Gondolatok
"A SZABAD AKARAT EGY ILLÚZIÓ"
Az ember azt gondolja, amit az agy irányít. Miért járnak a neuronok egy kevéssel elöttünk?
"Öszintén szólva nem tudom mire gondolnak az emberek, amikor szabad akaratról beszélnek."-mondta Einstein. "Érzem, hogy a pipámat meg akarom gyújtani, teszem is, de ezt hogyan köthetem össze a szabadság gondolatával? Mi van amögött az akaratcselekvés mögött, hogy én a pipámat meggyújtani akarom? Egy másik akarat?"
Einstein elmélkedö volt. Az általános reletivitáselmélet, amit 1915-ben állított fel, évekkel késöbb 1919-ben egy napfogyatkozás alkalmával került elöször bebizonyításra. "A tudomány forradalma" nevezte akkoriban a londoni "Times".
Newton világképe, a klasszikus fizika megingott.
Az elsö tapasztalati bizonyítékok Einstein kételyére a szabad akarattal kapcsolatosan, még jóval többet várattak magukra. Idöközben sokasodnak a tények, amik a szabad akaratot is megingatják. Az agykutatás laboratóriumából származnak és néhány szakértönek máris forradalmat jeleznek elöre.
Ebböl az alkalomból rendezett a "Die Zeit" c. hetilap, hétfön, Berlinben egy eszmecserét, ahol a téma "Agykutatás és a szabad akarat elvesztése volt a téma".
Az este a brémeni agykutató, Gerhard Roth egyszemélyes showja lett. Elsö mondata a berlini-brandenburgi Tudományos Akadémián egyszerüen hangzott: "A szabad akarat egy illúzió".
Roth bizonyítéka. Egy OP Montreálban, Kanada, múlt század közepén. Egy idegsebész, nevezetesen Wilder Penfield, egy epilepsziás beteg felnyitott agykoponyája fölé hajol és elektródákkal stimulálja az agyát, a páciens öntudatánál van.Ami mint Sience-Fiction hangzik, a sebész számára szinte egy megszokás. Az 1940-50-es években epilepsziások százait operálta. Elektródákkal keresi az epilepsziás gócot, beteges szövetelváltozásokat, ahonnan az epilepsziás rohamok kiindulnak. Valamikor az OP közben a sebész elektódáival megérinti azt a régiót a férfi agyában, ami a kar mozgását irányítja. A férfi karja megmozdul. Furcsán hangzik a válasz, amikor Penfield a férfit megkérdezi, miért mozdította meg a karját: MERT AKARTAM-mondja a férfi.
Tények, mint ez, talált csemege Roth számára. Véleménye szerint nemcsak a szabad akarat egy illúzió. De az az elképzelés is, hogy a viselkedésünkre ésszerü magyarázatot tudunk adni szintén megtévesztés. Mi tudni véljük miért teszünk valamit, de igazán a sötétben tapogatózunk.
Megindoklása: Az hogy milyen cselekedetek mellett döntünk, a tudatalattinkból jön. De mivel az inkognitóban dolgozik, a tudatunknak rejtve marad, hogy a tudatalattink a "fönök", ahogy Roth mondja. Ennek kiktatásával a tudatos ÉN, nem mentesülve a nagyzási hóborttól, mindent magának tulajdonít.
MI AKARJUK; AMIT TESZÜNK
Egy további bizonyíték Roth teóriájára az 1970-es évekböl származik. Akkoriban indított Bejamin Libet, (Egyetem, Kalifornia, San Diego), látványos kisérletsorozatot, amik feje tetejére állította hagyományos elképzelésünket az akaratról és cselekvésröl."
beküldte
palócföldi