Szia!
Szeretnék kérdezni tőled a nirvana felől, hogy te hogyan látod, illetve hogyan tanítják ennek lényegét?
Szia!
A legjobb szerintem, ha bemásolok ide 1-2 definíciót/leírást. De az interneten találsz többet is (csak próbálj meg megbízható oldalakról tájékozódni. tudom nem egy 100%-ig beváló fortély, de a nagyon kacifántos, csilivili, rózsaszín és hupilila internetes oldalak szinte biztos nem tudnak pontos tájékoztatást adni.de már sokszor komolyabbaknak kinézők sem
)
a wikipédiában így definiálják:
Nirvána (
szanszkrit nirvāṇa, páli nibbāna) a
buddhista (
vallás)gyakorlás célja. A szenvedélyek, indulatok kioltása, megszabadulás a
létforgatagban tapasztalható szenvedéstől. Maga a szó azt jelenti: kialvás, ellobbanás. A tűz, ami kialszik: a
vágyak, a
harag és a
nem-tudás tüze (lásd Tűzbeszéd
[1]). A nirvánát általában negatív fogalmakkal szokás leírni
[2], pozitív megfogalmazása (a
Négy Pecsét negyedik tagja): a legfőbb boldogság, béke
[3].
Én konkrétan arról beszéltem korábban, hogy az ellobbanás valóban ellobbanás, megszűnés.
A Szív Szútrában ez áll erről az állapotról:
„Ezért Shariputra, az ürességben nincs forma, nincs érzés, nincs megkülönböztetés, nincsenek alkotó tényezők, nincs tudatosság. Nincs szem, nincs fül, nincs orr, nincs nyelv, nincs test, nincs elme; nincs látható forma, nincs hang, nincs illat, nincs íz, a tapintásnak nincs tárgya, nincs mentális jelenség. Nem létezik szem elem ésatöbbi, egészen addig, hogy nincs eleme az elmének, hogy nincs eleme a mentális tudatosságnak. Nincs tudatlanság, és nem létezik a tudatlanság megszűnése, ésatöbbi, egészen addig, hogy nincs öregedés és halál, és nem létezik az öregedés és halál megszűnése. Hasonlóképp nincs szenvedés, nincs eredete, nincs megszűnte és nincs ösvény, nincs magasztos bölcsesség, nincs mit elérni, és nincs meg-nem-valósítás sem.”
„Ezért Shariputra, mivel nincs mit elérni, a bodhiszattvák a bölcsesség tökéletességében lakoznak, erre hagyatkoznak, és mivel tudatukban nincsenek gátak, nincs bennük félelem. A hibázást teljesen elhagyva a szomorúságon túli végső állapotba jutnak. A három időben létező valamennyi buddha a bölcsesség tökéletességére hagyatkozva nyilvánul meg és lesz teljes buddha a meghaladhatatlan, tökéletes és teljes megvilágosodás állapotában.”
Buddha így tanította a Nirvána Szutrában.:
Nibbána (Nirvána)
Így hallottam. Egyszer a Magasztos Szávatthi közelében lakott, Dzséta Ligetében, Anáthapindika kolostorában1. Akkor, a Magasztos éppen egy Dhamma beszédet tartott a nibbánával kapcsolatban a bhikkhuknak, elmagyarázta nekik, szorgalmazta őket, ösztönözte őket, lelkesítette őket. És a bhikkhuk – befogadóan, figyelmesen, egész elméjükkel összpontosítva, odafigyelve – hallgatták a Dhammát.
És akkor, ahogy ennek a jelenetnek a lényegét megértette, a Magasztos ezt mondta:
Bhikkhuk, van nem-született, nem-létesült, nem-készített, nem-képződött; mert ha nem lenne, bhikkhuk, ami nem-született, nem-létesült, nem-készített, nem-képződött, akkor a születettből, létesültből, készítettből, képződöttből, nem lehetne itt felismerni kiutat. És pontosan ezért van, bhikkhuk, mert van nem-született, nem-létesült, nem-készített, nem-képződött; hogy a születettből, létesültből, készítettből, képződöttből, a kiút felismerhető.
A tűzbeszéd
Amikor a Magasztos elegendőnek látta az Uruvélában eltöltött időt, továbbvándorolt Gajászísza felé, nagyszámú szerzetes kíséretében. Ezer szerzetes kísérte, akik előzőleg mindannyian remeték voltak. Ott Gajá városa mellett, a Gajászísza hegyen tartózkodott a Magasztos az ezer szerzetes társaságában. Ekkor a Magasztos így beszélt a szerzetesekhez
- Minden lángban áll, szerzetesek. Mi minden áll lángban szerzetesek? Lángban áll a szem, szerzetesek. Lángban állnak a jelenségek, lángban áll a látás, lángban állnak a látványok, lángban állnak a látványok okozta érzések, akár kellemesek, akár fájdalmasak, akár sem kellemesek, sem fájdalmasak. Mi gyújtotta lángra? A szenvedély tüze, a harag tüze, a balgaság tüze gyújtotta lángra; a születés, az öregség, a halál, a bánat, a fájdalom, a szenvedés, a szomorúság, a gyötrelem gyújtotta lángra, mondom nektek.
Lángban áll a fül szerzetesek. Lángban állnak a hangok, lángban áll a hallás, lángban állnak a hallomások. Lángban állnak a hallomások okozta érzések, akár kellemesek, akár fájdalmasak, akár sem kellemesek, sem fájdalmasak. Mi gyújtotta lángra? A szenvedély tüze, a harag tüze, a balgaság tüze gyújtotta lángra; a születés, az öregség, a halál, a bánat, a fájdalom, a szenvedés, a szomorúság, a gyötrelem gyújtotta lángra, mondom nektek.
Lángban áll az orr, szerzetesek. Lángban állnak a szagok, lángban áll a szaglás, lángban állnak az illatok, lángban állnak a illatok okozta érzések, akár kellemesek, akár fájdalmasak, akár sem kellemesek, sem fájdalmasak. Mi gyújtotta lángra? A szenvedély tüze, a harag tüze, a balgaság tüze gyújtotta lángra; a születés, az öregség, a halál, a bánat, a fájdalom, a szenvedés, a szomorúság, a gyötrelem gyújtotta lángra, mondom nektek.
Lángban áll a nyelv, szerzetesek. Lángban állnak az ízek, lángban áll az ízlelés, lángban állnak az ízlelés okozta érzések, akár kellemesek, akár fájdalmasak, akár sem kellemesek, sem fájdalmasak. Mi gyújtotta lángra? A szenvedély tüze, a harag tüze, a balgaság tüze gyújtotta lángra; a születés, az öregség, a halál, a bánat, a fájdalom, a szenvedés, a szomorúság, a gyötrelem gyújtotta lángra, mondom nektek.
Lángban áll a test, szerzetesek. Lángban állnak a tárgyak, lángban áll az érintés, lángban állnak az érintkezések, lángban állnak az érintkezések okozta érzések, akár kellemesek, akár fájdalmasak, akár sem kellemesek, sem fájdalmasak. Mi gyújtotta lángra? A szenvedély tüze, a harag tüze, a balgaság tüze gyújtotta lángra; a születés, az öregség, a halál, a bánat, a fájdalom, a szenvedés, a szomorúság, a gyötrelem gyújtotta lángra, mondom nektek.
Lángban áll az értelem, szerzetesek. Lángban állnak az igazságok, lángban áll a gondolkozás, lángban állnak a gondolatok, lángban állnak a gondolatok okozta érzések, akár kellemesek, akár fájdalmasak, akár sem kellemesek, sem fájdalmasak. Mi gyújtotta lángra? A szenvedély tüze, a harag tüze, a balgaság tüze gyújtotta lángra; a születés, az öregség, a halál, a bánat, a fájdalom, a szenvedés, a szomorúság, a gyötrelem gyújtotta lángra, mondom nektek.
Ha egy okos, nemes tanítvány ezt belátja, akkor elfordul a szemtől, elfordul a jelenségektől, elfordul a látástól, elfordul a látványoktól, elfordul a látványok okozta érzésektől, akár kellemesek, akár fájdalmasak, akár sem kellemesek, sem fájdalmasak.
Elfordul a fültől is, elfordul a hangoktól, elfordul a hallástól[…]
Elfordul az orrtól is, elfordul a szagoktól, elfordul a szaglástól[…]
Elfordul a nyelvtől is, elfordul az ízektől, elfordul az ízleléstől[…]
Elfordul a testtől is, elfordul a tárgyaktól, elfordul az érintéstől[…]
Elfordul az értelemtől is, elfordul az igazságoktól, elfordul a gondolkozástól, elfordul a gondolatoktól[…]
Ha mindezektől elfordult, eléri a vágytalanságot. A vágytalanság révén megszabadul. Ha megszabadult, tudatára ébred: "Megszabadultam", s felismeri, hogy megszűntek a születések, elérte a célt, cselekvését befejezte.
