Pálinka Magyarországon

postmester

Új tag
Novum ! Mond hol lehet olyat kapni ? 23.an jonnek hozzam otthonrol es jo lenne 1-2 korty hazi-kisusti ;-)
Én egy két jó nagy korttal szolgálnék, csak egy a baj! Sőt kettő!
1. Efike, aki korrupt, nem is akármennyire, elkoboztatja a pálinkámat, illetve be kell (ene) szolgáltatni a kincstárnak!:fuck:
2. Érte kellene jönni!
Amúgy semmi akadálya:p !
 

csitti

Állandó Tag
Állandó Tag
Pálinkából a szilvapálinka az igazi. Abból meg a legjobb Panyolán terem, a Szamos árterében leledző nemtudomszilvából. Nősülésem folytán rendelkezem azon a részen vagy száz termő és csemete pálinkatermő fával. Szeretem...
 

DonSzabi

Állandó Tag
Állandó Tag
Ki milyen különleges pálinkát kóstolt már?

Nekem a legérdekesebbek egy füvesboszorkány receptjei között voltak, akinél a pálinka, az elixír és a gyógyszer között eltűntek a határok.

Íme egy példa:

Stresszoldó Pálinka

2 ág közönséges orbáncfűvirág
20 g macskagyökér
3 ág citromfű
10 g édeskömény
10 g galagonyavirág
10 g kamillavirág
2 borsmentaág
10 g szagos müge
50 g kandiscukor por
1 l gyümölcspálinka

Zúzzuk össze az édesköményt mozsárban, majd pedig tegyük a szárított macskagyökérrel, galagonyavirággal, kamillával és a szagos mügével együtt teafilter papírba , kössük össze. Tegyük az orbáncfüvet, a citromfüvet és a borsmentát üvegbe, helyezzük mellé a papírba kötött füveket, majd pedig öntsük fel a pálinkával.
Hagyjuk 3 hétig a szobában állni, de néha rázogassuk meg. Ezt követően a papírköteget vegyük ki, a növényeket hagyjuk benne és adjuk hozzá a kandiscukrot.
Ez a nyugtató pálinkaital minden ideges és stresszben élő FELNŐTTnek jó szívvel ajánlható. Alkalmazás: naponta 2x 30 ml.

Gabriele Bickel, a sternenfelsi üvesboszorkány
 

Krojf

Állandó Tag
Állandó Tag
Kedves Pálinkaszeretők!
Egy valami viszont mindennél biztosabb!
A jó kis házipálinkánál semmi nem melengeti jobban télen a belsőmet!
Finomság, íz, élmény, lassú, de biztos hatás!
Éljen és virágozzék a magyar pálinka!
Ezt üzeni Krojf koma.
 

iDuncan

Állandó Tag
Állandó Tag
Én egyszer egy pálinka túrát próbálnék ki! aamikor mindeféle pálinkát kóstol végig az ember... mert pl nemtudom megkülömböztetni a körte meg a szilvapálinkát... és ez ... zavar :D
 

Forgoszel

Állandó Tag
Állandó Tag
Én egyszer egy pálinka túrát próbálnék ki! aamikor mindeféle pálinkát kóstol végig az ember... mert pl nemtudom megkülömböztetni a körte meg a szilvapálinkát... és ez ... zavar :D

Nem rossz ötlet!

Végülis, borkóstolók, bor túrák ma már vannak Mo-on; sőt turisztikai szinten.:p

Ilyen alapon lehetne pálinkakóstolókat, pálinka túrákat szervezni;)
 

Dudus111

Állandó Tag
Állandó Tag
Én egyszer egy pálinka túrát próbálnék ki! aamikor mindeféle pálinkát kóstol végig az ember... mert pl nemtudom megkülömböztetni a körte meg a szilvapálinkát... és ez ... zavar :D

iDuncan
Szerintem ha igazi, tiszta pálinkát iszol, teljes biztonsággal fel lehet ismerni, hogy milyen gyümölcsből főzték.
 

Forgoszel

Állandó Tag
Állandó Tag
Panyolai Elixír - Szatmári Szilva az Operában

Nem lehet véletlen, hogy az ínyencek körében egyre nagyobb népszerűségre tesz szert a magyar pálinka, amelynek növekvő rajongói tábora a számára legkedvesebb párlatot igen bőséges kínálatból választhatja ki. A megannyi nedű között az egyik leghíresebb a Panyolai Elixír.

panyolaielixir170.jpg


A minőségi magyar pálinkák számtalanszor bizonyították már, hogy világhírük megérdemelt és a palackba zárt nedű valódi gasztronómiai érték. A népszerűség oka, hogy a hazai élvonalbeli pálinka, így a Panyolai Elixír család 9 fajta terméke is egészen egyedi, s mint ilyen, megkülönböztetett figyelmet igényel. Az Elixír abban hasonlít csupán a hajnali disznótorok karcos "fogópálinkáihoz", hogy mindkét ital alkoholt tartalmaz és több-kevesebb köze van a gyümölcshöz. És ez itt a lényeg! Ez ugyanis első osztályú gyümölcsből készül, íze ettől válik utánozhatatlanul természetessé és karakteressé. Ráadásul semmiféle adalékot nem tartalmaz, így egy palack ital 5-6 kg gyümölcs legjavát zárja magába, annak ízét, zamatát, harmóniáját tükrözi. Ezek közül is kiemelkedik a szilvából készült, melynek az igazi hazája a kanyargó Szamos folyót követő hátság - a Szamoshát, illetve Szatmár. A nevét is erről a tájról kapta, amely név immár márkanévként is felfogható: Szatmári Szilva.

A pálinkafőzés története a múlt homályába vész. Nem tudni pontosan, ez a kellemes végeredménnyel járó, de nagy figyelmet és szakmai tudást igénylő tevékenység mikor alakult ki, de az bizonyos, hogy falusi hagyományokhoz kötődik. Könnyű megérteni ennek okát: a pálinkához gyümölcs kell, az viszont vidéken terem. Ezen a nyáron elkényeztetett minket a természet: az idei gyümölcsök első osztályúak, mézédesek és zamatosak lettek. Ez az alapja, ez határozza meg a pálinka ízét, de a minőséget ezen kívül a főzési eljárás és a főzőmester egyéni tapasztalata, ízlése is befolyásolja. A panyolai főzdét lendületes, fiatal csapat vezeti, s a dolgozók átlagéletkora is alig haladja meg a 30 évet. A fiatalság kedvez a kezdeményező kedvnek, kreativitásnak és az újdonság iránti nyitottságnak. Az Elixír-sorozat minden tagja hagyományos módon készül, évszázados mozdulatsorokat feltámasztva, de a francia design üveg, a legapróbb részletekig kidolgozott megjelenés, címke nemzetközi ízléssel mérve is rendkívül igényes.

Ki tudná a szintén nem túl terjedelmes Magyarország térképén megmutatni, hol található az apró, 600 főt számláló Panyola? A helyi lakosokon kívül jeleskednének a gyorsaságban azok a magyar vagy külföldi látogatók, akik kóstolták már a Panyolai Szilvórium Kft. pálinkáit és kíváncsiságból, egy alkalommal, vagy visszatérő vendégként eljönnek megtekinteni annak szeszfőzdéjét, megismerkedni a pálinkafőzés hagyományos eljárásával és a pálinkakóstolás modern, szofisztikált szertartásával. Pedig Kölcsey, Krúdy, Móricz Zsigmond világa ez. "A környék, melyben lakom, el van dugva szem elől, szép, de vad s felette magányos. Egyfelől a Tisza foly, másfelől a Túr, mely itt amabba szakad, s minket a torkolatban hagy laknunk. Egyfelől nagy erdők körítnek, másfelől nyílás esik, s láthatárainkat a máramarosi hóbércek határozzák..." - írja a Himnusz költője a tájról.

<TABLE cellSpacing=0 cellPadding=2 width=170 align=center border=0><TBODY><TR><TD>
2340ust_panyolai468.jpg
</TD></TR><TR><TD>A főzdét a helyszínen is megtekinthetik az érdeklődők </TD></TR></TBODY></TABLE>
A főzde szakszerű bemutatása után idilli környezetben, az Öreg-Túr partján álló kóstolóházban mérettetnek meg az italok. Legnépszerűbb és legismertebb a borostyánsárga színű, eperfa hordóban pihentetett, mazsolás-lekváros zamatú Érlelt Szatmári Szilva és a karakteres Szabolcsi Alma. Ezt követik a Vilmos körtéből és Gönci barackból készült pálinkák, valamint a Fekete cseresznye. Komoly tábort alakítottak azok az újdonságkereső pálinkabarátok, akik élvezettel kóstolgatják a különlegességeket: az ágyon érlelt, erdei illatokat idéző szamócát, a piros- vagy feketeribizlit és a mással össze nem téveszthető, egyedi zamatú bodzapálinkát.

A pálinka nagy szélsőségeket ötvöz: származási helye elszigetelt, érintetlen kincs, ahol mintha megállt volna az idő. Az ital maga viszont a családi, céges és társasági események egyre népszerűbb szereplője. A beregi kisrégiót a Tisza és az ukrán határ között megbúvó húsz falu alkotja. A terület azon kevés kistáj egyike, amely valóban erős identitással rendelkezik: a református vallás, a kuruc hagyományok és az elzártság egyaránt hozzájárult az itt élők tudatának kialakulásához. Ez a turizmus szempontjából sem elhanyagolható tényező, mivel az önálló arculat, a különlegesség érzése teszi "felismerhetővé" az egyes vidékeket a látogató számára. A prospektusokat lapozgatva ideális kép tárul a szemünk elé: középkori templomok Csarodán és Tákoson, a Tisza legtisztább szabad strandja Tivadaron, nagy természetvédelmi területek, kiváló kerékpárutak Panyola környékén. Ha ez a vidék nem alkalmas a falusi turizmusra, akkor alig van olyan térség az országban, ami annak tartható. Az egyetlen hátránya, hogy "világ végén" van, de a falusi turizmus pont erről, vagyis a béke, a nyugalom és az autentikus hangulat kereséséről szól, azt pedig nem találjuk meg a nagy központok közelében.

<TABLE cellSpacing=0 cellPadding=2 width=170 align=center border=0><TBODY><TR><TD>
5114panyolai_diszcsomagolas468.jpg
</TD></TR><TR><TD>Panyolai Elixír díszcsomagolásban </TD></TR></TBODY></TABLE>
A falu szélén álló főzdébe betérő látogató esetében elképzelhető, hogy a folyóparton kortyolt pálinka ízét legközelebb egy neves családi ünnep - esküvő, karácsony - vagy nívós társasági esemény, fogadás, bál alkalmával idézheti. Nem csoda, hogy a hazánkba egykoron ellátogató Walesi Herceg a "barack" szót tanulta meg elsőként (és egyedül) magyarul - a bevésődést az anekdota szerint a barackpálinka segítette elő, melyet kóstolt és méltatott. Kóstolják bár az Elixírt a nyárfák alatt vagy az Operabálon, gondoljanak arra a mélyen gyökeredző, elegánsan kifinomult gondosságra, mely minden minőség előfeltétele!

 

Forgoszel

Állandó Tag
Állandó Tag
Zsindelyes - pálinkát mindenkinek!

A pálinka kedvelőinek körében biztosan nem cseng ismeretlenül a Zsindelyes Pálinkafőzde neve, hiszen széles szortimentjükben mindenki találhat kedvére való italt a fiataloktól a bioterméket vásárolókon át a hölgyekig. A főzde nem csak a megszokott ízeket kínálja a párlatok rajongóinak, hanem olyan különlegességeket is, mint a somból, kökényből és vadalmából készülő pálinkák.

berendezeszsindelyes170.jpg


Az érpataki főzde a mellette található Zsindelyes tanyáról kapta a nevét, családi vállalkozásként indult 1984-ben. A főzde két pálinkafőzési berendezéssel rendelkezik, egy hagyományos kétlépcsős kisüsti rendszerrel, illetve egy számítógép vezérelte oszlopos lepárló berendezéssel. A Zsindelyesben még kóstolóházat is kialakítottak pár éve, itt harminc főt tudnak vendégül látni.

A főzde több termékcsaládot különböztet meg, vannak Zsindelyes, Kisüsti és Vadóc pálinkák, a főzde csúcspálinkája pedig a hangzatos Meggyágyon Érlelt Újfehértói Fürtös Meggypálinka nevet viseli. Utóbbihoz a meggyszemeken érlelik a pálinkát fél évig, ettől a pálinka egyedülálló szín és zamatot kap - nem csak a fogyasztók, hanem a szakma is elismeri a nedű nagyszerűségét, a "fürtös" eddig nyolc díjat söpört be.

Tévedés azonban azt gondolni, hogy csak a meggypálinka nyer a különböző versenyeken, hiszen a Zsindelyes összesen több mint harminc díjat kapott tavaly, a Gyulai Pálinkafesztiválon például övék lett a 2006 Legjobb Pálinkája elismerés is. A főzde nevét viselő termékcsalád tagjai (tizennégyen vannak) egyre népszerűbbek a fiatalok körében, ez nem is csoda, tekintve, hogy olyan különlegességek találhatók itt, mint a málna-, bodza-, birs-, szeder- és kökénypálinka.

A Zsindelyes egyik nagy újdonsága a Szabolcs termékcsalád, ennek tagjaiból a hölgyek és az urak egyaránt találhatnak kedvükre valót. A gyengébbik nemnek Szabolcs Mézes pálinkákat kínálnak a főzde mesterei, az uraknak pedig a 45 százalékos alkoholtartalmú Szabolcs Ágyast, ezeket gyümölcsaszalványon érlelik. Mindkét "fajtánál" több íz közül választhatunk: szilvából, körtéből, almából, meggyből készítik az erős nedűket.

<TABLE cellSpacing=0 cellPadding=2 width=170 align=center border=0><TBODY><TR><TD>
0024meggyeszsindelyes468.jpg
</TD></TR><TR><TD>A meggyszemeken érlelt Újfehértói Fürtös Meggypálinka </TD></TR></TBODY></TABLE>
2004-től a Zsindelyes vadon termő gyümölcsökből is gyárt pálinkákat - ezek Vadóc név alatt futnak -, a nyersanyag (vadcseresznye, som, vadalma, kökény, berkenye) az Aggteleki Nemzeti Park területéről származik. A vadócok sikere arra sarkallta a főzde tulajdonosait, hogy csipkebogyóval, vadmeggyel és vadkörtével bővítsék a választékot, akkor is, ha az alapanyag beszerzése meglehetősen nehézkes. Ezeket a gyümölcsöket ugyanis nem kezelik semmiféle növényvédő szerrel, így sokkal nagyobb eséllyel lakmároznak belőlük a kártevők és az erdei vadak. A bonyolultabb begyűjtési és feldolgozási folyamatért cserébe viszont hét pálinkát bioterméknek minősítettek, így ezeket még azok is nyugodtan fogyaszthatják, akik az öko-termékek hívei.
 

Forgoszel

Állandó Tag
Állandó Tag
Taroltak a pálinkák a HunDeszten

Negyven arany, harminckilenc ezüst, harminchárom bronz, azaz összesen száztizenkettő, ennyi pálinkát díjaztak az idén a HunDeszt Pálinkaversenyen. Az aranyérmesek között tíz champion díjat osztottak ki, a legeredményesebb kereskedelmi főzde a Treffpunkt Gar 2000. Kft. (Zimek Pálinkafőzde) lett. A média képviselőinek különdíját a Boldogkő-Fruit Kft. nyerte el.

_palinka.jpg


Az ez évi HunDeszt Pálinkaversenyre, amelyet hagyományosan a Magyar Szeszipari Szövetség és Terméktanács rendezett, tizenkilenc hazai pálinkafőzde összesen 163 termékkel nevezett. A tételek közül száztizenkettőnek akaszthattak érmet a "nyakába". Bronzmedálra harminchárom, ezüstre harminckilenc, aranyéremre pedig negyven pálinkát tartott érdemesnek a szakmai zsűri. Az egyes kategóriákban, az aranyérmet nyert tételek közül a bírálók visszakóstolását követően a legjobbat champion címmel jutalmazták. A kóstolók az egyéb gyümölcscsaládonként is odaítélhették a champion díjat az aranyérmes tételeknek, de csak akkor, ha azokból legalább három nevező legalább tíz mintája versenyzett. Ezúttal tíz pálinka bizonyult méltónak a champion elismerésre. A legjobbak közül a médiazsűri is választhatott magának egy kedvencet, ami a Boldogkő-Friut Kft. Vilmoskörte Pálinkája lett, amely egy ízében és illatában az érett gyümölcsöt visszaadó, karcnélküli, selymes ital. A legeredményesebb főzde díjat a Treffpunkt Gar 2000. Kft. név alatt futó Zimek Pálinkafőzde kapta, lévén pálinkái közül hét bronz, tíz ezüst, tizenhárom pedig aranyérmes lett.

A versenyen csak olyan pálinkák és párlatok (100 százalék gyümölcsalapú desztillátum) vehettek részt, amelyek megfelelnek a hazai előírásoknak. A megmérettetésre nevezhettek pálinka- és párlatfőző társaságok, egyéni pálinka- és párlatfőzetők, és a gyártó hozzájárulásával a kereskedő szervezetek, valamint a bérfőzők is. A versenyen két párlat indult, az egyik egy narancspárlat, amelyet a pálinkára vonatkozó szigorú szabályok értelmében nem lehet pálinkának nevezni, a másik egy málnapárlat, amelyet ugyanezen okból kellett megkülönböztetni, mivel az alapanyag nem Magyarországról származott. Mindkét tétel aranyérmes lett.

A mintákat húszpontos bírálati lapon értékelték, elbírálva a technológiai korrektséget (figyelembe véve az alapanyagot, a cefrézési-, erjesztési-, elválasztási, esetleg érlelési hibákat), a gyümölcs jellegét (a fajtán belüli specifikációk figyelembevételével), az íztisztaságot és a harmóniát.

Tavaly a HunDesztre 78 mintát neveztek. A nevezett tételek - amelyek között volt alma-, körte-, cseresznye-, meggy-, málna-, szamóca-, eper-, szeder-, bodza-, som-, ribizli-, birs-, barack-, szilva-, törköly- és vegyespálinka is - kétharmada kapott valamilyen helyezést. Az elmúlt évben tizenhét arany, huszonnégy ezüst és tizenegy bronzérmet osztottak ki. Akkor a média különdíjasa a Balla Rt. bio málna pálinkája lett, a legeredményesebb kereskedelmi főzdének pedig a Prekop Pálinkafőzde bizonyult. Az idei pálinkasor az eddig felsorolt gyümölcsök mellett bővült vadkörtéből, vadalmából és madárberkenyéből készült pálinkákkal is.

 

Heltyű

Állandó Tag
Állandó Tag
Én is szabolcsi vagyok és szeretem a pálinkát, de belehalnék, ha reggel, éhgyomorra innom kellene. Brrr...

Nem bveszélve arról, hogy a nagypapa szalonnát is evett a kenyérhez, és után nehéz fizikai munkát végzett. De az igazi szilvapálinka biztos jó:)) Én nem szeretem:))
 
S

szeveryn

Vendég
Érdekes a Kósert, és a Cwakk-ot mindenhol lehet kapni. Vaj miért? Hajrá magyar pálesz!!!!
 
S

szeveryn

Vendég
A kanca vagy teve tejből erjesztett kumisz készítését 1795-ben Sándor István írta le: „Minden tejet, mihelyt kifejtik, azonnal kifőzik, és miként kihűl, nagy bőredénybe töltik. Ebben az edényben még mindég az előbbeni savanyú tejből egy kis maradék találkozik, mely a frisset kevés idő alatt savanyúvá teszik. Mert ezen edények soha ki nem tisztítanak, és belől a sajtból s tisztátlanságból egy ujjnyi héjök vagyon, ebben áll a titok, hogy a téj a bor ízét megnyerje. A tejes égett bor égetése az aszszonyok dolga. Ezen égett bor részegít ugyan, mint a gabonából való, de részegség tőle sokkal tovább eltart.”
 
S

szeveryn

Vendég
Lótartás, kumiszkészítés
Aligha van olyan utazó, ki a közép-ázsiai népekről szóló tudósításában meg ne említené a kumiszt, a lovasnomád népek jellegzetes italát. A kazakok kiváltképp értői a kumisz készítésének. Nagyállattartó nép lévén a juh (koy), a kecske (eški) marha (sďyďr) és teve (tüye) nyájakon kívül a ménes (aygďr üyďri), a ló adja a kazak puszta valódi értékét. A legfőbb vagyon, az ember legjobb segítőtársa. Nem csoda, hogy mindent tud róla, iránta való szeretetét nyelvének gazdagságával is kifejezi. Halife Altay török néprajzkutató felgyűjtötte a kazák lótartás néhány terminológiai csoportját(15) – az életkor szerinti elnevezéseket és a lószíneket. Az anyag egyedi, semmilyen kazak szótár nem tartalmazza ilyen részletességgel, ezért fontosnak tartom ehelyen újra felidézni.
A csikókat elsősorban koruk szerint az első hat hónapban még nemük megjelölése nélkül qulďn-nak nevezik. Az elsőfű (1 éves) neve žabagď), a másodfű tay, a harmadfű kunan [qunan] (a csődör) kunacin baytal [qunažďn baytal] a kanca. A negyedfű csődör dönen, a kanca dönecin baytal [dönežin baytal], majd ötödik évéhez közelítve ősztől besti at (csődör), besti biye ~ kanca. Ötéves koruk után nincs külön elnevezésük, csupán at és biye. A kor szerinti megjelölés is értékmérő bizonyos értelemben. A ló öt éves korára éri el legnagyobb értékét. Noha jó tartás mellett akár húsz évig is elél, meghatározó fizikai és jellembeli tulajdonsága ez idáig fejlődik. A ménesben tartott lovak száma 10-50 közötti. Gyakran szín és fajta szerint is szét választják a ménest, ami valószínűleg a tiszta fajtatenyésztést szolgálja. Ezt elnevezésük is tükrözi. Így mondanak fekete ménest, kara aygďrďn üyiri[qara aygďrdďh üyiri] pejménest torď aygďrďn üyiri [torď aygďrdďh üyiri]. Általában nagyon választékosak a lovak színeire vonatkozó kifejezések. Az alábbi idézett mondataim megtartják Halife Altay török helyesírással átírt kazak adatait, de minthogy a helyesírás néhol torzítja a kazak alakok fonetikáját, szükségesnek tartottuk szögletes zárójelben megadni az adatok fonetikai transzkripcióját. A nagyobb színcsoportokon belül további finomítások szolgálnak a pontos meghatározásra. Így a kávébarna, pej kongďr [qohďr] világosabb árnyalatára a kubakan[qubaqan], sötétjére a karakońďr [qaraqohďr] kifejezéset használják. A fekete kara [qara] fényes szőrű lovat kďl kara, makbalkara [qďlqara, maqbalqara] vagy kömirkara [kömirqara] néven jelölik. A kula [qula] vörhenyes színű, ennek világosba hajló barnás-tarka változata az aşikkula [asďqqula], a sötétbe hajló a karagula [qaraqula], a vörösbe csapó a kďzďlkula [qďzďlqula], a sárgás változata a kulasarď [qulasarď] és ha a pofáján vagy a szeme körül sárgás folt látható kulager [qulager]-nek mondják.
A sárga sarď [sarď] csikók további megkülönböztetésére szolgál, ha a ló sörénye és farka fekete karacal, kara kuyruk sarď [qaražal, qara quyruk sarď], ha a szája környéke világosabb aksarď [aqsari], vagy sapak sarď[sapaq sarď], ha ugyanitt vörösesbe hajló színű a szőre kďzďl sarď [qďzďl sarď], a sötétebb színű koyu sarď, [qoyu sarď], kurďm sarď [qurďm sarď]. Különösen értékes a kék vagy deres [kök] színű állat. Meglehetősen ritka is, valószínűleg ezért csodálják annyira. Ha sötétbe hajló a színe karakök [qarakök], ha barnás-vörhenyesek a foltjai vasderesnek demir karakök [temir qarakök] mondják. Ha vörösbe hajlóak a foltok kďzďlkök [qďzďlkök], s ha apró pöttyös, szederjes, tarlankök [tarlankök]. A deres másik változata, a fehér és más színek tarka keveréke a buvril [buvrďl] vagy baurďl [baurďl], s ennek is a sötétebbje karabuvrďl [qarabuvrďl], világosabbja akbuvrďl [aqbuvrďl], s ugyanez vöröses dominánssal a kďzďlbuvrďl [qďzďlbuvrďl]. A világos színű foltos, nálunk almásderesnek mondott lovat şibar [šďbar]-nak, akşďbar [aqšďbar]-nak hívják, s ha a szája, szeme körül sötétbarna karimát látni börte [börte] a neve. Kedvelt és igen gyakori az ilyen csikó. Ritka viszont a szürke ló. A kazakok szürkének [boz] vagy világosszürkének akboz [aqboz] mondják, de aminek a színe már fehérbe hajló, şankanboz [šanqanboz], ha pedig apró foltjai vannak, tarlanboz [tarlanboz] a neve. A csontszínű, "hóka" és a daruszőrű furcsa keveréke a sur [sur], aminek világosabb változata az aksur [aqsur], vörösesbe hajló a kďzďlsur [qďzďlsur] és sötét, daruszínűje a karasur [qarasur]. Ha nem egységes a színeloszlás, hanem "hullámszerű" foltokban jelentkezik tengbilsur [tehbil sur] s ha minden vörhenyes színű, kulasur [qulasur]-nak mondják.
A vöröses szőrű ciyren [žiyren] lónak, ha a farka és a sörénye világos vörösbe hajló, kan ciyren [qan žiyren], a sötétbe hajló küreng ciyren [küreh žiyren] s ha a szája és a szeme körül világos foltja van şabdar [šabdar]-nak mondják.
A színükön kívül a megkülönböztetésre jó lehetőséget kínál az állat természetéből adódó legfőbb jellegzetesség: a járás. A rendes, jójárású lóra azt mondják ayańsďl [ayahsil] a lassú, poroszkálóra ilgip ayańdav [ilgip ayahdaw], a rövidléptű (kecskekörmű) cele ayańdav[žele ayahdaw], az apró, de kuszán lépő, a juhokéhoz hasonló járású a koy corga [qoy žorga], a páros lábbal szökdécselve járó a şabďv [šabďv], a makrancos, nálunk "kunhátas"-nak nevezett a tekrek [tekrek].
Nagy megbecsülés övezi az állatot, amit nemcsak szaporulatáért és tőkeállatként tartanak, hanem fontos haszonvételének számít a teje is.
Nincs olyan háztartás, ahol a kancafejés idején ne kínálnák a vendéget e kellemesen csípős - savanykás itallal, ami a közép-ázsiai puszták éghajlati viszonyaiban a legkiválóbb ital, kitűnően oltja a szomjat. A napokig tartó vándorlások során kutak hiányában a nagy melegtől az egyetlen ital, amely eláll a bőrtömlőben, vagy kulacsban. Nagy becsben is tartják. A kumiszkészítés szinte rituális tevékenységgé vált. A folyamatát ünnepek törik meg.
A fejésre kiválasztott kanca korának nincs jelentősége. A harmadfű, negyedfű kanca már ellik. A kancákra külön gondot fordítanak, hosszasan nevelik, hogy kezessé váljon, állja majd a fejést. Ahhoz, hogy jól tejeljen, jó takarmányra, elsősorban legelőre van szükség. A ló a magas, dús füvet szereti, amit a folyóvölgyekben talál meg nyár derekától. A kancák áprilisban ellenek, de csak nyár közepétől kezdik a fejést, amikor a csikók már betöltötték a két hónapot. Legkevesebb 4 kancát kell fejésre fogni ahhoz, hogy érdemes legyen kumiszt készíteni, hogy elegendő legyen a tej. Ha a család saját ménállományában nincs elegendő csikajas kanca, kölcsön kérnek másoktól.
A kancafogás, a fejéshez való előkészületek sora nagy ünneppel kezdődik a kazakoknál. Az első ünnep neve biyebau toy - a pányvakötél ünnepe. Tehát a befogás ünnepével indul az eseménysor. Kijelölik a helyet, ahol a tömlőket fogják tartani, ez általában az aul (falu) legtiszteletreméltóbb személyének a jurtja. A ménest az aul közelébe terelik, majd kijelölik a csikók helyét. A szilajon tartott ménes szabadban született csikói rendkívül vadak, befogásuk igen nehéz. A befogott csikókat kikötik a kijelölt helyre. Az anyjuk hozzájuk húz, velük nincs különösebb vesződség. A csikók helyét az aul legtekintélyesebb férfija (akinek jurtjában elhelyezik a tömlőket) jelöli ki úgy, hogy lever két cölöpöt, amihez kifeszíti a hurkos kötelet. A hurkokba kötik be a csikókat. Ellenkező oldalra az a csikó áll, amelyiknek éppen az anyját fejik. Fejés előtt ugyanis megszoptatják a csikókat, hogy meginduljon a tejelválasztás. Rendszerint 10-13 csikót fognak be. A legnagyobb, a legelőbb született csikó áll a sor elején. Az ünnepség kezdetén ennek fejét és a kikötéshez használt karókat vajjal keni be az aul legidősebb asszonya.
A csikók befogására csak az első napokban használnak kötelet, azt követően puszta kézzel kell elhúzni az anyjától a csikót és megtartani mindaddig, amíg a fejés tart. Az aul legerősebb legényei fogják ilyenkor a csikókat. Ha valamelyik ügyetlensége folytán meghiúsul a fejés, aznap nem szabad kumiszt inni. Ez nemcsak büntetés, hanem a tartalékról való gondoskodás is, hiszen 50-60 liter kumisznak mindig lennie kell az aulban.
A csikófogás befejeztével, a bőségvarázslás megtörténte után véget ér a biyebau toy ünnepsége, illetőleg annak utolsó mozzanataként kezdetét veszi a bata-szertartás: a közösség által összehordott élelem felett lakomát ülnek és jókívánságokat sorolnak. Amolyan hálaadó szertartás ez, amin a következő formulák hangzanak el: "Adjunk hálát az Istennek, hogy ilyen sok csikónk lett"; "Legyen áldott a lovak gazdája"; "Legyen sok, erős kumiszunk" stb.15
Reggelente 6-7 óra között kezdik el a fejést, egy-egy kancára 5-8 perc elegendő, ha jól megindult a tejelválasztás, 3-4 liter tejet is lead az állat. A kancákat 4-5 hónapig fejik, de ha bőséges a takarmány 8 hónapig is kitolódhat a fejés ideje. Fejni csak napkelte és napnyugta között szokás. Éjszaka legelnek, pihennek a lovak.
A lovak fejése asszonyi foglalatosság. A fejő nő bal térdre ereszkedik, bal kezével hátulról átnyúl a ló lába között és megtámasztja a tőgyet. A jobb karjára akasztott fejőedénybe (könek) fej jobb kézzel. A fejőedény kiöntőcsöves, bőrből, vagy tevegyomorból készült 1-1 1/2 literes füles edény. (Fából vagy fémből készült edényeket ritkán használnak, azokat is bevonják bőrrel, mert a ló érzékeny állat, a hideg érintéstől megijed.) Többször telefejik a köneket, amiből nagy tömlőbe gyűjtik a lefejt tejet. A tömlőket rendszerint lóbőrből vagy marhabőrből készítik. Űrtartalmuk 70-250 l között van. A kb. 70-100 literes tömlő neve kürü, a nagyobb: saba. A legnagyobbakat 5 ló bőréből varrják össze. A kikészített, összevarrt tömlőket további eljárásoknak vetik alá, hogy alkalmasak legyenek a kumisz tárolására. A tömlő száját vasabroncsra húzzák és másnaponként 15-20 alkalommal búzaszalmával megfüstölik, kimossák, árnyékos széljárta helyen szárítják. (A füstölés fertőtleníti a baktériumoktól.) Amikor megfelelően kiszáradt, beletöltik a kumisznak való tejet. A napi begyűjtés után köpülik és beoltják a tejet. Az oltáshoz korábban erjesztett kumiszt használtak, vagy az előző évben eltett, szárított, már por alakú oltóanyagot. A folyékony oltóanyag neve qor, a szárítotté: erebi. Az erebit(16) úgy készítik, hogy a tömlő alján összegyűlt sűrítményt szűrőn vagy vásznon áteresztik, kiszárítják, majd vászonzacskóban elteszik a következő évre fejésig. Ahhoz, hogy a tej erjedése meginduljon, nem elegendő csak az oltóanyag. Felmelegítik kissé a tejet és kb. 100 liter lótejhez 1 liter tehéntejet öntenek, esetenként csipkebogyót tesznek vagy valami gyümölcskoncentrátumot öntenek a tejbe, ami gyorsítja az erjedés folyamatát. Ha érettebb, sötétebb italt akarnak, teaesszenciát öntenek bele.
Minden fejés után, amikor hozzáöntik a tejet a kumiszhoz, köpülik, legalább másfél órán át függőlegesen mozgatják a tömlőt, hogy jól összekeveredjen a tej. A függőleges mozgatást a kumiszkészítés egyik titkának tartják a kazakok. Miután jól összerázták, a tömlő száját bekötik, magát a tömlőt nemeztakarókkal betakarják, hogy a melegét megtartsák. Egyidejűleg több tömlőt használnak. Az egyikben összegyűjtik, keverik a tejet, a másikban tárolják. Rendszerint 50-60 litert tartalékolnak, az e fölötti mennyiséget fogyasztják. Az érés, erjedés folyamata részint az időjárás függvénye, de nem több 2-3 napnál. Ekkorra eléri azt a pikáns-csípős ízét, és kevéske alkoholtartalmat, ami miatt a pusztai népek bódító italként szeretik. Városi kazakok szerint az őszi fejésű tejből készült érett kumisz alkoholtartalma felér a sörével, vetekszik a gyenge bor hatásával. Facsészékből isszák, szépen formázott fából készült merőkanalakkal merik és bőredényben tárolják, mert hűvös helyen tartva 7-10 napig eláll a már megerjedt kancatej. A 4-5 hónapig tartó fejés és erjesztés rendszeres elfoglaltságot jelent az aul lakói számára, s az így nyert hűsítő és egyben tápláló ital a nyári nagy melegben biztosítja a közösség folyadékellátását. A pusztában, ahol fúrott kutat csak az aulok közelében találni, s ezek a ritka településhálózat miatt messze esnek egymástól, nagy becsületnek örvend a kumisz. A lovas rendes felszereléséhez tartozik a bőrből készült csészetartó, amit könnyű felakasztani a nyereg mellé, és a torsďq, a bőrkulacs, amiben hűvös marad a kumisz. A torsďq formája a jellegzetes közép-ázsiai kosszarv. Nem esztétikai vonatkozású a formakiképzés, hanem nagyon is a szükség alakította ilyenné. A napokig tartó vándorlás során az utolsó csepp akár életmentő folyadék a szarvak csúcsában marad meg. A szomjazó vándor akarva-akaratlan tartalékol a vészhelyzetre, hiszen a szarvak csúcsából csak akkor ürül ki a folyadék, ha ott kiszúrja a bőrt, vagy szinte cseppenként rázogatja ki belőle az italt.
Amikor megérett az első készítményű kumisz, a közösség apraja-nagyja újfent összegyűlik, és kezdetét veszi a kóstolás. Ha idegen tartózkodik az aulban, az illem úgy kívánja, hogy a házigazda, vagy a legidősebb férfi csészéjével koccintson, és elmondja a már említett bata-formulát.(17)
A hétköznapokon rendesen kumisz-ivásra reggelente, a csikók befogása után kerül sor. Amikor azonban kitelt a kumisz ideje, vége a fejésnek, megtartják az utolsó kumisz-ünnepet, a qďmďz murďndďq vagy serge ziyar néven számon tartott ünnepet, ami valójában az utolsó együtt iszogatás alkalma, ok az együttlétre, amely alatt a közösség minden ügyes-bajos dolgát elrendezhetik, megbeszélhetik a téli hónapok előkészületeit. Ekkor sütik a lovakra a tulajdonjegyeket (tamba, damga) nyírják a lovak farkát és sörényét, hogy ezzel is megkülönböztessék őket. (A harmadfű csődörök sörényét teljesen, a kancákét csak részben nyírják le.)(18)
Végezetül megállapíthatjuk, hogy ha a kumiszkészítést, mint folyamatot, mint tejfeldolgozó rendszert nézzük, alig különbözik a juhtartó török népek joghurtkészítésétől. Csak alapanyagában tér el, mert kumiszt csak kancatejből lehet készíteni. Elterjedési területe megegyezik a lovasnomád népek szállásterületeivel.

<o:p> </o:p>
 
Oldal tetejére