Milyen fura, tegnap nézegettem ezt a topicot, hogy mennyire érdekes, de mostanában nem álmodom (pontosabban igen, csak nem emlékszem rájuk). Erre ma éjjel.... !!!
Egy dossziéval mentem, amiben fontos anyagok voltak, munkával kapcsolatosak. Olyan helyen jártam, ami már valahogy kezdett leromlani, a házak kopottak voltak, kihaltak, romosak. Úgy tűnt, az egyikbe valamiért be kell mennem, ott dolgom van, de a dossziét nem akartam bevinni, hanem elhelyeztem egy zöldes falú épületnél, aminek rózsaszín ajtaja volt. Gondoltam, erről majd megjegyzem. De mikor kijöttem onnan, ahol dolgom volt (az nem derült ki, hogy mi), egyszerűen nem találtam meg a dossziét, pedig mindenem abban volt, ami fontos.
Zaklatottan kerestem mindenhol, közben találkoztam valami emberekkel, kollégákkal talán. Sokszor visszamentem a zöld házhoz, nem akartam elhinni, hogy nincs ott a dosszié. Közben egyre jobban kiderült, hogy az is mennyire romos és pusztuló, a fele meg sem volt. Aztán végül is kicsivel odébb megtaláltam a dossziémat, de üresen. Megint idegesen keresni kezdtem, és végül is a tartalma egy külön borítékban ott feküdt.
Eléggé nyomasztó álom volt. De sokban utal a jelen helyzetemre: romló munkahelyi viszonyok, az egész "pusztul", az embereket rugdalják ki. Amim van, az csak az, ami belül van, az a szakmai tudás, emberi tapasztalat. De azt is nagyon meg kell őrizni, azt a tartalmat, hogy el ne vesszen. Kicsit a borítékba átrakott tartalom a halál-újjászületésre emlékeztetett. Megújulás? Ugyanaz a munka új körülmények között? Keressek másik "házat", másik munkát? De minden pusztulófélben volt. Készüljek fel az "átcuccolásra"?
Valahogy a halál szaga lengte be az egészet. De a legvégén viszont ott volt egy falmélyedésben egy kisbaba, akinek valahogy tudtam adni egy takarót, amitől jobban tudott aludni. (Lehet, hogy magamra húztam a sajátomat éjszaka...
)
Bocs, hogy hosszú voltam, de most, hogy leírtam, máris sokkal világosabbnak tűnik... Ha valakinek van még asszociációja, és van kedve leírni, azt köszi előre is!