Mit meséljek róla, kedves Pitti? Ha mesélek Neked elalszol?
Először is gondolj arra, hogy amíg Darwin elő nem rukkolt az evolúció elmélettel (amiről szerintem álmában nem gondolta, hogy ekkora karriert fog befutni), addig senkinek a világon eszébe nem jutott, hogy a föld több milliárd éves lehet.
A milliárd és millió évekre azonban egyszeriben szükség lett ahhoz, hogy az evolúció elfogadható elméletté váljon, és mindjárt lelkesen keresni is kezdték rá a bizonyítékokat! Amire pedig az ember bizonyítékot akar találni, arra talál is. Ez gondolom, nem újdonság a számodra.
Temérdek érv, geológiai lelet, megfigyelés és statisztikai számítás utal arra, hogy a föld nem lehet ennyi idős, de mivel a fiatal föld feltételezése száműzve lett a vallás és a mítosz birodalmába, így az emellett szóló érvek egyszerűen le lettek söpörve az asztalról. Ha pedig az ember egyszer valamiben hinni akar....
Éppígy a hatnapos teremtés is a vallás és a mitológia területére lett szorítva, mint nem tudományos sztori, afféle mese. De azt nem szokták feszegetni, hogy számos olyan dolgot figyelhetünk meg a növény és állatvilágban, amik arra utalnak, hogy nem telhettek el az egyes fajok megjelenése között évmilliók, de még évek se. Gondolok itt a szimbiotikus kapcsolatokra, vagy a rovarokra, és az általuk megporzott növényekre, és a különféle egymástól függő fajokra, mint pl. az a fa, amelyik csak úgy tud szaporodni, ha egy madár a bogyóját megeszi, majd az emésztőcsatornáján áteresztve a magját, alul kipottyantja. Most nem pontosítok, biztos ismered ezeket a biológiából.
Ugye, adódik a kérdés, hogy ha a rovarok csak évmilliókkal a növények után jelentek meg, hogyan szaporodott addig számos növényfaj, akiknek a megporzása a rovaroktól függ?
Íme egy példa, amit egyszer régebben már idéztem:
Vegyük például a méh és a virágok esetét. Ha ezek egymástól függetlenül, hosszú idő alatt fejlődtek ki, nehéz magyarázni azt, hogy egy kezdeti, egyszerű virágú állapotból kiindulva miként jött létre lépésről-lépésre pl. a bangóvirág, a különböző bangófajok virágainak specifikus jellegei (bonyolult szerves vegyületekkel) úgy, hogy a virágzási ideje össze van hangolva a megfelelő beporzó életével, s mindezek lépésről-lépésre, tehát a folyamat során mindvégig teljes összerendezettségben jöttek létre (ugyanis minden egyes lépésnek életképesnek, s a korábbi állapotoknál tökéletesebbnek kell lennie ahhoz, hogy a természetes szelekció ebben az irányban működhessen). Ha valóban a véletlen játszotta volna a fő szerepet, akkor maga lenne a kolosszális mértékű valószínűtlenség, hogy mindez ráadásul a megfelelő rovarfajok evolúciójával (a rovarok érzékelési képességének, „ízlésének”, feromon-jelzőrendszerének, éves életciklusának alakulásával stb.) párhuzamosan történjen. A beporzás ugyanis csak akkor mehet végbe, ha annak minden feltétele teljesül, s csak az az orchidea járulhat hozzá a még alkalmasabbak kiválasztódásához, amelyik sikeresen magot érlelt.
És megkérdem azt is, hogyan szaporodott ez a virág, ha a méhek csak évmilliókkal később jelentek meg? Hogyan hangolódott így össze a fejlődésük?
Nekem ez azt mutatja, hogy nem csak hirtelen, de egyszerre, vagy csak rövid időeltéréssel kellett megjelenniük.
A négymilliárd éves földdel sokkal több probléma van, mint a 6000 évessel. Miért, szerinted melyik elfogadhatóbb?