Minden, ami régészet...

Etike a fal melyik szakaszáról zengett az ének? Ugyanis jelentős szakasza nádból-sárból épült...vagyis, ez -szakszóval- nem fal, hanem sánc. Ezt teljesen ingyen láttam dr Bárdy (pécsi egyetem) keleti útjáról készült filmen. Megrázó volt. Olyan mint a Csörsz árok. A Csörsznél is jártál Etiike? Turistáknak persze a téglás-köves Nagyfal jár..mert itt lehet szájtátani. Az átverésen.

A Peking fölötti részről, Badaling-nál. Igazi turista látványosság, de szívesen megnézném a többi részt is, ha egyszer befizetsz rá ....
Attól még hogy rendbe van téve, nem éreztem átverésnek...Ezzel az erővel az egri vár is átverés....

A Csörsz(Csősz) nem törekedett a "megrázásra" nem vezettek bele semmiféle nagyfeszültséget, 2000 évvel ezelőtt. Egely sem vezetett ide kicsatolt vakuum energiát. Viszont érdekes, hogy Eged, a nyugati szkíták fejedelme -Egerben is élt, sőt ő az alapítója- ezt védvonalnak szánta.
De kiktől tartott? A Nagyfal mögöttiektől?
A Ha Long öblöt ajánlom inkább, a Nagyfalban sincs áram..

A Csörsz-árok térinformatikai feldoldolgozása

<TABLE class=contentpaneopen><TBODY><TR><TD vAlign=top width="70%" colSpan=2 align=left>

</TD></TR><TR><TD class=createdate vAlign=top colSpan=2>



</TD></TR><TR><TD vAlign=top colSpan=2>Ókori erődrendszer, út (vízelvezető árokkal), vagy határjelzés, esetleg ...?

Az Alföld peremén kirándulva olyan csatorna, illetve barázdaszerű képződményekkel találkozunk, amelyek kisebb-nagyobb megszakításokkal végighúzódnak az országon. Keletkezésük már régóta foglalkoztatja mind az egyszerű paraszti gazdálkodásból élő embert, mind a kutatót.

Tájanként több elnevezése ismert: Ördögárok, Csörsz-árok, Rasponné útja, Ördögszántás, Kakasborázda .
E nevek utalnak keletkezésük népies magyarázatára, létrehozva számos eredetmondát (Csörsz árka, Rasponnné vára).
A Csörsz-árok egy mesterséges sánc, amely a Dunakanyartól az Al-Dunáig húzódik, és keletkezését a régészek a szarmatákhoz illetve a rómaiakhoz kötik.
Funkciójáról megoszlanak a vélemények: lehetett védelmi vonal mások szerint út, vagy határjelző.








A Szent István Egyetem Mezőgazdasági- és Környezettudományi Karának két tanszéke (Térképészeti, Térinformatikai és Távérzékelési Tanszék, Talajtani és Agrokémiai Tanszék), illetve hallgatói az Aszódi Petőfi Múzeummal és egyéb lelkes amatőr kutatókkal karöltve évek óta szívügyüknek tekintik a Csörsz-árok jövőjét. Kutatásaik célkitűzései a következők:

• A Csörsz-árok GIS létrehozása

A feltehetően szarmata kori és feltehetően erődrendszer egész Magyarországon átfutó jellegzetes árokrendszer, egységes térinformatikai rendszerbe helyezve a legkülönfélébb információkat (régészeti, távérzékelési, történelmi térképi, régészeti leletek, paleobotanikai, paleo-klimatológiai adatok) nyújtja, melyek segítségével környezeti rekonstrukció hajtható végre. A GIS használata lehetővé teszi, hogy egyetlen redszerbe lehessen integrálni a teljesen különböző szakterületek grafikus és alfanumerikus adatait. Ez részben a mai legkorszerűbb keretet adja az eredmények szintetizálásához, részben új lendületet adhat a vonatkozó kutatásoknak.

• Környezeti rekonstrukció
  

A környezeti rekonstrukció célja az eddigi eredmények összegzése, új szempontok feltárása. A kutatáshoz nem csak a régi korok és a mai környezeti (domborzati, klimatológiai, talajtani, hidrológiai, botanikai, zoológiai) és tértudományi (történelmi és mai térképek, légi felvételek, űrfelvételek, GPS- és geodéziai felmérések) adatokat dolgozunk fel, hanem ugyanolyan hangsúlyt kapnak a régészeti leletek nyújtotta információk, a történelmi adatok, valamint az árokhoz köthető mondák, regék feldolgozása és a nyelvi vonatkozások is. Mindezen adatok figyelembevételével egy olyan rendszer dolgozható ki, amely az archeológusok számára egy messzemenően új módszertani lehetőséget ad.

• Környezetgazdálkodás (védelem, karbantartás, tanösvény kialakítás, turizmus)

Átgondoljuk a Csörsz-árok környeztetgazdálkodási vonatkozásait. A 19. századtól kezdve az ember sokkal nagyobb hatást gyakorolt környezetére, mint azelőtt. A folyószabályozások, a nagyméretű szántók kialakítása sok helyen elpusztították a sáncrendszereket, melyek régészeti kutatása segítene megérteni a honfoglalás előtti kárpát-medencei népek történetét, életmódját és következtethetnénk tájhasználatukra. Az archeobotanika és archeozoológia segítségével rekonstruálni lehet az akkori Alföld növény-, és állatvilágát, segítve ezzel a természetvédelmi kezelések tervezését.

Az árokrendszer sok helyen ki van téve a pusztulás veszélyének, mivel kevés olyan szakasz van, amelyik védett területen halad keresztül. Elsősorban a Csörsz-árok teljes hosszában való védetté nyilvánítását, karbantartását célozzuk meg, később tanösvényt kiakakítva bevonjuk a Gödöllő környéki történelmi turizmusba. Az Anglia és Skócia között húzódó ugyanilyen közel egykorú és állapotú Hadrianus fal és kiegészítése az Antoninus fal már a Világörökség részei lettek.

• Fénykép az Antonius falról​
  
  
  
  
  
  Közkinccsé tétel​

  
  
  
  
  
  

  ​

Célunk továbbá a Csörsz-árok megismertetése a társadalommal figyelemfelkeltéssel, előadásokkal, kiállításokkal, esetleg történelmi játékokkal. A köztudatba való bevonása azért fontos mert a gödöllőiek többsége sem ismeri a gödöllő-valkói szakaszt, így jelentős történelmi emlék merül feledésbe.


















































<TABLE class=contentpaneopen><TBODY><TR><TD class=contentheading width="100%"></TD><TD class=buttonheading width="100%" align=right></TD><TD class=buttonheading width="100%" align=right></TD><TD class=buttonheading width="100%" align=right></TD></TR></TBODY></TABLE>
<TABLE class=contentpaneopen><TBODY><TR><TD class=contentheading width="100%"></TD><TD class=buttonheading width="100%" align=right></TD><TD class=buttonheading width="100%" align=right></TD><TD class=buttonheading width="100%" align=right></TD></TR></TBODY></TABLE>

Na végre megtudtuk, hogy a Csörsz árok neve is szláv. Igaz, hogy Csőszt is jelentett ez a név anno. Azért volt így, mert eltérően (mintegy tájszólás-szerűen) beszéltek a palócok, a szkíták, kabarok stb...Namost, ha kijelentenék a fentieket, akkor ez messze vezetne. PÉLDÁUL BOZONYÍTANÁ A KÁRPÁT-MEDENCÉBEN a hunfajú rokonnépek jelenétét már jóval a magyar honfoglalás előtt, mely az utolsó betelepedésük volt.
A római eredet és a szarmata eredet kevergetése is frenetikus marhaság. A rómaiak pl nem éltek a Dunától keletre, mondjuk Dunakesztitől -Gödöllőn át- a Tiszáig. A dunakeszi révnél pár éve egy őrtorony maradványt találtak, ez pedig a légiósok mozgásának túlparti megfigyelésére szolgált, csaknem a Csörsz-Csősz ároknak a Dunaközeli végpontján volt ez a kis toronyféle. Ugyanis az árok innen indul. Miután a titokzatos megfigyelőhely szerepét megfejthetetlennek vélhetik, így azóta is dúl ezügyben a csend...azaz, elhallgattak az okoskák.
Lehet, hogy a régészek a sokásos módon megint vitatkoznak a Csörsz építőjének kilétén és az árok szerepén. Miért ne, ez bevett szokásuk. Az árkot azonban Jézus korában építették meg, méghozzá az itt élő népek -főleg palócok, kabarok- munkájával a beérkező iil. a Dunántúlról áttelepedett szkíták. Az áttelepedés okait most nem részletezném, de okkal jöttek ide. Ők -a szkíták- vagy négy alkalommal érkeztek ide, utolsó csoportjuk iu. 350 körűl. Jézus korában itt élt a nyugati szkíták fejedelme, Eged is, aki Eger alapkövét is lerakta, Eger kazamatáinak építését részben ő kezdte. . A CSÖRSZ védelmi vonal volt, mely északról és -Tiszakeszi után- keletről védte az ittélők területeit, legalább Aradig. Ezt azonban a régészeknek nem kell tudni, jobb így. Ezért a szokásos találatásaik nagyon patinás marhaságok. A rómaiak Pannonia nevű impériumát nem védhette a Csörsz, miután ez nem terjedt túl a Duna nyugati pertjain! Akkor pedig ez a feltételezés marhaság..
A rómaiakkal -Augustussal- pedig egy szerződés jött létre -százévenkénti megújítással- mely szerint a Dunán nem kelnek át. A szerződés más lényeges szempontokat is tartalmazott. A szrződés keleti aláíróját Kövesdnek hívták, ő volt a hunfajú népek fejedelme Krisztus idején. Egyszer eljött ide, igen nagy távolságról, ekkor találkozott Augustussal, az ő egyik öccse volt Eged..
(Mezőkövesd neve Kövesdhez kötődik!)
Tehát a Csörsz-csősz vonal védelmi vonalként épült, később pedig lovaskiképző hely is volt. Ma nehéz megítélni, hogy mennyire volt fontos egy ilyen földmű létrehozása és milyen védelmet nyújtott újkorában, ez a mamár alig látszó árokféle. Még Atilla is okatatott itt (a lóról való vívást), de a honfoglalók idején is oktatási helyként működött egészen Vajkig. Az Esztergom-Budakalász vonalon lévő pilisi kiképzőhelyek elméleti oktatásra, a Csörsz pedig lovaglás oktatásra szolgáltak Vajkig. Valahol csak kikellett képezni a jövendő vezéreit gondolom ezen nehéz vitatkozni..
Remélem nem fejtik meg a Csörsz árok szerepét és építőit egyhamar, hátha az új generáció rájön a szerepére és elődeinek fantáziálgatást a megfelelő helyre süllyeszti. Addigis: szlávok, rómaiak, szarmaták ezek a címszavak..
A szarmatákat hagyjuk. Mint valami különös,ismeretlen eredetű nép úgy vannak elkönyvelve...A Szarvason talált rovásos tűtartó szarmata készítmény - az okosk szerint legalábbis-- megtalálása óta sem mozdult ebben a tekintetben semmi. Még azt sem tudjuk kik is a szarmaták? Misztikus, átlátszó lények, jelenségek az Orionról? Felháborodást okozhat Paál Zoltán azon kijelentése, hogy a szarmaták a JÁSZOK egyik törzse voltak...a tűtartón lévő rovásokat pedig sikerűlt elolvasni..A jászok ie. 20 körűl érkeztek nagyobb létszámban ide, de még jópárszor ezután is. A szarmaták pedig az előbbi korai csoporttal jöttek, műanyag ládákban.. Kijelölt letelepedési területük volt az un Jász Síkság...Gondolom ezen is lehet rágódni...A Jász Síkság a Mátrától -a Duna-Tisza közén- Délvidékig terjed.
Gondolom a térinformatikát ismertető alapozó szöveg nem fogja megfejteni mélyebben azt, amit a Csörszről tudni kellene, bár megrendítő..
Nem kérek bocsánatot, hogy a nagy elmék ős-sejtéseit a Csörsz árokkal kapcsolatban (ilyeneket: Római földmű, szarmata micsoda és kicsoda micsoda...stb)nem tudom bizonyítottnak gondolni, mert ezek merre vannak...? Az örök bizonyíték-keresők mezején eltemették őket?Harun al Rasid mit írta azárokról és a Bíborbaszületett Kifene megintcsak mit...és a hazai sok elhivatott régész-csörténész(?) mit eszelt ki a szarmatákon kívűl?? A Római Birodalom határai merre is voltak?

A Hét törpe és a bányászok mindennapjai...

Lassan nem marad egyetlen topic sem ahol ne Iván meséit olvasná az ember...
Ez érthető lenne, ha ez egy Arvisura rajongói fórum lenne.. vagy én maradtam le ismét valamiről, talán a szociológiai nagydoktorikat is a bányászok élet és munkakörülményeiről a Hófehérke és a hét törpe mint alapvető szakirodalom felhasználásával írják manapság?

Azt hiszem ez nem így van...
Én a történelemmel foglalkozó topicokban már csatoltam az V.-X. század régészeti feltárásaival foglalkozó dolgozatok vaskos listáját.
Dr. Székely Zsuzsanna vezetésével végzett munka(erről szólt Zsuzsanna 03 h.sz.-e) jelentősége abban áll, hogy Magyarország legjelentősebb építményére és környezetére felhívta a figyelmet, s ez a figyelem segít számos "homály" eloszlatásában is..
(A dolgozat megjelent teljes szövegét csatolom)
A szerzők ugye nem régészek, nem történészek, ezért még egy szemelvény gyűjteményt is csatolnék. Hivatkoztam már a Bajor Állami Könyvtár digitális könyvtárára, ahol számos "honfoglalás előtti" dokumentum bárki számára a neten elérhető.. Aztán van a megyei levéltárak térképgyűjteménye ami a neten a www.archivportal.arcanum.hu/heves/ ill.a /megfelelő megye/ oldalon elérhető. Ez azért lényeges, mert pl. a zázty apátság alapítólevelében(1067) leírt árok ma is azonos nyomvonalon fellelhető, s 1749-ben Csörsz Árka néven ugyanott volt....

S több későbbi térképen más nyomvonalon van feltüntetve mint amit egyes történészek állítanak, ellenben ezeknek a nyomvonalaknak mentén tártak fel és tárnak fel 4.-10. századi leleteket...
Ha elkészül egy teljes térkép, melyen a régészeti lelőhelyek, az Árok összes eddigi feltüntetett helye szerepel, rájegyzik az okleveleken szereplő utalásokat, összevetik és rájegyzik a korabeli szerzők leírásaival, akkor valószínűleg létrejön Európa legjelentősebb régészeti, kultúrtörténeti dokumentuma, ami egyértelmű adatokat nyújt a Kárpát-medence kora-középkori történelméről..
A Csörsz név csak annyiban szláv eredetű, hogy a Krakkói krónikában jelenik meg ... s fekete bikát jelent ellentétben a szláv ördöggel...
Arról is írtam már hosszan ugyan miből gondolják itt egyesek, hogy Európa népei nincsenek tisztában saját származásukkal, történelmükkel ?
Kérem szépen, lehet, hogy ez meglepő, de bizonyított tény, hogy a Kárpát-medence nem időnként kihalt, aztán benépesült, aztán legyikolták az itt élőket, etc.. Ez ugye nem így volt.. Innen akik elköltöztek, azok, azok is írják történelmüket, nekik is vannak utódaik.. S már írtam, itt békés falusi temetőket tártak fel, nem csatatereket, s az M6-os mellett feltárt "kovács műhelyekben" sem fegyverek készültek...
Ideje lenne ezen elgondolkodni, ahelyett, hogy folyamatosan badarságokat hangoztatni...

Ókori romokat támad a szír hadsereg

Palmüra, latinosan Palmyra az ókoriSzíria egyik fontos városa volt, mely egy oázisban, Damaszkusztól 215 km-re északkeletre és az Eufrátesztől120 km-re délnyugatra helyezkedik el.
A Szíriai-sivatagot keresztülszelő karavánok hosszú évszázadokon keresztül virágzó városa „a sivatag mátkája” néven volt ismert.
A görög Palmüra városnév az eredeti arámi Tadmor név fordítása, amelynek jelentése ’pálmafa’. Tadmur (arabul تدمر ) a neve az ókori romok melletti, turizmusból élő mai kisvárosnak is.
/Wikipédia/









<!-- eTarget ContextAd Start -->Az első tudósítás Palmüra városából érkezett: a lakók azt jelentették, hogy a szír hadsereg katonái az ottani fellegvárba vetették be magukat, ahonnan remek kilátás nyílik a 60 ezer fős modern városra és a római kori romokra.
A felkelés előtt Palmüra még a Szíriába látogatók egyik, hanem a legkedveltebb úti célja volt, a polgárháború kirobbanása óta azonban több száz ember menekült el fejvesztve a városból






„Palmürát minden oldalról bekerítette a hadsereg: a vár, az olivafa- és a pálmafa-liget, valamint a sivatag felől sem lehet megközelíteni” – nyilatkozta az AFP hírügynökségnek egy menekült.
„Gépfegyverekből lőnek mindenre, ami mozog, mivel azt gondolják, hogy mindenki lázadó” – tette hozzá kétségbeesve.






Palmüra, azaz a Sivatag Menyasszonya, civilizációk találkozási pontjában állt, s a selyemút egyik fontos állomásának számított.
1980-ban terjesztették fel az UNESCO világörökségi listájára.
Csodás romjai között egyedülálló grékó-román műalkotások és építészeti emlékek találhatók, amelyek a helyi tradíciókat ötvözik a perzsa hatásokkal.






Mivel a közel-keleti országban továbbra is dúl a polgárháború, az Aszad-rezsim pedig folytatja esztelen öldöklését saját polgárai ellen, szinte lehetetlen annak a megállapítása, hogy milyen károkat szenvedtek el az ókori romok; erre csak akkor nyílik lehetőség, ha már – Líbiához és Egyiptomhoz hasonlóan – itt is beköszönt a béke.


A mult-kor.hu/20120308
cikke nyomán.



99 kép - Photos: Palmyra - /katt!/


.

Hamár nincs hóvirág és nőnap van....

Gondolom nem a Nőnap apropóján gondolta Zsuzsanna, hogy felidézi Palmüra a 3. századi romváros, vagy ahogy eredetileg nevezték Tadmor sorsát... Nos én megragadom a lehetőséget s minden női olvasójának a postnak e nap alkalmából minden jót és szépet kívánok....
S mi köze Tadmornak a nőkhöz? Nos erről ejtenék pár szót...
Gallineus római császár a város királyát Odenathust a dux orientis címmel ruházta fel, hogy a perzsák előretörését megállítsa. Ez annyira jól sikerült, hogy Odenathus túlzott hatalma lett a következő probléma, ezért a kor szokásai szerint, egyszerűen meggyilkoltatták 267-ben. Ekkor özvegye vette kezébe az irányítást... Ő volt Zenobia aki, Trebellius Pollio szerint azt állította, hogy Cleopatra és Ptolemaios leszármazottja, ami a jelenlegi ismeretek szerint teljesen kizárható.. Ráadásul feltételezhető, hogy férje meggyilkolásának is aktív részese volt..
Zenobia 240 körül született és igen jó nevelésben részesült, a leírások szerint műveltségével szépsége is vetekedett, beszélt arámiul, koptul, latinul, görögül. Septimius Odenathus király özvegyéből villámgyorsan királynővé előléptetve magát, az ezt rossz szemmel néző rómaiakat rongyáverte csapataival. S ezt is kevésnek találva, hatalmát jócskán kiterjesztette, amit öt évig meg is tudott őrizni. Aurellianus számára rendkívül kínosá vált, hogy a rómaiak nem voltak képesek fölé kerekedni, ezért jelentős sereggel 272-ben Antiochianál legyőzte, bár Zenobia innen elmenekült az Eufratesnél a rómaiak utólérték, elfogták. A korban szokatlan módon a császár római diadalmenetében sosem látott pompájú ruhákba öltöztetve, értékes ékszerekben, mint egy hadvezért vezették fel.( Akkoriban a legyőzötteket nyilvánosan "széttépették", így ezt sokan nehezményezték is.. ráadásul nő is volt ..)
S ami még a kor szokásaival ellentétes volt: rövid fogság után szabadon engedték, s egy római nemes feleségeként tisztes öregkort ért meg.....
Palmürat, azaz Tadmort a vesztes csata után 273-ban a rómaiak lerombolták, s csipkerózsika álmát aludta egészen 1751-ig amikor Robert Wood újra felfedezte, s néhány innen elhurcolt lelet megindította a tudósok fantáziáját, de feltárása csak a XX. sz.-ban kezdődött. A romváros melletti mai Tadmur és Trebellius Pollio Historia Augusta-ja őrzi a legendát....

Vízalatti régészet



A vízalatti régészet a régészet tudományának legfiatalabb ága, melynek kezdetei 1853-54-re tehetõk, amikor Svájcban a tavak alacsony vízszintje miatt nagy mennyiségû fa-, kerámia- és egyéb lelet került felszínre.
A kezdeti, búvárharangokat használó kutatásokból mára a szárazföldi munka fontos kiegészítõje lett. Fejlõdésében jelentõs szerepet játszott a könnyûbúvár technika nagymértékû megújulása és elterjedése, melynek következtében lehetõvé vált a búvárok számára, hogy sokkal hosszabb idõt töltsenek víz alatt, illetve korábban elérhetetlen mélységekben dolgozhassanak.
Céljai azonosak a szárazföldi régészet céljaival, de kutatásának tárgyai sok esetben jóval nehezebben és csak sokkal nagyobb ráfordítással vizsgálhatók.

A vízalatti régészet tárgyai:

• elsüllyedt területek,
• elsüllyedt települések,
• tengerparti és tóparti települések,
• kikötõ építés és -fejlesztés,
• hajóroncsok, vízi jármûvek maradványai, illetve egyéb elsüllyedt jármûvek roncsai.

A tavakon, tengereken, óceánokon kívül a vízalatti régészet számos egyéb lelõhelyet vizsgál, úgymint kutakat (pl.: áldozati kút a mexikói Chitzen Itza-ban) vízzel telt üregeket, barlangokat, kutatja a víz alá került településeket (pl.: a romániai Bélesi-tóban víz alá került település, vagy Jamaicában Port Royal), stb.





A különbözõ helyszínek kutatására ma már rendkívül fejlett és széleskörû technikai felszerelés áll rendelkezésre, a legmodernebb búvárfelszereléstõl a mini robotokig és tengeralattjárókig, melyek lehetõvé teszik az eddig elérhetetlennek számító mélységek kutatását is, megnövelve ezzel a kutatások térbeli és idõbeli kereteit.
Búvárrégészek napjainkra már jóval több, mint száz elsüllyedt hajót tártak fel és rekonstruáltak, melyek közül számos roncs régebben elérhetetlennek tûnõ mélységben található.

A vízalatti kulturális örökséget és régészeti munkát fenyegetõ veszély: kincskeresõk

A vízalatti régészet fent említett tárgyai közül a hajóroncsok és egyéb jármûvek roncsai gyakran válnak kincskeresõk célpontjává. Az elsüllyedt roncsok, hajóroncsok, melyek egy tudományos régészeti expedíció számára egy rövid, jól behatárolható idõintervallumról adhatnak információt, míg például a víz alá merült települések vizsgálata több száz évre vonatkozóan is szolgáltathat adatokat.

A vízalatti régészetet a kincskereséstõl elsõsorban az alábbiak különböztetik meg:



1. A feltárást tudományos kutatás, elõkészítés és tervezés elõzi meg.
2. A tudományos kutatást folyamatos dokumentáció jellemzi.
3. A kutatás során feltárt összes lelet állagmegóvásáról, dokumentálásáról, biztonságba helyezésérõl gondoskodni kell.
4. A feltárt leletek egészének a tudományos publikációk követelményrendszere szerinti feldolgozása, szakfolyóiratokban, önálló könyvben való publikálása, kiállításokon való megjelentetése.

Hatósági engedélyek beszerzése és a pénzügyi háttér elõzetes biztosítása nélkül semmilyen kutatást nem lehet kezdeményezni, máskülönben nem tudományos expedícióról, hanem kincsvadászatról kell beszélnünk.






A kincsvadászok által felszínre hozott, összefüggésüktõl megfosztott tárgyak környezetükbõl durván kiragadva csak egyedi értéküket õrzik meg, történelmi és tudományos értéküket viszont elveszítik, aminek következtében eszmei értékük is csökken.


Kutatás
A kutatások megkezdése elõtt a régészeti projektet - nemzetközi egyezmények által meghatározott szempontok szerint - elõ kell készíteni, és a következõket kell kidolgozni:

• a projekt kutatási tárgyai;
• alkalmazott technikák és módszerek;
• várható kiadások;
• a projekt elvégzéséhez szükséges idõterv;
• a kutatócsoport összetétele, tagjainak képzettsége, felelõsségi köre, tapasztalataik;
• a leletek konzerválásának menete és módszerei;
• menedzselés a helyszínen, illetve az expedíció fenntartása;
• együttmûködési megállapodás múzeumokkal és más illetékes intézményekkel;
• dokumentáció;
• a kutatócsoport egészségének és biztonságának biztosítása;
• jelentések készítése;
• leletek raktározása, beleértve a kutatás során elmozdított víz alatti kulturális örökségek tárolását is;
• az eredmények nyilvánosságra hozatalának módja.

Ahhoz, hogy a kutatás során felszínre hozott maximális információkat nyerhessünk szükséges a lelet:

• pontos lelõhelyének dokumentálása,
• környezetében a lelõhelyen talált többi lelet helyének ismerete,
• pontos leírása, illetve rajz és fotó által történõ rögzítése,
• egyedi azonosító számmal történõ ellátása késõbbi nyomon követhetõsége érdekében,
• lelõhelyérõl való elmozdítása utáni azonnali stabilizálása.

A lelõhelyeket az ott talált összes lelet alapján, ezek kontextusában kell értelmezni, ami lehetõvé teszi a múlt, a korabeli emberek életmódjának jobb megértését.
A számos ember által készített tárgy mellett nagy jelentõségûek az öko-leletek - például a különbözõ állati maradványok, csontok - is, melyek szintén segítséget nyújtanak a lelõhely megértéséhez. A puhatestûek és gerinctelenek, paraziták vizsgálata információkkal szolgálhat az éghajlati és környezeti változásokról, némelyikük pedig utalhat fertõzésre, katasztrófára, illetve szélesebb kontextusban értelmezve a korabeli emberek életkörülményeire. A növényi maradványok segíthetnek a korabeli mezõgazdasági gyakorlat, a raktározás, és az étkezési kultúra feltérképezésében, illetve a virágporok elemzése következtetni enged a faunára, illetve a csapadék mennyiségére.







A vízalatti régészeti kutatás által használt technikai eszközök
A kutatások során felhasznált módszerek és technikák függnek az elérhetõ technikáktól és forrásoktól, a pontosság igényének mértékétõl, a közremûködõ szakértõktõl, a rendelkezésre álló idõtõl, és a rendelkezésre álló anyagi eszközökrõl.

A vízalatti régészethez használt felszerelések általában igen költségesek.
A kutatások során - ha már van elõzetes feltételezésünk a leletek helyérõl - az alábbi négy, geofizikai módszerekre épülõ technikai berendezés használata nagy mértékben segítheti a feltárást:

• side scan sonar (azonosítja a tengerfenéken lévõ tárgyakat)
• sub-bottom profiler (feltárhatók segítségével az üledék által eltemetett tárgyak)
• magnetométer (a Föld mágneses anomáliáinak feltárására)
• ROV (távirányításos eszköz, amire kamera szerelhető

Számos vízalatti kutatás elengedhetetlen kelléke egy hajó, amelyen a feltáráshoz szükséges technikák elhelyezhetõk, továbbá szükség lehet egy motorcsónakra, ami a személyi közlekedést biztosítja a part és a hajó között, illetve az azonnali laboratóriumi beavatkozást igénylõ leletek szállítására alkalmas.
A feltáráshoz biztosítani kell egy vízsugárhajtású szivattyút, mely egyszerre szolgálja a roncs felületének megtisztítását és a felszínre hozott törmelékanyag –az apró leletek kinyerésére szolgáló -rostarendszerre való továbbítását. A súlyosabb leletek felszínre hozásához emelõballon vagy hajódaru, esetleg helikopter igénybevételére is sor kerülhet.






A vízalatti tudományos kutatás fontos része a dokumentálás, melyhez biztosítani kell egy fém cövekekbõl, mérõszalagokból, mérõkeretekbõl álló mérõrendszert, illetve a vízalatti feljegyzések és rajzok készítéséhez speciális táblákat és íróeszközöket. Az egyik legkorszerûbb dokumentációs eszköz a vízalatti digitális kamera, melynek használatát természetesen nagyban befolyásolják a lelõhelyen tapasztalható látási viszonyok, illetve az expedíció anyagi lehetõségei. A leletekrõl vízalatti fényképezõgép vagy kamera segítségével torzításmentes, méretarányos felvételt lehet készíteni. A kutatás dokumentációját akkor kell megkezdeni, amikor a lelõhelyet elõször azonosították. Fel kell jegyezni a pontos helyet és az elõkutatás eredményeit. A késõbbiekben a feltárás, lelet regisztrációja, konzerváció, és a kutatás értékelése alatt folyamatosan vezetni kell a dokumentációt.
Az adatok tárolásához, feldolgozásához ma már elengedhetetlen a számítógép alkalmazása.
A felszínre hozott leletek élettartama és értéke nagyban függ a megfelelõ konzerválástól, melynek biztosítása a kutatást felügyelõ régész feladata. A leletek ideiglenes tárolásához és állaguk megõrzéséhez szükségesek mûanyag kádak, fóliazacskók, -hegesztõk, mûszerek, különbözõ vegyszerek, stb.


Konzerválás, leletmentés
A víz minimális oxigén tartalmának, illetve a kevés negatív behatás következtében a vízalatti leletek a szárazföldön található leleteknél általában sokkal jobb állapotban maradnak meg, viszont gyorsan elöregszenek a víz hatásának következtében, azonban szerkezetükben beáll egy természetes egyensúly, ezért nagyon kell vigyázni felszínre hozásukkor, ugyanis kiemelve õket környezetükbõl megkezdõdik a gyors erózió, oxidáció, és bomlás. Az ilyen tárgyak gyors bomlásnak indulnak a levegõ hatására, így ha nem gondoskodunk megfelelõ konzerválásukról akkor nemcsak maga a lelet, de az általa hordozott információk is örökre elveszhetnek.
A megfelelõ technikák biztosítása az ásatást/feltárást vezetõ régész feladata.





A vízalatti leletek kiemelésekor nagyon fontos a folyamat elõzetes megtervezése, ugyanis ezek a tárgyak rendkívül törékenyek. Sok esetben nagyon hasznos lehet, ha a tárgyat a vízalatti környezetének egy darabjával, némi üledékkel emeljük ki, így elkerülhetõ, hogy kiemeléskor túl drasztikus legyen a változás a lelet számára. Ez azért is hasznos, mert a tárgy körül lehetnek kisebb leletek. A leletek kiemelése elõtt gondoskodni kell a konzerváláshoz szükséges pénzügyi háttér biztosításáról, ki kell alakítani a leletek tárolásának helyét, be kell szerezni csomagolóanyagokat és a szükséges vegyszereket.
A tárgyak eróziójának sebessége a vízben függ a kémiai, fizikai, és biológiai tényezõktõl. (Például: olyan környezeti tényezõk, mint hõmérséklet, PH érték, sótartalom, víz- és üledék mozgások, általános kémiai tényezõk, fémek jelenléte, és a vízben eltöltött idõ mértéke.)




A fémek és ötvözeteik az õket alkotó atomok tulajdonságaitól függõen viselkednek a víz alól felkerülve. Az öntött vas például - magas széntartalma miatt - nagyon hamar szétesik, ezért vizes közegben, stabil környezetben kell tárolni.
Porcelánok esetén ha a sós víz rászárad az edényre, akkor a sókristályok nyomása következtében lepattogzik, széttörik a mázuk.

A szerves anyagok esetében a kiszáradást meg kell akadályozni, mert akár a levegõn töltött 10 perc is visszafordíthatatlan károsodásokat okozhat. Ezeket a leleteket csak vízben lehet tárolni. A vegyes anyagokat, melyek szerves és szervetlen anyagokból állnak, lehetõleg elkülönítve, saját környezetükben kell tárolni, konzerválásuk mindig egyedi és rendkívül bonyolult.

Római kikötőerőd, Bölcske













Két évtizedes hiátus után a dunai római határvédelemi rendszer elemeinek világörökségre való felterjesztése kapcsán felvetődött a kérdés, hogy a kutatásban kulcsszerepet játszó különleges emlék jelenlegi állapotát nem ismerjük. Ez a helyzet tette szükségessé, hogy egy állapotfelmérő szonaras vizsgálatot végezzünk.











Az új eredmények tükrében érdemes elgondolkozni egy újabb víz alatti kutatási program elindításán, különös tekintettel a mélyben heverő műkincsek jelenlétére.

​

Maga a hely kotrás által veszélyeztetett, igaz a vízügy eddig respektálta a lelőhelyet, de a környéken jelenleg is folyik munka, amely esetleg hatással lehet az itteni mederviszonyokra is.
A kincskeresés a sodrás és a mélység miatt, valamint a kövek nagy méretéből adódóan (csak daruval tudták 1986-ban is kiemelni egy részüket) itt nem jelent komoly veszélyt.

A bölcskei erődrom rávilágít arra, hogy egy ismert régészeti lelőhelyet is érdemes új technikákkal ismét megkutatni.

*​

<!--<rdf:RDF xmlns:rdf="http://www.w3.org/1999/02/22-rdf-syntax-ns#" xmlns:dc="http://purl.org/dc/elements/1.1/" xmlns:trackback="http://madskills.com/public/xml/rss/module/trackback/"><rdfescription rdf:about="http://buvarregesz.blog.hu/2009/05/29/ismet_megmutatta_magat_az_elsullyedt_romai_erod" dc:identifier="http://buvarregesz.blog.hu/2009/05/29/ismet_megmutatta_magat_az_elsullyedt_romai_erod" dc:title="&Uacute;jra megmutatta mag&aacute;t az els&uuml;llyedt r&oacute;mai erőd!" dc:subject="Trackback" dc:description="B&ouml;lcske neve &ouml;sszefon&oacute;dik a magyar v&iacute;z alatti r&eacute;g&eacute;szet t&ouml;rt&eacute;net&eacute;vel. Itt zajlott haz&aacute;nkban az első tervszerű v&iacute;z alatti r&eacute;g&eacute;szeti kutat&aacute;s. Az eml&eacute;kezetes 1986-os kamp&aacute;ny sor&aacute;n sz&aacute;mos r&oacute;mai kori olt&aacute;.." dc:creator="r&eacute;g&eacute;szb&uacute;v&aacute;r" dc:date="Fri, 29 May 2009 10:16:00 +0200" trackbacking=""></rdfescription></rdf:RDF>-->

buvarregesz.blog.hu-
Dr. Tóth János Attila:
Újra megmutatta magát az elsüllyedt római erőd!

Bölcske-a magyarországi víz alatti régészeti kutatások kezdetei

Felsőbb utasításra indul a rombolás?

Csökkenő források, tarthatatlan határidők: háborognak a régészek az örökségvédelmi törvény módosítása miatt.
A Sírásók blog szerkesztőjével, Lassányi Gábor régésszel beszélgettünk.





Az interjú első része:
Végveszélyben a magyar kincsek?


Az interjú második részében a régészekre nehezedő nyomásról, a beruházói lobbi működéséről és politikai játszmákról lehet tájékozódni.

Interjúnk első részében a kulturális örökségvédelmi törvény módosításának jogi hátteréről beszélgettünk Dr. Lassányi Gábor régésszel, a Sírásók blog szerkesztőjével.
Véleménye szerint a jogszabály régészeti feltárásokra vonatkozó szövegét teljesen átgondolatlanul írta át a parlament, aminek a következtében rendbehozhatatlan károk keletkezhetnek az állami nagyberuházásokat megelőző ásatásokon előkerült leletekben. Lassányi úgy véli, a 30 napos próbafeltárási idő és a 200 millió forintos maximális költségkeret megállapítása szakmaiatlan és életszerűtlen.

Az interjú második részében a régészekre és az engedélyeket kiadó tisztviselőkre nehezedő politikai nyomásról, a nagyberuházói lobbiról és az örökségvédelem átpolitizálódásáról fejti ki véleményét a szakember.






Ön szerint ez a törvénymódosítás a beruházók lobbijának a győzelme?

Ez a beruházói lobbi néhány csoportjának a győzelme. Itt egy nagyon szűk körről van szó, akik a törvénymódosítást át akarták nyomni. Nem megerősített információim szerint egyes polgármestereknek és prominens személyeknek a személyes problémái, rossz tapasztalatai vagy félinformációi állhatnak még e mögött. Az útépítők és néhány beruházó szerettek a régészekre mutogatni, hogy miattuk csúsznak a projektek, de valójában az átgondolatlan döntések miatt késnek sokszor.

Például előfordult, hogy egy múzeumnak március 1-jétől volt megbízása és csak októberben tudtak a területre lépni, mert még nem történt meg a kisajátítás, nem volt leirtva a bozót vagy az erdő. Könnyű volt novemberben arra mutogatni, hogy „a régészek még mindig itt vannak, pedig március óta kellene dolgozniuk”.
Azt viszont nem teszik hozzá, hogy „ja, egyébként nem engedtük őket ásni fél évig”.
Nagyon-nagyon kevés olyan helyszín volt, ahol kifejezetten régészeti okokból csúszott a munka.

Szokták említeni a váratlan költségnövekedést és az átláthatatlanságot a vádak közt. Néhány esetben valóban voltak igen jelentős áremelkedések, de sok olyan szám, ami gazdasági napilapokban, fizetett cikkek formájában megjelent, torzítás volt.
Olyan összegeket csaptak a régészeti munkához, amelyeknek közük nem volt hozzá, és olyan nagyságrendek voltak feltüntetve, amelyek teljes mértékben csalókák. Volt, hogy azt mondták, autópálya-építéseknél 15-20 százalékos költségek voltak, pedig szó sem volt erről. A nagyberuházásokhoz kapcsolódóan, általában a rosszul előkészített projektek miatt volt költségnövekedés: például ki volt tűzve a nyomvonal és már nem is lehetett hová mozdítani, ekkor átlagban 3-5 százalékos volt a költsége a teljes beruházási értéknek. Ez százmilliós nagyságrendet jelent.


Az áruházépítésekkel, a magánberuházókkal mi a helyzet?

Az más történetet, mert nem állami projektekről beszélünk.
Egy külső területen lévő áruházépítés kapcsán, egy-két százalékos a költség.
Bent a város közepén, ahol többrétegű lelőhelyek vannak, többe kerülhet.
Elképzelhető, hogy a magánberuházók megpróbálnak a most nyílt kiskapukkal élni, de valószínűleg nem fog sikerülni. Vitákat viszont fog generálni az a rosszul megfogalmazott félmondat, abban biztosak lehetünk.


Voltak konfliktusok, fenyegetőzések? Próbáltak megvesztegetni régészeket? Vannak régészek, akik pont emiatt nem működtek együtt?

Jogilag soha nem derült fény ilyen esetre; ilyen üggyel magyar bíróság nem foglalkozott.
Ami problémát okozhatott esetleg, az egyes múzeumok és intézmények felkészületlensége, akár személyi, akár egyéb infrastrukturális módon.
Például nem tudtak elég gyorsan, elég pontosan alkalmazkodni egy-egy munkának az elvégzéséhez.




Borzasztó gondot jelent viszont az a törvényalkotói húzás, amely 2011 januárjától a Kulturális Örökségvédelmi Hivatal irodáit a megyei kormányhivatalokhoz sorolta át. Magyarul olyan függési viszonyba kerültek a régészeti felügyelők, ahol a főnökük egy politikus.
Előfordulnak olyan esetek – nekem ezt személyesen mondták -, hogy egyes beruházók már úgy ülnek be egy-egy engedélyeztető tárgyalásra, hogy személyes ismeretségekre és érdekekre hivatkoznak, amelyek politikusokhoz fűzik őket, akik egyébként hivatali főnökei a köztisztviselőknek.





Ez iszonyú veszélyes helyzetet teremt, hiszen végső esetben egy-egy szakmailag megalapozott döntést felülbírálhatja valaki, akinek egyébként semmilyen köze nincs az örökségvédelemhez.

Nem állítom, hogy ilyen esetek előfordultak, de a jelenlegi törvény szerint előfordulhat, hogy komoly nyomást gyakoroljanak döntéspozícióban lévő emberek, adott esetben az indoklás nélküli felmentésekkel. Bármikor megtörténhet, hogy egy politikus behívja a kormánytisztviselőt és azt mondja: „ezt és ezt a papírt márpedig alá kell írni”. És indoklás nélkül felmenthető a munkaviszonya alól, amennyiben ezt nem teszi meg.
Ettől csak az erkölcs tarthatja vissza.





A beruházók részéről van nyomás?

Van egy gazdasági nyomás. Az ő szempontjukból a legfontosabb a tervezhetőség: nem az a kérdés, hogy 20 vagy 24 milliót kell költeni egy régészeti feltárásra, hanem azt, hogy tudjuk, a beruházás kezdetén „ennyi és ennyi idő és ennyi pénz” szükséges hozzá.

Egy áruházépítéssel kapcsolatban mondták nekem, hogy egy jó helyszín gazdaságilag jobban megéri a ráfordított pénzt. Azt mondják „megveszem ezt a telket, elvégeztetem a feltárást, de a legfontosabb tudnom, hogy 2012. június 1-jére készen van az a terület és mehetnek a gépek is”. Erre a megyei múzeumok szintjén volt egy jól felkészült állomány. Nem mondom, hogy minden régióban minden rendben volt, viszont, ahol lehetett a modelleket adaptálni, elindultak ilyen folyamatok. Most viszont a gazdasági recesszióban és az átgondolatlan döntések nyomán sok jól működő szakmai bázis is szétverődik.




Van, hogy leáll egy feltárás, ha megromlik a viszony a beruházó és a régész között?

Nagyon komoly veszélyei vannak ennek is. Valóban leállhat és elhúzódhat a munka, oda-vissza mehet a labda, bíróság elé kerülhet a dolog. Ez senkinek, de elsősorban az örökségnek nem az érdeke. Normális és számokkal gondolkodó beruházók körében, nem a kifizetett összeg a legnagyobb tétel ebben a történetben. Normális központi szabályozással, normális szakmai munkaidő meghatározásával biztos, hogy eredményeket lehet elérni, és erre voltak pozitív példák.
Az érdekellentéteket fel lehetett oldani, a konfliktusokat viszont mesterségesen is lehetett generálni.
A legnagyobb probléma akkor jelentkezik, amikor nem gazdasági szakemberek folynak ebbe bele, hanem érzelmi és egyéb alapon politikusok.




Olyan vezetők, akiknek azt mondták: „a régészet velünk nem fog szórakozni, hogy ennyit kell költeni rá”. Ez a kommunikáció, amely erőből próbálja az örökségvédelmet lenyomni, jelenti az igazi problémát. A piaci alapon működő cégeknél ez a veszély nem vagy csak minimálisan állt fent.


Létezik megoldási javaslat a régészszakma részéről?

Alakul az egységesebb fellépés a törvény finomítására vagy módosítására. Reméljük, hogy egy-másfél hónapon belül megszületik egy szakmai alternatíva. Az valóban hiba volt, hogy a régészet nem mondta egységesebben, akár különböző szakmai szervezeteken keresztül is, hogy „ilyen és ilyen módon, szakmai alapon tudjuk elképzelni a törvénynek a módosítását”.

Alternatívát fogunk kínálni, ebben biztos vagyok, és minden módon be fogjuk mutatni, hogy ez a törvény milyen károkat okoz nemcsak az örökségnek, hanem a beruházóknak is. Ezek az információk nem fognak elsikkadni. Az örökségünk pusztítása nem fog nyom nélkül maradni.

Nagyon remélem, hogy erőteljes lobbizással sikerül célt érni. Sajnos nem vagyunk optimisták: amíg ez be nem következik, addig az örökség maradandó és visszafordíthatatlan károkat fog szenvedni. A végeredményen változtatni kell, mert ez a törvény használhatatlan lesz, abban biztos vagyok.

A törvényalkotói oldal nyitott a dologra?

Vannak olyan személyek, akik igen.
Az egységes törvényi szabályozás, a jól átgondolt ár- és időmaximalizálás, szakmai alapokon nyugvó ellenőrző szerveknek a felállítása elfogadható és kívánatos a törvényalkotó részéről.
Ez a módosítás viszont átgondolatlan és pont oda fog visszacsapni, ahonnan kiindult.
Kérdés, hogy mennyi időről beszélünk: félévről, egy évről, de biztos, hogy vissza fog csapni.


Forrás:fn.hir24.hu//2011/11/23

Igen, ez a szomorú valóság. A régészet támogatása, mint általában minden a mai Magyarországon, mélységesen átitatott politikával (nyers hatalmi érdekekkel), ideológiai mázzal leöntve.
Azért van, amit támogat a kormány:
"Tudni kell, hogy a Tuvai Köztársaság a Turáni-alföldön, Belső-Ázsiában található, szkíta és hun síremlékei révén igen népszerű a régészek körében, nem véletlen, hogy a turáni sámánizmus kutatását a magyar kormány is anyagiakkal támogatja, ennek keretében került sor Oiun Adigzsi See Oglu sámán látogatására is."
http://nol.hu/belfold/20120310-es_nemzetkozive_lesz

40 éve a Dunában a Senki szigete

Jókai nem hazudott: létezett a "Senki szigete". A magyar-román-szerb hármashatár közepén elnyúló Ada-Kadeh szigete turisztikai attrakciónak számított jó klímája, vadregényes festői romjai és etnikai egzotikuma miatt, amely a Vaskapu I. erőmű építése miatt 40 éve tűnt el a Duna hullámaiban
Jókai Mór „Aranyember” című regényének egyik központi helyszínére, az utópisztikus és idilli életkörülményeket bemutató ”Senki szigetére” talán mindenki emlékezik kötelező iskolai olvasmányaiból. A társadalomtól és az üzleti világtól elzárt dunai ködben megbújó szigetről az olvasó azt hinné, hogy csak az író fantáziájában született meg-, holott maga a „nagy mesélő” vallotta be „Utóhangok” című írásában, hogy a „jogilag sem a magyarokhoz, sem a törökökhöz sem tartozó” szigetről Frivaldszky Imre természettudós mesélt neki egy al-dunai geológiai túráját követően. A szóban forgó sziget ráadásul Európa lakói előtt sem volt ismeretlen. Hérodotosz legendáiban Cyraunis néven említették a Dunába ömlő Cserna folyó torkolatánál elnyúló gránitszigetet, de a rómaiak gyakran hívták Yernis-nek, Saan-nak és Cotinusának is-, ami „cserszömörcék földjét” jelentette. A németek nemes egyszerűséggel csak Caroline-Insel néven emlegették

Ada Kaleh egykori szigete (Fotó: Profila.hu)



[HIDE]http://falanszter.blog.hu/2011/12/10/40_eve_a_duna_melyen_a_titokzatos_senki_szigete[/HIDE]

Persze itt az országban ez a régészeti törvény is átgondolatlan, abszolut. Mint minden más...Az nem számít., hogy ilyesmire pénz azért nem jut, mert ellopták korábban...innen is. Korábban is voltak központosítások a régészet területén azonban erről is elkellne itt egy vélemény,hamár..
Túl sok a feltárás különben, disztingválni kellene merta múzeumpincék tele vannak ...és feldogozatlan amúgyis nagyon sokminden. Nemcsak feldolgozatlan, hanem összerakatlan is a sok eredmény...A régészképzés is túlzott, évi 5-8 fő jelenleg bőven elég lenne erre a célra...Majd ha eljön a kánaán,akkor ez változhat. A régészkedés luxus..Ez itt nem Ámerika ám.
Ivánka jól tudja, TUVA a Galapagoson van. Ott -ugyanúgy mint Koreában és Japánban- tisztelik a sámánokat. Persze ők a lejáratókkal nem törődnek. Sőt Koreában a nagyobb cégeknél a sámánnal kezdik a napot. Mert a sámánok egyrésze pap ugyanis. Ivánka azonban abban mintha tévedne, hogy itt is léteznek. Itt régen- táltosaik voltak a magyaroknak.. Ajánlanám meghallgatni mert élmény, elég nagy ha egy hagyományörző csoport dobol az ősi táltos dobokon...ennyi biztosan megmaradt..

"Ivánka jól tudja, TUVA a Galapagoson van."

http://maps.google.hu/maps?oe=utf-8...code_result&ct=title&resnum=4&ved=0CEcQ8gEwAw

http://gov.tuva.ru/news.aspx

Persze, hogy a Pagoson, a Galán...itt találták meg a tuvai halomsírban, azt amit megtaláltak...Kiderűlt, hogy a germánok azt sem tudják, hogy mit találtak...
Mellesleg Kizil (vörös) fölött a térképen láthatóegy város: Abakán a neve. Abakán ősi hun kifezés, mely kb "öregek tanácsában résztvevő pap"-ot jelent...(kiöregedett, de nem meghülyült sámánt). Az Öregek Tanácsa a mindenkori fejedelem mellett működött, jogosítványa is volt pl..háború és béke kérdésében is.

Látom nincs ok aggodalomra....

Bihar írta:

Persze, hogy a Pagoson, a Galán...itt találták meg a tuvai halomsírban, azt amit megtaláltak...Kiderűlt, hogy a germánok azt sem tudják, hogy mit találtak...
Mellesleg Kizil (vörös) fölött a térképen láthatóegy város: Abakán a neve. Abakán ősi hun kifezés, mely kb "öregek tanácsában résztvevő pap"-ot jelent...(kiöregedett, de nem meghülyült sámánt). Az Öregek Tanácsa a mindenkori fejedelem mellett működött, jogosítványa is volt pl..háború és béke kérdésében is.

Kattints a kibontásához...

Már aggódtam, hogy Tuvában nincsenek rokonaid.....
Azok a germánok akiknek lövetük sincs mit is találtak, még is egy honlapot hoztak létre a semmiről.....

www.dainst.org/en/project/russian-federation-tuva-arzhan?ft=all

Aztán azt sem tudom mire magyarázod, hogy a Tuvában élők a jakutoknak, meg inkább az Észak-Ázsiai népek "rokonai"....Javasolnám a nyest.hu 2011. június 4. cikkét a torokéneklésről, bélyeggyűjtésről.....

A legrégebbi gyógyszerészeti lelet (jelenleg)














Bár a hajóroncsot már az 1970-es években, az elsősegély-készletet pedig 1989-ben megtalálták, csak most sikerült a gyógytabletták hatóanyagait azonosítani DNS-szekvenálási eljárás segítségével.

A kutatók szerint a vizsgálatokból nemcsak arra kaphatunk választ, hogy milyen szerekkel gyógyítottak az ókorban, hanem arra is, hogy milyen betegségekkel kellett akkoriban felvenni a harcot.


newscientist.com/article/dn19436-2000yearold-pills-found-in-greek-shipwreck.html

zsuzsanna03 írta:

A tudósokszerint a tabletták elsősorban a matrózok gyomor- és bélrendszeri betegségeinek (pl. vérhas vagy kolera) gyógyítására szolgálhattak.

Kattints a kibontásához...

Az említett növények közül egyik sem gyógyítja sem a kolerát, sem a vérhast, de az eredeti cikkben nem is szerepelt ilyen állítás. Egy másik, sokkal meglepőbb dolog viszont kimaradt a magyar fordításból. A vizsgálat során ugyanis napraforgó DNS-t is találtak a mintában, ámbár azt írták, nem zárható ki, hogy ez jelenkori szennyeződés volt.

Umaksuman írta:

Az említett növények közül egyik sem gyógyítja sem a kolerát, sem a vérhast, de az eredeti cikkben nem is szerepelt ilyen állítás. Egy másik, sokkal meglepőbb dolog viszont kimaradt a magyar fordításból. A vizsgálat során ugyanis napraforgó DNS-t is találtak a mintában, ámbár azt írták, nem zárható ki, hogy ez jelenkori szennyeződés volt.

Kattints a kibontásához...

*********

136 fiolát említenek, az origo.hu cikke nem sorolta fel az összesnek a tartalmát.
Viszont én sem rakhatom fel az összes linket ami a témával
kapcsolatos.
A cél leginkább a figyelem felkeltés, rövid ismertetővel.
Ezután mindenki annyi helyen keres rá, amennyi a tudásszomját kielégíti.

A napraforgót én is olvastam, de ezt a "későbbi szennyeződés" bulit mindennél bevetik, amit nem szándékoznak tudomásul venni és beazonosítani.
Még a végén homok kerülne a jól beolajozott gépezetükbe !