Itt arrol van szo, hogy sokkal egyszerübb azt elképzelni, és alátámasztani, hogy a világ egy "alaktalan" állapotba jött létre spontán a semmiböl, mint azt, hogy az univerzum a jelenlegi magas-komplexitásában, készen, egy ugrásra manifesztálodott.
Kedves Ernoe !
Senki nem beszélt arról, hogy egy szempillantás alatt vált ilyen komplex-vé az univerzum. A magam részéről eleitől fogva azt állítottam, hogy az ENERGIA ( nevezhetjük akár ŐSERŐnek) vett/vesz fel egy ANYAGI formát, amelyet mi itt és most ANYAGként látunk, és anyagként kezelünk. Ez az anyag az, amely a földi távcsövekben szemlélve elképesztő sebességgel terjed szét, miközben valami mégis összetartja....
Senki nem kétli, hogy bizonyos élőlények között van rokonsági összefüggés. De hogy minden élőlény között a leszármazási vonal elmélete által legyen, az már meglehetősen kérdéses.Az elölények közötti rokonság nemcsak szemrevétel utján egy érzékelhetö valoság hanem genetikailag is igazolhato tény.
A genetikai igazolás ráillik a SITCHIN által jelzett dolgokra. De erről már szóltam.
( Akkor empírikusan igazolható elutasító válasz nem érkezett rá.)
Hát bizony még ebben az ENZIMkérdésben is vannak megkutatandó területek..A Földi élölények molekulárisan nézve ugyanazzal az épitési tervvel rendelkeznek: Az enzymek azonosak, az anyagcserefolyamatok azonosak söt a genetikus kodolás is ugyanaz.
Hogy mást ne mondjak, itt van mindjárt a JEGESMEDVE esete.....
Az állat elvonul legalább 4 hónapra egy oduba, mély álomba merül, alvás közben hozza világra a kölykét/kölykeit, míg a SALAKANYAGÁT teljes mértékben ÚJRAHASZNOSÍTJA !
Vagyis a veséje és minden erre szakosodott szerve majdhogynem visszájára működik....
Ha sikerülne a tudósoknak rájönni erre a mechanizmusra, akkor a veseelégtelenségben szenvedőknek sem kellene idővel dialízisekre járniuk....
Nem egészen. Ahhoz jóval több kellett.Ha ez neked még mindig csak theoretikus akkor magyarázd el nekem miért tudnak biogenetikusok bakteriumokat emberi inzulintermelésre dreszirozni? Azért mert mi mindanyian egy ös-sejtböl származunk!
Ebben az esetben GÉNklónozás történt.
Vagyis emberi GÉNt, jelesül az INZULIN génjét ültették be a baktérium DNS-ébe, majd szaporíttatták a baktériumokat . Azért ezeket, mert ezek az EGYSEJTŰek IVARTALANUL szaporodnak (sejtosztódással), így a rekombinációs képességük kedvezően megbízható, másodszor szerfölött szaporák:kedvező tenyészfeltételek mellett egy ilyen osztódás 15-40 perc alatt ismétlődik. Kiszámították, hogy ez úton zavartalan fejlődés mellett egy baktériumból 8 nap alatt 47 trillió fejlődnék 7 1/2 millió kg-nyi súllyal.
Vagyis kellő mennyiségű emberi fehérjét lehet velük előállíttatni.
Ennek azért van jelentősége, mert az eddig használt sertés-, illetve szarvasmarha-inzulinra sok betegnél allergiás reakció lépett föl.
Ennek éppen az volt az oka, hogy az állati eredetű inzulin NEM AZONOS az emberben termelődővel, erre reagál az immunrendszer.
A baktérium által termelt emberi inzulinra is jeleztek már fehérjetermelődő reakciót, de egyelőre nem olyan heves mértékűeket.
Egyébként ezt a baktériummal előállított inzulint kizárólag INHALÁCIÓ, tehát tüdőbe belégzés útján juttatható be a szervezetbe, Más módja hatástalan, illetve immunreakciót vált ki.
Biztos vagyok benne, hogy ha egy picit megértenétek a véletlen fogalmát akkor kevesebb lenne közöttünk a véleménykülönbbség. [/quote]Kedves Najahuha
Hát ezt meg honnan veszed? Nállunk már a középiskolában tanitanak stochasztikát. Ezt valoszinüleg elirtad.
http://www.mindentudas.hu/mindentudasegyeteme/lovasz/20030630lovasz21.html?pIdx=3
A tudományok hol használják a véletlen fogalmát? Meglepő módon a következő definícióval szolgálnak:
Azokat az összefüggéseket, amelyeket még nem ismerünk, vagy amelyek kiszámítása túlságosan költséges lenne, véletlennek tekintjük.
Már ez a definíció is jelzi, hogy a véletlen egyáltalán nem annyira tiszta fogalom. Még a tudomány sem képes - és nem is kívánja - tagadni, hogy a véletlen folyamatok mögött is összefüggések húzódnak meg.
A káoszelmélet, a fraktál elmélet, a statisztikus fizika, a kvantum mechanika, közgazdaságtan, szociológia, pszichológia, ... és még megannyi terület, mely alkalmazza a véletlent, általa is tudottan valós determinisztikus folyamatok helyett.
Amennyiben a tudományok egyike sem talált még bizonyítékot a valódi véletlen létére, úgy nem is olyan meglepő feltételezni, hogy talán nincs is. Eddigi tapasztalataink szerint a szerencse nem létezik, csak végtelen bonyolult összefüggésrendszerek, melyek jó részét nem is ismerjük még. Ha épp kilépsz az ajtón, nem véletlenül lépsz ki pont akkor. Ha elveszted a pénztárcád, nem véletlenül veszíted el pont ott és akkor. Ha összeveszel a barátoddal, nem véletlenül veszel vele össze ott, akkor és úgy, mint ahogy a kibékülés sem véletlen utána ...
Néha, az átélt eseményeknek később megleljük az okát. Sokszor azonban nem. De ez azt jelenti-e, hogy nincs is okuk? Vagy van, csak hatalmasabb annál, amit felfogni képesek vagyunk?