Akkoriban épp túl voltam egy 4 éves kapcsolaton, már egy ideje egyedül éltem, és bár minden rendben volt körülöttem, éreztem, hogy hiányzik az életemből valaki. Gondoltam, miért ne, és kíváncsiságból feladtam egy hirdetést a Datanet társkeresőjében. Nem volt semmi határozott szándékom az egésszel, inkább csak az érdekelt, vajon ki reagálhat egy ilyen hirdetésre, mert még soha nem ismerkedtem korábban az Interneten. Biztonságképpen azért odaírtam ''kalandorok kíméljenek''. Az első üzenet, amit kaptam, csak ennyi volt - Hol laksz? Mivel az email címből láttam, hogy Kanadából jött a levél, engem pedig mindig is érdekelt az ország, az ottani emberek, gondoltam, miért ne váltanék leveleket egy kanadai lánnyal. Így kezdődött. A nick-em Leon volt, és Krisztinának ugyanazt mondta ez a név, amiért én választottam. Egyre több közös pontot találtunk. Emailek jöttek, emailek mentek, kóstolgattuk egymást, ismerkedtünk és egyre közelebb kerültünk. Olyannyira, hogy amikor egyszer megemlítettem, együtt élek valakivel (csak tréfának szántam a dolgot, igazából a lakásban tanyázó pókokra gondoltam), Krisztina igazán megbántódott. Azt hitte, csak szórakozom vele, és meg akarta szakítani a levelezésünket, pontosabban időt kért. Amikor visszahódítottam, már tudtam, hogy komoly a dolog.