Re
Sok fogalom zavarral küzdünk mi emberek, persze nem érezzük ezt a küzdelmet, általában nem is tudunk róla. de mindenki maga-magának definiálja a fogalmakat és a szavakat is.
Általában a tárgyakat jelentő szavak értelmezésével nem szokott gond lenni( kő a általában kő (csak néha valami más) és viszonylag szűk halmaz.
Ha ez az egyéni értelmezés nagyon távol esik a közmegegyezés által használt jelentéstől akkor még ha egy nyelven is de mégis két nyelven beszélnek.
A tudomány mint ahogy kérdésemmel is utaltam rá, nem egy valaki vagy valami, nem egy épület és nem egy hely.... stb.
A tudomány szót a megértés, értelmezés eddig felfedezett legjobb módjára használjuk.
Viszont nincs a "TUDOMÁNY" hanem csak emberek vagyunk és az emberek állításai, amióta ember az ember. És mivel bármelyik ember szerezhet tudományos rangot, akár még a papok is így sok helyen találkozunk az " ez tudományos " kijelentéssel. Illetve sajnos a tudományt is nagyban befolyásolja a pénz, csak mint a kijelentéseket a tudomány(vagy bármi más) nevében. Ezek a különböző érdekek, amik olykor sokaknak előrébb valóak a tudomány igazi céljánál, a VALÓSÁG megértésénél.
A világunk e között a két erő között őrlődik amióta megjelent az értelem a bolygón
1. a valóság tökéletes lemodellezése a fejekben(megértése) a világ működése
2. a személyes érdekek fenntartása, jó vagy rossz hiszemben.
Már az ősember is tudományt művelt amikor eszközöket készített és képesvolt jól lemodellezni a világ működését ahhoz, hogy működőképesre és jobbnál jobbra fejlessze eszközeit, az ciklikusságot itt-ott felfedezze és jó modelljének köszönhetően pl: 12 hónapra előre tudott tervezni a fölművelés révén. nem tudtak róla de már tudományt műveltek ők is.
No de itt van a kutya elásva : Ugyanis értelmünk mindig csak addig lát amennyi információval rendelkezik a feltett kérdéssel kapcsolatban. És a másik sarkalatos pont, hogy amiről nem tudjuk, hogy nem működik azt gondolhatjuk hogy működik. Mert ami tudjuk hogy nem működik azt nem csináljuk, hiszen értelmes lények vagyunk, kerüljük a hiábavalóságot(kerüljük a korlátozott készleteink elvesztegetését). Senki nem próbál a szemével beverni egy szöget, mert már a legalapvetőbb ismeretei révén képes belátni , hogy nem hatékony.
De ha valami távoli ez a vélt kapcsolódás máris bizonytalanná teszi döntésképességünket és képtelenek vagyunk logikánkkal kizárni.
Mekkora áldozatot ér meg a vélt haszon? Mindenki így hoz döntést, még aki imádkozik az is. A haszon reményében. Persze ez nem rossz, sőt nagyon okos! Idáig.
Ugyanis 3 lehetőség van ezen a területen,
1. ha túl keveset tudunk
2. ha pont annyit tudunk ami a valóság (ez a tudomány célja)
3. ha túl sokat tudunk (nem a szó szoros értelmében), értsd úgy spam, értsd feleslegeset tudunk, pl hiába állsz fejen hogy essen az eső a természetet addig nem érdekli amíg nem vagy akkora mint egy hegy és nem befolyásolod a levegő áramlását a pára kicsapódását. A jelek szerint rengeteg ehhez hasonló értelmetlen és hasztalan, egyenesen pazarló tevékenységet végeznek az emberek.
És információ hiányból haladunk az kevésbé hiány felé.
