Elképesztően kaotikus álmom volt.
Valami fura korban éltem de a jelen eszemmel és "szókincsemmel"
Ebben a fura korban, középkori körülmények között egy brutál nagy barna/mustár szinű autóval mászkáltam a környéken.
Hatalmas vár mellett kocsikázva egyszer csak elfogtak a főbiró emberei, azzal a váddal hogy nem adtam meg neki a köteles tiszteletet.
Teljesen ki voltam akadva hogy nem is láttam a tagot hogy köszönthettem volna, "rangjához illően" .
Ám ezek a pribékek egyáltalán nem zavartatták magukat abban hogy megkötözzenek és azonnal halálra itéljenek.
Feltaszigáltak valami a várhoz tartozó melléképület padlására hogy a meleggel kinozzanak, de tettlegességre nem került sor.
Tejesen kiszáradva észrevettem egy rekesz szódavizet és abban a pillanatban le is kaptam magamról a béklyókat, teleittam magam és a mohó ivástól zihálva,kitámolyogtam a padlásajtóhoz ahol látom, már jönnek fel a lépcsőn értem.
Benyúltam a zsebembe és a kocsi kulcsát ledobtam a fal mellett őgyelgő tagnak, akiben amint felnézett, egy jelenkori barátomra ismertem.
Teljesen ki volt akadva hogy most akkor ezt ő hogy irassa át mert nincs adás-vételi irva meg hogy hol a forgalmi
El voltam képedve hogy miken van fennakadva, amikr egy ilyen hülye korban kap egy sosem látott szerkezetet.
Közben engem taszigáltak le a lépcsőn és kiabálták hogy szökni próbáltam és a kocsit is lepasszoltam.
Na ekkor láttam meg a főbirót.
Egy olyan szerkezetben ült ami egy traktorral hajtható egy köbméteres malterkeverőre emlékeztetett de nem voltak benne a vashengerek, előtte- rajta sem lovak vagy motor, de valahogy ment a gép és ebben ült a koma, de olyan komoly ábrázattal és olyan büszkén mintha valami hintóban ülne.
Ekkor a pribékjei odataszigáltak elé hogy helyi szokás szerint,az életemért könyörögjek lehetőleg hosszasan mert ezt nagyon szeretik a népek de az itéleten nem változtat.
Na ekkor kapott könyörgést
Igen választékosan és cifrán káromkodós idegbajos ember voltam kb 35 éves koromig és ha felkapom a vizet, időnként előkerül pár gyöngyszem ma is a magyar nyelv méltán mellőzött kiszólásaiból, szóval rettenetesen kiosztottam és azonnali akasztást rendelt el valami addig nem is látott koma, valami hóhér és jogász vagy mi.
Először összehordott mindenfélét a jeles ember nagyságáról amit megsértettem de nem mondta hogy mivel és ettől még jobban bepöccentem és kapott ő is a szidalmakból.
Ekkor odavittek egy bitóhoz ami előtt nem volt kisszék meg úgy semmi amire felállithattak volna, ezért valami földbeton szerű sáros etvaszra állitottak és azon tapicskoltam meztelen talpaimmal, teljesen hiábavalóan egyensúly után kutatva és egyszer csak orrhangon elnyújtva a szavakat megszólalt ez a hóhér-jogász: ennek az embernek a lába kirúgassék.
És kirúgták.....
Mit mondjak, fura volt.
Éreztem amint a nyakam megfeszül és egy villanásnyi idő alatt érzékeltem testem súlyát ami szinte azonnal meg is szűnt és éreztem-tudtam a testem mint egy zsák ottmaradt, de nem volt ijesztő, hogy nem lélegzem és az sem hogy valami fehér derengés vesz körül és olyan békés lett minden és....
És akkor amikor úgy döntöttem, utána nézek hol is vagyok, elkezdett a feleségem cirógatni hogy ébredjek mert valami rosszat álmodhattam mert nagyon zihálva lélegzem.
Na erre varrjak gombot
Gondoltam gyorsan leirom mielőtt elfelejtem.
Ja' a hosszú "i" beragadt
üdv Igi
