Az ok a materialista filozófia.
A materialista filozófia a történelem egyik legrégibb gondolatrendszere, amelynek alapvető jellemzője, hogy az anyagot kizárólagos létezőnek véli. E gondolatmenet szerint az anyag öröktől fogva létezik és minden, ami létezik, anyag. Ez a felfogás természetesen nem hagy helyet egy Teremtőben való hitnek. Ennek a logikának megfelelően a materializmus, már a kezdetektől fogva, mindenfajta Isten-hittel illetve Isten által kinyilatkoztatott vallással szemben áll.
De vajon a materializmus helyénvaló-e? Egy filozófia helyességét vagy helytelenségét úgy lehet megállapítani, ha az adott filozófia tudományos feltevéseit tudományos úton vizsgáljuk meg. A 10. században például előfordulhatott, hogy egy filozófus azzal a feltételezéssel álljon elő, a Hold felszínén egy óriási áldott fa nőtt és minden élőlény tulajdonképpen ennek a hatalmas fának a termése. Akár egy érett gyümölcs, mindenki onnan pottyant a Földre. És akadhatnak olyan emberek, akik ezt a filozófiát vonzónak találják. A 20. században azonban, amikor az emberek feljutottak a Holdra, ez a filozófia már nem tarthatja magát. Hiszen tudományos úton, azaz megfigyelésekkel és különféle kísérletekkel nyilvánvalóvá vált, van-e ott ilyen fa vagy nincsen.
A materialista feltevést is megvizsgálhatjuk tudományos módszerrel. Utánajárhatunk, vajon öröktől fogva létezik-e az anyag, illetve képes volt-e egy anyagon túli Teremtő nélkül megszervezni saját magát és az életet. Ha ennek utánanézünk, azt látjuk, hogy a materializmus alapjában véve elbukott. Az elmélet, mely szerint az anyag öröktől fogva létezik, a Big Bang (Nagy Robbanás) teóriájával, mely az Univerzum semmiből való kialakulását bizonyítja, összeomlott. Ami pedig azt a feltételezést illeti, hogy az anyag önszerveződő és életet képes generálni, nos ezt hívjuk "evolúciós elméletnek" és mint már láthattuk, ez az elmélet is megdőlt.
De ha valaki a materializmus mellett kötelezte el magát és mindennél előbbre tartja a materialista filozófiától való függését, akkor az nem így viselkedik. Ha pedig "elsősorban materialista s csak aztán tudós", nem hagyja cserben a materializmust csak azért, mert azt látja, hogy a tudomány megcáfolta az evolúciót. Ellenkezőleg, történjék bármi, valamilyen módon megkísérli támogatni és fenntartani a materializmust. Ezt figyelhetjük meg ma az evoluciós elméletet védelmező tudósokon.
Érdekes, hogy ezt időnként maguk is bevallják. A Harward Egyeten híres genetikusa, a szókimondó evolucionista Richard Lewontin így fejezi ki, hogy ő "elsősorban materialista, s csak aztán tudós":
Mi hiszünk a materializmusban. "A priori" (magától értetődő, igaznak feltételezett) hit ez. Nem a tudományos módszerek és szabályok kényszerítenek minket arra, hogy a világnak materialista magyarázattal szolgáljunk. Ellenkezőleg, a materializmushoz való "a priori" kötődésünk miatt folyamodunk olyan kutatási módszerekhez és fogalmakhoz, amelyek materialista magyarázatot adnak a világra. Mivel a materializmus az abszolút igazság, nem hagyhatjuk, hogy napvilágra kerüljön olyan magyarázat, amely Isten létét fedné fel.http://www.azevolucioscsalas.com/evrimmateryalist.php#1
Az "a priori" jelző, amit Lewontin használ, nagyon fontos. Ez a filozófiai terminus olyan előfeltételezést takar, amelyet semmiféle kísérleti tudomány nem támaszt alá. Ha nincsen tudásunk arról, hogy valami helyes-e, de feltételezzük, hogy helyes és elfogadjuk, az "a priori" tétel. Ahogyan az evolucionista Lewontin egyértelműen kifejezte, a materializmus is "a priori" az evolucionisták számára és megpróbálják ennek megfeleltetni a tudományt. Mivel a materializmus kénytelen kategorikusan tagadni egy Teremtő létét, az egyetlen alternatíva, ami marad számukra az, hogy az evolúciós elméletbe kapaszkodnak. Bármennyire cáfolják is a tudományos adatok az evolúciót, az említett tudósok továbbra is "a priori igaznak" fogják tartani.
Ez az elfogultság olyan tudománytalan és a józan ésszel is ütköző hiedelemhez vezet, mint az evolucionisták abbéli hite, hogy "a tudatlan anyag önszerveződő". A New York-i Egyetem kémiaprofesszora és DNS-szakértője Robert Shapiro, ekképpen fejti ki az evolucionisták hitét és az annak alapját képező materialista dogmát:
Nekünk egy olyan egyszerű vegyi anyagok keverékéből álló evolúciós kezdetre van szükségünk, amely az első hatékony replikátorhoz (vagyis a DNS vagy az RNS kialakulásához) vezet. Ezt a kezdetet "kémiai evolúciónak" vagy "az anyag önszerveződésének" nevezik, ám soha nem írták le részletesen, hogy milyen ez és nem tudták bebizonyítani a létezését. Csak azért hisznek egy ilyen kezdet meglétében, hogy továbbra is kötődhessenek a dialektikus materializmushoz.http://www.azevolucioscsalas.com/evrimmateryalist.php#2
Az ismert biológus Hubert Yockey ugyanezt az tényt így magyarázza:
A dialektikus materializmus kizárólagos és átfogó tanításaiban való hit nagyon fontos szerepet játszik az élet eredetének forgatókönyvét illetően... annak ellenére, hogy nem áll rendelkezésre semmiféle bizonyíték arra, hogy az élet magától jött volna létre, sőt inkább ellentmondanak az érvek ennek, a materialisták kitartanak elképzelésük mellett.http://www.azevolucioscsalas.com/evrimmateryalist.php#3
Világszerte ez a materialista dogma az alapja az evolúciós propagandának. Az, hogy a nyugati vezető médiaszervekben, valamint a neves és "jelentős" tudományos lapokban lépten-nyomon evolucionista propagandába ütközünk, ezeknek az ideológiai és filozófiai előírásoknak az egyik következménye. Az evolúció ideológiai szempontból elengedhetetlen, ezért a tudomány standardjait meghatározó materialista körök vitathatatlan tabu témává tették.
Források:
Richard Lewontin, "The Demon-Haunted World", The New York Review of Books, 9 Ocak, 1997, s. 28.
Robert Shapiro, Origins: A Sceptic's Guide to the Creation of Life on Earth. Summit Books, New York: 1986, s. 207.
Hubert Yockey, "Self-Organization, Origin of Life Scenarios and Information Theory", Journal of Theoretical Biology, Cilt 91, 1981, ss. 27-28.
Hoimar Von Ditfudrth, Dinozorlarin Sessiz Gecesi, Cilt 2, Çev. Veysel Atayman, 2.b. Istanbul: Alan Yayincilik, Mart 1995, s. 64.
Ali Demirsoy, Kalitim ve Evrim, Ankara: Meteksan Yayinlari, 1984, s. 61.
Ali Demirsoy, Kalitim ve Evrim, s. 61.
Ali Demirsoy, Kalitim ve Evrim, s. 94.