Hatvankét éves vagyok, felső fokú végzettségű informatikus. Miből gondolod, hogy aki idős, az egyúttal számítógépes analfabéta is? Nem mellesleg amikor én kezdtem informatikát tanulni, még nem volt Windows. DOS operációs rendszer volt. Eleiben nem volt Norton Commander sem a fájlműveletek elvégzésére. A DOS külső és belső parancsait használtuk, és mindenki írt magának batch parancsfájlokat. Nem volt multitasking. Programozó vagyok, és amikor kezdtem, még nem volt grafikus fejlesztői felület. Szövegszerkesztőben kellett megírni a kódot, és batch fájlból paramétrezetten meghívott kompájlerrel lefordítani. A program kód és adatszegmensének el kellett férnie 64 kb nem félreírás! 64 kilobájt memóriában, és nem sokmagos processzorokon, hanem XP, 286, 386, 486-os, tehát még bőven Pentium osztályú processzorok előtti időkben. Aki nem tudott Assembly és/vagy gépi kódban is programozni, nem volt képes ilyen gyenge hardveren kellő teljesítménnyel futó programot írni. Aki így kezdte, az ma a sokmagos processzorok, a több gigabájtnyi memóriát használó gépeken is a legnagyobb hatékonyságra törekedve ír programot. Nem szeretném leszólni a mai fiatalságot, mert sok kiváló tehetség van köztük, de a többségük gyengén felkészült tartalomfogyasztó, nem tartalom előállító. Épp tegnap Miskolcon voltam egy helyen mint ügyfél. Két ifjú informatikus küzdött a cég egyik számítógépével, mert nem ismerte fel az USB portba dugott pendrájvot. Kérdésemre, hogy segíthetek-e, lenéző hallgatás volt a válasz. Mit tudhat egy korombeli vén manusz? Hagytam őket kínlódni. Nekem 10 másodpercembe került volna a probléma megoldása. Szóval nem kell még temetni a korosztályomat, mert csak idősek vagyunk, nem hülyék. Egyébként nem ritkán, és örömmel látok korombeli férfiakat és nőket például egy pláza ingyenes wifijére felcsatlakozva laptopon tevékenykedni. Ugyanakkor a fiam huszonéves barátja megkért, hogy a Gábor Dénes főiskolán a diplomaprogramja elkészítésében segítsek. A programkiírást végignézve azt láttam, hogy aki kiírta a programot, súlyos tudásbeli hiányosságokkal küszködik, mert a kiírásban szemantikai hibák sokasága volt, valamint látszott, hogy az illető az adatbázis kezeléssel alapszinten sincs tisztában, ráadásul egy modern, objektumorientált, Windows környezetre tervezett fejlesztői környezetre egy 20 évvel ezelőtti, elavult adatbázis kezelési módszert akart rálőcsölni. A feladat primitívségére jellemző, hogy fél óra alatt átterveztem egy korszerű SQL alapú adatbázisra a dBase alapút. Másfél óra alatt megírtam a programot, leteszteltem, és odaadtam a srácnak, hogy a dokumentációt azért írja meg ő. A feladatra nekik három hónapot adtak. Amiket leírtam, nem melldöngetés akar lenni, csak egy a munka világa számára leírt korosztály védőbeszéde, mert tudom, hogy nem egyedül szembesülök azzal a problémával, hogy az idős korosztály többek között informatikai analfabéta. Pedig a mai fiatalok többsége analfabéta. Nem én találom ki, olvass utána:
KATT!
