Szia b.p.,
A bajom olyanokkal van, amikor a bankok (államilag engedélyezetten!) a betéteiknél több pénzt adnak ki kölcsönbe és a nemlétező pénz után is szedik a kamatot, vagyis a semmi után van jövedelmük. Olyan értékekkel és értékváltozásokkal van gondom, amik a tőzsdén valódi értéknövekedés nélkül, pusztán egy hír hallatára bekövetkeznek. Az olyan pénzügyi machinációkkal van bajom, és ezekről állítom, hogy nem rendes dolgok, amikor valakik pusztán pénzügyi manőverekkel egy ország amúgyis ingó gazdaságát képesek megrendíteni. Az ilyen jelenségek számomra azt sugallják, hogy a pénz, ami a valóságban értékmérő lenne, és rendben is lenne, ha ennél a szerepénél megmaradna, olyan önálló életet él, ami messze túlhaladja a valódi szerepét.
Persze nem zárható ki, hogy én vagyok tudatlan, és mégis a pénz teremt értéket. Csak nem bírom belátni.
Soha nem neveznelek tudatlannak, de azt hiszem, neked (es tulajdonkeppen bizonyos fokig nekem is) eredeti neveltetesunk/oktatasunk folytan olyan gondolatokkal kell megbirkoznunk, amik nem jonnek 'osztonosen', mert anno dacume nem teljesen logikara alapult a kozgazdasagtanunk; s amikor az ember bajban van, ez a logika megnehezebben jon, hisz mindnyajan erzelmileg futott
emberek vagyunk.
Gondolj bele: eloszor is, a bank mint intezmeny - mukodesi alapelvebol kovetkezoen - termeszetes hogy tobb penzt ad ki kamatra, mint amennyije van. Hisz csak azt csinalja amit MI: ti. a jovobeli potencialra ill. lehetosegekre epit! Amikor egy atlagember felvesz egy jelzalogkolcsont, ugyanezt teszi: semmilyen garanciaja nincs arra hogy 20-25 evig fog elni (sot, ami azt illeti...
), vagy hogy mindig lesz munkaja, vagy hogy az a munka a kovetkezo 20-25 evre megfelelo jovedelmet fog biztositani neki, vagy hogy a haza fog is annyit erni amennyit (a kamat + reszletfizetes osszegekent) belefektetett ezalatt a 20-25 ev alatt! Rizikot vallal, ennyi az egesz.
Vagy nezzuk a tozsdei erteknovekedest: megint, ha elfogadod hogy az erteket a piac allapitja meg, akkor hogy lehet megkerdojelezni a "tőzsdén valódi értéknövekedés nélkül, pusztán egy hír hallatára" bekövetkezo erteknovekedest? Hisz egy vallalkozas tozsdei erteke vagy akkor no, amikor az biztosabbnak ill. jovedelmezobbnek kezd el tunni mint a tobbi vallalkozas (azaz: kisebb kockazatot es nagyobb nyeremenyt iger - marpedig mintkettot mint erteknovelo tenyezot uzeneted alapjan ugy tunik, elfogadod) vagy amikor az emberek, jovobeli potencialjat felmerve, fokozottabb keresletet mutatnak iranyaba. Marpedig
a kereslet/kinalat fuggvenye ill.
annak armeghatarozo jellege a piacgazdasag meghatarozo alapelve! Az egyik a masik nelkul nem megy: piacgazdasag nem letezik a kereslet/kinalat mechanizmusa nelkul, csakugy ahogy terhesseg sem letezik megtermekenyitett pete nelkul.
Ami az "olyan pénzügyi machinációkat" illeti amelyek "pusztán pénzügyi manőverekkel egy ország amúgyis ingó gazdaságát képesek megrendíteni", azok nem etikusok - nu de, a piacgazdasag nem is vallas!
Gondold vegig: ez olyan dolog, mintha valaki elvetne a gepkocsit, pusztan azert mert egyesek azt olesre hasznaljak! Megkerdojelezned e a kes fontossagat a konyhaban pusztan azert, mert nehanyan gyilkolnak vele krumplihamozas helyett?
A kerdes nem a mechanizmus; azt mindig lehet jora is meg rosszra is hasznalni. De tudod mit? Nezzuk meg magat a mechanizmust!
Eloszor is: nemcsak a 'nagyjatekosok' ingatjak meg manoverezesukkel egy-egy orszag gazdasagat, hanem a hetkoznapi ember is azt teszi - s hozza joforman minden egyes vasarlasaval! Megint: te (vagy en - ez nem szemelyes dolog) mikor vasaroltal utoljara pld. amerikai (vagy holland...) televiziot (mondjuk) japan vagy kinai vagy koreai helyett? Es eszedbe jutott e, hogy ezzel a valasztasoddal (igaz, nem most, hanem kabe 20-30 evvel ezelott) egy egesz orszag (konkretan peldaul az USA) egyik teljes iparagat tetted tonkre? Vagy: tudod e, hogy Japan mar kozel egy evtizede recesszioval kuszkodik, es az iden ujra sulyosan zuhant az ossztermelese (epp most olvastam a mutatokat) mert az atlagember kinai ill. koreai elektronikai cikkeket vasarol inkabb?
A tozsde nem annyira szuli ezeket az ingasokat, mint inkabb erositi ill. gyorsitja azokat. Nem utolso sorban mert a fold mostanaban (hogy Thomas Friedmant idezzem) '
hot, flat, and crowded', azaz manapsag ha zsebkendo nelkul tusszentesz Budapesten - valaki meg kell hogy torolgesse a nyakat Dzsibutiban.
Magyarul: a
global village-ben jovalta kozelebbi a kapcsolat a vilag emberei kozott, mint a 17-ik szazadiban. Ennek
rengeteg sok az elonye, de a hatranya is; sajnos azonban mindennek
opportunity cost-ja azaz
aldozat-koltsege van!
Masodszor: ha jol vegiggondolod, az elsodleges es legnagyobb felelosseg arra nezve hogy egy orszag gazdasaga ne legyen ennyire erzekeny a tozsdevaltozasokra, nem a vilag osszes befektetojenek, hanem
az adott orszag sajat kormanyanak a vallan nyugszik. Az, hogy a te vagy az en vasarlasom Japan gazdasagat megrazza, elsodlegesen nem a mi felelossegunk, hanem a japan kormanye. Hisz (tobbek kozott) pont
erre van letrehozva a kormany: hogy az egyen altal nehezebben atlathato mega- es szaktrendek negativ aspektusait elore latva ill. azokra szamolva, azokra felkeszulve ugy alakitsa ill. iranyitsa/befolyasolja az orszaga gazdasagat es annak szerkezeti alakulasat, hogy minimalizalja a potencialis problemakat! Miert fizeted a kormanynak - legyen az bal vagy jobb. magyar vagy kanadai - azt a
tomenytelen adot, ha nem azert hogy azt (megint, tobbek kozott) olyan szakertelem megvasarlasara es
alkalmazasara hasznalja, amit az egyen sem megvasarolni, sem makroszinten iranyitani nem tud? Ha egy orszag homogen gazdasagszerkezetet teremt ill. folytat, miert az en hibam ha pld. a kereslet eltunese folytan az a homogen/monofaktoralis gazdasagszerkezet valsagba kerul? Neked (vagy nekem) eszedbe jutna felelosseget vallalnod azert, hogy peldaul az amerikai farmer tonkremegy mert te a Costa Rica-i vagy afrikai deligyumolcsot veszed a floridai helyett?
Ez egyebkent nem CSAK Mo-ra hivatkozik! Eszak Amerika peldaul ugyanigy kuszkodik manapsag, mert energiahordozo-rendszere homogen modon alakult, es messze kevesebbet tettek a kormanyai ennek feltoresere mint pld. Europaban! Szerinted az OPEC felelossege az, hogy most energiavalsag van - vagy azoke a kormanyoke, melyek sz@rtak arra hogy az energiaiparuk a joforman kizarolagos olajfuggoseg helyett diverzifikaljak? Az OPEC csak annyiert tudja eladni az olajat, amennyit MI hajlandoak vagyunk fizetni erte...
Ami pedig a penzt illeti: az valojaban nem ertekmero! A penz az a) kozvetitoeszkoz, b) mertek
egyseg, es c) ertektarolasi eszkoz. A valodi ertekmero az egy adott termekhez valo tarsadalmi hozzaallas ill. egyeni gondolkodas - azaz hogy Te meg En mennyit vagyunk hajlandoak fizetni egy adott dologert, hogy Te meg En mennyi erteket fuzunk hozza es mennyire akarjuk
birtokolni; a penz pusztan kifejezi ill. kozvetiti ezt. A penzt hibaztatni ezert olyan, mintha en a kilometert hibaztatnam azert, hogy Toronto messze van Budapesttol - vagy a magyar nyelvet azert, amit annak hasznalataval Csurka kifejez...
Hogy az ember alaposztoni szinten moho, kapzsi, onzo, es zsugori? Ja kerem, ez nem uj problema, es mar regota tudunk rola... Csak ugye, az a baj hogy a vilag osszes embere (nagyon ritka egyedi kivetelektol eltekintve) sem az ideologiajaban, sem az erkolcseiben, sem a viselkedeseben nem azonosul az osszes tobbi emberrel - az
alaposztoneit kiveve.
A kommunizmus azt hirdette, ha mindenki ugyanazt az ideologiat fogja hinni, ez el fog tunni. Ez stimmelt is volna, csak ugye mindig akad nehany franya kivetel (mondjuk, a tarsadalom 90%-a
) aki nem hajlando elfogadni vagy kovetni ezt az ideologiat - amire a kommunizmus valasza a diktatura es az eroszakos kikenyszerites volt. Nem mukodott. Probaljuk ujra? Haaat... nekem nem fulik hozza a fogam.
Magyarul: remelhetoleg egyszer el fogunk jutni oda, hogy a 'szebbik' oldalunk fogja iranyitani cselekedeteinket. Annak hianyaban azonban, legalabbis
egyenlore, meg kell alkudnunk azzal, ami kozos bennunk, mert csak ez tudja biztositani hogy mindnyajan egyuttmukodjunk - meg akkor is ha onzo okokbol tesszuk azt. Marpedig ha (jobb megoldas hianyaban) elfogadjuk az egyeni onzest mint alapveto tarsadalmi iranyitoelvet, akkor nem panaszkodhatunk amikor a masok onzese sert minket, hisz mi sem igazan foglalkoztunk elotte azzal hogy a mi onzesunk hogyan sert masokat...
...mert kulonben bizony ugyanazt a butasagot mondjuk, amit Alan Greenspan - akit mellesleg evekig Ist_nnek, mostmeg hirtelen ordognek kialtanak ki; termeszetesen sem egyik, sem masik nem volt soha - mondott a kongresszus vizsgalobizottsaga elott tett kihallgatasan, s aminek a lenyege nagyjabol igy foglalhato ossze:
nem gondoltam volna, hogy ha lebontom a korlatokat az emberi onzes elott hogy az legyen a gazdasag iranyito alapelve - akkor az emberek korlatlanul onzoen fognak viselkedni...
Mecsoda meglepetes... de legalabb elmondhatjuk, hogy okosabbak vagyunk mint Greenspan!