknek a téli hónapokban minden nap, nyáron pedig hetente egyszer-kétszer látogatnia kellett az iskolát.

Az 1713-ban Poroszország trónra került I. Frigyes Vilmos a kortársak által ráaggatott - nem éppen pozitív - jelzők tömegével vonult be a történelembe. A „vandál”-nak, az „elmebeteg”-nek, a „ázsiai despotá”-nak, az „emberkínzó”-nak, a „nyereséghajhász”-nak titulált király azonban egy jólműködő államot épített ki. Rendelkezései az élet minden területére kiterjedtek.

Amellett, hogy a kiképzések minőségére jelentős hangsúlyt fektetve néhány éven belül Európa harmadik legerősebb hadseregét szervezte meg, kiemelkedő figyelmet fordított a tudományok és az oktatás fejlesztésére is. Ennek alapját pedig az általános és kötelező alapfokú oktatás felállításában látta.

1717. szeptember 28-án I. Frigyes Vilmos porosz király a világon elsőként vezette be az általános tankötelezettséget. „Oktatásügyi követelmények” elnevezésű rendelete előírta, hogy minden 5 és 12 év közötti gyermeknek a téli hónapokban minden nap, nyáron pedig hetente egyszer-kétszer látogatnia kellett az iskolát. A nemes terv azonban a gyakorlatban nem teljes mértékben valósult meg, mert az alacsony sorból származó iskoláskorúak ugyancsak rendszertelenül vettek részt a tanítási órákon.

Magyarországon Mária Terézia próbálkozott az általános tankötelezettség bevezetésével. Az 1777-ben kiadott „Ratio Educationis” kötelezte ugyan a 6 és 12 év közötti gyermekeket az iskolábajárásra, a fennálló magyar gazdasági-társadalmi viszonyok mégsem tették lehetővé annak tényleges megvalósulását.

1547. szeptember 29-én Alcalá de Henares-ben elszegényedett spanyol nemesi család negyedik gyermekeként született Miguel Cervantes Saavedra, akit Don Quijote című regénye tett világhírűvé. A könyv nemcsak sikert, hanem nagyobb vagyont is hozott neki, ennek ellenére mégis elszegényedve halt meg a spanyol fővárosban.

A teológiai tanulmányokat végzett Cervantes kalandokban bővelkedő, izgalmas életet tudhatott magáénak. Egy humanista író feljegyzései alapján 1569-ben az igazságszolgáltatás elől menekülve Rómába utazott, ahol hivatali szolgálatot vállalt. Kalandkedvét mutatja, hogy még ugyanebben az évben továbbállt és Don Juan d’Austria hadi hajójára matrózként szállt fel. Ez a kaland azonban sokba került neki, hiszen a lepantói csatában elvesztette egyik karját, ezért is illették később a „lepantói egykezű” jelzővel.

Továbbra is a spanyol tengerészet kötelékében maradva kalózok fogságába esett, akik Algériában rabszolgának adták el. Több évnyi raboskodás, és háromszori sikertelen szökési kísérlet után visszavásárlással újra Spanyolország földjére léphetett.

1602-ben, immáron szülőföldjén ismét börtönbe került, mert adóbeszedőként állami pénzeket sikkasztott el. Itt fogott hozzá legjelentősebb művének megírásához, ami egy La Mancha-i kóbor lovag kalandjait meséli el. Don Quijote története nemcsak sikert, hanem nagyobb vagyont is hozott neki, ennek ellenére mégis szegénységben hunyt el 1616-ban a spanyol fővárosban.

A művel azonban Cervantes bekerült a halhatatlanok sorába, hiszen Don Quijote-ról és hűséges szolgájáról, Sancho Panza-ról szóló regény a mai napig a bestellerek közé tartozik. A legnagyobb példányszámban eladott könyvek között tartják számon, nemcsak Spanyolországban, hanem az egész világon.

Harminc éve lőtték le a Malév 240-es, Bejrútba tartó járatát. A gép Cipruson landolt, ahonnan Bejrútba indult tovább. Nem messze a libanoni partoktól a bejrúti légiirányítás engedélyezte a leszállást. Ezután következett be a robbanás.


A gépen tízfőnyi személyzet és 40 utas, köztük egy magyar állampolgár utazott. Egyikük sem élte túl a katasztrófát. A gép roncsai még most is a tenger mélyén vannak. A katasztrófát eltussolta a pártállami vezetés, a bizonyítékok eltüntek, az okokról semmit sem tudhattak meg a hozzátartozók. Az áldozatok emlékére ma Seregély István egri érsek tartott szentmisét.

1949. október 6-án hajnali kettő és három óra között a papok felkeresik a halálraítélteket. Aulich Lajos Horatius verseit olvasgatta, Török Ignác Vauban várépítésről szóló könyvét bújta, Láhner György fuvoláján játszott, Dessewffy Arisztid még aludt.
Többen még utolsó soraikat vetették papírra búcsúlevelükben. Fél hatkor először a golyó általi halálra ítélteket - Schweidel Józsefet, Kiss Ernőt, Dessewffy Arisztidet és Lázár Vilmost - vezették a kirendelt katonaság közé. 12 katona állt fel velük szemben töltött fegyverrel, majd midőn a parancsnokuk kardjával intett, a lövések eldördültek, Kiss Ernő kivételével mindhárman élettelenül buktak a földre. Kiss Ernőt csak a vállán érte a lövés, ezért három katona közvetlenül elé állt, s leadták a halálos lövést Kiss Ernőre is.
Ezután következtek az akasztófára ítélt tábornokok a következő sorrendben: Poeltenberg Ernő, Török Ignác, Lahner György, Knezich Károly, Nagy-Sándor József, Leiningen-Westerburg Károly, Aulich Lajos, Damjanich János és Vécsey Károly. Ez utóbbi vértanú büntetését - saját apja közbenjárásának köszönhetően - súlyosbították, mégpedig azzal, hogy őt akasztották fel utolsónak, vagyis végig kellett néznie társai kivégzését. Sorra búcsúztak el egymástól, Vécseynek már nem volt kitől búcsút vennie, ő Damjanich holttestéhez lépett, és bár nem szívlelték egymást, most megcsókolta Damjanich kezét.
A kivégzést követően az elítélteket elrettentésül közszemlére tették ki, majd este az agyonlőtteket a sáncárokban, a felakasztottakat a vesztőhelyen temették el. Mivel a kivégzettek ruhái a hóhért illették, ezért a felakasztottakat levetkőztetve helyezték hol a bitófa elé, hol mögé, majd melléjük döntötték az akasztófa- oszlopokat is.


Igen. A vértanúk napja... És ma van a házassági évfordulónk a Papával. A harminckettedik.