Óvodában:
Hallottatok-e arról az óvónõrõl, aki segített az egyik gyereknek felhúzni
a csizmáját? A gyerek nagyon kínlódott, hát odament neki segiteni.
Bizonynagyon megizzadt, amire a kisfiú lábára felráncigálta a csizmát, ám
alighogy letörölte a homlokáról a verejtéket, a kissrác azt mondta:
"Óvónéni, fordítva van a lábamon a csizma."
Az óvónõ látta ám, hogy a gyereknek igaza van, hát gyorsan lehúzta róla,
és ismét nagy kínlódások közepette, most már helyesen felcibálta a
kissrác lábára, de így is nagyon nehezen sikerült. Ekkor a kisfiú megint
megszólalt:
"Ez ám nem az én csizmám!"
Az óvónõ egyre idegesebb lett, õrült tempóban lerántja a gyerek lábáról a
csizmát, közben az folytatta a mondatot: "...hanem a bátyámé, csak õ már
kinõtte, és ma reggel rámadta az anyukám."
Az óvónõ már lilát látott, de uralkodott magán.
Ismét ráadta a kisfiú lábára a lábbelit, pedig még mindig nagyon sok
tuszkolást igenyelt a mûvelet. Minden rendben lévõnek nézett ki, amikor
az óvónõ megkérdezte:
"Pistike, hova tetted a kesztyûdet?"
"Azt beletettem a csizmám orrába...