A bankigazgatónak közbejön valami, ezért a titkárnőjét küldi el ebédelni egy gazdag kliensével - egy afrikai ország néger királyával. Lelkére köti, hogy legyen nagyon kedves a királyhoz, mert fontos ügyfél, rengeteg pénze van a bankban. Az ebéd közben a titkárnő ijedten veszi észre, hogy nagyon megtetszett a négernek. Akkor esik igazán kétségbe, mikor az megkéri a kezét, hogy menjen feleségnek a háremébe. Megpróbálja finoman elhárítani:
- Én megfogadtam, hogy csak ahhoz megyek hozzá, aki nászajándéknak egy 50 karátos gyémántot ad.
A király telefonál egyet.
- Rendben, én megvenni.
- De azt is megfogadtam, hogy csak úgy megyek férjhez, ha egy 50 szobás palotában lakunk.
A néger láthatóan gondban van, most már hoszabban telefonál, de végül kiböki:
- Rendben, én megépíteni.
Most már a csaj kezd nagyon feszengeni, de kivágja magát:
- És utoljára, azt is megfogadtam hogy csak olyanhoz megyek, akinek 50 centiméteres farka van.
A négernek most már igazán nagy gondja van, gyöngyözik a homloka, de nem adja fel.
- Rendben, én levágni.5 centit…
- Én megfogadtam, hogy csak ahhoz megyek hozzá, aki nászajándéknak egy 50 karátos gyémántot ad.
A király telefonál egyet.
- Rendben, én megvenni.
- De azt is megfogadtam, hogy csak úgy megyek férjhez, ha egy 50 szobás palotában lakunk.
A néger láthatóan gondban van, most már hoszabban telefonál, de végül kiböki:
- Rendben, én megépíteni.
Most már a csaj kezd nagyon feszengeni, de kivágja magát:
- És utoljára, azt is megfogadtam hogy csak olyanhoz megyek, akinek 50 centiméteres farka van.
A négernek most már igazán nagy gondja van, gyöngyözik a homloka, de nem adja fel.
- Rendben, én levágni.5 centit…
