Szibériából jön a halál! Milliók pusztulnak el, ha ez a jóslat beteljesül

Tudatos ember felkérésre halált hoz az emberiség részére, ja a hírnév kötelez (még akkor is ha csak a berkekben tudnak személyéről)..... Tudattalan ember meg mindent megeszik amit elé raknak, okozatok már nem érdeklik, csak a végkifeljetség....

Talán az 1970-es években emlékszem egy feketehimlő fenyegetésre Indiából. Annyira komoly volt, hogy a magyar lakosságot oltották. Azután elcsitult a fenyegetés is, meg a pánik is.

Melitta írta:

Olyan katasztrófa közelít, amilyenre nem számítottunk.


Azt hittük, hogy elfelejthetjük a középkor legpusztítóbb betegségét, a feketehimlőt. De tévedtünk.

Történészek becslése szerint több százmillió ember pusztult el feketehimlőben az idők során. A 19. és a 20. század orvostudománya azonban megfékezte a halálos ragályt, és 1979-ben az ENSZ egészségügyi szervezete (WHO) hivatalosan bejelentette, hogy a feketehimlő immár a múlté: nem lesz több ilyen megbetegedés. A hetvenes évek végén azonban még nem tudtak arról, milyen változásokat hoz majd a globális felmelegedés.


Tudósok arra figyelmeztetnek, hogy a globális felmelegedés miatt kiolvadóban van a fagyott tundra, és ez katasztrófával fenyeget. Szibériában számos olyan temető van, amelyben feketehimlőben elhunyt emberek tetemei nyugszanak.

A fagy konzerválta a tetemeket, és bennük a kórokozókat. Ezek a tetemek most felengednek, a ragály pedig kiszabadul.

A kutatók nem a levegőbe beszélnek. Az 1890-es években például a Kolima-folyó mellett feketehimlő-járvány tört ki, a lakosság 40 százaléka belehalt. Sok ezer emberről van szó. A hullákat épphogy csak elkaparták a folyóparton a fagyott földben. A tetemek lassan kiolvadnak a felmelegedés miatt, és a folyó elviheti a halálos kórokozóval fertőzött maradványokat akár több száz kilométerre is.

A feketehimlő kórházi körülmények között, antibiotikumokkal kezelhető, ám a világ jelenleg nincs felkészülve nagyobb járványra, amikor rövid időn belül százezrek betegednek és halnak meg.

Csatolás megtekintése 1480500

Kattints a kibontásához...

1995-ben láttam egy riportot egy USA-ba disszidált szovjet biofegyver kutatóval...
Még a nyolcvanas években iskisérleteztek számos fertőző betegséggel a Szovjetunióban...s a minták nem lettek megsemmisitve.
A veszély nemcsak a temetőkben van-de rá lehet fogni .

Tényleg! Mi újság az ebolával?
Amióta özönné vált a migráció Európába egy szó nem olvasható róla. Előtte pedig ott tartottunk, hogy sikerrel visszaszorították, de évek kellenek, amíg teljesen megszüntetik. Afrika belsejében dúlt még az ebola, a nagyvárosokban is előfordult, a járványveszély élő volt.
Amikor a szűretlen, igazolatlan migráns tömegtől félni kezdtünk, hogy mit is hurcolnak be Afrikából és a Közel-Keletről, akkor meg jól le lettünk hülyézve, meg rasszistafasisztázva.
No akkor hol van az ebola?

Fontos , hogy olvassa el minden amerikai és kanadai (Szerintem Európai is)



Talán ez az oka, hogy az amerikai / kanadai (európai) muzulmánok annyira csendesek, és nem beszélnek az esetleges atrocitásokról.

Lehet e egy jó muszlim, jó amerikai vagy kanadai? (európai)

Ezt a kérdést továbbították egy barátomnak, aki Szaúd-Arábiában dolgozott 20 évet.

A következőt válaszolta:

Teológiailag - Nem. ... Mert ő, hűséges Allahhoz.

Vallásilag - Nem .. . .. Mivel Allah nem fogad el más vallást az iszlámon kívül ... (Korán, 2:256) (Korán)

Szentírás szerint - Nem .. .. Mert ő hűséges, az iszlám öt pilléréhez (1,tanúságtétel, 2, napi öt ima, 3, a Ramadán havi böjt, 4, az adakozás, 5, zarándoklat) és a Koránhoz.

Földrajzilag - Nem .. Mert ő hűséges, Mekkához, ahová ötször fordulnak naponta imádkozni ..

Társadalmilag - Nem. . . Mert aki hűséges az iszlámhoz, annak tiltva van, hogy barátkozzon a keresztényekkel vagy a zsidókkal ...

Politikailag - Nem ... Mert be kell tartania amit a mullahok (spirituális vezetők) oktatnak, azaz Izrael és a Nagy Sátán Amerika megsemmisítését.

Családilag - Nem. .. . Mert az az utasítás, hogy vegyen feleségül négy nő, és verje a feleségeit, amikor nem engedelmeskednek neki. (Korán 04:34)

Intellektuálisan - Nem ... Mert nem tudja elfogadni az amerikai alkotmányt, mert ennek alapja a bibliai elvek és úgy véli, hogy a Bibliánk, korrupt.

Filozófiailag - nem. . . Mivel az iszlám, Mohamed és a Korán nem teszi lehetővé a vallásszabadságot. A demokrácia és az iszlám nem léteznek egymás mellett. Minden muszlim kormány vagy diktatórikus vagy autokrata.

Lelkileg - nem ... Mert amikor kijelentjük "egy a nemzet Isten alatt," a keresztény Isten szerető és kedves, míg Allahot soha nem nevezik mennyei Atyának, és nem is mindig a szerető (Isten), a Korán szerint 99 neve van.

A sok „tanulás” és tanácskozás után .... talán nagyon gyanúsnak tűnik az összes muszlim ebben az országban. Nyilván nem lehet egyszerre "jó" muzulmán és jó amerikai / kanadai is. (európai) Nevezd ahogy akarod, de ez az igazság. Ezt jobb ha elhiszed. Minél többen lesznek, akik megértik ezt, annál jobb lesz az országunk és a jövőnk tekintetében is. A vallási háború nagyobb, mint gondolnánk, vagy megértenénk.

Lábjegyzet: A muszlimok azt mondták, hogy el fognak pusztítani minket belülről. Így a szabadság az már nem szabadság.

A fegyveres erők szeretnék, ha ez az email bejárná az egész Egyesült Államokat és Kanadát. (Európát)

A búbópestis viszonylag korán kiszűrhető és kevéssé fertőz. Ellenben a tüdőpestis az igazi gáz. Köhögéssel fertőz, ami ugye a legegyszerűbb módja minden szar átadásának, másrészt az első stádiumban leginkább megfázásos tüneteket produkál, tehát nem gondol senki arra, hogy mi más lehet (főleg, ha nem elég alapos az anamnézis). A kezelés pedig csak a kezdeti stádiumban hatásos. Oltás van, de csak a búbó ellen tesztelték a hatásosságát. És eleinte hathavonta, aztán 1-2 évente kell emlékeztető, ami nem túl kényelmes megoldás. Egyébként meg pánikkeltésre alkalmas a cikk, pedig a valóság az, hogy a pestis nem tűnt el, hébe hóba észak- és dél-amerikai, afrikai és ázsiai esetek is feltűnnek, főleg bolhacsípéstől.

cdurmol írta:

Tényleg! Mi újság az ebolával?
No akkor hol van az ebola?

Kattints a kibontásához...

Márciusban volt egy hivatalos WHO telekonferencia az érintett országok egészségügyi szerveivel, akik jelentették, hogy letelt a kötelező 42 napos periódus (ez a maximális lappangási idő duplája) és még egy 90 napos várakozási időszak is, és ezalatt nem találtak új eseteket, tehát a 2014-es járvány elvben el lett fojtva. Ez persze a j9övőre nézve semmit nem jelent, mert Afrikának abban a térségében a vírus az ökoszisztéma része és sosem lehet kiírtani. De valamivel jobb a helyzet megelőzés terén. És persze fontos különbség a múlthoz képest, hogy van már több működő vakcina is!

Melitta írta:

Olyan katasztrófa közelít, amilyenre nem számítottunk.


Azt hittük, hogy elfelejthetjük a középkor legpusztítóbb betegségét, a feketehimlőt. De tévedtünk.

Történészek becslése szerint több százmillió ember pusztult el feketehimlőben az idők során. A 19. és a 20. század orvostudománya azonban megfékezte a halálos ragályt, és 1979-ben az ENSZ egészségügyi szervezete (WHO) hivatalosan bejelentette, hogy a feketehimlő immár a múlté: nem lesz több ilyen megbetegedés. A hetvenes évek végén azonban még nem tudtak arról, milyen változásokat hoz majd a globális felmelegedés.


Tudósok arra figyelmeztetnek, hogy a globális felmelegedés miatt kiolvadóban van a fagyott tundra, és ez katasztrófával fenyeget. Szibériában számos olyan temető van, amelyben feketehimlőben elhunyt emberek tetemei nyugszanak.

A fagy konzerválta a tetemeket, és bennük a kórokozókat. Ezek a tetemek most felengednek, a ragály pedig kiszabadul.

A kutatók nem a levegőbe beszélnek. Az 1890-es években például a Kolima-folyó mellett feketehimlő-járvány tört ki, a lakosság 40 százaléka belehalt. Sok ezer emberről van szó. A hullákat épphogy csak elkaparták a folyóparton a fagyott földben. A tetemek lassan kiolvadnak a felmelegedés miatt, és a folyó elviheti a halálos kórokozóval fertőzött maradványokat akár több száz kilométerre is.

A feketehimlő kórházi körülmények között, antibiotikumokkal kezelhető, ám a világ jelenleg nincs felkészülve nagyobb járványra, amikor rövid időn belül százezrek betegednek és halnak meg.

Csatolás megtekintése 1480500

Kattints a kibontásához...

*
Rémületes! A kórság elől, még elbújni sem tudunk, hová?

Az emberek össze-vissza utaznak, a repülők külső felületén is hordoz(hat)ják a kórságot. Központilag kellene tenni valamit, természetesen szigorú védőruhában - de a sírokat exumálni és minden emberi maradványt megsemmisíteni, elégetni, s a porját mésszel leönteni.
Nem tudom, teljesen tanácstalan vagyok és kétségbeesett. No még a spanyol nátha "hiányzik", amiben szintén nagyon sok ember halt meg. Borzalmas, nem is gondolnánk, hogy ezek a kórokozók ilyen életképesek?! Észvesztő. Semmiképpen nem szeretnék viccet eszkábálni a nagyon is komoly, sőt félelmetes hírből, de valóban hová bújjunk előle?! Megtalálják-e az ellenszérumot?! Ezek a szúnyogok is mennyi, de mennyi betegséget terjesztenek? Valamikor Afrikában éltek, s azok is áttelepültek... a mi rovásunkra.
G.B.

Melitta írta:

Olyan katasztrófa közelít, amilyenre nem számítottunk.


Azt hittük, hogy elfelejthetjük a középkor legpusztítóbb betegségét, a feketehimlőt. De tévedtünk.

Történészek becslése szerint több százmillió ember pusztult el feketehimlőben az idők során. A 19. és a 20. század orvostudománya azonban megfékezte a halálos ragályt, és 1979-ben az ENSZ egészségügyi szervezete (WHO) hivatalosan bejelentette, hogy a feketehimlő immár a múlté: nem lesz több ilyen megbetegedés. A hetvenes évek végén azonban még nem tudtak arról, milyen változásokat hoz majd a globális felmelegedés.


Tudósok arra figyelmeztetnek, hogy a globális felmelegedés miatt kiolvadóban van a fagyott tundra, és ez katasztrófával fenyeget. Szibériában számos olyan temető van, amelyben feketehimlőben elhunyt emberek tetemei nyugszanak.

A fagy konzerválta a tetemeket, és bennük a kórokozókat. Ezek a tetemek most felengednek, a ragály pedig kiszabadul.

A kutatók nem a levegőbe beszélnek. Az 1890-es években például a Kolima-folyó mellett feketehimlő-járvány tört ki, a lakosság 40 százaléka belehalt. Sok ezer emberről van szó. A hullákat épphogy csak elkaparták a folyóparton a fagyott földben. A tetemek lassan kiolvadnak a felmelegedés miatt, és a folyó elviheti a halálos kórokozóval fertőzött maradványokat akár több száz kilométerre is.

A feketehimlő kórházi körülmények között, antibiotikumokkal kezelhető, ám a világ jelenleg nincs felkészülve nagyobb járványra, amikor rövid időn belül százezrek betegednek és halnak meg.

Csatolás megtekintése 1480500

Kattints a kibontásához...

Az a nagy probléma hogy nemcsak Szibériában olvad a jég!Még nem fedezték fel hogy máshol is vannak e eltemetve feketehimlőben elhunyt emberek.

A temetesi modszerek valtozasaval , hogy hamvaszak az ehunytat ez a problema a jovoben kevesebb rizikonak fog szamitani.

szjulika írta:

Az a nagy probléma hogy nemcsak Szibériában olvad a jég!Még nem fedezték fel hogy máshol is vannak e eltemetve feketehimlőben elhunyt emberek.

Kattints a kibontásához...

*
Ez egyenesen kétségbeejtő! S, mi viszi a vírust/bacilust? Legjobban a pénz. A pénz az, ami a legfertőzöttebb. Akik pénzzel dolgoznak, azok vannak a legveszélyeztetettebb helyzetben, no meg amire kevesen gondolnak, a telefon. Egy irodában mikor fertőtlenítik le a telefon készülékeket? A régi munkahelyemen a Nők lapjánál, a Mai Napnál rendszeresen hypós kicsavart ruhával végig tisztogattam. Igaz, kissé "gyagyásnak" hittek, jókat nevettek rajtam, de végül megmagyaráztam, miért is tettem. S, ettől mindenki jobban érezte magát. Aztán ugye ott vannak a számítógép klaviatúrái. Mármint, ha közösek. No azok is jól tele vannak ám bacilusokkal, már régen is lehetett kapni olyan fertőtlenítő kendőt - amit utazásra vittünk magunkkal. - No én nem resteltem azzal megtisztogatni - de külön-külön fertőtlenítő kendővel - minden klaviatúrát és egeret. Amikor saját szobám, saját gépem volt, azt is letakarítottam, mint ahogyan most is teszem. A kilincsek, amelyek gócpontok. Nálunk a kilincseket rendszeresen fertőtlenítettük, mivel az amit legelőször megfogunk.
Nagyanyámat haló porában is áldom. Kispesten éltünk, életem első tíz évében. Az utcánkban többen megkapták a gyermek bénulást. Nagyanyám hígított mésszel öntötte fel a kapunk előtti járdát. Nem engedett be senkit hozzánk, s ő is, amikor haza érkezett, cipőjét, kezét fertőtlenítette, ruháját levette, külön a teraszon hagyta és azonnal beáztatta. Az általános iskola első osztályába nem engedett. Otthon tanult velem, a bukottakkal, augusztusban- vizsgáztam, mindenből ötösre. Az is igaz, hogy 5 éves koromban már folyékonyan olvastam. Ezért is hála a nagyszüleimnek. De a számtant, s mindent - Ő tanította meg nekem. Hozzánk senki nem léphetett be és amikor nagyapám a munkából hazaérkezett, u.ezt a tortúrát végig csinálta. A kilincs? No az volt nagyanyámnak a vesszőparipája - azt naponta többször is hypós vízes kicsavart ruhával többször is áttörölte. Hiába jött hozzánk gondozónő, bárki, mert, hogy nem engedett iskolába, kapun kívül volt a helye.
Nagymamámnak hála, nem kaptam meg ezt a borzalmas betegséget. Akkor még nem volt a Sabin oltás, az később került bevezetésre. Biztos, hogy innen van/maradtak bennem ezek a "mániák", ennek ellenére nem vagyok rigolyás. Csak ha lehetséges, óvom a családot a fertőzéstől. A leányom pénzzel dolgozik, naponta többször is kezet mos fertőtlenítővel, s amikor leszámol - akkor újbólagosan. A pénz, a pénz - bármennyire is az a jó, minél több van belőle - viszi a vírust, a betegséget, mert minden olyan embernek a keze között is megfordul, akinek esze ágában sincs még a toalett használata után sem a kezét megmosni. Egyebekről nem is szólva.
A másik nagy veszély, a légy. Tűzzel-vassal, no meg mindenféle dologgal tartsuk távol. A szúnyog? Észvesztő, szívféreg. Kutyákat fertőzi. Eddig tagadták, hogy ez embereket is, de most olvastam, hogy igen, az embereket is megtámadhatja. Nem is lehet itt vonalat húzni. Ami a lényeg, védekezzünk!
*
Itt ahol élek, ez egy falu. Itt tartanak állatokat, termény is van. (Nálam egyik sincs, sem baromfi, sem termény) - csak egy kutty és egy ciccc. Egerek is, sőt patkányok előfordulnak. Védekezésül, a melléképületben olyan dobozokat raktam le, melyeknek két bejárata van, amibe cica nem fér be (akkora lyukat vágtam), de a patkány sőt egér igen. No aztán oda bemegy a rágcsáló, jól telerakja a bendőjét - és kisétál a másik lyukon. Ez a sikeres védekezés. No meg az, hogy soha nem hagyjuk nyugalomban sem azt a szobát, amit nem használunk, rendszeresen takarítsuk, forgassuk föl, a melléképület, ha van, azt is rendezgessük. Ne érezzék magukat biztonságban a rágcsálók. Más ötletem nincs, de tény, hogy borzalmas. Még mit kell megélnünk? A XXI. században? Ki hinné ezt?

G.B.

Melitta írta:

A temetesi modszerek valtozasaval , hogy hamvaszak az ehunytat ez a problema a jovoben kevesebb rizikonak fog szamitani.

Kattints a kibontásához...

*
Ez igaz, de akik az elhunyttal - a betegekre gondolva - bármi módon találkoznak, azok viszont viszik a kórságot, ha nincsenek szigorú felügyelet alatt!
A hamvasztásos módszer a legtisztább, s el is fogadom.
G.B.

Melitta írta:

A fagy konzerválta a tetemeket, és bennük a kórokozókat.

Kattints a kibontásához...

Ez - szerencsére - a valóságnak csak az egyik oldala.

A hibernáció jelensége valóban létezik. Azonban ahogy megszűnik, a normál állapot helyreáll, abban a pillanatban kritikus helyzet jön létre, ez az ember hibernálásának is az akadálya: az anyagcsere-folyamat indulása nem megoldott, nem indul meg magától (pontosabban: az esetek nagy többségében nem, de néhány esetben igen, az okok nem ismertek).

Mellesleg, a hibernációnak is - feltehetően - létezik időkorlátja. Ne tételezzünk fel fejlettebb működést egy baktériumtól, mint a főemlősöktől Ha időkorlát nem létezne, nagy bajban lennénk. Például a középkori Pest városának is volt - nem himlő, hanem - pestis-temetője, a mai Bástya utca 1-3-5. sz. alatti játszótér helyén. Ahol a gyerekek ma játszanak, az alatt pár méterrel tömegsír van, pestisben elhunytak földi maradványaival.

Georgina Bojana írta:

*
Ez egyenesen kétségbeejtő! S, mi viszi a vírust/bacilust? Legjobban a pénz. A pénz az, ami a legfertőzöttebb. Akik pénzzel dolgoznak, azok vannak a legveszélyeztetettebb helyzetben, no meg amire kevesen gondolnak, a telefon. Egy irodában mikor fertőtlenítik le a telefon készülékeket? A régi munkahelyemen a Nők lapjánál, a Mai Napnál rendszeresen hypós kicsavart ruhával végig tisztogattam. Igaz, kissé "gyagyásnak" hittek, jókat nevettek rajtam, de végül megmagyaráztam, miért is tettem. S, ettől mindenki jobban érezte magát. Aztán ugye ott vannak a számítógép klaviatúrái. Mármint, ha közösek. No azok is jól tele vannak ám bacilusokkal, már régen is lehetett kapni olyan fertőtlenítő kendőt - amit utazásra vittünk magunkkal. - No én nem resteltem azzal megtisztogatni - de külön-külön fertőtlenítő kendővel - minden klaviatúrát és egeret. Amikor saját szobám, saját gépem volt, azt is letakarítottam, mint ahogyan most is teszem. A kilincsek, amelyek gócpontok. Nálunk a kilincseket rendszeresen fertőtlenítettük, mivel az amit legelőször megfogunk.
Nagyanyámat haló porában is áldom. Kispesten éltünk, életem első tíz évében. Az utcánkban többen megkapták a gyermek bénulást. Nagyanyám hígított mésszel öntötte fel a kapunk előtti járdát. Nem engedett be senkit hozzánk, s ő is, amikor haza érkezett, cipőjét, kezét fertőtlenítette, ruháját levette, külön a teraszon hagyta és azonnal beáztatta. Az általános iskola első osztályába nem engedett. Otthon tanult velem, a bukottakkal, augusztusban- vizsgáztam, mindenből ötösre. Az is igaz, hogy 5 éves koromban már folyékonyan olvastam. Ezért is hála a nagyszüleimnek. De a számtant, s mindent - Ő tanította meg nekem. Hozzánk senki nem léphetett be és amikor nagyapám a munkából hazaérkezett, u.ezt a tortúrát végig csinálta. A kilincs? No az volt nagyanyámnak a vesszőparipája - azt naponta többször is hypós vízes kicsavart ruhával többször is áttörölte. Hiába jött hozzánk gondozónő, bárki, mert, hogy nem engedett iskolába, kapun kívül volt a helye.
Nagymamámnak hála, nem kaptam meg ezt a borzalmas betegséget. Akkor még nem volt a Sabin oltás, az később került bevezetésre. Biztos, hogy innen van/maradtak bennem ezek a "mániák", ennek ellenére nem vagyok rigolyás. Csak ha lehetséges, óvom a családot a fertőzéstől. A leányom pénzzel dolgozik, naponta többször is kezet mos fertőtlenítővel, s amikor leszámol - akkor újbólagosan. A pénz, a pénz - bármennyire is az a jó, minél több van belőle - viszi a vírust, a betegséget, mert minden olyan embernek a keze között is megfordul, akinek esze ágában sincs még a toalett használata után sem a kezét megmosni. Egyebekről nem is szólva.
A másik nagy veszély, a légy. Tűzzel-vassal, no meg mindenféle dologgal tartsuk távol. A szúnyog? Észvesztő, szívféreg. Kutyákat fertőzi. Eddig tagadták, hogy ez embereket is, de most olvastam, hogy igen, az embereket is megtámadhatja. Nem is lehet itt vonalat húzni. Ami a lényeg, védekezzünk!
*
Itt ahol élek, ez egy falu. Itt tartanak állatokat, termény is van. (Nálam egyik sincs, sem baromfi, sem termény) - csak egy kutty és egy ciccc. Egerek is, sőt patkányok előfordulnak. Védekezésül, a melléképületben olyan dobozokat raktam le, melyeknek két bejárata van, amibe cica nem fér be (akkora lyukat vágtam), de a patkány sőt egér igen. No aztán oda bemegy a rágcsáló, jól telerakja a bendőjét - és kisétál a másik lyukon. Ez a sikeres védekezés. No meg az, hogy soha nem hagyjuk nyugalomban sem azt a szobát, amit nem használunk, rendszeresen takarítsuk, forgassuk föl, a melléképület, ha van, azt is rendezgessük. Ne érezzék magukat biztonságban a rágcsálók. Más ötletem nincs, de tény, hogy borzalmas. Még mit kell megélnünk? A XXI. században? Ki hinné ezt?

G.B.

Kattints a kibontásához...

Föl a fejjel. Az Úr nem kétségbeesésre teremtett minket, hanem cselekvésre.

Előszöris a túlzott tisztaság-mánia káros is lehet. Az immun-rendszerünk nem szereti, ha steril a környezetünk, mert olyankor elpuhul, ellustul. Nem azt állítom, hogy hagyjunk fel teljesen a tisztálkodással, de azért ne vigyük azt se túlzásba. Tudnunk kell, hogy a mosószappanon túli pipere-szerek túlnyomórészt tökéletesen feleslegesek, csak a pipere-gyárosok pénztárcáját hizlalják. Az automata mosógép is nagyon jól elboldogul reszelt mosószappannal (régen "szappanpehely" néven volt kapható), nincs szükség sokezres szuper-mosóporokra.

Másodszoris a rágcsálók léte realitás, gyérítésükre szolgál a kutya, macska. Nem irtásra kell törekedni, hisz az Úr minden fajnak célt adott. Még az AIDS-vírusnak is van - jól láthatóan az erkölcstelenség gyérítésére - célja.

És mellesleg. A gyermekbénulás ellen először a Salk-szérum jelent meg (igen fájdalmas injekció volt, ezt tanúsítom), majd kb. 10 év múlva a Sabin-csepp.

Dezső László írta:

Még az AIDS-vírusnak is van - jól láthatóan az erkölcstelenség gyérítésére - célja.

Kattints a kibontásához...

Még mindig itt tart kedves Dezső Úr?
Remélem születik egy genetikai rendellenességgel megáldott gyermeke, az erkölcsösség jegyében.
SARS vírus, tüdőbetegség, HN1N? Mennyi ilyen betegség van! Borzalmas. Reméljük a cikkírónak nem lesz igaza. Mire a fagyott tundra felolvad, a legjobb lenne, ha elővennék a titkos labormintát és ellenanyagot fejlesztenének a védelemhez.

Ternyák írta:

genetikai rendellenességgel megáldott gyermeke, az erkölcsösség jegyében.

Kattints a kibontásához...

Egy gyerek nem csak úgy magától születik, vannak neki úgynevezett szülei. A szülők erkölcsei azért nem túl tökéletesek, ha AIDS-vírussal születik a szerencsétlen gyermek.

Az pedig, hogy egyenlőségjelet teszel genetikai rendellenesség és AIDS-vírus közé, az csak bizonyos korlátok közt érvényes. Nézz utána a halmazok területén: mi eleme minek?

Dezső László írta:

Föl a fejjel. Az Úr nem kétségbeesésre teremtett minket, hanem cselekvésre.

Előszöris a túlzott tisztaság-mánia káros is lehet. Az immun-rendszerünk nem szereti, ha steril a környezetünk, mert olyankor elpuhul, ellustul. Nem azt állítom, hogy hagyjunk fel teljesen a tisztálkodással, de azért ne vigyük azt se túlzásba. Tudnunk kell, hogy a mosószappanon túli pipere-szerek túlnyomórészt tökéletesen feleslegesek, csak a pipere-gyárosok pénztárcáját hizlalják. Az automata mosógép is nagyon jól elboldogul reszelt mosószappannal (régen "szappanpehely" néven volt kapható), nincs szükség sokezres szuper-mosóporokra.

Másodszoris a rágcsálók léte realitás, gyérítésükre szolgál a kutya, macska. Nem irtásra kell törekedni, hisz az Úr minden fajnak célt adott. Még az AIDS-vírusnak is van - jól láthatóan az erkölcstelenség gyérítésére - célja.

És mellesleg. A gyermekbénulás ellen először a Salk-szérum jelent meg (igen fájdalmas injekció volt, ezt tanúsítom), majd kb. 10 év múlva a Sabin-csepp.

Kattints a kibontásához...

*
Köszönöm a beírásod, de nem vagyok mániákusan, betegesen csiszatoló. De ami tény, hogy amikor influ járvány van, akkor jobban oda is figyelek ezekre a dolgokra. S, amikor hazaérek, bárhonnan, kezet mosok (nem 100x) de egyszer, mert nem szeretnék semmit összeszedni. Voltam egy időben, pénztáros. Helyettesítettem, mert a pénztáros elment szabadságra, alig vártam, hogy visszatérjen. A pénz - nagy tömegben, kötegben - olyan, de olyan büdös volt, nem is gondolná az, akinek nem forog át a kezén több millió. Igen, igen, többször kellett kezet mosnom, mert undorodtam.
Bármennyire is reméljük, hogy legyen minél többpénzünk, de aki pénzzel dolgozik, azok tudnának erről mesélni.
Ami az oltást illeti, nekem nem volt benne részem. A betegséget megúsztam. Különben van kutttyom és macskám is, rendszeresen takarítok, normál módban. A kilincset csak akkor mosom, amikor bárhonnan hazaérek, vagy jön hozzánk valaki. (No nem előtte, hanem amikor elmegy).
Nem, ne így képzelj el


G.B.

Dezső László írta:

Ez - szerencsére - a valóságnak csak az egyik oldala.

A hibernáció jelensége valóban létezik. Azonban ahogy megszűnik, a normál állapot helyreáll, abban a pillanatban kritikus helyzet jön létre, ez az ember hibernálásának is az akadálya: az anyagcsere-folyamat indulása nem megoldott, nem indul meg magától (pontosabban: az esetek nagy többségében nem, de néhány esetben igen, az okok nem ismertek).

Mellesleg, a hibernációnak is - feltehetően - létezik időkorlátja. Ne tételezzünk fel fejlettebb működést egy baktériumtól, mint a főemlősöktől Ha időkorlát nem létezne, nagy bajban lennénk. Például a középkori Pest városának is volt - nem himlő, hanem - pestis-temetője, a mai Bástya utca 1-3-5. sz. alatti játszótér helyén. Ahol a gyerekek ma játszanak, az alatt pár méterrel tömegsír van, pestisben elhunytak földi maradványaival.

Kattints a kibontásához...

*
Aszszszta, erről nem is tudtam... Egy viszont igaz. Sok-sok évvel a Bp.IX., Mester utcában gázvezetéket, vagy valamilyen vezetéket fektettek. Mély árkokat ástak, s telis-tele voltak csontvázakkal. Ide biztosan az 1956-ban elhaltakat temették - gyorsan- mert valamikor nem volt a Mester utca leaszfaltozva. Mindenképpen rémisztő egy látvány volt. Ki tudja, milyen temetőkre épültek házak, játszóterek, vagy pihenő parkok?
G.B.

Georgina Bojana írta:

*
Ez igaz, de akik az elhunyttal - a betegekre gondolva - bármi módon találkoznak, azok viszont viszik a kórságot, ha nincsenek szigorú felügyelet alatt!
A hamvasztásos módszer a legtisztább, s el is fogadom.
G.B.

Kattints a kibontásához...

Hosszú hozzászólás jön, előre is bocs!
Nem kötelező hamvasztani a fertőző betegségben elhunytakat. Magyar jogszabály:
"29. § A kolerában, pestisben, leprában, sárgalázban, kiütéses tífuszban, takonykórban, AIDS-ben, vírusos hemorrhagiás lázban elhunytak holttestét kellő szilárdságú, hézagmentesített kettős koporsóban kell eltemetni."

Ami a fagyott bacikat illeti, két dolgot fedeztek fel (mert felolvasztottak 600-700 ezer éves jégből is laborban ilyen-olyan baktériumokat). Egyrészt hiába a jég, minden jégtömbben vannak vízzárványok, ami ugye folyadék, és abban kimutatható általában életképes mikróba. Másrészt, és ez a fontosabb, úgy tűnik a baktériumok egy része (lehet persze, hogy mindegyik), -40 celsius alatt DNS javító enzimeket aktívál. Hiába törik szét pl. ionizáló sugárzással a baktérium DNS-ét, nagyon lassan (7-10 törésjavítás/év) regenerálják az örökítőanyagukat! Azaz, ha elég sokáig jegelik, akkor újra élet és fertőzésképes lesz. Vagyis a hideg nem, csak a meleg öli meg a kórokozókat.

Ami a munkahelyi felrtőtlenítést illeti...

A vírusok, melyek náthát, megfázást okoznak a sima, pórusmentes (pl. fém, műanyag) felszínen, naptól védett helyen (a nap instant kill, az UV percek alatt megöli mindegyiket), napokig túlélnek, de a fertőzőképességük már órákkal később lecsökken (24 óra eltetltével gyakorlatilag inaktívok). A bőrön, pl. kézen pár perctől egy óráig fertőzőképesek a vírusok.

Az influenza vírusok zsepin kb. 15-20 percig élnek, de sima felsznű anyagokan, mint a fém és a műanyag akár 24 órán át is. De jó hír, hogy pl. kézen már 5 perc után alig fertőzőképes. De ugyanakkor pl. takony- vagy nyálcseppben, főleg hűvös helyen szintén több órán át életképesen guggolnak a kis víruskák.

Emésztőszervi problémát okozó cuccok, E. coli, salmonella, campylobacter vagy a rotavirus nem szeretik a meleget. A pasztőrözés is ezen az elven alapul. A teljes sterilitáshoz magas hőmérséklet kell (135+, forralás nem elég, spórák túlélik a 100 fokot), és esetleg nyomás is, de ahhoz, hogy a hányást hasmenést okozó kórokozók kifeküdjenek, már 54-55 fok elég. Ezért biztos, ami biztos 60-75 fokon pasztőröznek. És ezért ajánlatos otthon a mosógépet is minium 60 fokra állítani (és valami hyposzerű adalékot bele). Többet fogyaszt, de legalább csíramentesebb lesz a tiszta ruha.

A herpeszke 2-4 órán át virgonc a bőrön, így nem érdemes tapogatni, és még a krémezés után is azonnal kézmosás.

ismeretterjesztő kisfilm persze nem kell mindent elhinni.:

ha sokáig játszadozunk a 3. világháború vékony jegén
valami büdöskonzerv előjöhet a kamrából